Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   22 / 238
(#) cimopata válasza szucsip hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Jóval kisebb fetekkel működhet.
De tényleg vagy nagyon gyors műveleti kel bele, vagy nagyon kis fetek. A műveleti miatt nagyon alacsony a kapcsolófreki és ezért torzíthatott.
(#) highand válasza cimopata hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Szia! Tudom, hogy állati ciki, de én ebben a kapcsolásban, amit Zsolti csatolt nem látom, hogy mitől lenne PWM. Igazán leköteleznél, ha elmagyaraznád, tényleg nem kekeckedés, tényleg nem látom. Sajnos egy sima végfoknak látom fetekkel.
(#) cimopata válasza highand hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Az egész a visszacsatoláson múlik.
pl:
A bemenetre adunk egy kis +1V jelet.
Alaphelyzetben a műveleti - lába 0V-on van.
Mivel a műveletinek a kimenetéről nincsen VCS így komparátorként nyit a műveletiben a felső tranyó.
Ez nyitja az IRF9530-at ami a kimenetet a kimenő szűrőn keresztül elkezdi a +táp felé billenteni.
A kimeneti szűrő (30uH 1u) és a visszacsatoló elemek (2,2k 22k 470p 470p 2,2k) egy olyan 4 pólust alkotnak aminek a kimenete a műveleti erősítő - lába.
Namost. A felső fet nyit tehát a 4 pólus bemenetére egységugrás jel kerül 25V. A visszacsatoló hálózatnak van egy bizonyos késleltetése meg leosztása így szépen lassan néhány us utána a visszacsatolt jel meghaladja az 1V ot és átbillen a komparátor. Ezután az egész dolog kezdődik előről csak az alső fettel.
Szépen automatikusan beindul az önrezgés és a rendeszr késleltetése+ a visszacsatolás késleltetésével fog kapcsolgatni a kapcsolás.

Leegyszerűsítve erről van szól.
(#) zn4416 válasza cimopata hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Megoldotta a problémát a stab ic-k cseréje ( Fairchild helyett Thomson ) és elég stabil lett.
Viszont van egy kis probléma. Elkészült a táp és ha összekötöm a végfokkal akkor minden frankó, egészen addig amig ki nem kapcsolom az egészet.
kikapcsoláskor elszál az egyik oldal ( 2 fet kuka )
Ha trafóról járatom, ez a probléma nem jelentkezik !
Lassam kezdek kifogyni a fetekből
Bekapcsoláskor az IR Sd lábát késleltetve húzom testre, hangszóró szintén késleltetve rákapcsolva. Kikapcsoláskor hangszóró azonnal leválasztva. Arra gondoltam, hogy ha az IR Sd lábát kikapcsoláskor felrántanám tápra, ez a megoldás szerinted járható ?
Vagy inkább keressek valami más megoldást, hibát ?
(#) highand válasza cimopata hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Azt hiszem értem. Szóval a kimeneti LC taggal és a visszacsatolással annyira lecsökkentjük a fázistartalékot, hogy biztosan berezegjen. Ehhez adódik hozzá a vezérlés, ami eltologatja hiszterézis ablakot. A kimeneti LC szűrő meg eljátssza a negyfreki leválasztását is.

Jól értem?
(#) cimopata válasza zn4416 hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Én a mostani végfokjaimba tettem UVP OVP védelmet.
Tehát alacsony ás magas feszültségnél lekapcsol.

1-2 tranzisztorból és néhány zénerből épül fel az SD láb környékén.

Nem lehet hogy a tápod adott valami túlfeszt?
(#) cimopata válasza highand hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Igen!

köbzoli:
Ha ideális alkatrészekkel raknánk össze biztosan működne.

