Ennyire azért nem ástam bele magam. De a kimeneti fojtó szerintem betelíthet, de ilyenkor a vasveszteség, ami csillapít, minél magasabb frekvenciájú osszetevő, annál inkább. A ferriteknek aránylag elég alacsony a telítési indukciójuk, 10 -100 mT körül, DC20 A -nél már pár menet is telítésbe viheti.
De a konverterekben használt kapcsoló+energia tároló elem energia tároló része (lehet kapacitás is) ha induktivitás, akkor azon nem folyik egyenáramú összetevő, mert mindíg csak annyi energiát töltünk bele, amennyit kiveszünk belőle. ez a szabályozás lényege, mert a töltési/kisütési időkkel lehet szabályozni. Az átfolyó áram idő szerinti átlaga 0 -nak kell lennie. Ezek után pedig vagy van fojtó vagy nincs, és az milyen üzemmódú, de ez másik része a kapcsolásnak.
(ezért melegedtek a ferrit magjaitok a PWM erősítők kimeneti szűrőjében, mert valamivel telítésbe voltak vezérelve)

Amiről én beszéltem, azok ahogy Katt is írta, mágneses erősítők. Éppen a telítésbe vezérléssel lehet kapcsoló elemként felhasználni.

Igen, ezek tulajdonképpen mágneses erősítők. ( Magamp ) Lényege, hogy a főkör szabályozókörétől független szabályozással állítják elő a 3,3 V-ot. nagyon kis veszteségű ferriteket lehet ide csak használni, mert ezek telítésig vannak gerjesztve.

" Az egyszerűbb kapcsoló üzemű tápokban az induktivitás nem kapcsoló, hanem energia tároló elem. Ezen igazából egyenáramú összetevő nincs is, Ide nagyjóságú induktivitásokat kell tenni. Ilyenek vannak az alaplapi tápokban. 5 - 3 V -os konverterekben. Az itt használt vasanyagok is kisveszteségűek."

Ha jól gondolom, akkor ezek buck konverterek, ami egy soros chopper. A kimeneti fojtóján viszont mondjuk 20 A kimeneti egyenáram mellett van +/- 20% áramhullámosság, mondjuk 100 kHz-en. Tehát, nagyon is van rajtuk egyenáramú összetevő. Erre nem szabad, hogy betelítsenek. ( Egész pontosan nem telíthetnek be a hullámosággal növelt áramra sem.)

A ferriteket sok feladatra alkalmaznak széleskörűen. Ezeknek a felhasználási területüktől függően egészen eltérő tulajdonságaik lehetnek, és ehhez más más anyagösszetétel tartozik. Ezért is nehéz egy ismeretlen gyártó termékének beazonosítása, többnyire semilyen egyedi azonosítóval nem rendelkeznek. A szín szerinti azonosítás is eléggé gyártófüggő, a méretekről nem is beszélve.
A szűrésnek is kétféle módja lehetséges, és ehhez kétféle összetételű vasanyag, és kiviteli forma tartozik.
Az egyik az ún. rezonáns szűrés, ahol a szűrőtag induktivitását használjuk fel. Ide nagyjóságú induktivitások kellenek, amiknél a telítés szóba sem jöhet. Ilyenek a nyitott vasmagra készített fojtók, ezeknél a légrés "végtelen", vagy ha gyűrű, akkor csak olyan helyen, ahol előmágnesezés nincs, vagy elhanyagolható. A vasanyag veszteségeinek is alacsonyaknak kell lenniük.
A másik módszer a vasban az egyre nagyobb frekvenciás összetevők egyre jobban elnyelődnek, és tulajdonképpen disszipatív szűrés történik. Ilyenkor nem az induktivitás működik, hanem a vasveszteség. Ilyenek a zárt vasmagok, pl. a ferritgyűrű, és a ferritgyöngy. Ez a fajta felhasználás meglehetősen szélessávú szűrést ad, szemben a rezonáns szűrővel, aminél elég sokat lehet számolgatni, hogy a szűrés megfelelő legyen.
Ilyenek vannak a PC tápokban is, kevés menet, nagy áram, légrés nélkül.
Az egyszerűbb kapcsoló üzemű tápokban az induktivitás nem kapcsoló, hanem energia tároló elem. Ezen igazából egyenáramú összetevő nincs is, Ide nagyjóságú induktivitásokat kell tenni. Ilyenek vannak az alaplapi tápokban. 5 - 3 V -os konverterekben. Az itt használt vasanyagok is kisveszteségűek.
Általánosságban elmondható, hogy vasanyagból is kétféle van, a kisveszteségű, és nagy veszteségű ferritanyagok Mindkettőnek más más az összetétele,még ha a fő összetevők azonosak is, de a keverék arányai is más, már a porítási technológia is.
A kisveszteségű ferriteknél még a veszteségek frekvencia függése is meghatározó, előfordul, hogy egy kisfrekvenciás kisveszteségű ferrit magasabb frekvencián mint a határfrekvenciája, átmegy disszipatív csillapítóba, és induktivitás helyett szűrőt építünk be.
Ez az eset pl. a középhullámra készített ferritrúd rövidhullámon való használatának.

Előfordulhat még másmilyen is. +3,3V előállítására gyakran elmágneseződő fojtókat használnak kapcsoló elemként. Ezek kb. 15mm átmérőjű fekete feritgyűrűk a fő transzformátor szekunderének közelében szoktak lenni, van hogy egy, van hogy kettő.

A több ok alatt egyikként az általad is említett egyszerű gyárthatóságot értettem, a másik pedig a légrés, amit szintén említettél, de ellenütemű meghajtás esetén az sem kell.
Hobbi célra szerintem teljesen ésszerű alternatíva a használata, kapcsolóüzemű cuccokban néhányszor tíz menetnél általában nem is kell több, az meg este TV nézés közben is megtekerhető.

Egyetlen okból nem használnak gyűrűt, sokkal nehezebb a trafót sorozatban gyártani. Ha láttad az ominózus videót ahol a kínai hölgy a PC trafókat tekeri, akkor tudod miről beszélek. A gyűrű tekercselése, szigetelése, rögzítése jóval macerásabb mint egy csévével rendelkező E magé. A gyűrű egyébként minden más tekintetben jobb, kivéve ha légrésre is szükség van.

Teljesítményátvitelnél transzformátornak több okból sem használnak gyűrűt (bizonyos körülmények közt megoldható), de pl egy step down konverter fojtótekercsének (energiatároló elem) kiváló.

Roppant egyszerű. PC tápban gyűrűt kizárólag fojtónak használnak a szekunder oldalon, illetve zavarszűrőnek a primer oldalon. A fojtó biztos hogy porvas, a zavarszűrő általában alacsony AL értékű ferrit. A teljesítményátvitelt minden esetben EI vagy ETD ferrit végzi, mást ilyen helyen nem láttam.
Tehát mindegyiket arra a feladatra tudod használni, amilyet eredetileg is ellátott.

Jut eszembe lehet még benne 8-10mm körüli ferritgyűrű áramváltónak használva.

Ha tudod honnan származik a kitermelt ferritmagod, sok esetben könnyebb dolgod van. Jónéhány gyártó van a világon, de nem mindegyik stafírozza ki az embert.
De a legnehezebb dolog megállapítani, hogy ki volt a gyártója. Példának okáért csak próbálj utánajárni, egy HAGY (vagy HAGY utód) gyártmány adatainak. Ilyen pedig biztos nem fordul elő PC tápban.

A http://micrometals.com oldalán minden szükséges információt és méretezési segédletet megtalálsz! A teljesítményátvitelben (kapcsolóüzemű tápokban) használatos gyűrűket a Home < Parts Listings < Power Conversion Products - Toroidal Cores pont alatt találod.
Ha tudsz angolul, könnyű dolgod van.
Én 12V/10A-es kapcsolóüzemű stabilizátorhoz (buck regulator) használtam ilyen gyűrűt, nagyságrendekkel jobb a hatásfoka, mint egy sima áteresztő tranzisztorosnak.

Nehéz dolgod lesz a beazonosítással. A két legfontosabb paraméterhez méréssel juthatsz hozzá. Az Al értékét induktivitás méréssel tudod meghatározni, (10 menetet felteker, induktivitást mér) A fizikai méreteket erővonalhossz, keresztmetszet tolómérővel. A vas anyaga feltehetően pár száz kHz -ig használható, értelmes veszteséggel, magasabb frekvenciás magot nem tesznek ilyen helyre, ennyit pedig szinte minden ma ismert ferrit anyag alapból tud. Az átvitt teljesítmény pedig a keresztmetszet függvénye.
50 -100 kHz -nél magasabb kapcsoló frekvenciát választani pedig amúgy se sok értelme van.
A PC tápokban a ferrit gyűrűk nem transzformátorok, csak szűrőtagok induktivitásai.

Sziasztok!
PC tápból van egy rakat toroid magom, szeretném beazonosítani őket, hogy mire alkalmasak. A legtöbbje citromsárga színű, egyik pereme fehér. Van kisebb-nagyobb, de színre egyformák. Erről a magról semmit nem tudok, hogy mire jó. Van még egy pár zöld színű, aminek ugyan olyan a színe, mint amit autós erősítőből bontottam, ami kapcsi tápba jó, csak kisebb. A színe teljesen ugyan az, ez azt jelenti, hogy anyagra is megegyezik? Ez esetben használhatnám azt is kapcsi tápba, csak kisebb teljesítményre.

Mi a különbség a tömör ferrit rúd és a ferrit cső között? Úgy vettem észre a régi rádióknál néha ezt használták néha azt... a tömör erősít az üreges szűr?

Igen, ismered a menetszámot (te tekerted fel), az induktivitást megmérted, akkor számolhatod az Al értéket.

Hékás, az úgy még nem is jó.Így köll-e.Számító.

Azt hittem ,ez valami nagyon bonyolult dolog lesz.Köszi.

Rátekersz 10 menetet, és megméred az induktivitását.

Üdv.
Egy ismeretlen anyagminőségű ferrittrafónak milyen módszerrel lehetséges megmérni az Al értékét?

Igazad van, pont fordítva.

Pont fordítva. Sárga hangolómagok (hangolómag egy szó) szoktak lenni az FM-tunerekben is például. Valamikor még magam is építettem ilyet, plusz rádiószervizben naponta találkoztam velük. Meg persze a szakirodalomban is köztudott volt, hogy a sárga a nagyfrekvenciás.

Mai kutakodásom alkalmával egy -lehetséges hogy nem helyes- feltételezésre jutottam (bár az is lehet, hogy ez másnak alapból nyilvánvaló). Szóval a igaz-e hogy az N10, N20 ... magoknál az adott szám a mag anyagára jellemző kezdeti relatív permeabilitás értéke?
Tehát- ha jól gondolkozom- akkor egy 20x10x5 N10 gyűrűmag megfelel a T80-2 jelű Amidon gyűrűnek?
Javítsatok ki ha távol állok a valóságtól!

A porvasmag, és ferrit vasmag között van jelentős különbség, csak az a baj, hogy ezek közkeletű, általános elnevezések. Porvasmagokat régebben gyártották, ezeket kiszorították a különböző speciális célokra gyártott ferrit magok. Hangoló magoknál a sárga jelzésű KF -ekbe való 10 - 20 MHz ig, míg a lila magok több száz MHz -ig jók. A Ni ferrit az nikkel ötvözetű magot jelent, többféle ötvözet létezik, a célnak megfelelően, az M mangán ötvözetű, (többek közt) Az N az nagyfrekvenciás, az M hangfrekvenciás alkalmazásokra, de vannak speciális mikrohullámú alkalmazásokra kifejlesztett vasanyagok is. (cirkulátorba, adszorberekbe)
A legjobb, amit megtehetsz, alaposan tanulmányozod a gyártók katalógusait, abból sok mindent kideríthetsz.
Bővebben: Link
Ezek a régebbi Siemens megfelelői, amilyeneket a HAGy is gyártott.

Sziasztok, ez a ferritmagos téma elég zavaros még számomra, pedig néha szükségem lenne rá. Amik nem tiszták számomra:
-Van-e különbség a porvasmag és a ferrit mag között, ha igen mi?
-A magok anyagára jellemző permeabilitás helyett szoktak megadni Al értéket vagy N-xx számot. Milyen összefüggés van köztük? (Most konkrétan az N-10 és N-20 toroidmagok Al értékei érdekelnének)
-Milyen az a "hazai gyártmányú, 20x10x5mm méretű, kék színjelzésű ferritgyűrű" (RTÉK'90 125.o)?
Vannak menetes hangolómagjaim is sárga és lila jellel, ezekről mit lehet tudni?

Sziasztok!
Az alábbi ferrit használható hálózati zavarszűrésre?
Például így: 1 - fázis be, 3 - nulla be --- 2 - fázis ki, 4 - nulla ki.
Köszi.

Helló István!
Köszönöm a gyors választ, én is valahogy így gondoltam, csak a hosszú kihagyás után szeretem ha megerősítik halvány emlékezetem kusza pontjait. Epokitt, vagy Eporapid a mániám.A pill.-ragasztók szerintem mind gagyi!
Üdv: Kálmán

Szervusz Kálmán!
Ha megvan a hiányzó darab, akkor használható az EE mag is.
Ragasztani viszont úgy kell, hogy a törött részt ragasztó nélkül kell összeilleszteni és csak oldalról bekenni a törésvonalat. Így is összefogja amennyire kell, de a ragaszó vastagsága nem fog légrést képezni!
Pillanatragasztót (ciánakrilátot) csak akkor használj, ha nem fog melegedni a vas mert az 90-100 fok körül elenged, nem bírja a meleget.
Üdv. István

Szervusz István!
Ez a mágneses ellenállás számítás nagyon tetszett! Csak az fájt, hogy ennyit felejtettem. Anno tanultam, de 30 évet kihagytam az elektronikában. Az EE vasat össze tudom ragasztani; akkor az légrés lesz? A jármot is, hiány nélkül. A nagy vas (M1 v. M2 jelű HAGY),fojtó lenne egy MC 33167T kimenetén. Az EE vasat fojtónak szántam.
Köszönöm:Kálmán

BUÉK!
Ha két félmagnak vesszük az AL értékét és nem számolunk az esetleges eltérő anyagminőséggel, akkor AL = (1260*3200)/(1260+3200) = 904 lesz (a légrés-geometria változása miatt egy picit kisebb lesz a valóságban). De ha az 5,5 A egyenáram, akkor lehet telítésbe fogja vinni, bár ezt is számolni kellene.
A törött EE mag komoly célra nem lesz jó, ha a jármon az egyik szárra gondolsz akkor a hiányos szár miatt kb. olyan lesz mintha a fele lenne a mag keresztmetszete.
István