~35 évvel ezelőtt, mikor az első építésre szánt telket megvettem, rengeteget számolgattam, az akkori elég korlátozott lehetőségeimmel. Természetesen a napenergiás, egész éves hőtárolás szándékával. Függvénytáblázat, Analitikai zsebkönyv, könyvtár... Akkor a víz, viasz ill. paraffinfélék, CaCl, KClO4, glaubersó, olajok jöhettek szóba. Már az internet alaposabb beindulása után találkoztam a Telkes Mária féle projekttel (2002-2003?). Telkes Mária
Csupán beigazolódni láttam akkori eredményeimet.
Az említett gudron látszólag benne van a korábbi számításaimban > paraffinok-hosszú szénláncú szénhidrogének.

Hát, tényleg nem a barkács kategória. Elképzeltem, amint meghoz a tehereautó ebből az anyagból néhány köbmétert, aztán ez szilárd és be kell valahogy tenni a sűrűn becsövezett emésztőgödörbe... ami ugye csak folyékonyan lehetséges. Ehhez nagyjából annyi energia kell, mint egy fűtési szezonhoz. És ugye ezt nem lehet a napra bízni, mert sosem lesz kész, illetve lehet, hogy egy nyári szezon kell hozzá...
Valami gudron nevű anyagról hallottam, ami olvadáspontra ide megfelelne. Valami kőolajszármazék.
Persze, sokkal egyszerűbb mondjuk napelemet fejleszteni, meg hőszivattyút, meg egy csomó olyan dolgot, amik nem eltárolják a a nyár melegét... és jó drágán el lehet adni. És valódi megoldást nem jelentenek az olcsó fűtésre.

Még nem találták meg az erre a célra használható semleges, olcsó és elég hatékony anyagot. 20-90 fok tartományban a víz képes betárolni ugyanazt a hőmennyiséget, mint a kísérletekben leggyakrabban használt anyagok (hosszúláncú szénhidrogének, tioszulfát, egyéb sóoldatok). Árban, semlegességben bőven veri őket. Magasabb hőmérsékleten a sóolvadékok már használhatóak. De ez már nem házibarkács kategória. Kísérleteztek mész, cink redukálással, ezek hosszú távon is tárolhatók majdnem veszteségmentesen.

Fázisváltással. Ha van 1 kg vized, ami 100 fokos, ahhoz még 540 kcal hőmennyiséget kell vele közölnöd ahhoz, hogy gőz legyen belőle. Vagyis, hiába 100 fokos a víz, még nagyon sok energiát kell vele közölni, hogy gőz legyen. Ugyanez visszafelé is érvényes, a gőz, ha vizet csinálsz belőle, ugyanennyi energiát ad le. ( hatásfoktól tekintsünk el ) Ez a fázisváltás. De ugyanez működik akkor is, ha valamit megolvasztasz. A jégnél is van ilyen. Ugye, az, hogy a jég éppen nulla fokos, még nem lesz belőle víz, ahhoz nagyon sok energiára van még szükség.

Nyilván, nem vizet kell használni, hanem valami olyan anyagot, ami mondjuk 60...70 fok körül olvad meg. Nyáron felolvasztod, télen hőcserélőn keresztül bevezeted a padlófűtésbe. Közben a felolvasztott anyag visszahűl és ismét szilárd anyag lesz belőle. Előnyősen fel lehet használni a már nem használt, hőszigetelt emésztőgödröket...

már nagy vonalakban kiszámoltam... hozzávetőlegesen 1000 nm terület képes fedezni évi 3-4MW elektromos energiát..ha jól emlékszem 1%-os hatásfokot figyelembe véve... ugyanakkor a hőcserélős stirling motoros megoldás optimális lehetne pl fóliaházakban, ahol nemritkán nyáron 60-80°C ra is felmelegedne a levegő, ha nem szellőztetnék.... ha jól emlékszem egy 1kw-os LTD stirlinget épített pontosan erre a konceptcióra egy spanyol/portugál fószer?... ???
...a közvetlen hőenergia tárolásnak megvannak a maga korlátai és hosszútávon hatásfokilag sem kedvezőbb szerintem... ugyanakkor tény, hogy az általad említett rendszerrel még nem találkoztam. Feltudnád vázolni nagy vonalakban, hogy néz ki?

