Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Ugye elvileg az induktivitason az aram a feszulteseghez kepest 90 fokkal (negyed hullam) el van tolva, tehat allandosult allapotban a nulla feszultsegnel maximalis az aram es amikor legnagyobb a feszultseg akkor nem folyik aram. Vagyis ha a stacionarius (allandosult) allapotot tekintjuk iranyadonak, akkor ha fogok egy barmilyen tekercset es rovidre zarom egy arammerovel, vegtelen nagy aramot kell mernem. Lassuk be, ez nem igy van. Ki lehet probalni
A kutya ott van elasva, hogy a tranziens (atmeneti/bekapcsolasi/kikapcsolasi) viselkedest nem lehet leirni az allandosult allapotra vonatkozo modellek alapjan. Az igazat megvallva ez egy nagyon jo szakdolgozat/tudomanyos diakkori/doktori tema, sajnos itt elmeletileg is meg kell alapozni... De hogy elmeleti levezetest ne is varjunk, legalabb nehany tarolos szkoppal felvett regisztratum elkelne igazolaskeppen. Gyakorlatban persze tudjuk hogy peldaul egy nagyobb hibatlan toroid trafo is leveri a biztositekot es ezert kell elotte "lagyindito". Persze ez egy megkerulese a problemanak...
Persze, csak ha a szekunderen nincs nagy kapacitiv terhelés (egyenirányító és nagy elkók), mert akkor meg az okoz nagy áramlökést.
Nem tudom milyen felépítésű a hegesztőtrafód.
Ne hagyd magad lebeszélni, induktív terhelést igenis a feszültség maximumnál kell kapcsolni. A terminál fórumban utánanézhetsz, a SPafi nevű fórumozó részletesen leírta az okát. (kevésbé telítődik a vas az első néhány periódusban)
Valamikor csak 16A-s órám volt, és a CO hegesztő néha levágta indításnál. Valamilyen zener-rel tartottam 5V-alatt (talán 4,7v ?) a jelző feszt, és egy TTl inverter indította a triacot (persze optocsatolóval,) 0 közeli értéknél.
Én az általad említett fesz. maximumról nem hallottam, de értelmetlen is lenne...
Sziasztok!
egy hegesztőtrafót kellene nekem vezérelve indítani (autómata, feladatorientált CO gép) 230V-ról. A józan ész azt diktálja, hogy fogok egy jó combos szilárdtest relét, és nullaátmenetnél kapcsolom be. Node.. régebben, évekkel ezelőtt már sajnos nem emlékszem hogy hol, de azt olvastam, hogy csak feszültség maximumnál szabad nagy trafókat kapcsolgatni.. A kérdésem annyi, hogy ez valóban így van? vagyis nem nullaátmenet, hanem fesz. maximum? ha így van, akkor miért is? miként lehet ezt egyszerűen megvalósítani? konkrét megoldása van valakinek? köszönöm előre is!
átnéztem a képeket, és valami miatt a nyákot és a beültetést tényleg lebutította a rendszer. Most egy pdf-et csináltam belőle, annak nem tudnak ártani.
Alkotó
szia 4
én fém lapátosat szoktam csinálni. kisebb szélgéphez , nem lépném át az 1m átmérőt--de 7--11 lapátot tennék rá.
hello! Kedves alkotó Lehetne e róla szó hogy a kapcsolást elküldöd rendes olvasható formátumban privire?? Köszönettel vagy érdeklődnék menyiért csinálnád meg??? Ill. az a kérdésem egy eredetileg heggesztőként funkcionált trafóhoz kéne nekem valami hasonló szabályozás ami egyszerübb akksitöltésre használnám. Külön kösz!! liderces@gmail.com
itt van hozzá a rajz és tervek, ami alapján készült.
Alkotó
Itt is van egy szabályozási alternatíva.
Nálam épp úgy remekül működik, mint egyéb utánépített változatai. Kimondottan hegesztő trafókhoz való, de izzószálas égőt is szabályoztam már vele. Üdv: Alkotó
Hi skaccok.Pee vagyok nekem van egy trafón 1 fázison kb. 200-250A valahogy szabályozni kéne! Ötletek?
szek. fesz 57V éppezér kéne vmi okosság a gyujtáshoz.Láttam egy rajzot de most nem lelem, egykicsi trafó adta a gyújtáshoz a feszt, de maga a vezérlés 2,3KW-ig volt ,ehhez a trafómhoz ez egy kicsit sovi.Van e valami jókis kapcsolásotok a problémához?
hello! érdeklődnék ismeri e valaki a transmig 160 tipusu co hegesztőt??? a fokozatkapcsolója romlott el ehhez kéne segitség előre is köszönettel
Ezek szerint akkor egy 100*80 mm es borda 38mm-es magassággal bőven elég egy 600V 16A-es triakkal.
Köszi a segítséget. Remélem egy "picit" túlméreteztem így
De igen, csak szűkös a hely, de lehet akkor megpróbálkozok egy darabbal. Próba cseresznye.
kellene vagy 50-70 amperes, ugyanis kevés a hely, és nem fér el nagy hűtőborda. van itthon 20A-es pár darab és ezért gondoltam, mert ezeket akkor nem kellene annyira hűteni, szerintem
Sziasztok! Szerintetek ha egy hegtrafó szabályzóban több triakot használok párhuzamosan, és a gate-ekkel sorban 1-1db 10 ... 100 ohm-os ellenállás, akkor működne rendesen?
A válasokat köszi előre is.
Én is ezt a kapcsolást csináltam meg és jól müködik.
De ezt már pár sorral feljebb leírtam.
Hopplá. lemaradt a link, bocsi!
http://majki.freeweb.hu/ http://www.freeweb.hu/majki/elektro/pic/project/power_control/pc2f_v100.pdf
Sziasztok!
Szerintetek ez a kapcsolás alkalmas hegesztőtrafóhoz? És ezek a tirisztorok mivel helyettesíthetők? Mert ezeket sehol sem lelem. ![]() Üdv és köszi: Fecni
Hát tényleg csak nagy vonalakban: Az egyfázisú hegesztőtranszformátor eső jelleggörbéjű áramforrás,amit a vasmag légréses kivitele biztosit. Üresjárási feszültsége~65-75V,az égési feszültség pedig~22-28V,erősen függ a hegesztőiv hosszától. Mivel váltóáramról van szó, csak ilyen felhasználásra készült rutilos bevonatú elektródával lehet dolgozni vele. A magas üresjárási feszültség elősegiti az ivgyújtást,az iv kialakulását követően az égési feszültségen megolvad az elektróda anyaga és az alapanyag is. Az elektródán levő bevonatnak többféle szerepe is van: stabilizálja az ivet,különféle ötvözőket tartalmaz és védi az oxidációtól a varratot annak kihűléséig. A váltóáramú hegesztésnek megvannak az előnyei (olcsóság),ezenkivül aluminium hegesztésekor kifejezetten előnyös az oxidréteg felszaggatásához,de mindent összevetve,alárendeltebb munkákhoz használatos.
Egyébként a pálcás hegesztő hogy működik?
Nagyvonalakban: A trafó letranszformálja a feszt, az áram még erősítve van? Maga a nagy áramerősség olvasztja meg a vasat, úgy mint az olvadóbiztosíték?
Én kérek elnézést! Sikerült megtalálni, köszönöm szépen.
Hello!
Már bocs, de minden itt van az oldalon !! A kapcsrajz : http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_65222.html?highlight=1#65222 A panel terv :http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_65063.html?highlight=1#65063
Mégegyszer !!!!!
Mindenkinek ajánlom a figyelmébe a következő oldalt. http://majki.freeweb.hu/ - PIC oldal - Projektek - Teljesítményszabályzó ellenpárhuzamos tirisztorokkal
Imi és Feri! Nem tudtam elküldeni a kapcsolási rajzot, mert túl nagy a mérete, nem jeleztetek vissza, és még mindig nem jutottam előrébb. Imi, érdekelne a te verziód is, ha tudod küld el kérlek a kapcsolási rajzot, vagy amit még tudol (a panelrajzot is) az e-mail címemre: estrea@citromail.hu. Előre is köszönöm!
Itt pedig egy magyar cég kevésbé sikerült 3 fázisú heg gép rajza látható. Ezeknél is a vezérlés a gyenge pont.
Itt van az RT-ben lévő,és a HE-ben található is. Érdemes a cikkeket figyelmesen elolvasni még az épités megkezdése előtt!
Hello!
Elnézést, valóban rosszul írtam Tirsztor hajt triackot. Bocsánat !!! (nem kicsit megtévedtem) A fojtó nekünk sincs benne. |
Bejelentkezés
Hirdetés |


A kutya ott van elasva, hogy a tranziens (atmeneti/bekapcsolasi/kikapcsolasi) viselkedest nem lehet leirni az allandosult allapotra vonatkozo modellek alapjan. Az igazat megvallva ez egy nagyon jo szakdolgozat/tudomanyos diakkori/doktori tema, sajnos itt elmeletileg is meg kell alapozni... De hogy elmeleti levezetest ne is varjunk, legalabb nehany tarolos szkoppal felvett regisztratum elkelne igazolaskeppen. Gyakorlatban persze tudjuk hogy peldaul egy nagyobb hibatlan toroid trafo is leveri a biztositekot es ezert kell elotte "lagyindito". Persze ez egy megkerulese a problemanak... 







