1%-os ellenállások gondolom elegek, azokból válogatni, mérve sem nagy költség.
Ez kevésbé lenne időrabló.
Diódáknál nagyjából ugyanez a helyzet.
Te értesz hozzá, véleményed szerint egyébként mekkora jelentősége van, ha nem 100%-san színusz?
Tekintve itt még azt is, hogy csak a "sapkát" cseréli a kapcsolás, a tüskék ott jelentkeznek csak?
Amúgy csak rá kell pillantani szkóppal a hálószatí színuszra, az minden, csak nem az...
Egy kis analóg, toroid tápos hf erősítőről hallgatok a PC mellett zenét, amikor olyan a hálózat (asszimetrikus) a toroid periodikusan zúg egy kicsit.

Szerintem, nem csak a sapkát cseréli, a szinusznak az oldalába, az esetleges nullátmenetek környezetébe is beleszól, mintha Karesz azt írta volna, hogy eléggé rücskös lesz a végfoknak a kimenete, látszik, hogy analóg módon, pontól pontra javítja a szinuszt, igyekszik olyanná formálni, mint az alapjel, vagyis ez a diódás szinuszosító. De itt nincsenek gyors felfutású jelek, ez nem termel annyi zavart.

Ha nem tökéletes a szinuszosító, akkor a generált hálózati szinusz is nagyobb torzítású és ha jól gondolom, akkor valami 0,1%-ot szeretnél. Tehát, ennek nagyon pontosnak kell lennie. Ezt, amikor kész a panel, külön is meg lehet mérni, aztán addig csinálod, míg be nem mész egy adott THD alá. Esetleg ki lehetne ezt a részt váltani, de az is majdnem ilyen bonyolult, bár abba csak az ellenállásokat kell válogatni. Vagy lehet valami szinusz ROM-ból is előállítani, de az is viszonylag bonyolult. És az egész még feszültségvezérelt is, valahogy követnie a kell a hálózat frekvenciaingadozását, azért van benne a PLL hurok.

( Tegnap szétröhögtem magam néhány írásodon... )

Köszönöm!

A kapcsolás csak a sapit cseréli, mert +/- 33V-al gazdálkodik kb.
Én így ránézésre azt gondolom, hogy a színusz abszolút pontossága talán nem is annyira érdekes, mint a két félhullám azonossága - ami nagyjából ugyanaz persze. Megvárom a Kolléga mit mond ezzel kapcsolatban, hátha meg is építette.

Igen, építettem néhányat belőle és kifogástalanul működnek azóta is. (A kép sajnos nem valami jó minőségű.) Akkoriban még nem volt SPlab-om, hogy meg tudtam volna mérni a torzítását, de szkóppal nézve tökéletes szinusz jön ki belőle. Talán még meg vannak a nyákrajzaim "Tangó"-ban, ha érdekel, megkeresem őket.

A hálámról biztosíthatlak! Nekem van THD mérőm, ha az valamit is jelent.

Nagyon szép. A múltkor láttam, hogy erről megy a kávégép...

Annyira nem néztem meg a kapcsolási rajzot, csak láttam már ilyesmit. Ez nem úgy működik, hogy a végfoknak van egy bemeneti egyenfeszültsége és akkor ő abból megcsinálja a kimeneti 230V-ot, hanem a 230V-os feszültséghez vagy hozzáad valamennyit, vagy elvesz belőle úgy, hogy a valódi kimenet igazi színusz legyen. De szerintem Karesz elmondja, hogy hogyan működik.

Igen, már benne vagyunk a közepibe, köszönöm!

Igen, úgy működik, hogy a végfok GND-je a hálózati feszültségen "ül". Persze ez azon múlik, hogy van bedugva a villásdugó a konnektorba - ha fordítva akkor a nullán "ül". Ezért az egész készülék belsejében 230V van!!! Nagyon ügyeljen erre mindenki, aki meg szeretné építeni!

Aha... és akkor ez nem befolyásolja a hangot, hogy így, vagy úgy dugjuk be a villásdugót?

Hát... most megint beletrafáltál a közepibe Bizony, befolyásolja. Ezért figyeli is egy külön kis áramkör, hogy hogy van bedugva. Ha fordítva, akkor világít egy LED, ha jól, akkor nem világít.
(Vagy fordítva... már elfelejtettem...)

Elfelejtetted? Legfeljebb fordítsd meg... Na majd a Józsi megcsinálja, hogy megfordítsa saját magának az elektronika...

Van egy csöves rajz, ahol szintén jelzik (glimm), hogy van bedugva a dugó.
Nagyon régi technikáról és már akkor is számított.

Minek oda a külön jelző, ha úgyis hallod a különbséget? Vagy tán mégse?

Azért, hogy nagytakarításnál egyből jó helyre kerüljön. Olyankor a legritkább esetben szoktak zenét hallgatni.

