Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » LC mérő
 
Témaindító: jocoka, idő: Jan 22, 2007
Lapozás: OK   175 / 177
(#) p_istvan válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 11, 2019 /
 
Akkor mérd terhelve az ESR-t...
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 11, 2019 /
 
Elvben teljesen mindegynek kéne lennie, ha a belső ellenállás nem terhelésfüggő. (azért nagyságrendi eltérés nincs a mért értékeid között, de kíváncsi lettem volna a két különböző terhelő árammal végzett mérés eredményére is)
Egy egyenest két pontjának koordinátája meghatározza. Az egyik pont az U0, (IT=0), a másik UT (IT=IT) Ebből ki kell jönnie az Rb -nek. Persze ugyanez a módszer az U1 (IT1), és U2 (IT2) esetén is.
Ha ez nem így lenne, akkor jogos a feltételezés, hogy a belső ellenállás terhelés függő. Ez egy akkunál könnyen elképzelhető, mert csak elég ránézni egy általános kisütési jelleggörbéjére
A kisütés folyamán igencsak változik a görbe meredeksége, ezzel a belső ellenállása. Többek között ezért is ad korrekt képet az akkumlátor állapotáról a belső ellenállás mérés. Azon a szakaszon, ahol a kisütési görbe "háta" található, bármekkora árammal végezve a mérést nagyjából ugyanezt az értéket fogja mutatni. A kezdeti, és végső szakaszban persze ez már nem úgy van.
A váltóáramú mérés azért jobb, mert az akkunak a jelentős igénybevétele nélkül történik, és viszonylag kis ΔU esetén is pontod eredményt ad.
A kiértékeléshez azért tudni kéne azt is, hogy a mért érték milyen viszonyban van a vizsgált elem, akku általános értékeihez képest.
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2019
(#) jano36 válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 1, 2019 /
 
Szervusz István
Kb. 8 éve csináltam saját gyártmányú nyákkal 2 db. LCM3-at.
Azóta is dobozolatlanul használtam őket felváltva. Úgy gondoltam ideje lenne bedobozolni, de akkor már egy korszerűbb kivitelben, SMD-s alkatrészekből és OLED kijelzővel.
Kétféle nyák készült, s a régebbi nyákos hibátlanul működik.
Az újonnan áttervezett nyáknál azonban problémám adódott. Nevezetesen kalibrációnál Re=0,000 kOhm.
Minden mérési mód funkcionál, de nem nullázódik. Pl. C= 1,2pF L=1,5 uH R=1-10 mOhm.

Frekvenciák: 500/350 kHz
Uesr= 150 mV
Fesr 89 kHz

Minden alkatrész 1%. Hangolható fazékvas, Trimerrel finomitható styroflex. V1,32 hex

Szakadás, zárlat nem mérhető.

Erre a hibára csak Te tudsz megfelelő választ adni, mivel rajtad kívül nem hiszem, hogy bárki
ismerné az alkatrészek feladatát. Kivéve az LC rezgőköri elemeket.
Válaszodat előre is köszönöm.
Üdv. jano36
(#) jano36 válasza vargaf hozzászólására (») Aug 1, 2019 /
 
Szia vargaf

Cimpa szerint a hex file pdf-ben van közzé téve.
Pdf-ből csak úgy tudsz használható hex fájlt előállítani,hogy
1 szövegszerkesztőbe szépen bemásolja az egyeseket és nullákat és ezt elmenti hex kiterjesztéssel.
Cimpa joggal keres más megoldást, mivel nem olyan könnyű ezt hibátlanul beírni.

Cimpa Windows Word-be hívd be a pdf fájlt és az átkonvertálja neked használható formátumra.
Ugyanezt megcsinálhatod pdf szerkesztővel is.
De szerintem, ha az oldalon keresel találsz alkalmas hex fájlt.

Felhívom a figyelmedet és mindenkiét hogy az 1.32-es hex csak vasmagos készülékkel használható.
(#) vargaf válasza jano36 hozzászólására (») Aug 1, 2019 /
 
A hex fájl hex kiterjesztéssel van közzé téve nem pedig pdf-ben:
Hex fájlok
Én 2009-ben, még a v1.05 megjelenésekor megépítettem a műszert, nekem semmi gondom nincs vele, a hex fájlokkal sem.
A hozzászólás módosítva: Aug 1, 2019

100_1194.jpg
    
(#) jano36 válasza vargaf hozzászólására (») Aug 2, 2019 1 /
 
Szia.
Neked csak olvasási és értelmezési gondjaid vannak.
Az, hogy mikor építetted meg az LCM3-at nem mond semmit. Rajtad kívül még sokan különböző variációkban megépítették. Részemről elsőnek építettem meg a fazékmagos verziót, melyhez Pudics István elkészítette a V1.35.hex fájlt. De ettől még veled és sok mással együtt, csak használjuk, de a működéséhez nem értünk. Azt csak Pudics István ismeri.
Ha egy oldallal visszalapozol elolvashatod Cimpa kérését, mely szerint a hex fájlja pdf formátumban van. Ő ahhoz kért segítséget, hogyan lehet a pdfből text formátumú hex fájlt készíteni. Ebben nem segítettél neki s még egy használható hex fájlt sem tettél közzé.
(#) vargaf válasza jano36 hozzászólására (») Aug 2, 2019 / 1
 