De ezt a kapcsolást már valaki módosította mert az eredeti nem így néz ki.
Pontosabban a kimenőfojtó sokkal kisebb frekin vág. ami jócskán belassítaná.
(#) Subwoofer hozzászólása Nov 24, 2009 /
 
Üdv.!
lenne egy kérdésem. Adott egy autós végfok pwm végfokkal ... az erősítő 2ohm stabil.. Nekem egy 1ohm kellene. Kérdés:
Át lehetne alakítani,hogy bírja az 1ohm-ot? tekintsünk most el a tápjától csak magával a végfok részre koncentráljunk. sajnos ezeket a pwm végfokokat annyira nem vágom. Gondolom, ha én most leterhelem 1ohm-ra akkor a kimeneti fojtó a kb dulpa akkora áram miatt erőssen négyszögjelesíteni a fogja a jelet ugye? eltekintve hogy a kapcsoló fetek sem bírnák a strapát. Szval ha én csökkenteni akkor az impedanciát, bele kell nyúljak a kimeneti fojtóba is ugye???
(#) cimopata válasza Subwoofer hozzászólására (») Nov 24, 2009 /
 
Igen!

Ha jót akarsz kimenő fojtót a felére kimenő kondit a duplájára fetek árambírását a duplájára, és elvileg működik.
Ha a VCS-n nem variálsz csak annyit veszel észre hogy hamarabb kivezérlődik maximálisan, de ez lényegtelen.
(#) Subwoofer hozzászólása Nov 25, 2009 /
 
Cimó!
Köszi szépen, így már okés..
(#) ekkold válasza cimopata hozzászólására (») Nov 25, 2009 /
 
És mi lesz a gate töltéssel meg a holtidőkkel?
Biztos, hogy csak ennyit kell változtatni?
Én tartanék tőle, hogy valami nem jól sül el......
(#) szucsip válasza ekkold hozzászólására (») Nov 26, 2009 /
 
Miért kéne hozzányúlni a vezérléshez...?
A PWM frekvencia nem változik. Ha pedig FET-eket is cseréli (amit sztem nem kell, mert nem akar nagyobb teljesítményt kiszedni belőle), akkor meg majd tesz bele olyant, aminek nem nagyobb a G-kapacitása.
(#) frissadam hozzászólása Dec 5, 2009 /
 
Hi! Valaki nem tudna nekem szakirodalmat küldeni vagy ajánlani PWM végfok ügyben? Nekem még nem tiszta pár dolog ebben a témakörben .
(#) foxi63 válasza frissadam hozzászólására (») Dec 5, 2009 /
 
Szia!
Oszcilloszkóp nélkül nehéz lesz, de nem lehetetlen

UCD.pdf
    
(#) Saggitarius válasza pucuka hozzászólására (») Dec 5, 2009 /
 
Oh Yee en uj vagyok itt, csak probalok ujra visszaterni kedvenc hobbymhoz, az erosito epiteshez, es igencsak sok ev eltelt amiota ilyesmivel foglalkoztam.
Bele-bele olvastam a hozzaszolasokba, mivel szamomra is erdekes mint elmelet egy PWM vegfok, bar egyenlore nem tartom erdemesnek arra, h ki is probaljam. Annal szkeptikusabb vagyok, nem igazan erzem, h olyan jol is szolna, mint ahogy en azt elvarom, viszont artalmasnak talalom a nagykozonseg felrevezeteset, megha elmeleti dolgokon folyik a csamcsogas, DE a digitalis nem egyenlo a ketallapottal.
Pucuka keveri a digitalis fogalmat a binarissal. A binaris (mint neve is tartalmazza) jelenti a ket allapot. A digitalis, ami idoben nem folyamatos -azaz nem analog-, hanem megszamlalhato, kituntetett ertekek halmaza.
Aki nem hiszi, jarjon utana vagy olvassa el pl. a Wikipediaban.
Szerintem csak elmeleti sikon van ertelme egy PWM-es vegfoknak, de mint minosegi vegfok... azt ketlem. Az en nezetem szerint ket teljesen kulon csaladdal erdemes foglalkozni mint minosegi: 1. Csoves, 2 Fet-es vegfokok. Esetleg ilyen offtopicolo velemenyre kivancsi valaki, akkor megindoklom. Mindezektol fuggetlenul tovabbra is erdekelnek a PWM-es megoldasok, es beleasom magamat, megprobalok segiteni a tapasztalataim, tudasom megosztasaval.
(#) foxi63 válasza Saggitarius hozzászólására (») Dec 5, 2009 /
 
Szia!
Az hogy egy csöves erősítő minőségi?? én megkérdőjelezném a frekvenciamenete egy transzformátoros kimenettel mennyire egyenletes, és pl 16Khz nél mit mutat.A kimenőtrafót eleve a legkisebb frekvenciára kell kiszámolni mennyi is az 40HZ?
A/B osztályú csöves erősítő miben jobb egy A/B osztályú tranzisztorosnál??
A pwm erősítők a tévhiedelemmel szemben kiváló minőségűek lehetnek, az átvitt frekvencia egyenáramtól bőven 35Khz ig megy. Nincs keresztezési torzítás sem.Zaja nincs még egy 500W-os erősítőnek sem, Hőtermelése nevetségesen kicsi.méret? 5x7 cm panel az 500W-os.
Nem dicsőséget zengek, csak a technikai szinvonal itt tart. A hangminőséget sajnos teljesen elrontották az mp3 tömörítők, a gyári CK-re felvett siralmas minőségű maszek keverő stúdiók, úgyhogy a jó zene már nem a végerősítőkön múlik.
A D osztályú erősítők egyetlen hátránya, hogy vagy kész IC-t veszel, vagy van otthon oszcilloszkópod.
üdv.: Foxi

(#) aflmor válasza Saggitarius hozzászólására (») Dec 5, 2009 /
 
Idézet:
„csak elmeleti sikon van ertelme egy PWM-es vegfoknak”
Erre azért aludj egy párat!

FlyBack táp + PWM végfok a jövő. (jelen!) Csak baromi drága. A "home made" meg egy picit macerás De csak-csak fejlődünk
(#) cimopata válasza aflmor hozzászólására (») Dec 5, 2009 /
 
Miért pont FlyBack táp?
Mit értesz ez alatt?
(#) aflmor válasza cimopata hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Olyanra gondolok pl. hogy van a kimenetének visszacsatolása. (Egy két példány frekiben is korrigál, ha változik az igény.) A szekunder "mondja meg" a primernek, hogy mit csináljon. Minél tökéletesebb, gyorsabb, annál drágább sajna.
(#) Saggitarius válasza foxi63 hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
En nem kimondottan a lemerheto ertekekre gondoltam amikor megneveztem mint epitesre erdemesnek tartott tipusokrol beszeltem, hanem mint a meghallgatasnal a leheto leg elethubb legyen. Igen letezik mint kello rossz a kimenotrafo, de meg mindig a legszebb hangjuk a csoveseknek van, annak ellenere, hogy kimerve rosszabb ertekeket produkal mint barmelyik masik, epp ezert lehet meg mindig kapni oket, meregdragan. (Nem tudom volt-e alkalmad osszhasonlitani egy csoveset egy pl. tranzisztorossal. Nekem sajna volt: ugyanaz a jelforras, ugyanazok a hangfalak, csak epp a kozbenso elem, az erosito valtozott, es tada... eg es fold volt, ezert is kotodok annyira hozza. Sajna eleg vajt fulem van, es en nem a kimert ertekekben hiszek, hanem amit hallottam)
Amiert leminositettem elsore magamban egy D vegfokot az pedig a kello rossz miatt tortent, vagyis az egyik hatranya: kimeneti szuro szukseges, amit nem lehet tetszes szerinti frekvenciara meretezni, a FET-ek veges sebessege miatt. En nem elzarkoztam az uj technologia elol, hanem ketsegeim vannak a hangzasaval kapcsolatban. Amugy a 35kHz-es felso hatar nem is olyan magas mint gondolod. Ha tudod, hogy mit is nevezunk negyszog jelnek, akkor tudhatod miert irtam a 35k nem is elegendoen magas. Egy erositoben nem kizarolagosan a frekvencaimenet es harmonikus torzitas ami fontos, van meg egypar jellemzo amiket ha sikerul minel jobban az elmeleti elvarthoz kozeliteni, akkor kapunk egy olyan erositot ami elethuen fog hangzani.

