Kedves kollégák megint a segitségetekre szorulok , kérem ha valaki tudna segiteni a képen levö tranzisztorok vagy diodák adatainak megszerzésében , nagyon megköszönném , már kifogytam a katalogusokbol nálam itt a vége . Egy inverteres hegesztögépböl lett kiszerelve , szeretném tudni az adataikat . elöre is köszönöm ha tudtok valamit rola
tranyo C727 ,
ezt nem tudom C431 , C427
duál dioda C735N
Tisztelettel Fülöp Ferenc

Nagyon köszönöm
Feri

Hello
Ha a mágneses söntös a kapcsolását itt találod.Link

kedves kollégák megint elakadtam , hoztak egy kibelezett HETRA 100/160 -as heg trafot , és egy uj kapcsolot hozzá 230 0 400 -as állásokkal . a segitségetekre szorulok , kérem ha valaki tudna kapcsolási rajzot a bekötéshez , vagy bármi jotanácsot , nagyon megköszönném , trafokivezetések, kapcsoló bekötés , stb . nem szeretném leégetni , nem ismerem a trafó primer kivezetéseit , szevezését stb tisztelettel Fülöp Ferenc

Köszi, megtaláltam mindet , képeket , rajzot ,lehet válogatni, kezdem is a hozzávalók összegyüjtését

köszi mindenkinek Feri

A primer köri szabályozásra nem igazán alkalmasak az egyszerű kapcsolások, ha már ilyenen töröd a fejed,akkor célszerű lenne a 2000-es Rádiótechnika évkönyvben megjelent kapcsolási rajz alapján megépíteni a szabályzót. az kifejezetten hegesztőtrafóhoz lett fejlesztve.
Itt a fórumon szerintem valahol megleled,ha nem találod,akkor elküldöm magánban,mert kb.5Mb a méret,és ide egyben nem fér el.

kedves mpisti jol agyalsz , mert kaptam egy fülest egyik forumos kollegátol TI. az oroszok a T2-12 -es tirisztor helyett a 12A 600V -ost javasolják, igy az enyémek valoszinü 10A lehetnek
A trafo primer oldalát szeretném szabályozni , max fölvétel 18 amper
tehát egy 25A-os tirisz elviszi párban. De lehet hogy triakon agyalok , ha lenne egy egyszerü holtbiztos vezérlés hozzá ,Rajz , beültetés, nyáklemez rajz , olyan ami már a gyakorlatban is üzemel , Köszönöm a segitséget , mindig jol jön, FERI

Lehet hogy a kép csalóka, nem lehetne pl. egy gyufásdobozt mellétenni viszonyításképpen?
Az oroszok a típusjelzésbe bele szokták venni a névleges terhelőáramot. Jelen esetben a 10-es szám 10A-t jelenthetne? Akkor viszont igencsak kicsi hegesztőbe szabályzónak. Oda minimum 100-160A-es kell. Nyilván szekunder szabályozásra gondolok ebben az esetben.
De a 10A a primerbe is kevés.

Kedves barátok

a segitségetekre szorulok ,elakadtam egy "tirisztorral?" sehol nem találok rá adatokat a katalogusokban, egy ruszki radarállomásbol bányásztam ki párat, és szeretnék csinálni egy hegesztötrafo szabályozót , ahhoz kellene ha megfelelö. Ez van ráirva " T2-10-2-A-I -11-19 " kérem ha tud rola valaki , legyenszives föltenni a forumra , elöre is nagyon köszönöm , Feri

a gate elektroda joval vékonyabb, és a rajta levö jel is tirisztorra utal, amint a mellékelt képen is jol láthato, ugyhogy várom hátha valakinél meglesznek az adatok, köszi Feri

Természetesen DC- ha nem AL-ot ,és AC ha AL-ot hegesztek.De mivel Tirisztorral szabályozni nem lehet csak fázishasitással,vagy impulzuscsomaggal,és épp ez a probléma,és ezért kéne rajz

Szia Ferenc!
Aztán milyen AWI gépre gondoltál, mekkora áramterhelhetőséggel, AC/DC vagy csak DC ?

Sziasztok! Én egy AWI hegesztő kapcsolási rajzot keresek,de tirisztorral megoldva, ami áramot is szabályoz.

Szia!
Túrok egyet a régi újságjaim és könyveim közt,hátha találok érdemi információt a tirisztorról. Ha találtam valamit,akkor újból jelentkezem,és felteszem ide az infót.

Kedves mpisti
köszönöm az üzenetedet , a gate elektroda joval vékonyabb, és a rajta levö jel is tirisztorra utal, amint a mellékelt képen is jol láthato, ugyhogy várom hátha valakinél meglesznek az adatok, köszi Feri

Szia Feri!
A gate elektróda is olyan keresztmetszetű huzallal van kivezetve mint a főáramú?
Mert akkor nem valószínű hogy a kibányászott eszköz tirisztor lesz.

Kedves barátok

a segitségetekre szorulok ,elakadtam egy "tirisztorral?" sehol nem találok rá adatokat a katalogusokban, egy ruszki radarállomásbol bányásztam ki párat, ki , és szeretnék csinálni egy hegesztötrafo szabályozót , ahhoz kellene ha megfelelö. Ez van ráirva " T2-10-2-A-I -11-19 " kérem ha tud rola valaki , legyenszives elküldeni nekem az adatokat fulopfer@t-online.hu cimre , elöre is nagyon köszönöm , Feri

Ezen a képen remélem jobban látszik,ae kapcsolódik a bf244a fet gátéjére. Remélem, most jó a link Norberto töltőtte fel a 11drb képet mind a tirisztor hegesztő szabályozóról van szó
tirisztoros ívhegesztőgép szabáyozója

Bocs a link miatt, de azért az ember óvatos kell legyen mivel nem olcsó dolgok a tirisztorok és az egyik haveromnak kell a szabályzó, amely ha megnézed nem egyszerű szabályzó és szeretném, hogy megfelelően működjön :yes:

Üdv mindenkinek, szeretnék építeni egy tirisztoros ívhegesztőgép vezérlő elektronikáját, amelynek a dokumentációját illetve a kapcsolási rajzát meg is kaptam az Rt.ék 2000 évszámában a Tirisztoros ívhegesztőgép Konsanszky Róbert mérnők úr publikált. A paneleket elkésztetem, meg az alkatrészeket is beültetem, egyedül a potméternek az értékét nem látatom a rajzon sem a leírásban, amellyel lehet szabályozni a hegesztő áramot.
Megkérlek benneteket, ha valaki tudná ennek az alkatrésznek az értékét vagy ha tudná hogyan érhetném el az illető mérnők urat kérem irja meg
ps. ezen ne bukjon az szabályzó elkészítésé
linkeltem az Ívhegesztőgép kapcsolási rajza fórum oldalt ahol Norberto töltötte fel a tirisztoros ívhegesztőgép rajzokat [
url=www.hobbielektronika.hu/forum/topic_3519.html]tirisztoros ívhegesztőgép [/url]Bővebben: Link

Harom fazis. Hat dioda. Hat biztositek. Olyan nagy titok szerintem nem lehet benne... Bővebben: Link Azt mondjuk nem ertem hogy miert piszkaltal bele. Az elettartamat nem sikerult megosszabbitani az biztos

Helo

Van egy óriási problémám. Szereztem egy nagy hegesztőt tavaj. 48 éves és különben hegeszt sok mostani modern hegesztőknél. Pácás hegesztőröl van szó. Jellegzetesége, hogy induktiv szabályzásu. Meg akartam óvni, hogy minél továb jó legyen ezért szét szedtem és a trafókat mind lelagoztam. Mikor öszeraktam a plusz kábelt az egyenirányitóba rosz hejre raktam és persze nem müködött de észrevettem a hibát és aztán minden oké volt, mostanáig. Most állandóan kivágja a biztosítékot. Feltettem pár képet hogy lásátok miröl van szó. Ha bárki tudna velekapcsolatos bekötési rajzot vagy sémát adni az nagyon megköszönném.

Nos talalhattok itt egy jo kis doksit a szilardtest relekrol. Szerintem erdemes atnezni, par dolgot helyretesz. Peldaul azt mondja hogy a mi szempontunkbol ketfele sziladtest rele is van, az egyik a feszultseg nullatmenetnel kapcsol (ZS) a masik pedig a feszultseg csucsanal. Az emberek altalaban csak az elsorol hallottak.
Zero Switching SSR (ZS) -> "For resistive, inductive or capacitive loads"
Peak Switching SSR (PS) -> "For inductive loads with remanent iron core"
Osszefoglalva a legrosszabb amit lehet tenni, hogy elektromechanikus kapcsoloval kapcsolgatjuk ki/be mert ilyenkor veletlenszeru magnesezettsegi allapotban marad a vas es esetenkent nagyon nagy bekapcsolasi aramlokes lephet fel. Ennel jobb ha ZS szilardtest relet alkalmazunk, mert ilyenkor a kikapcsolas mindig az aram nullatmenetenel kovetkezik be, tehat nem veletlenszeru magnesezettsegi allapbol fog indulni a bekapcsolas. Ugyanakkor a PS tipusu szilardtest relet pont ilyen kapcsolasi feladatra fejlesztettek ki. No es a csucs: Kitalaltak egy olyan eszkozt (persze komoly trafokhoz) ami kiszamolja a vas magnesezesi allapotat a kikapcsolaskor es ennek megfeleloen meghatarozza az optimalis bekapcsolasi idopontot. Ez szinte mar tulzas

Kiszedel 1 porszivóvezérlő panelt,duplázod a triakot ami benne van párhuzamosan. A trafó általában 2 oszlopos, az 1 ik oszlopot vezérled vele csak,a másik direktbe megy, tuti szuper működik finom.

Helló
Gyárilag a kissebb Co hegesztőket is simán mágneskapcsolóval kapcsolgatják, mer olcsobb. A nagy gépekbe szekunderbe kötött tirisztorok kapcsolják (szabályozzák) a hegesztő áramot, ekkor a trafó folyamatosan üzemel. Ha a hegesztőd lecsapkodja a kismegszakítót, vagy nagyobb automatát kérsz vagy szilárdtestrelével nullaátmenetbe indítasz. A szilárdtestrelék egy része önállóan érzékeli a nullaátmeneteket. Kép:Tompahegesztő vezérlés. Felhasznált szilárdtestrelé. Jól tudod nullaátmenetben kell kapcsolni.

Félreértesz, én nem akarlak meggyőzni semmiről.
Most konkrétan a tiszta induktív terhelés bekapcsolási áramlökéséről van szó.
Az említett kísérletezést és dokumentálást már egy páran megtették, ráadásúul a fizika alaptörvényi is elegendőek a következmények levezetésére:
google --> transzformátor bekapcsolása
link1 link2 ....

Üdv: P István

A legolcsóbb és legüzembiztossabb megoldás lehetne az előbbi idézetből a relés ötlet: nulla-átmenetet után állítható (0-5 ms) késleltetéssel kapcsolni egy 5 ms alatti késleltetésű relét ami kapcsolja a trafót.
Vagy lehetne akár egy egyszerűen nullátmenetnél kapcsolni egy 4-5 ms késleltetés körüli relét és a relé vezérlőfeszültségének értékével beállítani a pontos időt. (mondjuk +- 20% feszültséggel még a relé biztonságosan működik, de a kapcsolási ideje változik)

Nagyon sokat. És nem csak szerintem.
Egy másik fórumon a SPafi a következőket fejtette ki, amivel tökéletesen egyetértek:
"Gondold végig, hogy hogyan változik az indukció a magban! Az indukció megváltozása a feszültség-görbe alatti területtel arányos. Ha csúcsnál kapcsolod be (és kezdetben 0 volt az indukció a magban), akkor egy negyed periódus mágnesezi föl a magot (Bmax), aztán egy fél periódus le, (Bmax-2Bmax=-Bmax), majd ismét egy fél föl (Bmax), és körbeértünk a perióduson. Ezzel szemben ha nullátmenetkor kapcsolod be, és a vas "üres" volt, akkor két negyed periódus mágnesezi föl (2Bmax!!!), és a következő, negatív félperiódus csak 2Bmax-2Bmax=0-ig viszi vissza, és újra pozitívba megy!

Persze mivel nem 0 az ohmos ellenállás, ezért 2 Bmax nem fog kialakulni, hanem 1 Bmax fölött (vagyis kicsivel negyed periódus után) telítésbe megy a mag, és óriási áram folyik a primerben, és az emiatti feszültségesés lecsökkenti az első félperiódus területét, így a következő periódusban már később következik be a telítés.

Tovább rontja a helyzetet, hogy egy kikapcsolt trafóban nem feltétlenül 0 indukció marad (remanencia).

Idézet:
Egy optóval, osztóval és Z-diódával lehetnbe detektálni a csúcsot."

A csúcs nem változatlan feszültségnél van, ingadozhat is! A feszültség deriváltját lehetne figyelni, és ahol az 0, ott a csúcs. (Ez sem teljesen igaz, mert elég torz a hálózat.) Legjobb lenne a nullátmenet után 5 ms-mal késleltetve bekapcsolni a trafót. Ez a késleltetés lehetne akár (részben) egy relé saját működési késlekedése is!

Üdv: P István

Igen, és a bekapcsolás előtt hol van az áramnak -ami még nem folyik- nulla átmenete?

A gázkromatográfiában igencsak bőségesen vannak induktív, és ohmos terhelések. Mivel egy laborban sem boldogok, ha lemegy egy automata, a cég erre is gondol,és a szilárdtest reléket mindig az áram nullátmeneténél inditja, lehet a fesz akárhol

Szia!

Nah.. már kezdtem magam tök hülyének érezni.. persze áthelyezik a kérdést egy szabályzóval foglalkozó topicba, így még kétértelművé téve a kérdésem.... de mindegy..

a trafóban nincs szűrés.. sima CO hegesztő, bazi nagy trafó, diódák, meg fojtó. gyárilag olyan, hogy ha be van kapcsolva, megy a trafó. ez egy spéci konzolba lesz beépítve, és ha a munkadarabot behelyezik a konzolba, magátol kell indulni, tolni a huzalt, és körbe hegeszteni a munkadarabot..

mivel ezt vezérelni kell, és az emlékeim nekem is fesz maximumot mondtak, a logikám meg nullaátmenetet, ezért bátorkodtam feltenni a kérdést..

köszi, ütánnanézek a terminálon!