Meglettek a másik nagyító képei.

Ennek a lencséi egy rossz 3DLP-s Hitachi projektorból származnak, kivettem a három zoom lencsét azt építettem bele.
A három lencsével igen nagy lett a nagyítás (kérem senki ne kérdezze mekkora, nem vagyok szakember, 10x-nél jóval nagyobb az biztos ) viszont kicsi lett a fókusztávolság, ezt a középső lencse eltávolításával meg is oldottam, nagyobb fókusztáv viszont kisebb nagyítás.

A faanyag ezúttal vegyes, hőkezelt bükk, 6mm-es gőzölt bükk svartni és Red Heart.

Az akkurekesz fedelébe egy Mini USB csatlakozóval durván megegyező formájú lyukat fúrtam, ellenkező oldalról pedig egy a töltő nyáklapjának megfelelő méretű bemarást ejtettem, amiben csak annyira mélyen ül a PCB hogy a töltőkábel szigetelése éppen hogy hozzáér a fához.
A fedélbe fúrtam egy 1mm-es lyukat is közvetlenül a töltés visszajelző ledek fölé, amibe egy rövid optikai kábel darabot toltam.

Ebből a nagyítóból hiányzik egyenlőre a piros visszajelző led, amiben van egy C-Mos ic ami figyeli az akku feszültségét, 1,2Volt alatt pedig elkezd világítani, jelezvén hogy tölteni kell az akkut.

Személy szerint nekem a másik (amelyet elsőként tettél fel) jobban tetszik, de ez csak magánvélemény. Amúgy gratulálok mindkettőhöz, használd egészséggel őket més sokáig, és legyen bennük sok örömöd!

Köszönöm.
Igazából nekem is az első tetszik a legjobban.
Mindkettőnél az adott lencsékhez és a ledek-hez igazítottam a fej méretét, ezért ekkora a második.
A másodikat szervizes barátomnak készítettem, azóta is mikor megyek megemlíti, hogy milyen jó és mennyire örül neki, a régi gyári ledes nagyítójával nem lehetett jól kivenni az SMD IC-k feliratait.
Az első egyébként főként kis fazettált drágakövekhez és fémjelekhez készült.

Üdv.A kijelző tft 2,2 inch, atmega328 hajtja 12MHz-en,az rtc1302.

Erről írhatnál egy cikket.
Én szívesen megépíteném, persze ha publikus.

Üdv. Attika , itt le van írva minden.
Bővebben: https://www.elektormagazine.de/labs/3-displays-alarm-clock-with-tft...0112-b

Szóval, annyit tettél hozzá, hogy lefordítottad a programot és átírtad a készítője nevét.

Én mindig szörnyülködve néztem azokat a magyarított dolgokat, amiknél az ékezetes karaktereket nem volt képes belerakni a magyarító. Ennél szerintem sokkal jobb, ha inkább angol nyelvű marad. Ez grafikus kijelző, simán belerakhatóak az ékezetes karakterek, nem ütközik bele az ember a karakteres kijelzők beépített karakterkészletének korlátjába.

Üdv. Csatti2 azért tettem föl mert megépítettem , ott a link, aki meg akarja építeni megépíti és olyanra formázza ahogy neki tetszik, hogy hová mit írsz azt már a készítője döntse el.

Üdv. Benjami nem foglalkoztatott ez a dolog mivel magamnak készült , de igazad van az ékezetekkel kapcsolatban érthetőbb lenne.

Nem érted ezek szerint mi is itt a probléma. Semmi gond sincs azzal, hogy utánaépítetted. Az eredeti cikknek is az volt a célja. Az viszont már etikai kérdés, hogy kitörölted a program eredeti szerzőjének a nevét és kicserélted azt a sajátodra, ilyet nem szabad sohasem csinálni. Itt biztos nem lesz semmi folyománya, de ha ezt egyszer eljátszod professzionális körülmények között, akkor annak nagyon komoly jogi következményei lehetnek.

Egy hivatásos szoftverfejlesztő

Ez valós meg állapítás, de miért gondolod bajt csinálnék magamnak. Töröltetem is.

" a program eredeti szerzőjének a nevét " ? Ki tudja ki volt az. Oda volt írva egy név mintának. Ha átírom Kispipinek akkor azt írja ki a kütyü. Ennyi.

Érdekes, mert az Elektormagazine nem érezte a késztetést, hogy kitörölje (lásd a fent linkelt cikkben a fotókat).

Zolek nem törte fel a programot, de az igaz, hogy ügyelni kell a szerzői jogokra.
Arra kíváncsi vagyok, hogy hány soros programot lehet saját szellemi terméknek tekinteni ?
10-200 ? Ezeket azért kérdezem mert nem tudom.

Úgy lett volna neked tetsző ha a készítő bennemarad és építette: xy. Ez így elfogadható.
Saját kódjaimba is vannak mástól lesett részek, van ahol 90%van ahol 2% beleírom a kellő helyre, rézlethez .

Egyetértek.

Teljesen lényegtelen hány soros (természetesen senki sem fog perre menni pár sor miatt, pontosabban volt már ilyen de a bíró kivágta az ablakon azt az ügyet), amíg az saját munka téged illetnek a szerzői jogok.
A lényeg az, hogy ha szeretnél átemelni egy algoritmust (még ha utána át is írod), be kell tartani a forráskód eredeti licencét (ez gyakran nagyon megengedő, lásd pl. MIT) és forrás megjelöléssel kell ellátni azt a részt a saját forráskódodban. Ha a komplett könyvtárat szeretnéd felhasználni, akkor tedd külön mappába és tartsd meg az összes licencre és szerzőre vonatkozó fájlt/részt. Ha publikálni szeretnéd a munkádat, ellenőrizd, hogy engedi-e a disztribúciót a licenc (ha nem vagy benne biztos, vedd úgy, hogy nem) és akkor csak egy linket/elérhetőséget tegyél a helyére, aminek segítségével mások is be tudják szerezni a könyvtárakat az eredeti forrásból.

Ezzel az erővel bármilyen nem assemblyben írt program licensz és jogdíj köteles, bármennyire is sajátkútfő az egész.

Ezt kérdezem, 10 sor lehet jogvédett ?

Pont ezért nem vonatkoztatható triviális kódra az egész (természetesen assembly-re is vonatkozik). Azért persze kilóg a lóláb, ha egy algoritmusban érdekes módon megegyezik az összes változónév, kód nagy része, stb. Senki sem fog ölre menni egy for ciklus miatt, de egy komolyabb algoritmusnál már egyértelmű lesz.

Off ez srácok, no annyi hogy pl ne tudtam hogy kell megcsinálni egy adott dolgot, leírtam de nem működött jól. Találtam példát.Minimális volt a változás benne, szikra gyúlt. Frankón működik. A kód 90%a nem kellett. Máshonnan azt néztem le hogy kell adott hw t beüzemelni a könyvtárával, könyvtárak is érdekesek, van köztük viccesen nem jól működő is, a hibát megtaláltam azóta ok...

Szerintem ez az egész túl van lihegve.
Ha védett lenne, akkor nem tennék ki a konnektorra.
Ha kiteszik, akkor megvan a kockázat, hogy azt csinálnak vele amit akarnak, ezzel viszont tisztában kell lenniük.
Egy komolyabb fejlesztés eredményét általában levédik, de semmiképpen nem teszik hozzáférhetővé, ha igen, akkor szerintem jogilag nem támadható.

Mármint III. (Kis)Pipin, VIII. sz-i frank király?

Ez az utolsó hozzászólásom ebben a témában (úgyis jönnek a moderátorok és kitörlik ha tovább folytatjuk).

Nincsen igazad. Azért, mert publikálnak valamit, még nem jelenti azt, hogy szabad a vásár és igenis támadható jogilag ha megszeged a licencet. Természetesen ott a kockázat, hogy ellopják, ezzel nem lehet semmit kezdeni, de bátorítani sem kell. Ami pedig a komolyabb fejlesztéseket illeti, van jó néhány nyílt forráskódú (teljesség igénye nélkül: Linuxok, SciLab, KiCAD, FreeCAD, stb.). Ha pedig ebben a szakmában szeretnél elhelyezkedni, kifejezetten előny, ha van egy nyílt forráskódú projektekből álló portfóliód (lévén, nem igazán adhatsz forráskód mintát az előző munkáltatód [ha volt már] tulajdonát képző kódból, arról nem is beszélve, hogy ez a szakma iránti elhivatottságot is jelzi).

Én egy gitár erősítőt építettem. Peavey Windsor volt eredetileg, ami nem képviselt nagy értéket, meg zajos is volt. Jött az ötlet, hogy csináljak (számomra)valami jobbat. Csak a trafókat használtam fel, meg a dobozát. Marshall JMP lett belőle. Turretre készűlt. Plusz kapott egy master potmétert hátra, meg egy one wire kapcsolót. Ar eredeti előlapját használtam fel, csak megfordítottam, és új műbőrt kapott.

Valóban, ezért kérjük, hogy a továbbiakban az off-topic hozzászólásokat mindenki szíveskedjék mellőzni!

Szerintem: