Koszi.

En is erre gondoltam

Legjobb tudomásom szerint vagy kristály vagy belső oszcillátor. Ha megnézed az adatlapban a CKSEL fuse bitek másak a két esetben és ez alapból kizárja az együttes használatot.

Sziasztok!

A kovetkezoben szeretnem a segitsegeteket kerni:

ATmega8 tipusu avr-re szeretnek rakni egy (32768Hz) orakvarcot.Ez szabna meg az orajelet a timer -nek.

A kerdesem :

Lehetseges az,hogy hasznalni az avr beepitett oszcillatorat es az XTAL labakon az orakvarcot egyszerre?

A kovetkezoket olvastam az adatlapban:

Ha belso RC osc. akarok hasznalni,akkor CKOPT fuse UNPROGRAMMED kell legyen
Ugyanakkor CKOPT fuse 0 (PROGRAMMED) kell legyen belso kondenzatorok bekapcsolasahoz: TOSC1,2.

Namost ha nem kapcsolom be a belso kondikat es kulso kondikat rakok,akkor mukodni fog?

Koszi elore is!

Szintén linux alá AVR-GCC www.avrtux.uw.hu , no meg egy két érdekesség

Szia.

Pl az avrdude letolto program config filejaban be lehet allitani a programozo tipusat es a labakat is,hogy melyik milyen funkciot tolt bepony-stk200,vagy stk200 pufferelt letoltohoz nem kell elore progizott avr,es egyszeru megepiteni,a labat meg atirod a config fileban es kesz is

Hogy win ala letezik-e azt nem tudom..

Sziasztok!

Ha valaki Linux alatt probalkozna avr- programozassal C nyelven,akkor kezdeti utmutatonak ajanlom a sajat weboldalam idevago reszet.(meg nincs teljes egesszeben befejezve!)

--LINUX & AVR--

Hello!
A Bascom at_emulator.lbx-je csak adatok fogadására alkalmas , vagy lehet küldeni is a PC PS/2-es portjára adatot vele ?
Pl.: adott egy avr+nyomógom+ egyéb, mikor megnyomom
a gombot az avr elküld egy kódot a pc felé (ugyanúgy, mint ha a pc-n nyomtam volna le) utána teszi a dolgát tovább (figyeli az egyéb dolgokat)

Köszi a segítséget mindkettőtöknek. Pont nem ismerik azokat a típusokat, amik kellenek. Azt hiszem valakivel csináltatok egy egyszerű JTAG-ot.
Hali!

Szia!

én talákltam, igaz a program hozzá nem a legmodernedbb( konzolos ), a programozó itt
a lap közepén megtalálod, a program hozzá pedig itt megtalálható ez win - es progi

Sok sikert

Üdv

ez biztos nem használja az ack10-et, mert sorosportos..
katt

Sziasztok!
Keresek atmel procikhoz programozó kapcsolási rajzot, ami nem használja a párhuzamos port ack10-es lábát (ez nem működik) és nem használ előre programozott atmegát. Ha valaki tud, akkor segítsen légyszi! Van egyáltalán ilyen?
Köszi a segítséget!

Hello!

Bascom Avr-hez keresek at_emulator.lbx-et .
Véletlen nem találkozott vele valaki ?

Koszi!
Mar teljesen vilagos!

Én valahogy így csinálnám:
(egyik része a port felső négy bitjeére megy a másik port alsó négy bitjére)

B = ledek állása

PORTB &= 0x0F; //kinullázod az felső négy bitet
PORTB |= (B <<4);
vagy

PORTB |=(B & 0xF0)
természetesen az alsónégy bitnél fordul a forgatás iránya

Valahogy íg gondolom >>

Pontosan erre voltam kivancsi!
Hogy ez nekem nem jutott eszembe??
Igen ,szerintem is VAGY muvelet!

Koszi!

Fogod a byteot és kimaszkolod úgy, hogy az egyik portra ki tudjad irni. Aztán a másik felét fogod (amit nem tudtál kiirni) azt meg elforgatod annyit, hogy egy másik portra ki tudd irni.
Ha a másik port felső része (MSB)már foglalt (másra használod) akkor értelem szerüen balra forgatsz ha meg az LSB foglalt akkor meg jobra forgatsz .
És úgy irod ki az eredményt a portra, hogy a port bitjeivel csinálsz egy VAGY kapcsolatot. Mert így nem fogod a port eddig bálított bitjeit bántani. Ha meg legközelebb irsz akkor meg 0-ra álítod azokat a port biteket aminek a helyére (forgatás után) akarsz irni.

A VAGY kapcsolatban nem vagyok biztos.

Az elforgatasnal a jobbra/balra tolasra gondolsz?

Koszi.

Az Atmelt azt nem ismerem, de kiirod amit kitudsz az egyik portra majd elforgatod annyit, hogy egy regiszterbe kerüljőn a maradék pár bit és azt meg a másik portra írod ki. Ha ott a többi bitet használod akkor a kettőt úgy maszkolod össze, hogy a bitek ne változzanak.

Sziasztok!

Lenne egy kerdesem AVR- programozassal kapcsolatosan.
8 LEDet szeretnek meghajtani mega8 -al.
Az PB -n csak 6 lab szabad mert ott van az XTAL,a PD- n sincs szabad 8 lab mert hasznalom az INT-et.

Hogy lehet azt megoldani,hogy 8 bit egyik felet kiirom egyik portra,masik felet masik portra?

Koszonom.

Nezd meg az elozo oldalon ezt a hozzaszolast! #34380
Toltsd le es a miez.txt file-t olvasd el,abban Gory leirja,hogy hogy is kell eleszteni ezt a dolgot.
O is mega16 -al csinalta.

Udv.

Már átnéztem 1000szer, de semmi, most igazábol nem tudom, hogy a cél hardwareval van e gond vagy a programozóval.

Az eredeti leiras szerint, ATmega 163 kell bele, de azt már nem lehet kepni, de egy oldalon olvastam, hogy elvileg jó a 16 it.

Az egészet ugy készult, hogy párhuzamos poron letöltöttem egy BOOT progit a 0x1C00 vektortol kezdve, amit az SCH oldalán találtam, a kapcsolási rajzal együtt, a fuse biteket ugy allitottam, hogy a 0x1C00 résztől induljon, es a VIN AVR rel frissitettem a firmwaret, majd a párhuzamos programozoval visszaállitottam a kezdő cimet 0x0000ra, aztán vissza a JTAG ICE be és mér mükodott is, vagyis majdnem.

Még egy kérdes: a JTAG portjat az eredeti datasheet szerint felhuzo ellenállásokat kell hasznalni, ezt nem találtam ezen a kapcs rajzon, ez nem lehet gond?

A harmadik, a MISO t a MISO val, MOSI t MOSI val, stb kell osszekotni az emulator es cel IC kozott, a nev alapjan igy, de már semmiben sem vagyok biztos.

Koszi a tippeket, ha esetleg sikerül feleleszteni, szivesen megosztom a szükséges adatokat az elkeszitesehez (ha valaki nem talalna meg)!

Szia!

Nekem nagyon hasonló probléma volt az ICD2-mel (természetesen Pic-hez építettem). Amit javasolnék, hogy nézd át nincs-e benne rejtett érintkezési hiba, vagy rövidzár. Ha ez ok, akkor esetleg nézz utána, hogy az általad letöltött rajz jó-e. Fuse bitek helyesen vannak-e beállítva, mindkét mikrovezérlő hibátlanul müködik-e?

Most ennyi jutott eszembe, remélem meglesz a hiba.

Bbatka: Kösz a tippet, pont ilyesmire gondoltam.

Üdv

Sziasztok

van egy kis gondom egy AVR JTAG ICE vel:

letoltottem egy kapcsilasi rajzot, megepetittem,
felprogramoztam a ATmaega 16t es behelyeztem a JTEG
ICE be, a WinAVR rel frissitettem a firmwaret. Aztan
csatlakoztattam a cel ICt is, szinten Atmega16 ot, es a
Studio ayt irja, hogz detektalta a JTEG t de nem latja cel ICt, mi lehet a gond? tud valaki segiteni, elore is koszonom.

Trafó nélküli tápellátás itt

Gory, koszi szepen! Es nagyon tetszik a leiras is!
Udv!

Kösz a választ!

Meglepődtem azon, amit irtál, hogy probléma van a beépített referenciaponttal. Nem tudom azonos-e a verziónk, de kipróbáltam a következőt: bal oldalról sinus generátor, ofset 0V. Egy dioda, ellenállás, föld. A dióda és az ellenállás között oszcilloszkóppal nézve helyes képet adott: poz ága a sin-nak, félhullám szünet, majd ismét poz. Ezek szerint valódi AC-t szimulál, van null átmenet.


Üdv

Az alkatrészek között talász valami olyasmit, hogy virtuális alkatrészek (pontosan nem tudom, mert ahoz át kéne állnom a másik oprendszerre). Van itt pl. kondenzátor ami más színű lesz, ha aktív, meg ilyen okosságok. Szóval itt vannak a valós generátorok is. Van itt többek közt szinuszos generátor (úgy néz ki ahogy azt rajzolni szoktuk... karika benne a ~ jel, és két kivezetés - ezzel akár 3 fázisú rendszer is szimulálható a fázistolás beállításával).

A bal oldali eszköztárban lévőkkel az a gond, hogy a referenciapont hibás. Szóval, ha beteszel egy földpontot, akkor az ugyebár 0 lesz, de ez után minden egyes berakott földpont arra a potenciálra kerül. Továbbá a beépített műszerek nullpontja is az lesz. Ezenfelül az eszköztárban lévő generátorok csak a 0 felett, vagy alatt állítanak elő szinusz hullámot, vagyis az nem valós váltófesz.
Váltóáramú eszközök (kapcsolások) vizsgálatához ezt a virtuális alkatrészt kell használni.

Én is sokat szívtam vele egy nullátmenet kapcsoló tervezésekor, mire végül rájöttem, hogy mi a hiba. Azóta minden okés és a beépített szkópon is szépen látható a nullátmenetnél kiadott tűimpulzus.

Sehol nem lehet megtalálni, de nekem megvan Közzé is teszem. A PCB mappában lévő kapcsolást kell megépíteni. A tápot a céláramkörből nyeri. Én atmeg16-al építettem. Olvassátok el az original doc mappában lévő dolgokat és a miez.txt fájlt.

Köszönöm a választ.

Ok, tehát ezért durrant el egy elkom
Szóval ha a fesz ok és nem egyenáramú a kondi akkor nem lehet gond.
A Proteusban analog sinusjel generátort használtam, nem tudom, hogy ez ideális vagy valós fesz. forrás. Mit állítasz be, hogy valós legyen a tápod?

Gtk: Kösz az ötletet, szerintem müködne, majd kipróbálom.

Üdv

Egy kondenzátornál nem a rajta átfolyó áram a lényeges paraméter, hanem az a potenciálkülönbség ami a lemezek között felléphet az átütés veszélye nélkül. Visszavezetve akkora áram folyhat át a kondin, aminek hatására az elektródák poteciálkülönbsége nem haladja meg a névleges értéket. A kondi reaktanciája pedig a körfrekvencia függvénye. AC áramot egyenáramú kondin ne vezess át, ez elkó esetén kiemelten érvényes.

Proteus esetén használj valós generátort váltóáramú táplálásra... minden más csal.
Szóval a kondi akkor durran el, ha a feszültsége eléri a gyárilag megadott átütési feszültséget.

HALI!