Idokozben raakadtam egy hasznalhato oldalra:LINK
(#) Saggitarius válasza aflmor hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Ez az elvaras a kapcsolouzemu tapokban muxik, de audiofil erositoben nem fogsz ilyent talalni a mukodesi elvebol adodo fo hatranya miatt: a szabalyzasnak is van sebessege, ami karos belengeseket produkal a kimeneti tapfeszultsegben.
(#) Saggitarius válasza Saggitarius hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
... es igazabol 1 kimenetet kontrollalhatsz egyszeruen. Szimmetrikus tapnal melyiket valasztod? Persze lehet bonyolitani, de minden rendszer megbizhatosaga osszefugg a benne alkalmazott elemek szamaval, azaz torekedni kell az optimumra, minel kevesebb elemet alkalmazni.
(#) cimopata válasza Saggitarius hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Mindegyik erősítőnek vannak előnyei is hátránya is.
Egyik sem fogja kiváltani a másikat.
A csöveseknek mindig is szép lesz a hangjuk, de ha nagy teljesítmény és hatásfok kell sajnos el lehet felejteni mind a csöves, tranyós, fetes végfokokat.

Nyílván nem egy vájt fülű akinek minőségre van igénye nem fog építeni.

De akinek teljesítmény kell és hatásfok az nagyon szívesen választja ezeket.

(#) Kovidivi válasza Saggitarius hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Nem értem, hogy miért van az, hogy minden egyes erősítős topicban 3 havonta feljön ez a téma, hogy melyik a jobb erősítő... Mindenki tudja, hogy kinek a pap, kinek a paplan. Ezen felesleges lovagolni, én már unom. Annyiféle érvelést olvastam már, és sosem sikerült lezárni a vitát, esetleg még harag is lett belőle. A csöves erősítőröl csak szubjektív véleménye lehet az embernek, és azt írja is oda, hogy ezt én gondolom, másnak más lehet a véleménye, így nem lesznek oldalakon elhúzódó "ez a jobb, az a jobb" viták... Üdv!
(#) pucuka válasza Kovidivi hozzászólására (») Dec 6, 2009 / 1
 
Üdv!
Igazat adok neked, én sem értem miért kerül elő ez a téma örökösen. Vagyishát sejtem.
Általában minden embernek van füle ugyebár. Namost lehetősége (műszerekre, pénz híjján, nomeg egy - két erősítő építéséhez nem is praktikus) nincs arra, hogy objektív véleményt mondjon, marad a fül hallás utáni ítélet, de hát ez rettentő szubjektív, mert aki a füleket tervezte, elfelejtett hitelesítő lehetőséget beépíteni, és így referencia híján a "mért értékek" szórása hihetetlenül nagy, és ennek a szájjal való kijelzése is meglehetősen kis felbontású. Ezért marad a füllel becsült értékek átlagának kijelzése a jó, elégjó (esetleg a nagyobb felbontás érdekében különböző jelzök) stb. használata, de pontosan senki nem tudja, (csak gondolja) mit is jelentenek.
Persze az idő előre haladtával ezek konvergálnak az objektív értékhez, de hát ezt ki kellene várni, amire nem szánnak időt, így marad az elhamarkodott ítélet, és ebből a viták.
(#) frissadam válasza foxi63 hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Ez angol. Sajnos úgy nem tudok ... Valami működési elvről szóló doksi érdekelne inkább... Szkóp pedig lesz lassan
(#) foxi63 válasza frissadam hozzászólására (») Dec 6, 2009 /
 
Hát angol tudásom nekem sem nagy ,de elmondom röviden:
2 féle erősítő van.
1: van egy komparátor ennek az egyik bemenete meg kap egy háromszög, vagy fűrészfog jelet. a másik lába vezérlés nélkül a háromszögjel felénél van. Ekkor 50% os négyszögjel lesz a komparátor kimenetén.Ha egy analóg jellel (zene) elviszed valamilyen irányba, akkor megváltozik a négyszögjel kitöltése. Ezt a pwm jelet erősítik fel a végén a fetek.
Mire is jó ez?? Hát az erősítők végtranzisztorai mindíg nagyon sok hőt termelnek.Ebben a beállításban vagy kikapcsolt a végtranyó(fet) és nem folyik áram,vagy be van kapcsolva nagy áram folyik rajta, viszont nincs feszültség.Tehát disszipáció nagyon kicsi. A kimeneten lévő szűrő levágja a háromszög(pwm) frekvenciáját, és csak a zene marad.(elvileg igen kis torzítással a 3db -es pontok épp egy gyárinak az adatai 5Hz és 50KHz közé esik.
A másik fajta, tulajdonképpen ugyanez, csak ott egy pozítív visszacsatolással önrezgővé teszik az erősítőt, és erre van modulálva a hangfreki.
Gyakorlatilag igen jó hatásfokú erősítő építhető belőle, szinte minden a hangszóróra jut.

(#) V L válasza foxi63 hozzászólására (») Jan 1, 2010 /
 
Halihó azért ha a téma érdekel akkor keresgélj csak a neten és rájössz, hogy a sima D-osztályon kívül már tucatnyi újabb fejlesztés létezik amiknek az igazi belső működését nem fogják az orrunkra kötni. Minden esetre a piacon már kapható a HIGH-END-hez tartozó minőségi kapcsoló üzemben működő végfok is csak még nem ért ide hozzánk. Mindegyik technológiával lehet a fülnek és a müszereknek is kiválló konstrukciókat alkotni. A problémás rész mindegyik technikánál más, és ha azt rosszul tervezik -kivitelezik a végeredmény bóvli lesz.
Nekem már elégem van a sok gagyiból. Persze a 25 évvel ezelőtti hiánypiac sem hiányzik.(Tudod én még azon is bosszankodom, hogy még szilveszterre sem kapható szója mentes virsli de azért mégis veszek három félét is, az egyik talán fogyasztható alapon.- pedig ha senki nem venne szójásat.....)
Szóval már csak néhány év és az ocsóbb termékekben is lehet hallgatható digitális a végfok reményeim szerint.- Ha csak a marketingesek nem szúrnak ki velünk.... Azért Mindenkinek Sikeres Boldog Új Évet Kívánok.
(#) Axoa hozzászólása Jan 16, 2010 /
 
Sziasztok
egyenlőre csak laikus érdeklődőként kérdezném, mennyire van reális esély egy 8 kw körüli vég építésére ?
A táp már megvan hozzá, szekundert áttekerem annyira amennyi kellene. Érdemes lenne mondjuk 2 db kisebben próbálkozni, és az egyiket fázisfordítani ?
(#) foxi63 válasza Axoa hozzászólására (») Jan 16, 2010 /
 
Hali!
Ha nem elírás a 8kW , akkor is érdemesebb több végfokkal elérni ezt a teljesítményt, mert ilyen hangszóró sincs, csak csoportba összekötve. Járhatóbb út előbb kicsi 5-600W erősítőt csinálni.
egyébként 500W-nál már rezega tüdő meg a gatyaszár.
üdv.: Foxi
Következő: »»   22 / 238
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem