Szia! A puffer kondikon van kisütő ellenállás? Ha igen akkor az nincs véletlenül megszakadva?

CO2 hegesztő hiba

Sziasztok! Furcsa jelenségre lettem figyelmes az elmúlt alkalommal, mikor használtam a saját készítésű hegesztőmet.
Kisebb, kb 1-2 mp-es ciklusokkal hegesztettem körbe a kocsi kipufogóját. időnként amikor elengedtem a ravaszt, a huzal előtolás megállt, de az ív még ott susogott. Olyan volt, mint mikor egy AWI hegesztőnél nem várjuk ki az ív lefutását 4-es ciklus üzemmódben és elkezdjük elvenni a pisztolyt a varrattól. Aztán az ív követi.
Mitől lehet ez szerintetek? Létezhet, hogy időnként a mágneskapcsoló nem enged el azonnal és gyakorlatilag minden fennmarad, csak a huzalelőtolás áll le? Azt ugye, ha jól emlékszem, a vezérlőpanelről kapja. De ha úgy is van, hogy a behúzótekercs nem enged el, az is mitől? Gondoltam rá, hogy lekössem a pufferkondikat, de ha meg van szakítva az áram, akkor az is meg van szakítva nem?
Köszönöm az esetleges válaszokat!

Köszönöm szépen a választ (...és tetszik is amit írsz) és jó, hogy szántál rám időt. Azért tetszik mert mint írtad az eredeti mert ha sorba kötöm a két szekunder tekercset akkor meg tudom valósítani a rajzon láthatóakat. A megfelelő fokozatot a primer oldalon pedig majd a gyakorlatban kiválasztom. Egyenlőre nem zavarnálak tovább a kérdéseimmel mert ennyi szerintem elég is és érthető is. Még egyszer köszönöm.

Rajzoltam kicsit, így talán érthetőbb lesz a működése. A puffer (?) azért van félfeszültségen, mert a tirisztorok soha nem oltanának ki ha közvetlenül a tirisztorok után lennének, mivel a tirisztorok anódfeszültsége nem tudna nullára lemenni.

Köszönöm előre is. Azért kérdezem mert összeállítottam a transzformátort és most este rámértem. Terhelni nem terheltem meg csak kb. 120W-al és a primer tekercsek párhuzamosan kötött állapotban a legerősebb fokozatra kötött állapotában mértem. A szekunder tekercseken pedig pont ilyen feszültséget mértem mint a Pulsmig 145 rajzán is látható azaz 17 V+17 V ezért arra gondoltam akkor nekem is sorba kell majd kötni a két szekunder tekercset.

Lali, holnap lerajzolom ezt a részt neked másképp, és akkor már magyarázni sem kell mert érteni fogod.

Közben azért jó lenne (ill. megköszönném neki) ha valaki pár mondattal elmagyarázná a Pulsmig hegesztőgép rajzán a főtrafó után a bekeretezett dióda-kondenzátor működését vagy a miértjét.

Én ma lemezeltem be a transzformátort. Este talán már tudok mérni is feszültségeket. Annyi, hogy nekem vannak rajta gyári megcsapolások a primer tekercsen és valószínűleg fog kapni egy vagy akár két fokozat kapcsolót is és ez mellé még egy tirisztoros egyenirányítót a szekunder oldalra. Azért döntöttem a tirisztorok mellett mert van belőle egy kosárral és egyszerűen mindig elfog a sajnálat ha mellőzük vagy éppen én mellőzöm a régi technikát. Annak idején valakik megalkották sok pénzt és energiát fektettek beléjük aztán idővel meg kidobáljuk őket. Ezt valahogyan nehezen tudom megemészteni. Ezért fogtam ebbe bele. Anno mikor még volt lakatos műhelyem akkor volt például két Kempomig 4000-es gépem ( az egyik sima trafós volt) és nagyon tetszettek akkor. No hát ezen emlékeim alapján tervezem most a kis egyfázisú MIG gépet csak kicsiben. Karcsú kicsi és keskeny alakja lesz a doboznak és az huzaltoló egység külön lesz a tetejére téve mint a "nagyoknál" és leemelhető. Természetesen a huzaldob méret is csak max. 5 kg-os de hát ettől lesz számomra szép design valamint a festés is lök rajta. Tudom ettől nem fog jobban hegeszteni meg olcsón lehet inverterest venni de hát a nosztalgia érzése is egy szempont.

