A TC2001 végzi az analóg jelfeldolgozást, modulációt, az STA508 pedig a fet meghajtót és a feteket tartalmazza 2db teljes hídhoz.

Szerintem azok az induktivitások pont 3A-ert bírnak.
Itt a kép alatti listában ott is van: Maximum Output Current: 3A

Inkább úgy fogalmaznék, hogy max 3 A a kimeneti áram. Ez még nem jelenti azt, hogy ezek a fojtók ezt kibírják... ha tisztességesen méretezték, akkor nem pont 3 A-t, hanem egy kicsit többet kellene kibírnia.

Meg kell különböztetni azt is, hogy mit jelent a 3A. Folyamatosan effektív, vagy a zenét figyelembevéve annyi, amennyi? És ez csak a termikus igénybevételét jelenti. Legalább ilyen fontos, hogy a vasmagja ne telítsen be. Ez megint egy másik áramérték.

Akkor a TC2001-et csak mint fetmeghajtó meghajtónak lehet használni? "Önmagában" akkor nem sok mindenre való.
Nem gondolkodtam a javításán, csak kicsit informálódni akartam ezen alkatrészekről, nem-e lehetne olyan lorylaci - Ge Lee erősítőjéhez hasonlót építeni belőle. De az adatlapokat nézve, ez nem lehetséges.

Kicsit lejjebb gördültem és azt láttam, hogy: "Recommended Supply Voltage: DC24V".
Ez meg nekem 36W-ra jött ki, pedig még kevesebb...

Maga az IC 4,5-6 A környékén kapcsl be áramkorlátozásba. Szóval Ha 4 ohm a terhelés akkor én 20V-nál többet sem kapcsolnék rá. 8 Ohmon mehetne elvileg nagyobb tápfesz,de a baj azzal van, hogy:
- Egyrészt az induktivitások harmatgyengék. Ha az induktivitás betelít, akkor az áram hirtelen változik, és így a túláramvédelem nem feltétlen tud kapcsolni időben.
- A tápszűrés (értsd kerámia kondik az IC környékén) nagoyn gyengék. Azért ajánlanak 24V-ot, mert olyan tüskék keletkeznek, hogy naoybb tápfesz esetén túllépik az IC 40V-ját
- Az IC-ben 200-270mOhm MOSFETek vannak, szóval azért nem ártana neki több hűtés

Sajnos nagyon gyenge kivitelezések vannak erre az IC-re a piacon.

Pont fet meghajtónak nem lehet használni.
Ahogy írtam a TC2001 egy modulátor és elég jó minőségű. Ez egy delta-sigma modulátor (ezért class T erősítő) A kapcsolási freki a bemeneti jeltől függ 200kHz-1,5MHz. A holtidőt is lehet állítani 0-120nsec között.
Szertintem, ha hozzá teszel egy PWM benetű végfokot (A Texas vagy STM) vaqy hozzá tervezed a lorylaci - Ge Lee erősítőjéből a komparátor utáni részt (IR 2110 fetmeghajtó), akkor egy jó minőségű cuccot kapsz.

Köszönöm a választ!
Próbáltam utána olvasni ennek a delta-sigma modulációnak, de magyar nyelven semmit nem találtam.
Nézegettem a két IC-t (TC2001 és IR2110) és hogy hogy tudom a Ge Lee - lorylaci erősítőjével összehozni. Ami feltűnt, hogy az LM311 2 vezetéken vezérli az IR2110-et, de a TC2001 3 vezetékkel vezérel, és +2 vezeték még a visszacsatolás.
Láttam azt is, hogy az IR2110-et lehet többféle üzemmódban használni, 1-3 vezetékes meghajtás. Tehát akkor a TC egyik vezérlő ága "elhagyható"?

Én is csak angolul olvastam.
A megoldáshoz a legtöbb eszköz a te kezedben van. A panelen már valaki összehozta 2 vezetékkel, mivel az STA is két bemenettel(pl. 29, 30 ) rendelkezik mint fetvezérlési input.
Gondolom a TC2001 16 és 14 lábára gondolsz mint plusz bemenetre. Én is kiváncsi vagyok, hogy mint csináltak vele a panalen (szerintem a túláramvezérléshez van köze).
A visszacsatolást pedig elégegyszerűen írják le a kimeneti tekercs előttről (FBKOUT)és a terhelés GND (FBKGND) pontjáról van a visszacsatoló jel.
Azt lehet, hogy az előző hozzászólásomban nem hangsúlyoztam ki, hogy meg kell tervezni a két egység összeillesztését TC2001 leírás és a cikkben szereplő egység alapján.
Ebben nálam jártasabb és tapasztaltabb fórumtársakra lesz szükséged.

