Köszi az eddigi ötleteket!
Akkor másolom fel a képeket.

Szia!
Az egyenirányító típusában a 2200 a hűtés nélküli terhelhetőségét jelzi mA-ben, a 3700 a hűtőfelületre szerelt terhelhetőségét jelzi. 5A környékém már átléped a hűtés nélkül megengedett terhelést, természetes, hogy melegszik.

Törtem a fejemet, hogy mi a búbánat lehet az a scotti. PC táp? Aztán beugrott SCHOTTKY

Azokra a TO-247-es tokozású kettős diódákra gondolsz, közös katóddal?
Azokat is hűteni kell, ahogy a PC tápokban is hűtőbordára vannak szerelve.
Kéne látni az elvi rajzot a trafóról. Mert ha csak egy feszültség van egyenirányítva Graetz híddal, akkor egy dupla dióda nem elég, kell egy párja is közös anóddal, hogy meglegyen a híd.

Vagyis kellene a készülék típusa, márkája, elvi rajza, vagy több fotó a belsejéről a nyák mindkét oldaláról, stb.

Egy fotó az elejértől, egy fotó a belsejéről és egy típus, vagy tipusszám sokat segítene a beazonosításban. íHa az megvan, akkor még segíteni is jobban tudnánk!

Sziasztok!

Vettem egy német turis labortápot.
Még működik IS, de a két párhuzamos gréc B80C3700/2200 nagyon melegszik 5 A közelében.
Persze nincs hűtőre téve, csak a panel tartja.Így pláne egymást is melegítik.
Kérdés, hogy a PC tápok 10 A-s scottijaira ki lehet-e cserélni?(Ebből van egy kosárral.)
Következő , hogy TDB 0124DP négyes OpAmp a vezérlője.Érdemes új vezérlést csinálni hozzá,
vagy hajtani, amíg megy, és amikor már kell, csak akkor belepiszkálni?

Az analóg műszerezettsége tetszett meg,a két műszernek még saját izzós világítása is van.
Van benne még egy tranzisztoros vezérléses táp is, ez tud 2,2 A-t,de az áram nem szabályozható.
Ez "jukas" forléces nyákon van, rajzoljam vissza, hogy bele tudjak tenni egy áram szabályzást?
Köszönöm a hozzáértők válaszait.
Boy

Köszönöm!
Nekem sem ez az első példány amit csinálok belőle és azok között volt amivel foglalkozni kellett mert nem indult elsőre, de ez a darab szórakozik velem.
Majd ha lesz vele kapcsolatban valami fejlemény ide is beírom ha nem felejtem el.

Köszönöm a sok segítséget.

Alapvetően ez egy jó és működő képes kapcsolás, Alkotó tervezte a nyákot és tesztelte. Tehát jónak kellene lenni. Ha kimérted az alkatrészeket, akkor csak a félvezetőkben, vagy a nyák szakadásában lehet hiba.
Azt kell megtudni, hogy a feszültségszabályzó, miért zárja a végtranyókat. kis terhelést mindig kell tenni a táp kimenetére, mert bármely minimális szivárgás ésszerűtlen viselkedéshez vezethet.
Az áramfigyelő OPA kimenete magas szinten van, tehát az nem korlátozhatná a kimeneti feszültség felépülését. Esetleg cseréld fel a két OPA-t hogy hibájukat ki tudd zárni.
És minden mérést a +Uki ponthoz (segédtáp GND) kell végezni, még ha ésszerűtlennek tűnik akkor is. Mert ez a táp vonatkoztatási potenciál pontja. És trafóról kellene táplálni mind a fő és segédfeszültséget, hogy a galvanikus elválasztás biztos legyen.
Jó munkát!

Ez a kimeneti feszültség egyátalán nem terhelhető és rögtön leesik nullára.

Én még arra tudok gondolni, hogy a panellal van valami gond. Elvileg valahol van még egy ilyen panelem valahol, ha nincs meg lehet maratok egyet és mindent átpakolok bele és megnézem azzal működik-e.

Valami nem egészen stimmelt akkor a méréseknél. Ha a tranzisztorok le vannak zárva (a negatív bázisfeszültség miatt), akkor a főtáp lebeg a "levegőben."
A negatív kimeneti feszültség azt jelenti, hogy az Uki pontokon fordított a polaritás. Vagy is a +Uki ponthoz képest a -Iki pont , nem negatív, hanem +4,4V.
És ez lehetséges, mert a +Uki pont a +-segédtáp GND pontja. Az R4//R5 ellenálláson és a feszültségszabályzó potméteren keresztül a +7,2V referencia, kijut az -Uki kimenetre. És ez fordított polaritást jelent a +Uki és -Uki pontok között.
Némi terhelésre lenne szükség a kimeneti pontok között, hogy ez a fordított feszültség mennyire terhelhető.

A kimeneten van -2,4V amit még az első képek között fent is van.
Csak azt nem értem, hogy lehet negatív kimeneti feszültség. A végtranzisztor biztosan jó mert ezzel szoktam kipróbálni hasonló dolgokat és annak semmi gondja nincsen illetve a D6-os dióda sem vezet át.
Ha a kimenetet szétválasztom akkor a -Us-en van egy -4,4V.

Akkor nézd meg a kimeneti feszültséget is mert a -Uki -Us pontról kellene odakerülnie a negatív feszültségnek. De azt mondtad, hogy nincs kimeneti feszültség. Akkor honnan jön.
Egyébként az akkor jönne létre, hogy az OPA lezárja a végfokot, ha a végtranyók valamelyike, vagy a D6 dióda átvezetne. De akkor lenne kimeneti feszültség az Uki pontokon.

Megmértem az Uki ponthoz képest a U2 2-es 3-as lábán negatív feszültségek vannak.

A +- táp teljesen különálló a szabályzó tápfesztől.

Áteresztő tranzisztorok nélkül nem lesz kimeneti feszültség.
Tegyél valamelyik tranzisztor helyére 10-100 ohm a bázis és az emitter közé.

Akkor a feszültségszabályzó résszel van a baj.
A méréseket az +Uki ponthoz képest kell végezni, mert ez a végfokozat és a szabályzó fokozatok közös vonatkoztatási pontja.
Meg kell mérni az U2 2-es és 3-as lábán a feszültséget. Normál esetben (mikor a szabályozási hurok működik) a két lábon 0V körüli potenciálon kell hogy legyen. (Feltehetően a 3-asláb negatív potenciálon van. azért a 6-os kimeneten a -8,8V.)
Azt nem látom mivel és honnan tápláltad, de a főtápfeszültségnek a segédtáp +-12V-jától, galvanikusan teljesen függetlennek kell lenni, mer ez egy "lebegő tápfeszültséges" megoldás.
Ha ez nem teljesül, nem fog jól működni a táp

Köszönöm!
Az alábbiakra jutottam: a 723 10. lábán a kimenetén 7,4V van. A bal oldali opa kimeneti lábán -8,8V míg a jobb oldali opa kimenetén 11,3V van.
Minden passzív alkatrészt átmértem újból semmi hibát vagy felcserélt alkatrészt nem találtam.

Hello!
Elsőként mérd meg a +- segédtápfeszültségeket.
A végtranyókat az LM723 táppal előállított feszültség nyitja ki egy ellenálláson keresztül.
És a feszültség és áramszabályzó 741 OPA húzza le egy-egy diódán keresztül.
Elsőként ezt kell megvizsgálni, hogy az LM723 kimenetén meg van-e a feszültség és hogy a 741 kimeneti feszültségei hol vannak.

Ez ugyanaz az áramkör, amivel augusztusban szenvedtél. Hasonlítsd össze a két panelon a megfelelő értékeket.

Ennek a táp modulnak már megoldódott a gondja.
Amilyen béna voltam amikor ráraktam az alu profilt akkor mindenhova raktam szigetelő gyűrűt és a nagy tranzisztorok collektora teljesen elszigeteltem maradtak... Így már működik...


Most egy ilyen modulullal vagyok el aminek a gondja, hogy a kimeneten -2,5V és 0,5 körül lehet állítani. (képeket is látszik)
A meghajtó tranzisztor bázisán meg -9V környéke van.
Már próbálkoztam több dologgal is, de nem jutottam előrébb.

Megköszönök minden segítséget.

Nem látom bekötve a segédtápot. Anélkül nem bazsevál.

Azokon a forrcsúcsokon még ónozás nyoma sincs.

Miről kapja az AC-t? Hol a 10000µF-os kondenzátor?

Labortáp mudul működési probléma

Sziasztok!

Egy régi panelt összeraktam ez egy Alkotós tápmodul abból is az 50V 5A-es változat ami még valamelyik folyóiratból lett kiemelve.

Összeraktam, beüzemeltem és terhelés közben van egy kis hibája.
Terhelés nélkül szépen állítható a feszültség, de amikor rárakom a terhelést a feszültség beesik és a tápmodul 32V-ról fixen 0.53A-t vesz fel terhelés méretéből függően. Mindezt úgy, hogy az áramkorlát led nem világít és az áramkorlát maxra van tekerve.

A negatív ágon szerintem egyik sem tud 15A-t.
Ha leválasztod a földelést legalább a felsőről, akkor sorba kötheted.
Párhuzamos kötéshez igen pontosan azonosra kell belőni a kimeneti feszültséget.
A negatív ág a trafó részéről azonos terhelhetőségű, de az egyenirányítás része már csekély áramot tud csak, szabályzás nem igazán van.
Van itt a HE-n is rajz, hogyan lehet átalakítani a PC tápot nagyobb feszültségre, több módszer is van, illetve van labortáp átalakítás rajz is.

Nem nem köthető sorba!!!
A táp testpont a foldelesre van kötve ,ha sorbakotod leáll vagy felrobban. Így jártam régebben ...

Szerintem ráköthető a negatív oldalra is bármi, értelemszerűen ez esetben a "pozitívabb" pont lesz a pozitív, azaz a GND-re kell kötni a műszer pozitívját, a -12V-ra pedig a negatívját. Egyébként, nézd meg tüzetesebben a feliratokat a tápon, mert a PC tápok negatív 12V-ja általában kevésbé terhelhető mint a pozitív.

Tisztelt Fórum tagok,

Van 4db hibátlan ATX tápegységem. Mind a négy tudja a + - 12V 15 A oldalanként.
Kérdésem lenne következő. Ezek a tápok köthetők sorba illetve párhuzamosan?
Láttam egy megoldást, hogy egy ilyen tápra +12 V ra rákötöttek egy ZK-4KX DC-DC step up-step down konvertert.
A negatív -12V ra ráköthető-e? Ha igen hogyan?
Amit ezzel a megoldással meg lehet spórolni az egy trafó? Jobb-ez a rendszer ha kisérletezéshez ezt használjuk, vagy trafó = áram a ZK-4KX?
Köszönöm a türelmét azoknak akik elolvassák!

Igen az ott a bal felső sarkában az enyémben 60V van.Vagy is XL6015 ös mégis 60V 12A árulják a tápot vagy is árulták.Nem néztem hogy most is kapható e.Az biztos hogy mikor 62V betápot adtam neki,rövid időn belűl elhalt a segédtáp.Visszavettem 58V ra azóta nincs gond vele.Szóval neked nem kell hogy problémád legyen vele.Lehet emiatt cseréltek 70V ra.Sok lehetett a panasz.

Szia!


Kicsit elkezdtem aggódni, mivel az egyik RD6012 62-68 V pufferelt feszültséget kap egy toroidról, most készül még kettő, hasonló kivitellel.
Viszont ezekben a segédtáphoz XL7015-öt használnak, és az alkatrészek szerelése is kifogástalan. Időközben lehet hogy áttértek egy másik gyártóhoz?

Ez érthető, lehetnek egyéni indokok.
De mivel ajánlod az építést, kialakul egy ellentmondásos helyzet. Akik kedvet kapnak az építéshez, mert ebben látják a megoldást, azok nem érik el a "hivatalos" és "naprakész" cikket. Illetve az is elbizonytalanító hatású lehet, hogy nem tudni kihez és hová lehet fordulni ha kérdés merül fel.

Nem részletezem, személyes okai voltak hogy leszedtem a cikkeimet, és hogy nem is fogok feltenni semmifélét sem.

Miért láttad jobbnak eltávolítani a tápegységes cikket? Te is, és itt-ott mások is utalnak rá, de mivel közvetlenül nem lehet elérni, így elbizonytalanodnak az utánépíteni akarók.