Es ha biztositanad a kisulest egy ellenallassal?(M.ohm -ra gondoltam;vagy az megenne az aram joreszet?)

Ezt nem teljesen értem.

A Proteus elvileg számol a veszteségekkel. 470 nF-os kondival teszteltem: fázis, kondi, árammérő, nullavezeték. Így 35 mA-t mértem, amin nagyjából egyezik a 220V és a 6,7k körli reaktencia hányadásával. A Proteus 25 mA körül mutatta.

Majd betettem egy diódát a kondi után. A mérés eredménye: AC és DC áram is nulla. A Proteusban először megugrott, majd szintén 0-ra állt be.

Graez híd esetén (a kondi sorosan az AC rendszerben) helyes értékeket adott.

Ezekből gondolom, hogy 1 diódás egyenirányítás mellet a kondi nem megoldás áramkorlátozásra, mert feltöltődik, de kisülni már nem tud (dioda nem engedi).

Kérdés: honnan tudom egy kondinak a teljesítményét, vagyis mekkora AC áram folyhat át rajta max a felrobbanása nélkül?
Üdv

Gory,ha nem zavarok..: korabban emlitetted az AVR ICE DEBUGGER -t.Ennek kapcs. rajzat honnan lehet letolteni?

A kondi cucc a proteusban ezért nem mükődik mert az ideális alkatrészekkel dolgozik. Nekünk a valóságban meg vannak veszteségek. És a veszteségek miatt világít a kondi után kötőtt led.

Hidd el ezt a módszert régóta használják, többek között én is. Az ellenállással több energiát fogsz elpazarolni, már én is próbáltam régebben. Nagyon fog melegedni.
A kapcsolások/pic/fényerőszabályzónál ezt a kondis módszert használtam.

Köszönöm a válaszokat!

Igen sok energiát elfűtene, de 10k-ra cserélve az 1k-t, már kedvezőbb lenne a dolog. Az avr-nel elvileg 5mA is elég lehet, power down módban pedig mikroampereket eszik.

A lényeg végülis az lenne, hogy szeretnék egy infra vezérelt kapcsolót építni, ami pl. lámpa foglalata mellett elhelyehető. TSOP lenne a vevő, a nagyfesz rész meg optikailag leválaszva + triak. Lehetőleg gyufásdoboz méretben. (Természetesen a mega8-nál kisebb mikrovezérlőt használnék).

A soros kondi jó ötlet, de végülis bizonyos szempontból ugyanaz mint az ellenállás (kapacitív reaktencia). Vagyis energiapocsékolás. A Proteusban szimulátam, egyutas egyenirányítás mellett nem is müködik, mert a kondi nem tud kisülni.
Vagy csak a progi nem pontos?

Szóval várok minden ötletet, hogy lehetne ezt a legjobban megoldani.

Üdv

Én úgy programozom hogy a JTAG és az SPI a nyákon ki van vezetve egy tüskesorra, és azon keresztül in circuit hogy úgy mondjam. Pl az atmega128-asomon van JTAG, rádugom az ICE debugger és úgy fejesztem a programot. Amikor kész, akkor SPI programozóval beleírom és kész. Ha meg nem akarod ezeket kivezetni, akkor valamit barkácsolni kell.

mármint a mega64-et

és hogy kell akkor ezt a verziót progizni?

Én is osztom vegyészmérnök véleményét. Máshogy szokták megoldani. A hálózati feszültséget egy 220nF/1000V jóminőségű fólia kondin engeded át, egyenirányítod, zenerrel behatárolod, majd egy 220µF puffer kondit teszel be végül. kb.50mA tudsz levenni belőle.

Szerintem túl nagy áram fog folyni a zéner diódán és az ellenálláson, nagyon melegedni fog és nem valami energiatakarékos... De majd a hozzáértők megmondják, hogy jó-e.

Sziasztok!

Nem akarok új témát nyitni, ezért itt kérdezem meg. Egy mega8-as avr tápellátását a lehető legegyszerübb módon szeretném biztosítani 220 V-ról. Természetesen a biztonság fontos szempont, nem lenne jó ha tűzveszélyt jelentene.

Trafó túl nagy, kapcsoló üzemű táp szintén nagy lenne. Így arra gondoltam, hogy egy diódával egyenirányítom, ellenállással és Zener diódával 5 V-ot csinálok belőle, majd egy kondival kisimítom.
(Rajz mellékelve) A teljesítményeket még nem számoltam ki, de az AVR-es kapcsolás 100mA alatt fogyasztana.

Megfelelő teljesítményú alkatrészekkel lehetséges lenne így az avr tápját megoldani?

Üdv

Én úgy tudom a mega32 a legnagyobb ami DIP tokos. A többi az mindenféle egzotikus smd.

a mega64-et lehet normálisan kapni? vagy csak ilyen smd-ben?

Az egetoben LS244 helyett lehet hasznalni LS245 -t?(En ugy gondolom hogy igen,helyesen bekotve,de sosem art a megerosites!)

Hat ha mar megvannak az IC-k es van idod, meg turelmed, akkor epitsd meg a Gory altal belinkelt egetot.ugy,hogy attervezed szimpla nyakra.(De a Tiny pl. tenyleg jobb valasztas lenne...)

Végülis egyesek fizetnek azért, hogy az autójukat átvegyék a bontóban... A működőképes Skodánkat 0 Ft-ért vették át...

Én meg elcserélném fehér színű A4-es papírlapomat, hasonló színű AUDI-ra
:vigyor3:

Szívesen elcserélném őket újabb fajtákra valakivel, aki gyűjti az ilyen régiségeket... :vigyor3:

Én még ezekről a 8051-es (AT89...) magú mikrovezérlőkről nem sokat hallottam... Csak annyit hogy léteznek...Nem egy új keletű dolog....

Szerintem itt mindenki PIC-ezik néhányunkon kívül. Ha AVR-t akarsz használni és valami ilyen kis lábszámút, akkor vegyél attiny2313-at(kb 400Ft), és építsd meg azt az égetőt amit gtk linkelt be, azok közül is az alsót. Ezt a fajtát ember nem használja.

Ezt a programozót én is láttam már, de kicsit bonyolultnak tűnik. Nem csináltam még két oldalas NYÁK-ot ezért nem szeretnék addig belevágni, amíg nem biztosít valaki arról, hogy biztosan működik. Vagy nem használ(t) senki AT89C2051-et?

Igaz!
Ez jonak tunik,es nyakterv is van,meg minden.

Szerintem ez nem lesz jó neki, ugyanis ez SPI buszos letöltő, azon a kontrolleren meg nincs SPI. Sőt gyakorlatilag semmi sincs rajta. Én nem használnék olyan tipust semmi pénzért.
EsetlegEZ?

Ez nem jo?---LINK---

Sziasztok! (Lehet hogy nem igazán ide illik, de nem akarok új topikot nyitni.) Kaptam két darab AT89C2051 mikrokontrollert és ezeket szeretném programozni. Szeretnék építeni egy (egyszerű)programozót, + szoftvert letölteni hozzá. Körülnéztem már az interneten (googli a barátom ). Amiket láttam, azokhoz egy másik, már programozott AT89C2051 kellett. Találtam egy igen egyszerű programozót is ("BlowIt" névvel), azzal viszont nem lehet visszaolvasni a programot. Ha valaki készített már programozót AT89C2051-hez, kérem ossza meg velem a tapasztalatait!

Az alábbi link nagyon hasznos lehet az AVR-eseknek, akik EAGLE-val tervezik a NYÁK lemezt.
Ez egy AVR library, szinte az összes AVR-t tartalmazza.

[link=http://www.embedit.de/index.php?option=com_docman&task=docclick&Itemid=32&bid=10&limitstart=0&limit=10]http://www.embedit.de/...[/link]

MaSTeRFoXX, Gory koszi!
Bar en teljesen kezdo vagyok ebben a temaban,de minel elobb szeretnek foglalkozni ARV-el.
Ami nekem elso latasra megtetszett az az AVR/AD .

Udv.

Hello!

Én egy éve nyomulok AVR-ekkel. Atmega128, Atmega16 és attiny2313 amiket eddig programoztam. Assemblyben meg C-ben írok mindent, mikor melyik kell. C-hez a WinAVR nevű ingyenes cucc kell, meg az AVRStúdió. Egy makefile-t kell beállítani a proci tipusával meg a forrásfájlokkal. Assemblyhez elég az AVR stúdió.
Ajánlom figyelmetekbe az ICD2-höz hasonló AVR ICE DEBUGGER-t. A gyári is csak 8 ezer (szemben a pic-ek debuggerével), de othon 2-3 ezerből is összebarkácsolható. Nagyon hasznos eszköz.
A másik tapasztalatom az ATMEl kontrollerekkel hogy az adatlapjuk alapján mindent meg lehet csinálni akár nulla előzetes ismerettel is, pl egy soros port vezérlés vagy AD átalakítás. Én egyébként SPI-on programozom a dolgokat, de a debuggerrel JTAG-en is lehet, sőt fejlesztés alatt nem is kell beégetni csak a debugger emulálja a működést.

C-re én WinAVR-t ajánlom, googliba beirva megtalálod. Bár sose használtam még ...