Igen, ezzel tisztában vagyok, mint azzal is, hogy komplikáltabb lesz mint sem össze ollózni a két kapcsolás megfelelő részét. Bár annyira nem is látom komplikáltnak, csak még nem értem mi miért felelős, milyen jelölés mit takar. Az IR adatlapját nézegettem jobbára, ott láttam, hogy nem kifejezetten audio célra használható és nem csak hídban.
A visszacsatolást a TC-nél értem, bár ott az adatlapban más fet meghajtóval van (TIP2150) és ott használ visszacsatolást. Hogy az STA-val ez hogy valósul meg nem tudom.

Egyszer (felkérésre) megmértem egy ilyen kínai végfokpanelt. A hangjára már nem is voltam kíváncsi, olyannyira nem tetszett. Nem szeretem az IC-ket. Öreg vagyok már ezekhez az újmódi lári-fárikhoz. Maradok a diszkrét alkatrészeknél.... erről jut eszembe.
Néhány többszáz óra "munka", kísérlet, mérés, meghallgatás eredményeként elkészült a legkisebb teljesítményű, legrosszabb hatásfokú, talán legérdekesebb kapcsolású UcD. Nem érdemel különösebb figyelmet, de kiteszem, mert hátha valakinek megtetszik és megépíti. Köszönettel tartozom "katt"-nak az alapötletért, és "Peter 65"-nek a minden apró részletekre kiterjedő figyelmességéért, különösen a nyáktervezésben nyújtott segítségéért. (Háromszor ugrottam neki, mire végre már neki is tetszett.)

Annyit érdemes megjegyeznem, hogy ez is 3A kimeneti áramot tud, mint a kínai 80W-os nagytestvér, de én csak 10W-ra adom meg a kimeneti teljesítményt, bár 4Ohmon éppen 20. A tesztelések során kétszer elszállt a 3.6Ohmos impedanciájú hangszóróval egyetlen dobütéstől, pedig műterheléssel tudott 3.5A-t. A 2x27Ft-os kárt - amit ezzel okozott - a vakok javára írjuk. (10Ft a végtranzisztor és 7Ft a meghajtó... (nem röhögni).)

Ilyet nem adhatok ki a saját kezemből még akkor sem, ha meghallgatom és utána felteszem a polcra a többi közé "etalonnak"... Tehát kapott egy stabilizált tápegységet. Amúgy is kapott volna, csak most úgy járt, hogy olyat kapott, hogy agyonverhetetlen legyen. Ez most megvédi a túláram ellen a végfokot, megvédi saját magát a végfok ellen, és megvédi a hangszórót, ha már nincs kit megvédenie. (Erről a tápegységről kiteszek két szkópképet. Az elsőn a kimeneti ellenállását, ahol 4Ohm-os terhelésen húzgálok egy darab drótot és éppen az látszik, hogy 30mV-ot esik a kimeneti feszültség - túllövés mentesen. A másodikon rövidre zárom ugyanezzel a módszerrel a +/-tápot.
A kapcsolási rajzát is kiteszem azzal a feltétellel, hogy legalább 3db embert érdekeljen ebben az országban és legalább annyit írjon be ebbe a topic-ba, hogy "1db érdeklődő" ("setétben bújkáló" is lehet )

Akkor a rajz, a nyák, a szkópkép a tápról:

Irigylem a szorgalmadat, de tényleg, nekem a nagy azóta is ott hever az asztalon ahogy több mint 1 évvel ezelőtt félbehagytam.
Egy dolog nem tetszik benne, de az nagyon. Nekem meg sem fordulna a fejemben 10W-ra D osztályút építeni, mert arra van nagyon jó AB-m, 6db tranyóval. Csináld meg a végét úgy hogy tudjon 2kW-ot, nem 3 embert fog érdekelni hanem 3333-at.