Helló!
Megindította az agyamat ez a projekt. Van egy két oszlopos hegesztő trafóm, amit annak idején a Gelka felújító üzemébe tekertünk, és kifogástalanul működik. A lényege kísértetiesen hasonlít a te elképzelésedhez. Mind a két oszlopon van egy-egy 220-230V.-os tekercs. Be lett a gépbe építve egy tirisztoros szabályzó, aminek a rajza egy másik topikba le van írva, fotózva Alkotófórumtárs közölte. (hegesztő trafó szabályzás) A gép a következő képen működik: Ha gyengébb áramra van szükség, csak az egyik tekercs kap áramot a szabályzón keresztül. (csak az egyes tekercs van rákötve a szabályzóra) Ha erősebb áram kell, a második 230V.-os tekercs is kap feszültséget (párhuzamosan). A szekunder tekercs meg van felezve. Az első fokozat vége kb 70-80 A.-körül van. Ha rákapcsolom a második oszlopot, és leterem a szabályzó innen indul az áram a szabályzó állásától függően. Ha most kétutas egyenirányítást alkalmazok, kész a co trafó Nem tudom hogy viselné a szabályzót a ki be kapcsolgatás.

Értelek, akkor gondolom ezért nem gyártottak nagyobb szériát ezekből a tirisztor vezérlőkből. Elfogadom amit írsz csak van egy "bökkenő" ugyanis már hallottam a chopperes teljesítmény szabályozásról de a valóságban szerintem én még soha nem láttam. Pedig valószínűleg jó lenne nekem mint magoldásra mert van jó pár komolyabb igbt-m. Mindjárt szétnézek a neten ebben a témában hátha találok valamit ami általam is érthető.

Úgy számoltam hogy 15 menet van egy oszlopon. Ez a 3 fázisú verzióban kb.34-35V-ra volt elég a legerősebb fokozaton.
Mivel a trafó csillag kapcsolású volt, így a tekercselés fázisfeszültségre,és nem vonali feszültségre készült, azaz a tekercsfeszültség 230V-os, eredeti verzióban is. Itt neked a problémát a migpuls kártya szinkronjele fogja okozni, mivel mind a primer mind a szekunder párhuzamosan megy, így a szinkronjelet csak egy oszlopról tudsz levenni,ami szabályozási hibát okozhat. A migpuls eredeti verziója egy igen vacak konstrukció volt, mivel a tirisztorok utáni pufferkondi miatt a szabályzótirisztorok kioltása nem mindig sikerült, ezért az árambeállítás nagyon nehézkes,majdhogynem lehetetlen. Ide kényszer kommutált gyújtókör lenne a megfelelő,ezért is gondoltam egy FET-es vagy IGBT-s chopperre. Vagy a másik lehetőség a soros-soros tekercsbekötés, de akkor a terhelhetőség lényegesen kisebb lesz.

Szia. Azt hiszem félre érted de ha nem majd kiigazítasz. Tehát egy fázisú megtáplálást (230 V) és két oszlopos transzformátor ( U-I-vason) van a terveimbe és a két primer tekercs fixen párhuzamosan kötve a legerősebb fokozatán azaz nem lesz fokozatkapcsoló. Az eredeti fokozat kapcsoló meg amúgy is háromfázisú és "kacifántos" bár megoldható lenne a tekercsek párhuzamos kapcsolása de nem kell, "kidobva". Az áram szabályozása a szekunder oldalon lenne azzal a Migpuls fázishasítós kártyával amely az előző hozzászólásokban látható. A kondenzátor meg nem gond, terveztem és fojtóim is vannak elég komolyak szóval azon nem rágódok. Csak ez a szekunder oldal párhuzamosítás aggasztott, hogy egy fázison nagyon kevés lesz a feszültség.

Ezekben a főtrafó azonos.

Szia Lali!
Többféle megoldás lehetséges, de igazából bármelyik megoldást választanád, a szekunder tekercseké-hogy is fogalmazzak- az utolsó szó, még pedig az egyenirányítás mikéntjét illetően, mivel a primer oszlopgerjesztés csak a legerősebb fokozatban szimmetrikus. A primer tekercseket olyan helyzetben kell összekötni, hogy a fokozatkapcsoló összes fokozata használható legyen. Feltételezek első megoldásként egy soros primer tekercset, ahol a primer tekercsek egymással soros kapcsolatban vannak, és az eredeti fokozatkapcsoló bekötése is az eredeti marad.Ebben az esetben az eredetileg 400V-os kivezetések 230V-ot kapnak, a kért szekunder soros kapcsolatban lesz és az egyenirányítás graetz lesz. Hátrány lesz a viszonylag rövid Bi az eredeti megoldáshoz képest, és még az sem biztos hogy szűrőkondit alkalmazva eléggé le lehet menni az árammal a magas szekunder feszültség miatt. A másik megoldás a párhuzamos primer, ebben az esetben már egyedi fokozatkapcsoló kell valószínűleg, és a szekunderen két diódás két utas egyenirányítás kell ahol ez egyik kimeneti pólus a szekunderek közös pontja. Itt már a pufferkondi elvárás, és nem lesz gond a Bi-vel. emlékezetem szerint egy-egy oszlop 3-3 fokozatot tartalmaz, és ezeket kellene úgy kombinálni hogy minden fokozat elérhető legyen. Aztán ha nem igazán akarsz bajlódni a fokozatkapcsolóval, akkor lehet sorban a két primer a legerősebb fokozatban, a párhuzamosan kötött szekunderen pedig egy graetz, 100000-150000 µF os puffer és chopperes szabályozás mint pl. a LORCH gépekben van. Itt viszont a chopper után van egy számottevő méretű fojtó. De ezt te úgyis tudod hiszen bontottál már ilyen gépet.

2 féle változat van felsorolva az "SM" jében, vajon melyikből százmazik a trafó (...vagy nem tudni?).

Persze, megvárjuk mert Pisti véleményét sokra tartom. Sajnos félek, hogy negatív választ kapok mivel én úgy érzem ha párhuzamosan lennének kötve a szekunder tekercsek akkor kevés lesz a feszültség a MIG technológiához ha pedig sorba kötném akkor pedig sok. De a te hozzászólásodat is figyelembe veszem... már mint azt, hogy messzire kerüljem el Paks városát.

Ez volt a kérdésed.
Még mindig azt mondom, hogy gondoljuk át.
Esetleg várjuk meg mpisti fórumtársunk véleményét, mert benne megbízom.

"Zavart érzek az erdőben"... kérlek egyszer az életben olvass már vissza mert így mindig "zavarodott" leszel. Én sajna így távolból nem tudok segíteni neked ebben.

Zavart érzek az erőben, úgymint a belinkelt kapcsolási rajz, és bontott trafó között.
Szerintem egy igazi 3F transzformátornak 3 "micsodája" van (lásd csatolmány).
Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy:
- 1 fázisra elég egy vas és tekercs is, példa a villanypásztor.
- Két vas, két tekercs, az a patkómágnes.
- Három fázisra három vas, három tekercs. Tudom, mert Pakson is olyan van. Saját szemmel láttam.

Azt én is logikusnak vettem, hogy a primer oldal párhuzamosan kötve jó de a szekunder oldali feszültségben már nem vagyok annyira biztos és ezért inkább kérdezem. A bekötése nem gond sőt egyszerű inkább a gyári megoldás volt bonyolult. Ott a fokozatkapcsoló egyesével kapcsolgatta a tekercseket nem a megszokott párhuzamosan egyszerre mind a hármat de anno ezt is kis segítséggel megoldottam. Itt már természetesen nem használható ez a fokozat kapcsoló de nem is érdekes inkább, hogy a szekunderen meg legyen a kívánatos feszültség ha párhuzamosan kötöm őket.Mellékelem az eredeti főtrafó bekötésének rajzát.

Ez szerintem úgy háromfázisú, hogy két fázis közé van kapcsolva a primer (vonali <-> fázis feszültség).
Egyik oszlopon sok megcsapolással a primer oldalon (gondolom sokfokozatú kapcsolóra megy) történik az állítás.
Ha a primert és szekundert párhuzamost kötik, és ráadásul elkezdik állítani kapcsolót, az érdekes lészen.
Ha rajtam múlna, én megvárnám mpisti fórumtársunk véleményét is.