Nekem nincsenek olvasási és értelmezési gondjaim. Ami hex formában van, márpedig abban van, azt nem kell semmi módon átalakítani más formára! Veled itt befejezem a vitát. Egy bizonyos szint felett nem megyek egy bizonyos szint alá!
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 2, 2019 /
 
A legelején én is megépítettem az LCM3-at, aztán később építettem saját nyákra OLED kijelzővel is. Ez már tartalmazta az automatikus kikapcsoló áramkört is, és közzé is tettem itt a fórumban, kapcsolási rajzzal és nyáktervvel együtt. Bővebben: Link
A kapcsolási rajzon egy nagyon kicsit módosítottam, amitől reményeim szerint jobb lett az áramkör.

A tekercs saját készítésű, a régebbi LCM3-al ellenőriztem, a ref. kondi régi csillámkondi. Trimmelni felesleges a tekercset és a kondit, mert szoftveresen is lehet kalibrálni két nyomgombbal, amit az eredeti cikkben is megjelent.

Az oled kijelző azért okozott némi nehézséget az LCD-hez képest, de végülis jól működik azzal is.
Bővebben: Link
(#) jano36 válasza Skori hozzászólására (») Aug 2, 2019 /
 
Köszönöm az ajánlatodat,de nem tartok rá igényt. Szép mutatós darab, amit csináltál, de néhány dolog idejét múlta. Tápegység az akkubankok korában felesleges, felesleges az automatikus kikapcsolás. Az igazi stabilitását a műszer akkor éri el, amikor eléri az üzemi hőmérsékletet. Kb. 20 perc. A növelt zavarmentességet és stabilitást csak fazékmaggal lehet elérni, nem fojtónak gyártott maggal.Ennek következtében a polarizálatlan oldalon az 500nF helyett 2µF a mérési határ. Jobb minőségű kondi mellet a 4µF is elérhető.
Az Uesr 150mV szintén nehezen elérhető. A 100 H mérést igencsak nehezen tudom elfogadni, de nincs is rá szükség. Tekintettel arra, hogy szívesen foglalkozol kapcsolóüzemű tápegységekkel, tudod, hogy csak pár száz mH tartományokról beszélünk. 100 H fázistolókkal nem foglalkozom.
Mégegyszer köszönöm az ajánlatodat.
(#) p_istvan válasza jano36 hozzászólására (») Aug 2, 2019 /
 
Szervusz János!

Valószínűleg más is tudna választ adni..., nekem is elég régen volt ez a projekt, meg mostanában kevés időm is volt a hobbira!
Látatlanban Re=0,000 kOhm az sejteti, hogy a kalibráló kapcsoló bekötése nem jó, vagy az R12 47 Ohm nem a GND-ra hanem az +5V kapcsolódik. Először ezen kell túllépni, aztán jöhet miért nem ál be a nulla pont.
Látni kellene azt a nyákot!
Üdv. István
(#) em válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 2, 2019 /
 
Szia István!
Erre a kérdésre tudod a választ?
Köszi, M.
(#) jano36 válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 2, 2019 /
 
Szervusz István!
Kérésednek megfelelően mellékelten küldöm a fotókat.
Az old kivitel az első LCM3, tolókapcsolókkal készült közelmúltig használtam. Rendkívül stabil volt, napokig elment nullpont vándorlás nélkül.
Sajnos nem fért bele a dobozba.
Az LCM3 2010-ben készült Altiummal. Hibátlanul működik LCDs.
Az Re0-ás a napokban készült el OLED kijelzővel. Tulajdonképen minden funkciója működik, de nullára nem áll be. Ez a nyák CoreDraw-al készült mivel az Altiumos szoftvernek nyoma veszett.
Azonban a 2010-es szoftver előkerült és így egy hibátlan nyákot újra gyártok.
De nem hagy nyugodni a dolog.
Egyébként ne szerénykedj. Láthatod nem tolonganak a használható hozzászólásokkal.
Mindenki csak tőled kér segítséget, meg is kapják.
Meg egyszer köszönöm, hogy hajlandó vagy elgondolkozni a problémámon.
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 3, 2019 /
 
Szerintem az automatikus kikapcsolástól nem lesz rosszabb a műszer, de nyilván másnak másképp tetszik. Nálam, párszor már előfordult, hogy bekapcsolva felejtettem, ilyenkor hasznos az auto kikapcs, pláne, hogy az oled kijelző folyamatosan világít.
Az akkubank használatán már én is elgondolkoztam, egyedül a benne levő kapcsolóüzemű táp által keltett zavar miatt vannak kisebb aggályaim - de nyilván ennek a kezelése sem megoldhatatlan feladat.
A nyitott tekercsekhez képesti kisebb zavarérzékenység, nem csak fazékvasmaggal, hanem a legtöbb kívülről zárt vasmaggal elérhető (pl. kicsi légréses EE vasmaggal, légréses RM maggal, vagy pl. légréses X maggal is, és még sorolhatnám). Ha pedig vékony litzével van megtekercselve (ilyet is készítettem) akkor egészen nagy jósági tényezőt lehet elérni vele.
A fogyasztás nagyságát tekintve, saccra kb. semmi sem melegedhet igazán az áramkörben.
Tehát arra tényleg kíváncsi lennék, hogy minek a bemelegedése (ill. üzemi hőmérséklet elérése) tart szerinted 20 percig?
(#) CHZ hozzászólása Aug 3, 2019 / 1
 