Próbáld meg kiszámolni, hogy egy ilyennek mennyi a helyigénye és, hogy mibe kerülne. Ennél vannak jöbb megoldások is.

Szerintem a nap hőenergiáját inkább közvetlenül kellene eltárolni, nem pedig erre, arra átalakítva. A hatásfokok ugye szorzódnak.

Az alapvető elvi probléma az energiatárolásban keresendő szerintem.
nullenergiás háztartást befektetéssel már akár ma is lehetne építeni, íme a receptem, amin már egy ideje molyolok:
Energiaforrás:
megújuló forrás, kizárólag a napenergia (a szelet nem szeretem, a szélenergia-források túlzott telepítése /alkalmazása ugyanúgy kártékony lesz a globális klímára mint más hagyományos módszerek)
azaz süt a nap .... nyáron ... ergó egy akkora rendszert kell tervezni amely 3 hónap alatt megtermeli az éves energiaigényt.
A napenergiát eltároljuk hidrogén akkumulátorokban.
... ezt megtehetjük napelemek használatával, elektrolízis segítségével, vagy
napkollektorok & stirling motorok kombinációinak alkalmazásával (egyenáram, elektrolízis)
íme a hidrogénakksi (magyar találmány):
hidrogén akkumulátor
...a letárolt energia mennyisége mindenki kénye-kedve-pénztárcája szerinti.
innentől kezdve a letárolt hidrogénből oxidáció útján kinyerhetjük az energiát pl
-tüzelőanyagcellákban,
-belsőégésű motorokban,
-gázüzemű kazánokban.
s lőn villany, fűtés, melegvíz, kánaán!
"ingyen és tisztán"

Sziasztok

Hogyan kellene bekötni a rendszerbe egy négy évszakos napkollektor 150 literes egy hőcserélős tartályát a meglévő kazán mellé, ami egy indirekt 200 literes tárolót működtet.

Esetleg dobjam ki a 200 literes tartályt és vennem kellene egy két hőcserélős tartályt?
Ebben az esetben az a probléma, hogy a kazán vezérlője a tartályon van.

(A kazán típusa Vaillant VK 41, a tartály VIH 200)

Azt szeretném elérni, hogy a kazán csak akkor segítsen rá, ha nincs elegendő napfény.

Valahogy automatizálni szeretném, hogy ne kelljen csapokat nyitogatni és zárni.
Előre is köszönöm a segítséget.

Köszönöm a válaszodat! Elkerülte a figyelmemet a fórum végig olvasásakor a táblázatod. Most az éves várható megtakarítást egy megbízható helyről kaptam meg.
Említetted a megtérülést, amit én a következő módon közelítek meg:
Házi készítésű barkács szintű levegős napkollektor fűtés rásegítésére kalkulálva:
Az éves hasznos hő 300 kWh/nm (fele a Te mérésednek, az óvatos becslésem miatt).
Az én gázszámlám alapján 1 MJ energiájú földgáz 4,85 Ft-ba kerül.
Ezzel jó esetben a gázkazán éves szintű 70 %-os hatásfoka miatt 1 MJ fűtési energia értéke 6,93 Ft.
Éves szinten a légkollektor hasznos hője, a 300 kWh/nm kb. 7500 forint megtakarítást jelent.
Ez másképpen fogalmazva:
Ha egy 4 négyzetméteres légkollektort akarok készíteni 3 éves megtérülésre, akkor azt 7500*4*3=90000, azaz kilencven ezer forintból kell összehoznom.
Megjegyzés: nem magamtól vagyok ilyen okos, igyekeztem tanulni ezt a témát a netről.
Itt található tudatosan rontott minőségű kollektor is, a gyorsabb megtérülés érdekében.
Ezt azért írtam le, mert úgy emlékszem, ilyen gondolatmenet nem jelent meg ezen a fórumon.

Pont ezt néztem órák óta.

A napkollektorom termelése majdnem 6 évre visszamenőleg megnézhető a honlapomon a "Havi termelések" excel táblában. Abból lényegében az látszik, hogy télen nem süt a nap... Legalábbis a téli hónapokban ötödrésze, tizedrésze a termelés a nyári csúcsoknak. Mindezzel együtt a napkollektor a vízmelegítésünk felét biztosítja éves szinten. Ha valaki fűtésrásegítésre javasolja a kollektort, az át akar verni, vagy méregdrága, hatalmas kollektort akar megvetetni veled, ami túltermel nyáron, és muszáj mellé egy medencét építeni, hogy felhasználd a termelt energiáját.
Ha valaki megtérülésről kérdez, egyszerűen azt válaszolom neki, hogy soha nem térül meg... Házat szigetelni sokkal jobban megéri, mint napkollektort telepíteni, azzal több energia spórolható.

Vaterán láttam egy prést, amivel ezeket a briketteket lehet préselni. A lényege annyi, hogy fogsz egy hordót, feltöltöd vizzel és hajigálod bele a papirt. Pár nap múlva ez megpuhul,, akkor beteszed a présbe, rányomod a kart, a prés brikettformájúra alakítja és kinyomja belőle a víz nagy részét. ( mint a krumplinyomó ) Utánna szétnyitod a prést és ezt a puha izét beteszed egy olyan helyre, ahol jár a levegő, de nem ázik el. Ezt csinálod nyáron. A meleg levegő kiszárítja, télen meg beteszed a kályhába. Sokfajta prést lehet látni, láttam olyat is, ami egyszerre 6 brikettet ( akkora, mint egy kisméretű tégla ) is kipréselt.
Írd be a Google-nek: papirbrikett prés. Aztán már lehet is tervezgetni.

Ez jó ötlet, utána nézek.

Láttam még papirból készült brikettet is. Nagyon egyszerű, nyáron kell csinálni, mondjuk a hirdetőújságokból. ( szórólapokból ) Ez is egy nagyon ötletes dolog, szerintem néhány nap alatt meg lehet csinálni egy egész télre való fűtőanyagot. Hát, gyűjteni kell a pairt, csak nem a MÉH-be kell elvinni.

Marad a fatüzelés.

Gondolj arra, hogy a napból bejövő energiának tök mindegy, hogy vizes, vagy levegőkollektort fűt. A bejövő energia nem ettől függ. Ha ezt az energiát teljes egészében be tudod vezetni a fűtendő helyre, akkor tök mindegy, hogy melyiket használod, a bevitt energia ugyanannyi. Az egy másik kérdéd, hogy ez az energia hogyan hasznosul a fűtendő helyiségben. Egy levegős, azonnal érezteti a hatását. Ha elmegy a nap, akkor azt is, vagyis megfagysz. Szóval, ne dőlj neki a falnak, mert azt nem fogja csak nagyon sokára felmelegíteni. Nyilván télen jóval kevesebbet süt a nap, tehát az ebből eredő energia kevés és lehet, hogy nem is tudod felfűteni a helyiségedet. Ha ki tudod használni azt, amiről én korábban írtam, akkor szerencsésebb helyzetben vagy. Én még csak most kezdek fűteni, mondjuk hajnalban bekapcsol a padlófűtés egy... másfél órára. Szóval, az üvegházhatást ki lehet használni, de ahhoz olyan épület kell.

Nyilván, a napelem sem fog több energiát termelni, hiszen, ha nem süt a nap, akkor miből termeljen? Ez legfeljebb annak a cégnek az ideológiája, aki el akar adni... És ugye, nem beszélnek egy napelem hatásfokáról sem... hogy az árát már ne is említsem. Csinálj sörkolit, ha süt a nap, biztosan elégedett leszel vele. ( A felépítésében az is az üvegház - fóliázás, mondjuk a zöldpaprikára - hatást használja. ) És fog fűteni minusz 10 fokban is, csak süssön a nap és legyenek a nappal nem érintkező felületei jól hőszigetelve. Ugyanez vonatkozik a vizesre is, tehát, hőszigetelés, üveglap, amikor meg nem süt a nap, akkor el kell zárni a vízáramlást, különben a fagyi visszanyal...

Nincs tapasztalatom a vizes kollektor téli működtetésével kapcsolatban. (nyárival sem)
Van 1 db 2,65 m2-es vizes kolim van egy ekkora sörkolim. Az utóbbit a lakásra akarom felszerelni.
És van egy abszorberem az is ekkora. A műhelyem fűtését szeretném olcsón megoldani.
Köszönöm a választ.

--- Ismerkedve a napkollektorral, eljutottam egy rendszereket beszerelő társulathoz. Ők sem javasolják meleg víz ellátásra a napkollektorukat. Az indok: télen ez nem, vagy alig működik, jobb a napelem.
Megnéztem egy kb. 1 milliós ilyen komplett egységet, úgy 6 nm-es felületűt. A tulaj véleménye: télen nem nagyon segít be a hőcserélős rendszer a fűtésbe. Ezt a téli időszak kevésbé napsütötte napjaival magyarázta.
--- Télen, egy néha fél órára kisütő nap talán fel sem tud melegíteni egy vizes rendszert az észrevehető fűtéshez. A levegős kollektor viszont szinte azonnal nyomja be a meleg levegőt, és ezt a kis időt is kihasználva dolgozik.
--- Napsütés, meleg levegő, lakás fűtés vagy hőn tartás. Nem kell ezt az egyszerű folyamatot bonyolítani, drágítani és rontania hatásfokot.
Ez az én véleményem.

Az elképzelésem az lenne, hogy egy vizes kollektort összekötnék egy rossz klíma hőcserélővel és keringetném benne a folyadékot -fagyállót- és reményeim szerint egy 10 m2-es jól szigetelt helységet fűtenék vele. Azt nem tudom, hogy egy gyári vizes kollektor télen mínuszokban képes meleg vízet előállítani?

A kérdésem előtt:
Még új vagyok itt. Elejétől a végéig elolvastam ezt a "Napkollektor házilag" fórumot. Minden tiszteletem azoknak, akik életben tartják ezt a hasznos helyet.
A kérdés: a gyári síklemezes levegős kollektoroknál a sík lemez mindkét oldalát hűti a levegő, vagy csak a hátsó részt?
Olvastam a 2012 márc. 22.-i hozzászólást, ami ehhez a kérdéshez kapcsolódik, de engem a talán valamilyen szempontból bevált gyári megoldás érdekel.

Ezt jó hallani! Köszönöm. Egy újabb lökést kaptam.

Minusz 10 foknál is 65 75 fokos levegőt nyom be, kb 3 órán keresztül. Reggel 9 -kor bekapcsol 35 40 fokos levegővel. Du fél ötig akkor 25 fokos a levegő.Ez persze dec jan és februárban van igy.Okt. nov., márc ápr-ban sokkaltöbb időt megy és a levegő is melegebb.

Ismétlés a tudás anyja...

Most nem arról volt szó, hogy gyors, vagy lassú a légsebesség, ahol bejön a meleg levegő a koliból. Konvektorról, meg radiátorról volt szó, ahol nincs légsebesség, legalábbis nem egy ventillátortól. A levegőmozgás egyszerűen attól van, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, ezért felfelé száll. És mégis hordja a port. Nyilván, kell egy szűrő valahova, meg takarítani kell. Meg ha lehet nem szabad ajtót nyitni, mert rögtön jön a por utánpótlás...

Sziasztok!
Annyira fárasztó azt látni amikor huszad vagy század rangú dolgokon, megoldásokon vitatkozok!
Ezekről már többször is lehet olvasni csak vissza kell lapozni egy kicsit!
Úgy látom hogy ez az oldal folyamatosan visszaújúl ugyanazokkal a témákkal!
Pl. Ha van por a helységben megmozgatja egy kicsit! Ha szűröd a befujt levegőt, akkor ott nem mehet be! Végig kell gondolni. Ha egy 1000 literes tartályba beteszek egy slagot, alig lehet észrevenni a tartályban a mozgást. Igy viselkedik a befujt levegő is.
Ahogy kibővül a légcsatorna lelassul az áramlás is és nem zavar senkit és semmit!
Csináljátok mert a meddő vitatkozás miatt azzal meg nem haladtok!
Üdv Gyulabá

Akkor is odateszik, ha 3 rétegű üvegezés van. Mivel ezek többnyire parapet konvektorok, egyszerűbb megcsinálni, ugyanis nem kell nekik kémény. És ugye, az ablakon könnyebb kihajolni mondjuk a 3. emeleten és beszerelni a csöveket, mint ahol nincs ablak... De megnézheted, a konvektorok beszívó/kifújó csöve felett a fal szinét, kívül a házfalon...

Ha a leghidegebb, akkor a konvektorral a legmelegebb lesz. A meleg levegő felfelé száll, elterül a plafonon, aztán valamelyik felső sarkot elérve lehül és lefelé indul el. A konvektor ( vagy radiátor) meg szívja a levegőt, hiszen valahonnan kell egy utánpótlás, hiszen felette a levegő felfelé száll. Így alakul ki a keringetett levegő a szobán belül. A port nyilván viszi magával a levegő. Ezért kell sűrűn takarítani ( port törölni), meg ezért lenne jó egy porelszívó kütyü. Valami bentlét érzékelő kellene, ami vezérelné, hogy csak akkor működjön, ha senki sincs a helyiségben. Különben esetleg zavaró a hangja.

Akkor még nem festem ki a lakást. Légszűrőt szeretnék beépíteni a szívó nyílásba. A konvektor tudomásom szerint azért teszik az ablak alá mert az a leghidegebb pontja a lakásnak.

Valójában, nem az a baj, hogy kavarja, hanem az, hogy a kosz kiül a légáram útjába. Ettől egy idő múlva esetleg még fekete is lesz a fal, a szőnyeg, vagy ami az útjába kerül. Ha a lakást sűrűn takarítják, akkor nem kavarja, mert nincs mit kavarni. De azért érdemes elgondolkodni azon, hogy miért (is) rakják a konvektorokat az ablak alá. Felette függöny van, amit ki lehet mosni. A falat nem lehet kimosni, csak újrafesteni. Ha van szűrő, az nagyon jó, csak a betétet cserélni, vagy tisztítani kell. Egyébként sem rossz ötlet egy általános lakásba tenni valamilyen átfújós, leválasztós porszűrőt.

A lakásba mindig van valamennyi por, tehát ősszel amikor beüzemeled nincs szálló por? A ventilátorom hőtárolós kályhából való. nyomja a levegőt rendesen. Egyébként mi a tapasztalat az elmúlt három év során. Mínuszokban is képes napos időben hőt termelni?

Nálam már működik vagy három éve,
de abszolút nem kavarja a port mert szűröm a beszivott levegőt.

Már egy éve kész a kollektorom csak fel kellene szerelni. Amiről nem olvastam sehol: a befújt levegő mennyire keveri a lakásban a port? Valóban aktív vagyok, most éppen műhelyt építek a cnc gépemnek. A nagy öreg is stimmel néhány év és 70 vagyok.