Sziasztok!
Egyelőre gyakorlati dologgal nemtudok szolgálni, most írom az elméleti részt haladjak azzal is. Közben azért próbálkozok különböző modulátor tipusokat jellemezni, ill. kipróbálni MS-ben.
A csatolt lenne a sigma-delta kimenet? A műveleti erőlködő elhagyható, viszont 5MHz alatt nem eredményez megfelelő kimeneti jelet. Viszont FPGA-n elég jól lehetne alkalmazni, gondolom használják is. Ami kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, hogy a kimeneten nem az óra frekvenciával megegyező kapcsoló frekvenciának kellene lennie?

Miért kellene? Az órajel felfutó éle után a D bemenet tartalmát veszi fel a flip-flop kimenete. Ha ez két ( vagy akárhány ) órajel alatt nem változott meg, akkor nem fog felvenni új értéket.
Minek kell bele a flip-flop? Megy az anélkül is, ráadásul jobban. Talán fix frekvenciásat akartál csinálni, de ettől nem lesz az.
Próbáld átállítani az időlépcsőket a tranziens analízis elején, mert így nagyon kicsi felbontással dolgozik az analizátor és nem mindent rajzol ki.
A kimeneti kapcsolóknál ne állíts be treshold értéknek 1, illetve -1 V értéket. Most elmegy, mert a flip-flop kimenete nagyon gyorsan változik, de ha nincs flip-flop, akkor "lépcsősen" fognak kapcsolni a kapcsolók. ( Lesz egy nulla állapotuk is )Tehát a treshold 0 V legyen.
A kapcsolókkal köss sorba diódákat, hogy egy kicsit jobban közelítse a valóságot, mert így a kimenetei diódák helyett is a kapcsolókon folyik az áram, amikor az visszafelé megy.

Azért nézd meg szimulátorban a kimeneti szűrő Bode-jét, szerintem nem jók az alkatrészértékek, de én nem néztem meg. Úgy kell beállítani, hogy 8-ohmos terhelésnél már éppen ne legyen kiemelése a rezgőkörnek.

A kimeneti szűrőm. Én csak kiakartam próbálni az elméleti dolgokat, annyira nincs jelentősége. A gyakorlati részhez majd beteszem + indoklom miért nem ezt használtam. A sigma-delta blokk vázlatából indultam ki, azért van a D flip-flop. Úgy nézem ez ad neki PDM modulációs karaktert. Anélkül majdnem mint az önrezgő.

Sziasztok!

Kapcsolóüzemű végfokot ha toroid táppal használunk, mennyire érdemes nagy pufferkonkdikat tenni a tápba? Mondjuk egy 400W trafóhoz mi a jobb, ha 10 vagy ha 100 ezer µF-ot teszünk? Vagy itt is minél nagyobb a puffer annál jobb?
Az erősítő TAS5630.

Ebből a szempontból egy pwm erősítő ugyanolyan, mint egy analóg.

Majdnem olyan. A félhidashoz több puffert illik tenni, mint a teljes hidashoz (Bus Pumping).
- kisebb a táp-zaj elnyomásuk is.
Én 2x150W körüli teljesítményhez 15000-30000 µF jó minőségű puffert ajánlok. A 100000 µF felesleges, csak a baj lesz vele - lágyindítás szükséglet, diódahidat erősen megterheli, stb.

Köszönöm a segítséget, akkor nem érdemes spórolni a kondikkal.

Jelenleg 400w trafó megy 40000µF-ről, lágyindító nélkül. Új kondikat akarok, de lomexbe 6db alig olcsóbb mint a 10, azért gondoltam 10-re ( legfeljebb nem rakom be mind)

Anélkül, hogy belemennék megint egy értelmetlen vitába, csak annyit, hogy igazából olyan sok kondi kellene, hogy a bus-pumping határán ( hol a határ? ) már jóval túlmutat a mennyiség. Ezt viszont csak a megszállott hiraga, meg egyéb építők teszik bele...

Sziasztok!

Mi a véleményetek erről a félig kész paneltervemről?
A panel felső oldala teliföld.

Szia!
Nekem határozottan tetszik! Valahogy kifejezi a mai ember elmagányosodását és rázúduló sok inger közti tétovázást. A kép jobb szélén azt látom, ahogy a zaklatott lélek kivonja magát a civilizáció ártalmaiból és már elsötétült a külvilág számára...
Egyébként mi ez a kapcsolás?

A kivont lélek nemsoká visszaköltözik a civilizációba, mert annak szüksége lesz rá a visszacsatolásban

Ez a lorilaci féle ucd végfok smd, teliföldes panelterve.

Köszi!
...és örülök, hogy elértetted a viccet...

Még mindig nem készen, de már előrehaladottabb állapotban.
Valami ilyesmi az elképzelésem.

Nem nyert. A szűrés totál elégtelen. Nézd csak meg a szűrőkondikon folyó áramoknak mekkora utat kell megtenniük, így semmit nem érnek. Snubberre is valami komolyabb kellene.