Én is több változatban megépítettem ezt a hasznos műszert. Próbálkozásaim során jöttem rá, hogy mennyire függ a kapcsolók minőségétől a műszer hosszútávú stabilitása. Eredetileg beépíthető kapcsolókkal szerintem nem lehet stabilitást elvárni.
(#) jano36 válasza Skori hozzászólására (») Aug 5, 2019 /
 
Szia Skori
Érdeklődéssel olvastam a hozzászólásodat. Mindenkire jellemző, hogy védi a mundér becsületét.
Az automatikus kikapcsolóval nincs semmi bajom. Tekintettel arra, hogy küls ő tápellátásra terveztem, hagy világítson az az OLED nagyon jól néz ki.
Viszont a zavarérzékenységgel kapcsolatban van. Szépen leírtad milyen módokon lehet a nyitottvasmagos tekercs által okozott zavarérzékenységet csökkenteni mégsem tetted.
Ugyanakkor félsz az akkubank kapcsoló üzemű módjától. Nem kell félni nem ad ki zavaró jelet, de egy beépített LC szűrővel még biztosabbá lehet tenni. Ez nálad elmaradt.
S amiről általában nem esik szó, Pudics István, sokat fejlesztette a szoftvert, erre utalnak a hex verziók. Miután tudomására jutott, hogy zártmagos kivitel is készült vette a fáradtságot és elkészítette v1.30-1.35 verziójú szoftvereket. Ez abból állt, hogy a korábbi verziókban használt többé kevésbé sikeres kompenzációkat megszüntette. Ezzel bizonyítva, hogy a fazékvasas megoldással készült készülékek jóval jobb tulajdonságokkal rendelkeznek.
Néhány megjegyzéssel korábban az egyik klubtársunk olyan megjegyzést, hogy az én szintemre nem hajlandó lesüllyedni.
1955-ben a szerencse jóvoltából az a megtiszteltetés ért, hogy a REMIX-ben én vezettem le a Styroflex kondi gyártásának s sikeres bevezetését. Az igényt a TÁKI jelentette be, az anyagot is Ők biztosították. A különlegessége az volt, hogy a fémréteg ónfólia volt.
A kereskedelmi forgalomba került kondenzátoroknál az alumínium rétegre a kivezetéseket a biztos kontaktus érdekében ponthegesztették.
Ami a mágnességet illeti különleges mágnese anyagokkal és eszközökkel foglalkoztam fejlesztői szinten. 1962-ben a telefongyárban kezdtem el a fejlesztői tevékenységet.
Nevezetesen a Vasutfejlesztési laborban helyettes vezetőként. A vasúti elektronikai áramkörök mellett ipari elektronikával is foglalkoztunk. A sok téma mellett a metróhoz készült egy szelektív hívású diszpécser központ. Témafelelőse Tábor Mihály volt, Ő egy semmiféle képzetséget papírral igazolni nem tudó, de kiváló szakmai tudással rendelkezett (ezt emlékére jegyzem meg).
Legfőbb érdeklődési területe az elektromágneses áramkörök. Ő a szelektív hívásra ferritgyürüs, 1és 2 lyukas transzfluxorok felhasználású memóriákkal oldotta meg a memorizálást. Sokat tanultam Tőle.
(Aki is meri a transfluxor működési elvét tegye fel a kezét).
Az Orosházi Üveggyárba a mágneses adogoló üzembehelyezéséhez és optimális üzemeltetéséhez valóismereteket kellett kikísérletezni, majd használati utasítást kellet készítenem Egy ismeretlen eszköz volt. S ami a lényeg a vezérlési tápot egy 2KWattos mágneses erősítő szolgáltatta. (Aki ismeri a működési elvét tegye fel a kezét.)
Összesítve 1975-ben Kiváló Újító arany fokozatát kaptam.
1977-ben úgy hozta a sors, hogy a Honvédelmi Minisztériumba kerültem. S mit hozott a sors legfőbb területem az aknakeresők, s aknák voltak. Megint a fránya mágneses terek.
Ténykedésemet a Honvédelmi Miniszter Kiváló Újító aranyfokozatával s egy zsiga árával díjazta.
S az aktív éveim csúcsaként kineveztek az AM aknamentesítő hajók elektronikájának fő átvevőjének.
Hogy működnek a mágneses akusztikai víziaknák. Ezt mind megtanulni, s testközelben megismerni. Förster szonda, melyből 3db méri a környezet mágnesterét és küldi a hajó elektronikájának az adatokat, hogy az elektronikán keresztül a tekercsek gondoskodni tudjanak arról, hogy a hajó mágneses tere ne legyen nagyobb a környezet mágnesterénél.
(Aki ismeri a Förster szonda működési elvét az tegye fel a kezét).
Majd jó magasra nézek, hogy aki annyira lenéz felemeli e a kezét a feltett kérdésekre?
Skori az utolsó nagy művemről a közeljövőben küldök egy ismertetőt. Biztosan érdekelni fog.
A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2019
(#) pucuka válasza jano36 hozzászólására (») Aug 5, 2019 /
 
