Ilyen a multiméter:
Ez AZ

Van rajz is, de az elektrotanyáról is letölthető.
LINK a doksihoz

Ha jól értelmezem, akkor a w28 jelű potival lehet beállítani, ugye ?

Van egypár analóg multi nekem is, szükség esetére. Amikor zavaros jel miatt a digitális multi nem jó, akkor inkább az oszcilloszkóp mint az analóg multi. Látni is akarom, mi van ott.

Elveszettem a fonalat. Nem tudom honnan vetted az idézeteket és mi köze a megjegyzésemhez.

Néhai professzorom mondta az egyetemen ( hol voltak akkor még a digitális müszerek, volt valami 15 kg nehéz nixie csöves számlálo/frekimérö).

„Aki nem tudja elöre milyen értéket kell mutatni a müszernek, annak felesleges a müszer a kezébe“.

Egy sor olyan mérés van, ahol, ahol kedvezőbb az analóg műszer. Paraméterek beállítása, változó jelek követése, potméter ellenállásmenetének ellenőrzése stb., ahol a digitális multiméter számainak ugrálását kéne nézned. Persze van multiban olyan, amin van analóg bargraf, de azért ha lesz alkalmad, ilyen feladathoz azért csak próbáld ki az analógot.

Így van .Manapság sokféle digitális mérő alkalmatosság lehet.Nem korlátoznám le kimondottan csak a DVM re.

Csak visszább ezt írtad:

És vannak olyan analóg műszerek is amik elektronikusak, amik belső ellenállása majdhogynem meg egyezik egy digitáliséval , és mégsem mérnek szellem értékeket.

De mint írtam sokféle mérés , és mérő alkalmatosság van , csak ilyen esetekben a digitális műszerekkel vigyázni kell ,mert félre vezetőek is lehetnek.

A digitális multik belső ellenállása 10 MΩ néhány kivételtől eltekintve. Analógok 1-2-3 nagyságrenddel kisebb belső ellenállásúak, nagyobb mértékben "beleszólnak" a mérendő áramkörbe.

Csak említésképpen semmi egyéb.





A fogyasztás fogalma
A műszernek azt a tulajdonságát, hogy mérés közben kölcsönhatásba lép a mérendő rendszerrel és annak eredeti állapotát megváltoztatja, illetve abból energiát von el fogyasztásnak nevezzük.
A feszültség- és árammérő fogyasztását a műszer belső ellenállása okozza.
A jó műszer fogyasztása kicsi ilyenek az elektronikus műszerek.

Viszont hajlamosabbak a tévedésre is.

A csőmérőket hagyjuk, az speciális, marginális.
Kezdőknek, amatőröknek, meg mindenkinek: Rózsa Sándor: Amatőr mérőkészülékek építése Ma sem elavult, sok okosság,elmélet,kapcsolás, meg konkrét rajz van benne..

Egy kicsit talán elkeveredtél. A DVM-eknek ezt a hibáját pontosan nem a kicsi hanem a néha már valoban irto nagy belsö ellenállásuk okozzák. Mig egy klasszikus analog müszer 1-100 kOhm/V belsö ellenállásu, a DVM-ek meg megaohm tartományban kezdödnek.
Ma már elég sok olyan DVM van aminek van valamilyen lineáris skálája is ( oszlop, félkör stb) amin elvben lehet ilyen változásokst követni, igaz messze nem olyan jol, mint az analog müszer mutatoja.

Lehet viszont a kínai panel mérők is megérnek egy misét.Mert ha már azok önmagukban is képesek hibára , akkor már az egész áramkört hibára méri.
Én azért tennék egy próbát arra , hogy nem panelmérőkket tennék a csőmérőre, hanem egy analógot , és ha úgy is jelentkezik a probléma , akkor lehet tovább gondolni a hiba okát.

Köszi a megerősítést, tapasztaltam. "Csodás profi " deszkamodell csőmérőt készítettem digitális filléres kínai panel mérőkkel. Vagy ötször-hatszor. A gond, hogy nem megbízható, szerintem az ok a nagyfrekis gerjedés. És kiszámíthatatlan, mikor, melyik csőnél jelentkezik.

Mérés , és mérés közt sok különbség van , és a mérő alkalmatosságok között is .Elhiheted egy digitális műszer hamarabb át fog verni mint egy analóg .Mivel a digitális műszereknek kicsi a belső ellenállásuk általában , és képesek akkor is mutatni kvázi összeszedni olyan értékeket, amik valójában a mérendő ponton nincsenek is jelen.Ez egyébként a digitális műszerek egyik hibája a kis belső ellenállás.A másik hiba pedig , hogy ha egy impulzus értéket szeretnél megmérni digitálissal ott csak állandó pörgő számokat fogsz látni , és nem tudsz egy tól ig értéket sem leolvasni.Az analógnál pedig a mutató szépen fogja mutatni , hogy meddig , vagy mettől meddig van a kitérés, tehát behatárolható sőt pontosan leolvasható az érték.

Részemről vége. Igazándiból nem is akartam hozzászólni, nem akarok vitatkozni profikkal.

Én se az iparról.

Az UNI11e az nem filléres műszer , és én pont nem mérnék filléres multiméterrel.Volt sokféle műszerrel már dolgom , de ettől nem válnék meg sose.És akinek van , vagy volt , és használta vagy használja az tudja miről beszélek.Egyébként köszönöm a helyre igazítás dB ügyben.

Analóg voltmérő (multiméter) a cím.
Nem az iparról írtam. Bocs hogy hozzászóltam

Nem 30-at. 80-130-at vagy néha még többet. Hegesztő, ponthegesztő. Többen készítettek maguknak mikrotrafóból akkucella ponthegesztőt, amit meg is mértek. Ehhez persze sokszor még a 600 A-es lakatfogó is kevés. De áramváltóval az analóg is elég pontos ehhez.

Analóg "univerzális" műszernek -szerintem - a mai (2022 év) - nincs értelme. Ki mér pl. 30 ampert? (Mindenki úgy élvez, ahogy akar)
AC voltmérő az igazi kihívás. Lehet tranzisztoros, vagy csöves is. Amúgy nem Db-mér, hanem dB-t
Ellenállást, DC-t, stb. megmérik a filléres multiméterek is. De egy belépő szintű szkóp manapság 1-2 heti fizetés, ha képben akarunk lenni.. Ennyi kellene csak.

Én is elárulom nekem is van , és még hozzá az Amper méréshez az előtét sönt is van hozzá, ami a 30-A es mérést is lehetővé teszi.
Ez a műszer szerintem még ma is megszégyenít némely digitális műszert .Főleg hogy nagy előnye még , hogy Db is mér , és ezt analóg depréz műszerrel lehet a legpontosabban mérni.Nagy előnye , hogy a méréshatár , és a műszerlapon lévő feliratozás következtében könnyen leolvasható a mért érték.És nagyon pontosan is mér.Csak azt tudom mondani aki rendelkezik ilyen műszerrel nagyon vigyázzon rá , mert egy kincs.

Nekem is van ilyen műszerem, nem merem elárulni hány éve várja az üzembehelyezést.
Eddig rajz híján nem kezdtem hozzá, jó hogy feldobtátok a témát. Az említett tápot én is láttam képen, meg a 25kV-os mérőszuronyt. Kap majd +-9V-os tápot, amit majd ilyen szép kesztyűpatentokkal csatlakoztatok a készülékhez.

Gyárilag ez van hozzá, de lehet , hogy csak után rajzolni lehet , mert eddig még nem találtam semmi infót róla rajz ügyben.

Igen valóban így teljes .Ehhez a műszerhez egyébként gyárilag van egy hálózati egyenirányítós tápegység is , ami a 2 x 9 v - os elemeket hivatott kiváltani.Utána nézek , hogy meg van e annak a rajza is esetleg , és felteszem azt is ide.

Hogy legyenek alkatrészértékek is.

Hátha valakinek szüksége lesz rá UNI-11e laborműszer kapcsolási rajza.

A tekerccsel sorban és párhuzamosan is szokott lenni ellenállás. A soros a feszültséget állítja be, a párhuzamossal az áramot lehet pontosítani. A párhuzamosnak ezen kívül fontos szerepe van. Fékezi a mutató lengését. Ha kikötjük ezt az ellenállást, mozgatás közben úgy csapódik ide-oda a mutató, hogy akár el is törhet. Ha visszakötjük, lágyan lendül ide-oda.

Köszönöm mindenkinek!
Megpróbálok rajzot keríteni.

A legkisebb méréshatárban nem csak az alapműszer szokott lenni a mérőkörben? Ott is van valamekkora ellenállás sorba kötve ? Lehet megcsal az emlékezetem,de ott mintha csak maga a műszer lenne. Készítek képet róla, hátha azzal okosabbak leszünk a pontossági osztályt illetően.

Azokhoz még szokott lenni rajz.A műszerrel párhuzamos vagy soros ellenállásal a legkisebb áram méréshatárban beállítod a végkitérést, utána a többi már az osztók pontosságán múlik.