Olvass vissza pár hozzászólást, ha eddig nem tetted volna meg, mert pont az "előbb" beszéltünk erről mással...

Sziasztok!
Ezt a szerkezetet szeretném megépíteni:https://youtu.be/w8d0GorQmrY
A kérdésem az lenne hogy a flyback trafómon melyik a primer tekercs,ezt hogy tudom eldönteni ,mert ugye 10 kivezetés (tüske) van rajta.A másik kérdésem hogy a visszacsatoló tekercset azt ugye a vasmagra kell rátekerni.Mennyi menetnek kell lenni a visszacsatoló tekercsnek és milyen vezetéket használjak?

Nos, a 9V-os elemes trükk a tekercs "polaritását" hivatott megtalálni. A "polaritás" itt azt jelenti, hogy nem mindegy, melyik primer kivezetésre kerül a táp és melyikre a kapcsolóelem (pl. fet), ami földre kapcsolgatja. Az a lényeg, hogy a szekunderrel ellentétes bekötés kell (ha láttál flyback kapcsolást, ott ezt jelölik is pöttyökkel, kiemelve, hogy ellentétes a bekötés). Mivel a szekunder adott, fixen bedrótozva rá az egyenirányítás (sokszorozás), így csak a primert lehet variálni. De miért is kell variálni? Azért, mert ha rossz irányból van gerjesztve a primer, akkor nem pozitív nagyfesztüske jelenik meg a szekunderen, ami a diódákon át tud menni és használható, hanem negatív. Azt a diódák megfogják. Hogy mégis mérsz egy kisebb feszültséget, az azért van, mert nem csak kikapcsoláskor indukálódik feszültség a szekunderen, hanem bekapcsoláskor is, csak kisebb, és ellentétes polaritással. Ez az ellentétes polaritás ki tud menni a diódákon át, csak kicsi lesz.

Az, hogy tartja a nagyfeszt, az azért van, mert van benne egy kaszkád sokszorozó, ami kondenzátorokat is tartalmaz. Ezek feltöltődnek és tartják a feszt (és nem az elem rajtahagyása az ok). Teljesen jó.
Az elem, ha rajta hagyod, feleslegesen merül. Mert az egyenáram már nem csinál semmit, csak mágnesezi a vasat. Csak az áramváltozás (ki-be kapcsolás) indukál a szekunderen feszültséget.

Próbáltam, de valahogy nem az igazi a dolog... a 0V pin még megvan. 1ohm viszont nem csak 2 láb közt van (viszont csak egy olyan pár van, ami egymás mellett található, gondolom az lesz az). A 9V-os elemes résznél viszont elvéreztem. Még csak nem is közelít 30 volthoz... 64 Voltot is mértem és bőven tartja a trafó, ha rajta hagyom a szekunderen a 9Voltot (igaz, nem elemmel hanem 9V-os táppal csináltam, ez gond lehet?).

Pedig ott van a következő oldalon, ha 50-re állítod a megjelenített bejegyzések számát: Bővebben: Link

Amúgy keresni a "Csak ebben a témában keresés" menüponttal tudsz, ezzel a hivatkozással: Keresendő kifejezés * topic:804 user:_BiG_

Valószínűleg vak vagyok, de sajnos nem találom...
Ha nem nagy kérés, légyszi, küldj egy linket

Keress vissza a nevemre, ha jól emlékszem, tettem közzé infót, miként kell csinálni a beazonosítást.

A tévéd rajza alapján meghatározhatóak a kivezetések.

Sziasztok!
Van egy sorkimenő trafóm egy régi crt tvből. Fogalmam sincs melyik láb melyik, gugli barátom nem dob semmit a sorszámra. A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám megállapítani, hogy melyik a primer és a szekunder tekercs? Illetve mi kellene még a bekötésnél a magasfesz. előállításához?

Nem tudom, lehet, hogy az enyém is ilyen, majd levágom én is, belekukkantok Nekem nem maratva van, hanem ilyen béna festés van a tetején, amit még újjal is le lehet törölni! Azt nem tudom, hogy MOSFET-es vagy ilyen tranzisztoros megoldás lehet-e a jobb.....

Én is nyírtam ki könnyedén 2N3055-öt, de levágtam a tok tetejét és kiderült, hogy hajszálvékony az emitterbevezetés csatlakazódrótja... Hamisítvány. Gyanús volt az is, hogy a tok teteje mattra volt maratva és úgy feliratozva, a tok többi része fémszínű maradt. Aztán olvastam valahol, hogy Indiában csinálják ezeket és terítik, mint olcsót.

Hű, de kihalt ez a topic... ÉN is most kísérletezem 2N3055-tel, már 2-t sikerült kinyírnom, szerintem kicsi a hűtés, mert védtem is. Nektek milyen kapcsolás jött be a legjobban?

Sziasztok!Találtam ezt a rajzot .Meg tudnátok nekem mondani,hogy ami tranyó szerepel rajta npn vagy pnp illetve mit hova kössek rajta bázis emiter stb .Köszi a válaszokat.

A típust a sorkimenő oldalán lévő sorszám adja meg.
Esetleg itt nézd, meg ha van...
Bővebben: Link

Hogyan tudom meg, hogy a TX-PS12P Panasonic TV- be, melyik sorkimenő kell?

ahol található árajánlat is?

Köszönettel:

Fonódi János ny. vill. mérnök.

Sziasztok!

Ózon generátort szeretnék építeni, de semmiképp nem vásárolni készen. Ilyen kerámia lapokat néztem ki hozzá Bővebben: Link De az is lehet még, hogy valami hasonlót tákolok első körben amit itt látni: Bővebben: Link.
A kérdésem az, hogy az első linken lévő leírásban az található, hogy 3,1-3,5Kv-ra van szükség a meghajtáshoz 16kHz mellett. Ezt mivel lehetne előállítani? 1db-ra írnak 40W-ot, ha mind az 5db-ot szeretném egyszerre működtetni, akkor az 200W. Annyit elöljáróban, hogy ekkora nagyfesszel még nem foglalkoztam soha, tehát minden tanácsot meghallgatok.
Kb miből és hogyan kéne ilyen tápot készíteni ami 3,1-3,5kV-ot tud 16KHz-en 200W mellett? Ez ha jól számolom, akkor ez nagyjából max 65mA lenne.
Köszi

Helló.
A topic képei között találsz kapcsolást...
A googliba bepötyögöd a rajta lévő sorszámot lehet h kidob vmi bekötési rajzot...
Összegezve ennyi.

Sziasztok!

Van egy monitorból kiszedett trafóm ezt hogyan kellene bekötni hogy nagyfeszültség jöjjön ki belöle? Illetve kapcsolási rajz is kellene hozzá!

Előre is köszönöm!

A szekunder elkészült. Jöhet a lakkozás és a kivezetések megoldása. (ZVS + ZTFN65008A lesz a meghajtás egy teszt erejéig - utána egy IGBT-s SSTC váltja majd fel. A ZVS+sorkimenő jelenleg ~6 cm-es szikrákat produkál, 30V DC-ről, 7A áramfelvétel mellett, 59 kHz-en, úgyhogy remélhetőleg meg tudja hajtani)

A csúcshatást nem kellene összekeverned a tárolt töltés mennyiségével.
A te 5 méteres drótod képvisel egy bizonyos kapacitást a környezettel és ameddig a villamos térerő nem halad meg egy bizonyos értéket a két "fegyverzet" között, nem lesz olyan töltésmegoszlás, hogy a drót végén pl. szikrában nyilvánuljon meg.
Próbáld csak ki, hogy egy 150 nF-ot és egy 5 méteres drótot (vmivel szemben) tölts fel 20 kV-ra ( ha tudsz..) , aztán csinálj ugyanakkora lassan csökkenő szikraközt és hasonlítsd össze a felszabaduló szikra energiáját, amikor áthúz... - nyolcada? hogyne... - vicc.

Fennáll a veszélye annak, hogy a kérdező sem tudja, mit is akar valójában kérdezni.
1. Rajz, miről beszélünk, rajz nélkül egy ilyen esetben nem lehet mit mondani.
2. A nagyobb feszültség nagyobb szikra akár igaz is lehet, de az átütési folyamat és a kialakuló szikrahossz ennél jóval bonyolultabb dolog.

Így nem lehet tervezni, meg válaszolni sem semmilyen kérdésre/felvetésre, hogy hát ez talán valamennyinek egy valamekkora része, meg valószínűleg pont majdnem ekkora stb.

Csak a csúcshatás miatt egy 5m hosszú drótba jóval több töltés szabadul mint elméletileg mondjátok. Igaz, hogy mondjuk nem a harmada mint előbb a gondoltam de a 8-ada azért valószínűleg igen.

Okééé

Cirka 19.998,6 voltra esik vissza a feszültség, ha a 20 kV-os 150 nF-ra 10 pF-et teszel töltetlenül párhuzamosan.

Ez nem így működik. Ha van egy 20 kV-ra feltöltött kondenzátorod, és azzal párhuzamosan kapcsolsz egy töltetlen másikat, akkor a különböző feszültségek miatt indul el a töltésvándorlás. Addig tart, míg van feszültségkülönbség. Vagyis maximum közel ugyanakkora feszültség lehet a másik kondenzátoron is, ha a második kondenzátor elég kicsi az elsőhöz képest. A U=Q/C összefüggés írja le a viszonyokat. A töltés nem vész el, csak átmegy belőle a másik kondenzátorra is. A két kondenzátor eredője nagyobb kapacitású, mint az első, ezért egy állandó töltést nagyobb kapacitással osztva kisebb feszültséget kapunk, mint előzőleg.
(A kondenzátor tartalmának nem a harmada töltődik át, hanem a kapacitások arányában oszlik meg a töltés (ha a veszteségeket elhanyagoljuk) ).

Hát most na, egy 10pF-os szikracsúcsra (hasamra ütöttem) 150nF-os kondi tartalmának a harmada biztos rászabadul, azaz 1mAs 20kV-on. Ezek alapján olyan 100 milió V lenne a feszültség benne.

Nagy szikrához nagy feszültség kell... (Már ha a "nagy" alatt a hosszú szikrát érted.)
(Ez már a szikroszkóp kezelési utasításában is benne van: "Kis szikra kis feszültség, nagy szikra nagy feszültség." )

Nem szeretnék pofátlan lenni, de
1. TV sorkimenő trafón a beépített feszültség sokszorozó miatt egyenfeszültség jelenik meg.
2. A nagy szikrákhoz nagy térerő kell, ami a töltésmennyiség függvénye. Igaz, hogy egy akkora kapacitású csúcsba akkora töltés akár több millió V-ot is összehoz a földtől, de nem lényeg. 1 réteg noname polietilén fólia elszigeteli annak a trafónak a feszültségét, de mindegy mert kicsit se ez lessz a legnagyobb gond.
3. Semmivel sem több mint egy tesla tekercsnek

Javítsatok ki ha tévedek!!

1. A trafó váltó áramot ad, kondenzátort meg egyenárammal lehet tölteni.
2. A "nagyobb szikrákhoz" magas feszültségek kellenek, "magas feszültségű" kondenzátort hol találsz?
3. Mi értelme?
4. A nagyfesz veszélyes...

Sziasztok.
Mivel nem találtam semmilyen hasonló témát, amit én csináltam azt pedig törölték így itt kérdezem meg.
Szerintetek működőképes lenne az a szerkezet, hogy egy nagyfeszültségű kondenzátort feltöltök egy TV trafóval és a feltöltött kondenzátort rákapcsolom egy nagy szikracsúcsra és értelem szerűen a toltések egy része kiáramlik a végére ahol sok töltés koncentrálódik össze amitől nagyobb szikrák is létre jöhetnek. A kondit és a kapcsolót úgy gondoltam, hogy a kondenzátornak az oldalán lenne egy lekerekített fémfelülete és ehhez a "kapcsoló" hozzácsapódik és így sütné ki. Ti mit gondoltok erről?