Ez egy másik kategória. Nem hiszem, hogy találnál olyan AB osztályút, ami ennek a hangjával egyáltalán összemérhető legyen. Ha mégis, az biztosan nem 6 tranyós...

2 kW-ost meg nem olyan nehéz csinálni, van elég sok gyártmány a piacon. De azok nem minőségiek. A gyáriakkal meg nem érdemes versenyezni, mert még egy kinai hulladéknak is inkább hisznek, mint egy általad gyártottnak... látsz már elég példát akár ebben a topicban is. Sikerült ezt a piacot is tönkretenni. Egyszerűen nem éri meg vele komolyabban foglalkozni.

Katt ismét jól látja a dolgokat. 2x1kW-os jó minőségű D osztályú sok van a piacon 500 euró környékét. Ennyiért nem érdemes görcsölni vele. Hifi erősítőt viszont nem találsz 1-2 milliónál kevesebbért.
Rengeteg analóg erősítőt terveztem és még többet meghallgattam. Nem véletlenül írtam le 3 éve, hogy soha többé nem csinálok analógot amikor meghallottam itthon szólni az első kezdetlegesnek mondható pwm-et. Azonnal lenyűgözött a hangjával és a rabjává váltam.
Ha létezne ideális erősítő, mindenki azt hallgatná. A csövesek kellemesen színeznek, az analógok hozzá tesznek a zenéhez, a pwm viszont (ha jól van megcsinálva) elvesz belőle, és ez közelíti meg legpontosabban a valóságot. Nincs tökéletes pwm sem, de törekszünk rá
10 watt tökéletesen elég egy lakószobában zenehallgatásra. Nem könnyű túlkiabálni már egy ekkora teljesítményű erősítőt sem, hidd el. Mindenesetre azért indul az új "projekt", a trafós meghajtású 100/200W-os aminek csak annyi feladata lesz, hogy legalább úgy kell majd szólnia, mint ennek a kis DD-nek. És ehhez nagyon fel kell majd kötnie a gatyáját...

És kb. mennyiből lehet megépíteni egy olyan "2x1kW-os jó minőségű D osztályút"?

Minimum a duplájából, ha igényesen akarod kivitelezni, de szerintem még keveset is mondtam.
Csak a nyák önmagában 30-40 ezer, plusz a CNC mart előlap 4-es aluból, a szitzás, a csatlakozók, az évekig tartó kísérletezés... hadd ne soroljam. Nézz bele egy QSC belsejébe és gondolkodj el.

Sziasztok!
Szerintetek érdemes lenne egy Castone CPA 100H 200W-os hálózati erősítőt 'átalakítani' (inkább kihalyigálni a mostani dolgokat belőle és belépéteni) anélkül hogy áttekerném a toroidot?
Az egyenirányítás után ±80V-ot (160V) mérek (ettől annyira nem félek, inkább a FET árától, ami kibírja ezt a feszt).
D osztályú erősítőt még nem építettem és a fojtók tekercselését sem tudom még, hogy hogy oldanám meg.

Szia.
IRFB4227 kibírja.
Melyik D-osztályút akarod építeni?

Még nem tudom és azt sem, hogy egyáltalán belefogjak-e. Előbb mindenképpen befejezem a csöves projektem, utána lehet, hogy nekiállok.
Mekkora teljesítmény vehető ki sztereóban ezzel a trafóval?

Kb 2*100-130W.

Nem vagyunk egyformák. Én még nem hallottam olyan pwm-et (meg csövest se) sem építettben sem gyáriban amire lecseréltem volna az AB-t. Viszont a hatásfok meg a költségek tekintetében 150-200W-nál nagyobbat csak pwm-ben érdemes építeni.

Hát erre nem tudok mit mondani. Hogy gyáriban nem hallottál jó pwm-et, azt még meg tudnám emészteni. De már annak az LM311/IR2110-nek is elég jól kellene szólnia, ha rendesen van megépítve. Még arra tudok gondolni, hogy talán mégis számít ha diszkrét alkatrészekből van megcsinálva a teljesítménykomparátor 24ns késleltetéssel és 1MHz-es a vivőfreki és van benne még egy "trükk", amit már végképp nem árul(-hat)ok el

A trükköt úgyis megérti az, akit igazán érdekel a dolog. Akkor megépíti és az áramkör működésének megértése után úgy fogja érezni, hogy eddig semmit nem tudott sem a pwm-ről, de még az analóg áramkörökről sem... kinyílik a világ.

