Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » LED-es lámpa, meghajtó áramkör
Lapozás: OK   33 / 33
(#) Laja1 válasza lalca hozzászólására (») Sze, 19:07 /
 
Szerintem nem így van! Az U2 a villogás ellen kisimítja az áramot. Az U1-nél lévő RS jelölésű ellenállások szolgálnak arra, hogy az U1 csip ennek megfelelően kapcsolgassa a Q1-t.
(#) lalca válasza Laja1 hozzászólására (») Sze, 20:53 /
 
Nem tudom honnan szedted a rajzot, de úgy rossz ahogy van!
Csak nézd végig az áramutat, 0,6A folyik a ledeken, de hol? Kohmos ellenállásokon?
(#) Inhouse válasza lalca hozzászólására (») Sze, 21:22 /
 
Vannak benne érdekes dolgok, az egy dolog, hogy az R470 az nem 470R, de én pl. az U1 részt tök értelmetlennek tartom...ez így hogy csinál a 320V-ból 50-60V-ot? A fet az mit is kapcsol és hogy, rövidre zárja az egyenirányított hálózati feszültséget? Aztán ott van a LED mátrix, az is nonszensz így... Ez egy katyvasz, valaki megpróbálta visszarajzolni, de nem sikerült.
(#) Inhouse válasza Laja1 hozzászólására (») Sze, 21:23 /
 
Kisímítja? Az U2-es áramkör már 60V körül kéne kapjon valahogy...
(#) Suba53 válasza még1MbR hozzászólására (») Sze, 21:59 /
 
Tetszik ez a lámpatest. Hogy működik a mágneses rögzíthetőség?
Csak fém felületre tapad? Hol vannak benne a mágnesek? A képekről nem derül ki semmi, és a leírás sem magyarázza el.
(#) Laja1 válasza Inhouse hozzászólására (») Sze, 21:59 /
 
Igaz, tényleg sok a hiba benne! De user1914 szaktárs még az általam talált rajz alapján mondta azt, hogy 3-4 ellenállás lehet Fet lábánál és az RS név is a söntre utalt. Lehet, hogy mégis azok közül kellene kiforrasztani egyet?
(#) Bakman válasza Suba53 hozzászólására (») 5:19 /
 
A képek közt van olyan, amelyik a hátsóját mutatja. Az alu hordozóróra van ragasztva három db. mágnes, azok segítségével marad az eredeti lámpa fém burkolatán. Ha az műanyag lenne, kétoldali ragasztó is megteszi, amelyeket a mágnesekre ragasztasz.

Semmi extra, két vezeték, fázis, nulla.
(#) Inhouse válasza Laja1 hozzászólására (») 8:05 /
 
Az első áramkör egy feszültségcsökkentő kell legyen, hiszen a második fokozat kondenzátorai a rajz szerint 60 vagy 80V-osak... Az első fokozat egyenirányított hálózati feszültséget kap, transzformátor nincs, így enéküli megoldás, vannak erre példák. De a kapcsolásnak az a része egy nagy kérdőjel, ez így biztosan nem megy. A második fokozat lenne az áramgenerátor a LED-eknek. Ott is van a fetnek söntje. Míg az elsőnél inkább védelmi szerepe lehet, itt az állandó áram tartására használhatják.
Ebből a rajzból nem igazán szabad kiindulni, értelmezhetetlen. Vagy félbehagyta aki elkezdte, vagy nem igazán értette, hogy mit is csinál. Nehéz dió a visszarajzolás, legtöbbször maradnak kérdőjelek, de igyekszik az ember értelmetlen dolgokat nem bennehagyni. A jelöletlen IC-k meg újabb zsákutca lehet.
Meg kéne mérni, hogy üzem közben mekkora feszültség van a második fokozat pufferein, csak a miheztartás végett. Aztán meg lehetne mérni a második fokozat söntjein a feszültséget és az ellenállások ismeretében már számolható az áram. Ha itt kb. a 620mA jön ki, akkor bingó. Meglepődnék, ha nem így lenne.
Mivel nincs galvanikus leválasztás, ennek megfelelően óvatosan a mérésekkel!
Mondjuk a LED csere sem szokott ilyen zökkenőmentesen menni, rengeteg LED típus és több LED-nél sokféle kialakítás létezik. Ezek zöme hűtőtönkös, a cseréje nem igazán kivitelezhető egyedileg, házilag. Pont olyan LED csíkot szerezni rentábilis áron, ami kiváltja az eredetit, na az is egy nehéz ügy.
Legutóbb két, távirányítós, ventilátoros lámpában kellett megoldani, hogy újra világítson. Az eredeti LED-ek zöme feladta a harcot, 3db ívelt panelen voltak. A tulaj nem talált pont olyan LED-ekkel szereltet és annyi LED számúval felépítettet. Így az eredeti meghajtó sem volt jó hozzá. Viszont itt egybe volt építve a mikrovezérlővel, egy panelen. Spec LED meghajtó IC, adatlap sehol, részinfók a neten és egy kisebb testvérének lett egy kínai adatlapja. Ráadásul a 2 külsőre egyforma lámpa meghajtója nem is egyezett teljesen. Így a kettőt külön kellett hozzáigazítani az új meghajtáshoz. Ez utóbbihoz sem volt meg minden IC adatlapja, így a végére már hagyná az ember az egészet, de ha már belekezdett, hát befejezi. A két panel között optokapus galvanikus leválasztás. A végére összejött, annyi megalkuvással, hogy a fokozatos fényerő állítás ugrott, az új meghajtó ezt nem tudta. De lehetett külön kapcsolni a távirányítóval a hideg/meleg fényt, meg ki és be. Meg persze a ventilátorokat is.
A hozzászólás módosítva: 8:09
(#) user1914 válasza Laja1 hozzászólására (») 8:15 /
 
Nos valóban nem egy szokványos kapcsolással működik. A hálózatot kapcsolgatja az IC maga alatt is és akkor tölti saját magának a puffer kondiját.
De a bevitt energiát az U1 a saját Q1 ével kapcsolja az L2 tekercsre.
Na ez fog megjelenni mint bevitt teljesítmény (áram a LED-be).
Az U2 az áram simítását végezné. De ha visszaveszed az áram simító részen az áramot, megemelkedik a kondikon a feszültség mert a bevitt energia nem változott. Ekkor a Q2 jóval nagyobb feszültséget fog kapni egy kicsivel kevesebb áram hatására jóval többet fog disszipálni (szétégegeti a nyákot).
Lehet választani melyik a jobb?
De valljuk be, hány LED-es világításban van beépítve simító áramkör.
Az egyébként is kb 60-70 kHz PWM-el hajtott LED-en mikor fogjuk látni a villogást, mikor ott található 3 db párhuzamosan kötött kondenzátor.
A rajzon első körben nem sok hiba van, de ha akarja valaki a fénykép alapján vissza ellenőrizheti és kijavíthatja. A tekercset pl. jobb helyre is rajzolhatta volna a készítője a jobb értelmezhetőséghez.
Üdv. M.
(#) lalca válasza user1914 hozzászólására (») 8:35 /
 
Na, akkor mégegyszer. Az U1 sima kapcsoló üzemű táp. (A Q1 a tekercsre kell kapcsolódjon.)
Ha igaz, a feszültség beállítása az IC 5-ös lábán, az R5 - R7 segítségével történik.
Az áramról már korábban írtam. Az U2 áramgenerátor.
De talán ennél is fontosabb a megfelelő hűtés. A ledeket hordozó alumíniumot jól be kell kenni.
Nem bőven - jól.
Utána be lehet állítani az áramot. Viszont a Q2-n nagyobb feszültség fog esni, jobban melegedhet,
tiltott zónába kerülhet.
Vissza lehet utána venni a feszültséget. Persze, kisebb áram - kisebb fény.
Mérni viszont leválasztó transzformátorral, vagy nagyon-nagyon óvatosan!
Azt hiszem, ennél többet már nem tudok mondani.
(#) Inhouse válasza user1914 hozzászólására (») 9:52 /
 
Idézet:
„A rajzon első körben nem sok hiba van, de ha akarja valaki a fénykép alapján vissza ellenőrizheti és kijavíthatja. A tekercset pl. jobb helyre is rajzolhatta volna a készítője a jobb értelmezhetőséghez.”

Azt megmondanád, hogy mi az áramút a C1-től a Q1 által a VCC vonalra, alias E2,E3,E4?
A rajz szerint a Q1 drainje közvetlenül a 310V-ra megy. A source a söntökön keresztül testre megy. L2 másik lába hova megy?
(#) user1914 válasza Inhouse hozzászólására (») 12:30 /
 
Az L2 alsó lába, a sönt alsó lába ami GND1 nek van írva, azzal köt össze.
Az energia bevitel a tekercsbe a FET-en keresztül.
Utána a FET alatt lévő D5, D6 a szabadon futó dióda, ezen megfordul a feszültség.
Egyébként ez a fényképemről kinézhető. A trafót körbe rajzoltam.
Üdv. M.
(#) user1914 válasza user1914 hozzászólására (») 13:14 /
 
Itt a panel beültetési oldala.
Üdv. M.
Következő: »»   33 / 33
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem