Megpróbálom egyszerűbben elmagyarázni, de akkor sem úszod meg, hogy komolyabban elgondolkodj rajta.
A generátort most tekintsük egy zavarjel forrásnak. Az R2 ellenállás a földvezeték ellenállása. Az R1 ellenállás csak az áramot korlátozza, azt behelyettesítheted magával a végfokkal is. Ha a hangszórót az első ábra szerint kötöd be, akkor hallod rajta a zavarjelet. Ha a második ábra szerint, akkor nem hallasz semmit, mert mindkét pólusa azonos potenciálon van.

Tehát a jelföldet azonos pontenciálra kell kötni a nagyáramú földdel. Ennek az a lényege, hogy a jelföldön semmikép ne folyhasson át a terhelés árama. Eddig érthető nagyjából?

Újra elküldöm a tegnapi szimulációt a pufferkondin átfolyó áramról. Ez az áram az 5mOhm-os földfólián (R11) 40mV zavarjelet is kelthet, ami ekkora kimeneti feszültségnél 0.15%-os torzítást jelentene a kimeneten. De ez a jel együtt lebeg a jelfölddel. A végfok mindkét bemenetén ("A" és "B" pontokon egyaránt) és az összes többi földponton megjelenik, így végfok "nem látja" azt. Nem erősíti fel és a kimenetén csak a generátor tiszta szinuszos jele mérhető.

A zavarmentes test záloga a helyesen kialakított csillagpont. A puffereket összekötő vezető szakasz felezőpontjából indulnak a testvezetések külön - külön.

De hisz "földön van a jelföld is meg az erősítő földje is. Nem esetleg csak a jelfőld lebeg ebben az esetben?
Először is miért van az első rajzon "nagyobb" zavar jel mint a másikon?
Szerk.:


tényleg nem nagyon értem, de miért látja illetve nem látja?

Az előbbi rajzon a hangszóró testpontjával együtt lebeg az egész végfokpanel jelföldje. Ezzel a visszacsatolás "kiejti" a zavarjelet a kimenetből, mert nem látja azt.
Ha a furatok egymás mellett vannak, akkor az egyik félperiódusban látja a zavarjelet, a másikban nem. Ezt elég nehéz elmagyarázni és megérteni is, de valahogy majd megpróbálom...

(Nem is szeretném hogy rajzold le az egészet )
A zavar jelet azt nem, azt igen, miért van a nagy áramú föld "közelebb" mint a jel föld ( itt folyik nagyobb áram, zavart okozva a jelföldnek.)

Azért se rajzolom le helyetted az egész nyákot Eddig érted?

Hát ha az a nyák amit éppen előtted rajzoltam nem jó, akkor tényleg nem értem

Ahogy elnézem nem értik meg Kezdjem elölről, vagy feladjam most? Vagy hagyjam valaki másra az elméleti és gyakorlati fejtegetést?

A primer részre (is) szeretnék biztosítékot. Érdemes mindkét helyre tenni biztosítékot, vagy elég a primer körbe? "Elvileg" megfogadtam a tanácsotokat és ki is javítottam. Így szerkezetileg jó lesz? (5mm széles a vezetősáv)

Szerk.: Ha jól gondolom akkor a jobb oldali graetznek helyes a kivezetései.

Most már csak imádkoznod kell hogy a mérés alapján megértsék, hogy miért nem jó az A és a B szerinti, és miért jó a C. Szegény katt heteken hónapokon keresztül magyarázta többedmagával a kapcsitápos topikban, de csak nem sikerült megértetni...
Ha megnézi az ember a neten fellelhető nyákterveket legyen az végfok, táp vagy akármi, egyből látszik hogy a 80%-a rossz. A maradék 20%-ból 15% sem azért jó mert tudta a tervező hogy mit csinál, hanem mert éppen úgy sikerült.

Megcsináltam ezt a mérést. 12V DC-ét leterheltem 8Ohm-al. 1000 µF-al szűrtem, a kimeneten 8Vpp volt hullámosság. A nyákba rést vágtam és azt zártam rövidre vezetékkel. A kimeneti jelalakban semmilyen változást nem láttam. Aztán a "rést" áthidaltam 0.33 Ohm-al és az azon eső feszültséget mértem meg. Ekkor kb. 8mVpp "brumm" volt látható szkópon. Az ellenállás helyére hangszórót kötöttem és azon is jól hallható brumm volt. Tehát a hálózati zavarok egyértelműen megkerülik a puffert és akadálytalanul a kimenetre jutnak. Kell az a rés, vagy leszűkítés... lényegében mindegy melyik megoldást alkalmazzuk.

misi93: a puffernek van egy bemenete (a képen a nyák jobb oldalán) és van egy kimenete (a kép baloldalán). A kettőt egymástól különválasztjuk.

Azt gondolom elég rendesen kitárgyaltuk ezt az egy szem fóliacsíkot

Nem jó így.
** A trafó szekundere + diódahíd + puffer vonalon semmilyen biztosíték ne legyen. Ha akarsz biztosítékot, akkor azt a primer körbe tedd, és/vagy a puffer és a végfokozat közé.
** Karesz arra próbál rávezetni téged, hogy kondenzátor lábánál az ésszerű minimum legyen a vezetőszakasz, hogy semmiképpen sem legyen még elvi esély se a puffer lába melletti "kerülőáramnak". Éppen ezt a megoldást, illetve a hatásának jelentőségét feszegettük is. De az egyértelmű, hogyha azonosulni tudsz a gondolattal, akkor nem veszítesz vele.
** A GND-t a kondik után, lehetőleg egy pontban kösd össze.
(Az 1 kontra 2 diódahíd régi dilemma, mindkettő mellett és ellen lehet érvelni. Király Tibor írt erről, amit szokás emlegeteni, és Ő egyértelműen dupla diódahidat ajánlja. Gyári cuccokban legtöbbször mégis egyet használnak.

A tervben jó helyen van a biztosíték, vagy rakjam át a graetz után? Közben módosítottam így.
Ez alapján : Remélem így jó már

Heló!
Mit rontottam el a panel terven?
ezt kérdeztem én. Ezek közül mindkettőre megkaptam a választ (szerintem). Esetleg van olyan probléma amit nem vettem észre?, Lehet valami fatális hibát vétettem?, de kb 3x néztem át a nyáktervet nem találtam benne "hibát".

Fel sem merült ez bennem, tényleg jó ötlet gondolkozok még rajta Válaszod Köszönöm!

Jók az érveid, engem meggyőztél. Így kell beszélgetni, logikus gondolatokkal! A fordított tápfeszültség lehet egyedül gond ilyen esetben, de arra azért figyelni kell. Ha a vezetősáv 2cm vastag, és a kondinál elvékonyodik 5mm vastagra, az korrekt, én is így gondolom. Viszont ha a 3mm-es vezetősáv vékonyodik el a forrszem körül 2x0.5mm-re, amit aztán majd az ón fog összekötni a kondi lábával, az viszont szerintem értelmetlen. Akkor vigyünk oda egy jó vastag vezetősávot, és a kondi forrszeménél is maradjon anyag. Mérésre pedig olyanra gondoltam, hogy ugyanannál a kondinál, ugyanannál a trafónál, egyenirányítónál, fix ohmos terhelésnél megnézi, hogy mekkora a hullámosság a kondin mindkét esetben. Nem fülre hagyatkozva, mert az úgyis azt mutatha, amit az ember hallani akar.

Ezt írtam tegnap.
Valamint "szamóca" tett fel tegnap négy képet, ahol a "PCBPWS" nevű nyák pontosan ugyanilyen kialakítású. De ha utánanézel nagyon sok helyen találkozhatsz még ezzel a kondenzátor lábánál leszűkítéses elvvel. Lehet, hogy nincs akkora jelentősége ennek egy analóg végfokban, de ha meg lehet csinálni valamit jól is, akkor miért ne? Azt is írtam, hogy "ha nekem erősítőt kellene csinálnom, akkor így csinálnám". Ha neked ez valami miatt "ellenszenves" akkor rajzold másképp. Eddig sem szóltam bele a munkáidba, ezután sem fogok. Sőt. Valóban szemet gyönyörködtetőek a nyákrajzaid és egyáltalán minden munkád amit ide kiteszel. Csak gratulálni tudok hozzá és mondhatnám, hogy csak így tovább, de te ezt magadtól is tudod.

"Misi93" megkérdezte jó-e így a nyákterve és mit szólunk hozzá? Én meg hozzá szóltam. Ez most baj? Ha igen, akkor nem kell kérdezni, vagy ha kérdeznek, nem kell rá válaszolni.

Az viszont már nem "ha akarom itt a biztosíték, ha akarom ott a biztosíték" kérdése egy soros áramkörnél, hogy azon ugyanaz a szekunder áram folyik át a biztosítékon, akár a dióda előtt van akár a dióda után. A diódának nincs ellenállása. Annak nyitófeszültsége van és maximális áramterhelhetősége. A csúcsáramot inkább a trafó belső ellenállása korlátozza. Az a néhány Volt ami a diódán esik elhanyagolható rövidzárlati áram szempontjából.
Egy esetleges rövidzár a táp kimenetén ebben az esetben először a pufferkondit zárja rövidre. A biztosítékon csak ezután kezd el jelentősebb áram folyni, ha a fólia addig fel nem ég, esetleg ki nem gyullad a panel. (Láttam már ilyet.) Azt a "PDF" formátumot az olvadóbiztosítékokról azért tettem fel, hátha megnézni valaki. Ott látható, hogy 20-40ms időtartamig egy "F"-es biztosíték elviseli a névleges áramának 10-20-szorosát. Tehát egy 4A-es biztosíték gyors "kiveréséhez" nem biztos, hogy elég a trafó rövidzárlati árama. Viszont hosszútávon ezt az értéket a pufferek impulzusárama sűrűn "ki fogja verni".

Amikor a crowbar védelemmel kísérleteztem (egyébként kizárólag ezt használom hangszóró védelemnek - de ez megint a magánügyem) a 8A-es biztosítékkal együtt simán elszállt a 400A-es impulzust elviselő tirisztor is. Nem is egy tririsztort nyírtam ki mire rájöttem mi a megoldás. Ezzel csak azért példálódzom, mert szerintem jó az a pufferkondi a biztosíték előtt.. az el tud tárolni annyi energiát amennyit a biztosíték már nem tud elviselni.

De ha a hol legyen a biztosíték itt egy "ősi vita" tárgya volt, erről már megint nem tudtam. És megint olyasmibe pofáztam bele amibe nem kellett volna....

Nem figyeltem minden részletre talán, ezért elmondanád nekem a kondenzátor lábának szokatlan kialakításán kívül (amit eddig én meg nem láttam sehol), milyen alapvető hiányossága van a paneltervnek? Nem mondom, hogy ne lehetne logikát találni az okfejtésedben, de be kell látnod, hogy szinte sehol nem alkalmazzák, aminek talán a feltételezett hatás csekély volta adja a racionalitást.
Illetve a puffer előtt nem látom a biztosítékot, nálam a diódahíd előtt mutatja a képernyőm. Persze ha akarom ez is a puffer előtt van, csak éppen mégse, hiszen köztük vannak diódák, azok belső ellenállásával. De az ősi vitáról mintha most egyáltalán nem is esett volna szó, ami a "hol legyen a biztosíték és milyen" témát feszegeti, a valós megoldást mindig gondosan elkerülve. De akkor ebben hol van megint a hiba?

Kérdezel valamit, lerajzoljuk neked, aztán mégsem úgy csinálod. Akkor mi értelme van megkérdezni?

A másik: mekkora biztosítékot szeretnél tenni a pufferkondi elé, ha (kb.) ekkora áramlökések érik a puffert és ilyen az olvadóbiztosítékok áramterhelhetősége az idő függvényében?

Távtartókkal egymás alá-fölé tudod építeni a paneleket, ha fölé van még hely, ezzel területet spórolva.

Nos elvileg elkészült a "végleges?" formája a tápnak, csak túl nagy lett (185X96mm). Szerintetek inkább a DC-védelmet külön nyákra építsem? (Így is szeretnék bele még clip, előerősítőt, venti vezérlőt is)

Értem, már. Valami rémlik a középsuli elektró óráról. Köszönöm a felvilágosítást .

Két Graetz-et alkalmazva a pufferkondik töltőárama nem folyik a földvezetéken, így ott nem keletkezik "brumm" feszültség.

Köszönöm!

Szia! Így már jó lesz.

Sziasztok ismét!
Az előző hozzászólásomba szerintem hülyeséget írtam, mert ahogy nézegettem a dual mono kivitelt, nem igy van a graetz és a földelés összekötve! Mellékelek egy másik nyák rajzot szerintem ez már egy fokkal jobb lenne. Esetleg lehetne spórolni a graetz hídon vagy fölösleges? Egyáltalán miért "kell" 2 graetz egy oldalhoz?

Én már járattam +-24V-ról, nem lett jó vége.Kicsivel magasabb lett a hálózati feszültség és pukkant. Utána új ic és "+-20V", azért szétszedtem a trafót, hogy le tudjak szedni vagy kb 2-3 menetet és végül eladtam az egészet ismerősömnek.

Általában alul van méretezve. Ezt nem egy erősítőnél láttam, hallottam is másoktól.
Hát, hogy 1 millió forintosban, van azt nem tudom, de pár százezrest már láttam, hogy a tápja megsült. Egyik ismerősöm szereti a maximumot kihozni, egy rendes hozzá való táppal sokkal jobb lett. Lágy indító meg minden nagyobb erősítőhöz van, mert szokott puffer lenni bőven.

Én igaz kapcsolóüzemű táppal táplálom a végfokot. Ott meg a primer kondi kevés, vagy növelem majd, vagy aktív PFC-t teszek elé. Eddig úgy oldottam meg, hogy két 4700µF-os kondit rátettem a táp szekunder részére egyet a + és gnd-re, egyet a - és gnd-re. (Ezt meg azért mert zenét hallgatok vele és ott csak egy ideig kell nagy áram, a mély "lökéseknél". Utána 50kHz- gyorsan feltölti a kondi-t, mire jön a következő mély, addigra primer kondi is maximumon lesz.)
A lényeg, hogy ha van normális táp hozzá és nem sajnáljuk tőle, akkor nem kell 30E uF. akkor elég 10E µF is.

Ezt a lényeget ezen a fórumon szerencsére nagyon sokan tudják. Ebből eredően, a kezdőket nem kellene homályosan megfogalmazott elméletekkel félrevezetni.

Az a "nem kis ideig" már kevésbé veszélyes. Ebben az ügyben nézz utána a transzformátorok bekapcsolási tranziens folyamatának.