Az LM+IR kombináció a működés alapelvének megértését szolgálja. Hogy nagyon egyszerű eszközökkel lehet egész jó pwm erősítőt csinálni. A jobb minőség, meg nagyobb teljesítmény a megértés után már könnyen realizálható. Ez olyan, mint az eredeti UcD. Ott is az van lerajzolva, hogy nagyon kevés, egyszerű alkatrésszel milyen jót lehet csinálni. Tehát, egy iskolapélda. De valahol el kell kezdeni...

Nem mondtam hogy nem szól jól az UcD-m, de az AB-m sokkal jobb. Régebben amikor szórakoztam még ezzel hogy melyik jobb és vajon miért nem nagyon értettem, ahogy más sem. Műszaki ember lévén az okot is ott kerestem, de magamtól is rájöttem hogy köze sincs a mérhető paramétereknek ahhoz hogy melyiket hallom jobbnak (lásd csöves hívők).
Kivéve egyet, ami be is igazolódott, de erre csak utólag jöttem rá amikor mástól is hallottam. Mindig jobbnak hallottam azt aminek jobb frekvenciaátvitele volt. Az van, hogy hiába hallunk elvileg csak 18-20kHz-ig, mert van felharmonikus tartalom (főleg az olyan zenében ami nincs mesterségesen vágva), és az agyban kialakuló végeredmény tekintetében nagyon nagy szerepet játszik. Tehát nem mindegy hogy 20kHz-en vagy mondjuk 60kHz-en van a végfok -3dB-es pontja.
Az LM311/IR2110 buliba nagyon jó, de azon 20kHz fölött csak katyvasz van.

Ha ez az elmélet igaz lenne, akkora CD lemez is nagyon gyengén muzsikálna. Ugyanis, abból 22 kHz felett nagyjából semmi nem jön ki, mert ugye a mintavételezési frekvencia felénél nagyobb frekvenciájú jel nem jöhet ki. A másik ilyen a studió szalagos magnó. Ezeket nem is csinálták meg 20 kHz feletti átvitelre és mégis olyan jók, hogy az eredeti felvételek oda kerültek rögzítésre.

A másik, hogy ha egy pwm erősítő kimenetén van egy másodrendű LC szűrő, a hangszóró impedanciájával, meg a visszacsatolással úgy beállítva, hogy az egész rendszer elsőrendű aluláteresztő szűrőként működik ( vagyis mint egy egyszerű RC szűrő ), akkor az azt jelenti, hogy pl. 20 kHz-en van a -3 dB-es töréspontja, 10 kHz-en, meg a -1 dB-es. De a -3 dB-es 20 kHz után még nem jelenti azt, hogy 50 kHz-en nem jön ki belőle szinuszos jel. Kijön, szép is, jó is, csak nem lehet teljesen kivezérelni erre a frekvenciára az erősítőt. Azért, mert a kimenet slew-rate korlátozott, vagyis, akármekkora sebességgel nem tud nőni a kimeneti feszültség, vagyis a feszültségmeredekség be van korlátozva. Kisebb amplitudóknál természetesen kijön belőle az a frekvencia, ami amplitudóra még belefér a slew-rate-be. Ha Kareszt megkéred, akkor mutat neked olyan fotót, amin kijön 100 kHz is, csak persze nem a teljes, a tápfeszültség által korlátozott amplitudóval. Vagyis, a felső határfrekvenciát nem korlátozza a pwm jellege, csak a kivezérelhetőséget. Nyilván, ha mondjuk 300 kHz a vivő, akkor abból tényleg csak katyvasz jön ki mondjuk 180 kHz-en.

Amitől te jobbnak hallottad a nagyobb sávszélességű analógot, az inkább azért van, mert a nagyobb sávszélesség kisebb intermodulációs terméket termelhet. Azt mondják, hogy erre nagyon érzékeny a fül. Különösen a tranziens intermodulációs torzításokra és ugye a zene az inkább tranziensekből áll. Egy pwm erősítőben egész máshogy alakulnak ezek a dolgok, nincsenek olyan hibák, mint egy analógban, ezért ugyanazon a módon nem is keletkezhetnek intermodulációs torzítások. Meg harmónikus sem. Van helyette más...

Ezzel a frekvenciátvitel dologgal én sem értek egyet teljesen. Az való igaz, hogy nagyon gyorsnak kell(-ene) lennie az analóg végfoknak is, de ahhoz sincs megfelelően gyors végtranzisztor. Marad a kompromisszum. Vagy kis teljesítményűt csinálunk gyors végtranzisztorokkal.. és a másik verzió. Az analógnál meg ott van a nyílthurkú erősítés, ami ugye a visszacsatolási tényezőtől függően nagyságrendileg 100Hz- 10kHz környékére korlátozza be a rendszer első töréspontját. A visszacsatolási tényező ettől a frekvencától csökken és az erősítő elkezdi "termelni" a maga kis saját tranzienseit. Emiatt aztán nem ajánlatos magasabb frekvenciát "beleengedni", mint amit fel tud dolgozni anélkül, hogy valamelyik közbenső fokozat túlvezérlődne.
A pwm-et ezek dolgok nem érdeklik. Nem termel semmit. Ha kisebb a kimeneti jelszint, mint a bemeneti átkapcsol, ha nagyobb visszakapcsol, (A végletekig leegyszerűsítve mindent.)

Igen. Ha jól emlékszem, még a Hifi Magazinban csináltak egy ilyen tesztet Darvasék, hogy bekapcsoltak egy 20kHz-es aluláteresztőt és állítólag összeomlott a sztereókép. Ennek azért ellentmond az is amit katt írt a mai (és régi) hangrögzítő eszközökről. És még kiegészíteném azzal, hogy az FM rádió a maga 15kHz-ével is remek sztereószínpadot tud varázsolni. Gyerekkoromban rohantam haza rádiójátékokat hallgatni, mert akkoriban még meg voltak csinálva sztereóban és félelmetesen jól tudtak szólni.

Persze azért semmilyen végfoknak nem illik -3dB-t vágni 20kHz-en. Ha megnézed a DD-ben a PID tagot, 142kHz-en vágja a magasat, a bemeneti aluláteresztő pedig 250kHz-en 1kOhm-os generátor ellenállást feltételezve. A kimenetiszűrő 59kHz-re van méretezve.
Ugyan még nem kérted, de kiteszem a 40, 70 és 100kHz-es szinuszt.

Ha a 100kHz-es fotónál lecsökkented a bemeneti jelet mondjuk a felére, akkor sokkal több kapcsolásból rakja össze a kimeneti jelet. Vagyis, kevésbé fog korlátozni a slew-rate. Nem felejtjük el, hogy most a slew-rate-et a kimeneti szűrőkör határozza meg.

Ge Lee

Ezt a slew-rate dolgot még jobban lehet tanulmányozni négyszögjeles vizsgálat esetén. Itt van ez a fotó: CAM00860 A négyszögjel kb. 10 us alatt változik kb. 15 V-ot. Ha lecsökkented a kivezérlést a tizedére, akkor ez csak 1,5 V lesz, viszont az 1 us alatt végbemegy. Na, ez a slew-rate korlátozás lényege. És ez nemcsak pwm-nél, hanem az analógoknál is így van. Az opampok adatlapjai többnyire megadják ezt az adatot.

Ez így van. Ha pedig növelem a kimeneti szintet, akkor az lesz a maximális jelemelkedési sebesség - egy adott frekvencián - amikor már csak egy kapcsolásból "rakja össze" a szinuszt. Ha még tovább növelem a kimeneti szintet akkor nem változik a kimeneti jelalak. PWM-nél. Analógnál viszont telítésbe vezérlődnek a leglassúbb fokozat utáni fokozatok is és elég nehezen tér észhez a szabályzókör, legtöbbször csak a belengések csillapodása után. Amik lehetnek kisfrekvenciás lengések is. Ilyenkor van az, hogy lehet akár DC csatolt is, de még sincs mélye, csak csörög-csattog.
PWM-nél eleve kapcsolóüzem van és egy kapcsolót nem lehet még jobban átkapcsolni.

Nem elmélet, ezt tapasztaltam többed magammal, annak ellenére is ha nem igaz.