Alkalmas, mivel tekercsenként 220(230) V-ra vannak méretezve. A két oszlopon lévő tekercseket párhuzamosan kell kötni. Primert és szekundert is. Ha jól látom, csévénként p+s az alacsony szórás miatt. A primer fokozatok helyes kötése nem kis macera.

3 fázisú főtrafóból átalakítással 1 fázisú főtrafó készítése

Sziasztok. Megint én untatnálak egy kérdéssel benneteket. Felszámoltam már szinte az összes nagy teljesítményű MIG hegesztőgépem, jobban mondva eladtam őket egy kivételével. Ez ami megmaradt egy Esab LKB 265ös főtrafóval (3 fázisú) rendelkezett de gondoltam ez is felesleges de eladhatatlan így nekiálltam szétbontani. A főtrafót is kilemezeltem és egy oszlop tekercsét is szétbontottam. Viszont elkezdett mozogni egy gondolat a fejemben mert sajnáltam még a másik kettőt. A gondolat az volt, hogy nem lehet-e a két megmaradt oszlopból új lemezeléssel egyfázisú MIG gép trafót összehozni. Mindegy mekkora teljesítményt adna le csak ne kerülne a MÉH telepre. Az eredeti 3 fázisú transzformátor tekercsei mind a primer oldalon mind a szekunder oldalon "Y"-ba voltak kötve. Tehát kérdezném vajon így ebben az állapotban alkalmas lenne-e a két oszlop tekercse egy darab egyfázisú MIG gép főtrafónak vagy csak nagyobb átalakítással?

Most, hogy így nézegetem rájöttem ez a THE-130. Szóval minden rendben, kösz a segítséget mindenkinek.

Trakis Pulsmig 145 vezérlő HBFS-III típus

A hozzáértő szakiktól kérdezném inkább de persze minden infó érdekelne. Mostanában "takarítgatom" a padlásom és kezem ügyébe akadt egy általam régen elfelejtett panel: egy Pulsmig 145 vezérlő panel. Nem teljesen egyezik meg a többször itt megosztott HBSF-F panel rajzával de hajadzik rá. Ennek típusa HBSF-III. Ezen eggyel több ic van és ezen a test a csatlakozó a4-a5 és a6-os összekötve. Nem tudom jól van ez így mert az eredeti "F"-es jelölésű rajzán az a4-es az a 10K-s potméter egyik csatlakozója. Tudom nagyon ritka darab és nem sokat gyártottak le belőle de én szeretném újraéleszteni és talán valaki találkozott hasonló példánnyal és így (ugyancsak talán) hozzá tudna szólni.

Köszönőm a segítséget.

A pontos értékeket meg kellene néznem a gépkönyvben, de emlékezetem szerint 1.fokozat:17-22V 2.fokozat:21-28V 3.fokozat 27V-40V de ezek az értékek erősen függnek a tirisztoros szabályzó egység beállításaitól. Én még két egyformán szabályozható gépet nem láttam ebből a típusból. Kb. 10-15% szórás simán előfordult a T400C gépek között.
Mivel MIG gépről van szó, itt inkább a feszültség beállítás a lényeg, mivel az íváram teljesen más lesz a különféle átmérőjű huzaloknál, plusz még a használt védőgáz fajta is más-más íváramot eredményez. Ezen felül a háromféle fojtóbeállítás is jelentősen befolyásolja az ívfeszültséget és az íváramot is, és az előtolási sebesség -ami elsősorban dönti el az íváramot-még szót sem ejtettünk.

BHKV T400C hegesztő áram mértéke.

Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, nem tudja véletlenül valaki, hogy a BHKV T400C típusú co hegesztő gép három fokozata mekkora áramokat fog át, illetve a hozzájuk tartozó feszültség értékeket. A segítséget előre is köszönőm.

Csatlakozik!
Azok védődiódák, normál esetben nincs jelentőségük, csak ha valami szakadás lesz a poti körében..


100nF, 4,7kOhm,


Ez egy fontos kondi, de én sem látom pontosan!
100nF-el indítanék itt, ha működik maradhat!

Köszi, de ez van meg nekem is. Azt nem látom jól, hogy a D7-D8 dióda csatlakozik az Ic 7-es lábához, vagy nem? Valamint a C2- R7 értékét sem látom jól. Meg az Ic 2-6 lábánál is van valamilyen kondi, az sem tiszta.