Idézet:
„(Aki is meri a transfluxor működési elvét tegye fel a kezét)”

Feltettem. TÁKI
(#) Ge Lee válasza jano36 hozzászólására (») Aug 5, 2019 /
 
Szokták mondani, hogy puding próbája az evés. Én is féltem bele konvertert tenni, mert az volt a tapasztalatom hogy a mikrovezérlők nem igazán szeretik, sok esetben megbolondulnak tőle még az alapos szűrés ellenére is. Viszont az LC mérőben (nekem még az LCM2 van) kellemesen csalódtam, mert egy mezei, MC34063-as konverterről is stabilan működik. Ez azért volt jó, mert lehetett kicsi a doboz, azzal együtt hogy hordozható is lett, és elég bele egyetlen lion cella, amit az ember olykor olykor feltölt. Mivel én sem szeretem ha egy műszer a kikapcsolt állapotában fogyaszt, még ha keveset is, így egy mezei kapcsolóval van leválasztva a kettős műszer és a konverter az akkuról. Mivel világít az LCD háttere, kizárt hogy az ember bekapcsolva felejtse. Ha meg valami csoda folytán mégis, akkor kb. addig merül az akku amíg még egészséges neki, mert attól lejjebb már leáll a konverter is.
(#) p_istvan válasza em hozzászólására (») Aug 6, 2019 /
 
Szervusz!

Az "m" a memória effektus nagyságára utal az "sz" a szivárgást jelzi!
2010 -2012 között elég sokat volt róla szó, rá kell keresni a "csak ebben a témában keresés"-sel pl. a "memória effektusra" Az m vagy sz utáni számok a hardver lehetőségei által meghatározott önkényes számok, inkább csak két elkó jóságának összehasonlítására használható!
Bár ha már szivárgást jelez, akkor elég biztos hogy hibás az elkó!
Üdv. István
(#) em válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 6, 2019 /
 
Köszönöm István a tájékoztatást! Az építési cikkben nem láttam, csak sejtettem, hogy az m és sz mit jelent, és, hogy a nagyobb a rosszabb...
Üdv. Miklós
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 6, 2019 /
 
Idézet:
„Szépen leírtad milyen módokon lehet a nyitottvasmagos tekercs által okozott zavarérzékenységet csökkenteni mégsem tetted.”
Akkor lehet hogy valamit félreértettél, ugyanis fazékvasmagos tekercssel készítettem el a közzétett műszert, és az utoljára kiadott 1.35-ös programverzióval használom. A powerbank más okból nem került be.
A kapcsolóüzemű táplálással nekem az volt a tapasztalatom, hogy a műszer bár jól működik, de a "skála szélénél" (pl. 500nF...4µF-os kondik mérése a rezonáns módban) kevésbé stabil, és ingadozik a kijelzett érték. Az OLED kijelző pedig eleve tartalmaz kapcsolóüzemű tápot, mivel belül 5V-nál nagyobb feszültségről működik. Ez hasonló zavarokat okozott mint a kapcsolóüzemű tápról való működtetés. De ez is kezelhető volt némi további LC szűrés beépítésével. Abban igazad van, hogy ez nem került fel a közzétett rajzra, ugyanis nem csak "nagy OLED"-es, hanem "nagy LCD"-s verziót is készítettem, és a nyákterv ez utóbbié.
Tehát mégegyszer, a műszer működött a kapcsolóüzemű cuccokkal együtt is, ugyan bizonyos mérési tartományokban kisebb volt a stabilitása (tehát itt sem vált használhatatlanná).
Mivel voltak bontott kétcellás akkumulátoraim (hordozható DVD-ből), amik a töltő/balancer áramkört is tartalmazták, kézenfekvő volt az egyik ilyenből felhasználni amit lehet. Ez a megoldás indokolta egyébként a közzétett rajzban a bennmaradt LDO stabilizátort. Azonban közzétettem a terveket szerkeszthető formában is (Eagle nyáktervező formátumában) így bárki átszerkesztheti, Pl. kiveheti belőle az LDO-t a powerbankos üzemhez, vagy beletervezhet további LC szürést. Én az LC szürés miatt nem készítettem új nyákot, simán rá lehetett hekkelni a meglevőre is, az LCD-s verzióhoz pedig nem is feltétlenül szükséges, ahhoz megépíthető változatlan formában. Az auto-off is kihagyható ha valakit zavar, de az végülis a powerbankos megoldással is együtt tud működni, és ugye rosszabb nem lesz tőle a műszer. Annak idején, amikor István a programot fejlesztette, akkoriban szorgalmaztam a dolgot, hogy jó lenne egy ilyen funkció is, illetve a különböző programverziók tesztelésébe is aktívan beszálltam, volt referencia műszerem, és tesztelhető alkatrészeim. Gyakorlatilag akkoriban szinte az összes programverziót kipróbáltam. A refrencia relés kapcsolgatása nekem kevésbé volt szimpatikus, ezért kísérleteztem a relé kiváltásával, FET-el és Bipoláris tranzisztorral is. végülis ez utóbbi mellett döntöttem, és most már hosszútávú tapasztalatként mondhatom, hogy bevált a dolog, tehát nem feltétlenül szükséges a mechanikus relé.

A hosszú bemelegedési idővel kapcsolatban felmerült kérdésem úgy tűnik nyitva maradt (vagy én olvastam félre amit írtál).

A közzétett nyákterv bárki által utánépíthető, és garantáltan jó, ugyanakkor kiindulási alapnak is használható egy másik nyákterv készítéséhez, de természetesen semmi sem kötelező , ez csak egy lehetőség.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2019
(#) jano36 válasza Skori hozzászólására (») Aug 8, 2019 1 /
 
Szia Skori!
Még egyszer megismétlem nagyra értékelem munkáidat Te legalább alkotsz és nem csak játszod a nagy hozzáértésedet. Tulajdonképen nem óhajtottam a témákhoz hozzászólni, csak az LCM3 kapcsolási rajzát szerettem volna elérni. A keresőben az LCM3-at írtam be eredmény semmi.
Nagy nehezen jutottam erre az oldalra.
Gondoltam, ha már ott vagyok elolvasok néhány. És vargaf nevezetű klubtársunk egyik bejegyzésén igencsak kiakadtam. Ő minden kilométerkőnél ott van és fújja a nagy semmit. Csak hex fájlt fújta, de bebizonyította, hogy a pdf fájlról halvány fogalma sincs. De igazából a hex fájlt sem ismeri. Ha megkérdezném tőle hogy a sokfajta hex fájl közül a Microchip melyik cég hex fájlját alkalmazza ő biztosra venném, hogy bámulna rám mint a Parasztbula az angol WC-re.
De térjünk vissza az LCM3-ra. Úgy vettem észre, hogy zokon vetted azt, hogy nem mutattam érdeklődést az automata kikapcsolásodra, valóban ellene vagyok mindenféle automata kikapcsolónak, eleget szenvedek a multimétereim automata kikapcsolóival. Például testzárlatok vizsgálatainál nyugodtan végzem a vizsgálatokat és örülök, hogy nem szólal meg sehol a csengő.
Persze hisz már régóta kikapcsolt.
Ha megnézed a küldött fotóim közül a 2010-esek egyikén a nyák jobb felső sarkában van néhány be nem forrasztott pad, ott tulajdonképen egy fotódiódával vezérelt áramkört terveztem be, amely a nappali világításnál, amikor látható a kijelző a feleslegesé vált háttérvilágítást automatikusan kikapcsolja.
Egyébként sem használtam soha a háttérvilágítást.
Felháborodtál, hogy kritizálom az LCM3adat, s valóban nem egyről beszélünk, hisz azon a linken amit küldtél egy nyitott magos áramköri rajz találtató.
S még egyre szeretném felhívni az után építők figyelmét. Az LCM3 nem rendelkezik fémtokkal, tehát sokk külső zavaró behatás érheti. Az LCM3 lelke a rezgőkör, mely induktorból és kondenzátorokból áll. Sokk szó hangzik el a vasmagról, de senki nem beszél a kondenzátorokról. Jellemzően úgy gondolkodnak, hogy unipoláris eszközök és bárhogyan beforraszthatók.
Hát ez egy nagy tévedés. A tisztességes gyártó legyen az nyitott vagy zárt kivitelűek, megjelölik a tekercs külső kivezetését. Hogy közérthetővé tegyem. Ha a stiroflex kondi jelölt végét kötöm a földre a kondenzátor árnyékolt (zavarvédett) eszközként viselkedik. Ellenkező esetben zavar felszedő eszközé is válhat. Ez érvényes az 1nF-os és 33nF-os eszközökre.

Mellékelte küldöm az általam épített kifogástalanul működő készülék kapcsolási rajzát.
Ezt nem neked címzem.
A kapcsolási rajz pdf formátumban készült (Portable Document File), ha a képet eredeti formátumban küldtem volna, akkor az csak az eredő formátumot képező szoftverrel tekinthető meg(Altium).
A pdf (hordozható dokument file) rendszertől független Microsoft, Apple, Linux, Android stb. rendszerű eszközökön is megtekinthető.
Skori még a mai nap elküldöm az igért ínyencségem ismetetőjét. Az Aladin csodalámpát.

LCM3.pdf
    
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 8, 2019 / 5
 
Idézet:
„Felháborodtál, hogy kritizálom az LCM3adat, s valóban nem egyről beszélünk, hisz azon a linken amit küldtél egy nyitott magos áramköri rajz találtató.”

Nem háborodtam fel. Viszont próbáltam korrigálni a téves információkat amiket írtál. Pl. számomra nem világos, hogy mitől lenne az a rajz nyitott (v. zárt vasmagos), ugyanis legjobb tudomásom szerint a két verzió kapcsolási rajza egyforma, a különbség mindössze a tekercs kivitele, és a hozzá tartozó szoftver verzió. Ha szerinted a két verzió rajza eltér, akkor kíváncsian várom, hogy miben?

Továbbra sem értem azt sem, hogy miért kellett olyan információt terjeszteni, hogy hosszú (20 perces) "bemelegedési" idő után lesz a legpontosabb a műszer, amikor ez egyszerűen nem így van, nincs minek bemelegedni, hiszen az egész teljesítményfelvétel összességében is minimális.

Azt sem értem miért minősítesz (pl. felháborodtál, a mundér becsületét véded) ennek azon kívül, hogy nem így van, semmi köze a témához. Bizonyos dolgokat én másképp látok, és próbáltam ezt szakmailag alátámasztani vagy megindokolni. Nem kötelező egyetérteni, de ha valaki állít valamit, akkor azt illik szakmailag alátámasztani ill. magyarázatot adni, mint ahogy az előzőekben a kondik jelölését említetted, ami korrekt, mivel a kondik nagy része nem szimmetrikus felépítésű, hanem van "külső" és "belső" elektródája, és a külsőt érdemes az elektromos szempontból "hidegebb" pontra kötni (ott ahol ennek van jelentősége).

A háttérvilágítást én mindíg használom, egyszerűen azért mert úgy jobban látom a kijelzőt,
a Li cellának pedig meg se kottyan ez a plusz terhelés. Az OLED-es verzió esetén meg nincs választási lehetőség, azt csak akkor látni ha világít. A kapcsolási rajzomról hiányzik a háttérvilágítás bekötése, mert feltételeztem, hogy akinek szüksége van rá, az be tud kötni hozzá egy előtét ellenállást.
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 20, 2019 / 3
 
Ismét tele van téves információkkal amit írtál. Nem tudom eldönteni, hogy vajon tényleg így is gondolod, vagy csak trollkodsz. Arra amit kérdeztem újabb két hét alatt sem sikerült válaszolnod. Tehát megismétlem:

1, Honnan vetted a 20 perces bemelegedési időt? Az egész készülék fogyasztása igen kicsi, szerintem nincs minek bemelegednie.

2, Mitől lenne az a rajz nyitott (v. zárt vasmagos), ugyanis legjobb tudomásom szerint a két verzió kapcsolási rajza egyforma, a különbség mindössze a tekercs kivitele, és a hozzá tartozó szoftver verzió. Ha szerinted a két verzió rajza eltér, akkor kíváncsian várom, hogy miben?
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 20, 2019 / 9
 
Igen, meglehetősen sértő a stílusod, folyamatosan minősítesz (pl. "kezdesz nevetségessé válni") és szándékosan nem reagáltam. Aki ilyen stílusban akar beszélgetni, és érvelés helyett minősít, az nem érdemel meg szakmailag korrekt válaszokat. De legyen:

1, Melléklet: az egy eagle-ben készült nyákrajz. Szerinted egy 17mm átmérőjű körbe nem lehet berakni egy kicsi fazékvasmagot, és a kivezetett huzal végeit beforrasztani a nyákba? De be lehet. Ha ez alapján állapítottad meg hogy az nyitott vasmagos tekercs, akkor szerintem nem én vagyok a nevetséges....

2, "az értelmezésem szerint, ne foglalkozz a sz* roddal, hanem csináld meg az én csúcs készülékemet" Sehol nem írtam ilyesmit. Azt írtam, hogy aki akar ötletet meríthet belőle. Az hogy te félre értelmezed és olyasmit gondolsz bele amit nem írtam, az megint csak nem az én bajom.

3, "kiemelted az automatikus háttérvilágítás kikapcsolást." A következő téves állításod. Az automatikus kikapcsolás az alaphelyzet. Ez nem ugyanaz, mint csak a háttérvilágítást kikapcsolni - bár elméletileg az is megoldható.

4, "...az általad használt vasmag nem zárt. Csak rá kell nézni. Az nem egy fazékmag." Nem az egy 17mm-es körvonalrajz a nyákon, amiben mindenki azt ültet be amit akar, vagy amit be tud.

5, "A fele sem igaz. Mielőtt felkapnád a vizet, hogy hazugnak mondalak, ez távol áll tőlem. Ezt szakmai tények igazolják." A szakami tények (és a méréseim is) azt igazolják, hogy nagy frekvencián (n*100kHz) litze huzallal igenis jobb tekercs készíthető. Szerintzem ezt rajtad kívül mások is így gondolják.

6, "....Skori a fentiek ismeretében az általad használt vasmag a fentiek egyikét sem teljesíti. " Még egyszer leírom. Attól, hogy a nyákterven van egy 17mm-es körvonalrajz, még be lehet tenni oda egy kicsi fazékvasat. Tehát, hiába szapulod "a nyitott vasmagos megoldásomat" fél oldalon keresztül, csak azt tudom mondani, hogy amit közzétettem, az fazékvasmaggal készült.

7, "Problémád van a tápegységekre ható zavarérzékenységgel. Nem csoda hiszen, ha jól tudom a blocking oszcillatoros táplálást választottad, ami erre a célra nem alkalmas. A blocking rendkivül alacsony jel-szünet arányú (1-2%) tüskék sorozatát állítja elő..."
Ez a következő butaság. A megfelelően vezérelt blocking kitöltési tényezője változtatható, és be is áll optimális értékre. Ezt egy oszcilloszkópos méréssel amúgy egy pillanat alatt meg lehet nézni... Egyébként több táplálási megoldást is kipróbáltam, és a közzétett rajzon (ill. azon a nyákon is amit az előbb beraktál) LDO stabilizátor van, és nem blocking. A blocking egy kísérlet volt, vegyes eredménnyel.

8, "Kifogással élsz az OLED zavarkeltése ellen. Valahol eltévedtél az LCD-ket egy külső oszcillátorral polarizálni kell, a LED-et nem."
Ezek szerint nem néztél még meg alaposabban OLED kijelzőt azért írsz megint butaságot. Az OLED kijelzők zöme sorosan hajt meg LED csoportokat, amihez az 5V-os tápfesz kevés, ezért a kijelző gyári nyákján van egy kicsi kapcsolóüzemű konverter. (nem teszek be fotót, ha nem hiszed akkor nézz utána) Ez a kis konverter kelt zavarokat az OLED kijelző esetében. Azt is írtam, hogy ez nem megoldhatatlan, hanem egy kezelhető probléma, de foglalkozni kell vele.


9, "Akár hiszed akár nem, de az IC és néhány alkatrész melegszik s minél kevesebbet fogyaszt annál később éri el az üzemi hőfokát."
Ez pont fordítva van a valóságban. A chip hőmérséklete a kicsi teljesítmény miatt alig lesz melegebb a környezeténél. Ha valaki kézbe veszi a műszert, akkor a testhőmérséklete miatt többet változik az IC hömérséklete, mint attól a néhány mA-től amit fogyaszt. Az a 20 perces bemelegedési idő amit írtál, na az tényleg vicces.

10, Amit a kolléga írt: "Egy bizonyos szint felett nem megyek egy bizonyos szint alá!" Annak szerintem az volt az oka, hogy amikor a kérdésedre írt, kioktató stílusban reagáltál, annak ellenére, hogy te írtál folyamatosan butaságokat. Nálam is rezgett a léc, hogy fejezzem be a veled való kommunikálást. Pontosan azért, mert érvelés helyett sértegetni próbálsz, és mert kioktató stílusban írsz, néha olyan dolgokat amit amúgy mindenki tud, néha meg egyszerűen butaságokat. Elég sokan vannak itt akik nem vevők erre.

11, "Aki arra az egyszerű kérdésemre, hogy mi a különbség a soros és párhuzamos rezgőkör között megfelelő választ ad és elküldi nevét és lakcímét (üzenetben), annak rövid időn belül elpostázom a fazékvasat."
Szerintem ennél azért sokkal jobb itt a színvonal, és szerintem ennek ellenére még sem fogsz sok üzenetet kapni.
A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2019
(#) jano36 válasza Skori hozzászólására (») Aug 21, 2019 /
 
Szia Skori!
Mea Culpa!
Belátom vétkeztem, amikor elkezdtem Veled vigéckedni.
Sajnos már szenilis vagyok s tévhitekben élek.
Viszont valóban a jelenlegi fusizásom sorá egy szűrővel kapcsolatban problémáim vannak.
Nagyon szépen kérlek magyarázd el nekem a soros és párhuzamos szűrök közötti különbséget,
mert már kételkedek a tudásomban.
Köszönöm!
(#) Skori válasza jano36 hozzászólására (») Aug 21, 2019 / 2
 
Ennél kicsit több infó kellene az említett szűrőről. És mivel ez itt offtopic, egy másik témát is kellene keresni hozzá. Mondjuk folytathatjuk ebben a témában? : Bővebben: Link
A válaszom többi részét már a másik témába írom.
(#) Ge Lee hozzászólása Aug 22, 2019 / 2
 
Építsetek inkább mindketten egy LCM2-t és akkor feleslegessé válik ez a hogyan tegyük jobbá az LCM3-at vita. Mondjuk ezt a paraméter vándorlós meg melegedős dolgot én sem igazán értem, hiszen teljesen mindegy hogy meddig van bekapcsolva a műszer, én minden egyes mérés előtt megnyomom a gombot, azaz kalibrálok, vagy nullázok, így mindig ugyanazt a pontosságot kapom.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 22, 2019 /
 
Igazad van, kezd értelmetlenné válni ez a dolog. Építenem sem kell, mert jelenleg van 2db jól működő LC mérőm. Ha valaha építek még ilyesmit (ami jelenleg nem túl valószínű), akkor kicsit magasabbra teszem a lécet, és saját fejlesztés lesz. A munkahelyemen van egy komolyabb LC mérő az asztalon (1MFt körüli összegért vették) ez akár grafikont is rajzol a vizsgált alkatrész frekvenciafüggéséről, ill. sok tizedesjegy pontossággal mér. Tehát lenne mihez kalibrálni. De majd ha egyszer nagyon ráérek
A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2019

LCmeter.jpg
    
(#) Moderátor hozzászólása Aug 23, 2019
 
A személyeskedő hozzászólások eltávolításra kerültek. Kérünk mindenkit, hogy maradjon a topik eredeti céljánál, és aki éppen bal lábbal kelt fel, ne sértegesse a hozzáértő, sok tapasztalattal rendelkezőket.
(#) jano36 hozzászólása Aug 25, 2019 /
 
Ígéretet tettem arra, hogy választ adok arra a kérdésemre, hogy mi a különbség a soros és párhuzamos rezgőkör között.
Az előttem szóló elkezdet a különböző szűrő típusokról beszélni (lyuk, sáv stb.) s igy nem lehet a kérdésemre egyértelmű választ adni.
Részemről, mint az összes szűrő alapját képező szűrő a soros és párhuzamos rezgőkört kérdeztem.
Kezdjük: Ha 1 db. induktivitást és 1 db. kondenzátort sorbakötünk értékeiktől függetlenül egy soros rezonancia áramkőrt képeztünk. Ennek az áramkörnek a rezonáns frekvenciáját a Thompson képlet segítségével lehet kiszámítani. Ideális (meg nem valósítható) áramkőr ellenállása az adott frekvencián 0 ohm.
Ha 1 db. induktivitást és 1 db. kondenzátort párhuzamosa kötünk értékeiktől függetlenül egy párhuzamos rezonancia áramkőrt képeztünk. Ennek az áramkörnek a rezonáns frekvenciáját a Thompson képlet segítségével lehet kiszámítani. Az ideális (meg nem valósítható) áramkőr ellenállása az adott frekvencián végtelen ohm. Sajnos nincs végtelen jel a billentyűn.
Azonban, amiről nem sűrűn hallani, mondhatni nem ismert tulajdonság a feszültség és áram rezonancia.
Feszültségrezonanciáról beszélünk soros áramkőr esetén, Mit jelent ez?
A rezgőkört jellemzően a bemenetére adott jel bementi és kimeneti jelével vizsgáljuk. De mi történik a rezgőkörön belül ezt nem vizsgálják. Ha a rezgőkör körjósága ismert, ezt vegyük 10nek akkor mindegyik áramköri elemen a bemeneti jel 10szerese jelenik. Értelmezzük még tovább, ha a rezgőkörön 10V-ot mérünk a kondenzátoron 100 Volt keletkezik s e szerint kell meghatározni, hogy hány voltos kondenzátor kell és hány voltos feszültségre kell az induktort méretezni.
Párhuzamos rezgőkőr esetén hasonló a helyzet, ha a bemenet 10mA a rezgőkörön 100mA folyik.
A fentiekből következően a kérdéseimre a válasz:
Soros: áteresztő, feszültségrezonancia
Párhuzamos: záró, áramrezonancia lett volna.
Ugye milyen egyszerű?
S mindezek ismeretének, mi a haszna?
A soros rezonanciáról Be Lee tud megfelelő választ adni, hisz Ő épített egy kisméretű nagyteljesítményű sorosrezonáns tápegységet.
A párhuzamos rezonanciáról én írok a következőkben.
1991-ben a szentendrei székhelyű Kandeláber Rt. Pályázat útján elnyerte a Kempinski Hotel nemzetközi cég Pekingi szállodájának világítási design pályázatát.
A kivitelezésben szerepelt vezetéknélküli asztali lámpa is. Ezt egy német cég gyártotta és szállította.
Azonban valamilyen oknál fogva ezek a lámpák egytől egyig bedöglöttek. Ekkor a Kandeláber egyik barátomon keresztül megkeresett, hogy vizsgáljam meg a lámpát és állapítsam meg a hiba okát.
Ez megtörtént s megállapítottam a lámpa egy megfelelő védelemmel nem rendelkező szabadonfutó oszcillátor volt. S ha az asztalról a tálalásnál eltávolították a lámpát, helyére fémtálcát helyeztek egyből el szállt a tranzisztora.
Kérésükre elvállaltam, hogy rövid időn belül elkészítem a mintapéldányt. Ez meg is történt, az elektronikát jómagam. A mechanikai kivitelt Szénási Ernő (Európa egyik, ha nem a legjobb modell versenyhajó tervezője) a szerszámokat és a formákat tervezte.
Nem nyújtom hosszúra a beszámolót. A működése a mellékelt pdf fájlban nagy vonalakban leírva.
Az után számítási lehetőséget megadva L= 1mH, C= 68nF Rl~ 1ohm. Ebből az XL-t kiszámítva 230V 19 kHz-es generátorról többszáz VA-t venne fel.
Hasonló elven működnek az indukciós főzőlapok, azzal a különbs
Ami a műszaki leírásból kimaradt a rezgőkör a +300V~ és a test közé kapcsolódik egy FET tranzisztor közbeiktatásával. A rezgőkör az oszcillátorról nem kap folyamatos jelet csak a rezgőkör nullpontjában egy monostabilon keresztül ~2ms alatt feltölti a kondenzátort ~300V-ra. Tehát a felvett teljesítmény minimális, a szükséges nagy áramot az áramrezonancia biztosítja. Ha kiszámítjuk e rezgőkőr jóság tényezőjét ez az jelenti, hogy a felvett áram 125 szöröse folyik a tekercsben.
Hasonló elven működnek az indukciós főzőlapok azzal a különbséggel, hogy ott csak ~5mm-t kell áthidalni és a szórt mágnesteret egy az edényben lévő mágnesezhető réteg magába gyűjti.
Az általam készített nem ilyen. Lásd mellékelt fotók és leírás.
A konstrukció oly jóra sikerült, hogy a Kandelláber RT. „ALADIN a csodalámpa” fantázia névvel szabadalmaztatta.
Következő: »»   175 / 177
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu