Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Marshall JMP 50W Master Volume erősítő építése
Lapozás: OK   3 / 3
(#) kocos hozzászólása Máj 3, 2008 /
 
Szia!

Hááát. Elég sok mindent akarsz itt "variálni", egyszerűbb lenne a full cső fej megépítése De segítek, amiben tudok, de azért kérdezz meg mást is, itt a fórumon (Na persze olyat, aki "csövezik", az sem árt, ha zenél)
Idézet:
„Nagyjából a struktúra úgy nézne ki, hogy a Super Lead eleje, de csak a high treble csennel, 1 ecc83 al, a hangszínhez az imped illesztő triódát meg lecserélném egy IRF830 ra pl, vagy valami hasonló nagyfeszt bíró mosfetre. Eztán jöhet a hangszín...”
NOs! Nem kell oda Fet! Simán kössed az anódra a "tone stack" részt! Így nem lessz optimálsi az illesztése, az Eq-nak, ezért valószínű kisebb jel lesz a kimenteén, de ez most itt előnynek számít! Egyébként sem mindig katódkövetőből hajtják az EQ-t!!
A kimenetén néhány voltra számíthatsz! Esetleg tizenegynéhányra, pickup-tól függően!(Single/Humbi) Pontosat nem tudok mondani, építesz, mérsz, vagy szimulálsz!
Idézet:
„Eztán meg egy invertáló kapcsolás, két diódával vagy esetleg tranyóval(logaritmukis er.) , mintegy "szimulálva" a fázisfordító szimmetrikus torzítását -már ha jól értem a működését persze -.”

Na ezt nem értem.. Mármint a logaritikus erősítőt értem, de a "szimmetrikus torzítást" nem. Az sztem nagyon csúnyán fog torzítani! Nem mint egy cső...
Ennek a Super Lead fejnek a hangja akkor szólal meg igazán, ha szénné hajtom, tehát mindent túlvezérlek előfokot, fázisfordítót, végcsövet, még akár a kimenő is torzíthat, ez is belejátszik a "soundba". eztnem lehet szimulálni, vagy csöves, minden, vagy nem úgy fog szólni!!!
Azt sem nagyon értem, miért akarsz OPA-t túlvezérelni?Akkor minek az elején a cső? Általában az van, hogy diódás vágós OPA-s torzítók jelét "áthajtják" egy triodán, és az valamit "finomít" a hangon (kinek mi tetszik ....) Meg a csövek után akarsz vágni? tehát ne a csövek torzítsanak, hanem a diódák "zizegjenek majd Neked? Ennél sztem ésszerűbb lenne először egy Opa-s előerősítő, és a csövet széthajtani!(persze a legészerűbb, a fullcső én már csak ilyen vagyok )
Idézet:
„Szal a kérdésem az lenne, hogy mennyire elvetemült az ötlet, meg, hogy mekkora feszültségre számítsak a tone stack után”

Nagyon elvetemült ))) max néhányszor 10 volt számíthatsz, de sztem kevesebb! Próbálj meg először egy 2:1 -3:1 osztást, mondjuk 500 k poti, 470 k ellenállás sorba, esetleg 1 Megaohm, perzse ha egyből a "tonestack"re kötöd! Ha a követő erősítő után ( gondolom impedancia illesztésnél erre gondoltál), akkor értelemszerűen , mivel kisimpedanciás áramkörre "váltottunk" a poti 100 kOhm is lehet ...
A másik , amit nem értek, hogy 3 "hangerő potit" akarsz? ugye van az elején a "gain", a két trioda között! ezzel tudod a torzítás mértékét szabályozni, ha az eredeti fejről beszélünk, illetve gyakorlatilag azt, hogy mennyire hajtod túl a következő csövet (fokozatot). az első trioda anódján max néhány volt váltófesz lehet, ami a jelen munkaponti beállításoknál eléggé kihajtja az utána lévő triodát (szerintem), így már itt kapsz egy kis overdrive hatást a hangon. magasabb "gain" (torzítás) eléréséhez ide még én simán beraknák egy ECC83-at, szépen egymásután közö katódos kapcsolásban csatolókondiakkal! (azért a jelet itt is osztani kellene a fokozatok között fele-fele arányban szerintem, hogy ne legyen ultranagy erősítésem, meg zajom, meg ne gerjedjen be rögtön) ezután jönne az EQ.Ez kísérletezés, de meg is nézheted, hogy csinálják a "nagyok" . Google : Mesa-Boogie Dual rectifier , ENGL E530, Peavey 5150..stb. ezek metál erősítők , le lehet koppintani őket Ha nem kell ekkora torzítás ( de sztem kell, különben nem akarnál diódákkal is vágni, meg a fázisfordítót is szimulálni ), akkor maradhat az egy ECC, és utána a műveleti erősítők, de a végfok előtt még egy hangerő poti? Minek???
sőőőt!!! Most jut eszembe! Ha a tone stack után még akarsz torzítani, akkor az vajmi keveset fog Neked szabályozni!!! Mert ha "négyzsögesíted" a jelet a diódákkal, azt nem "érdekli" milyen hangszín volt beállítva ( milyen felharmonikus volt enmelve/vágva), a saját "hangját" fogja adni, "négyszög jel" lesz, a felharmonikusakt "bedarálja" ,ergo a tone stack ezután kell ( ezt műveleti erősítővel is meg lehet hajtani ) Gugli : Marshall Valvstate 100 ( 80...stb )! Végfoknak ajánlom a TDA 7293-94-et ( ha jól írtam ), ez van az újabb Valvstatekben, találkoztam vele carlsbroban, Kustomban Line6-ban .. Jellegtelen hang, nem kavar bele , az jön rajta ki, ami az előfokról bement, csak felerősítve teljesítményben! Ennél obb lenne valami FEt -es végfok (azt mondják mások )
Szóval elég érdekes ötleted van, konkrétabban is kifejthetnéd mit szeretnél, milyen hangzást, mekkora "gain"-t. Esetleg JCM800 teljes előfokát megépítheted, és utána IC-s végfok, de nem tudom mit szeretnél! Midnenesetre az biztos, hogy nem fogod tudni "leszimulálni" a csöves torzítást, mert az attól az ami, mert CSŐ "csinálja"
Na remélem nem tántorítottalak el semmitől, de én a fullcső híve vagyok

Üdv : Kócos
(#) ZSozsóó válasza kocos hozzászólására (») Máj 3, 2008 /
 
Köszi a hozzászólást! Sorry a sok baromságért

No, a 3 gén potit először megmagyaráznám! Az első, az vezérli túl a 2ik csövemet, az ad egy fajta torzítást, ez, ha jól értem a csövek működését, ez egy aszimmetrikus torzítás lesz, mert egyik "fele" a jelnek "határolódik" a rácson, a másik fele megesetleg a tápba "veri be a fejét". Legalábbis eddig saját kútfőből valahogy így fogtam fel, javíts ki ha tévedek kérlek! Szeretnék tanulni

Szal ez az első gén poti. A második. Sokat magyaráznak arról a neten, hogy egy dolog az előfokozat meg egy a végfokozat torzítása. Ezért -megint csak szerintem - ha az első gén poti mondjuk maxon van, a "master vol" meg alacsonyan, akkor az előfokozat torzítása fog dominálni, mert a végfokozat kis jelet kap, az előfokozat leosztott jelét, és nem torzul be. Ha meg feltekered, akkor az is betorzul és ad hozzá...A fázishasítót ahogy egyre nagyobb jellel hajtom, úgy egy idő után az is "négyszögesíti" a jelet, nem? (most nyílt hurokban nézem a végfokozatot). A fázishasítóból oan 80Vcs kijön, az megtámadja a végpentódák rácsát, ahol megint csak eltorzul.De egyelőre ezzel nem foglalkozok.

Az opamppal ezt a hatást akartam elérni, hogy egy bizonyos szintig lineárisan átviszek, mikor már nagy a jel, meg határolódik. persze, nem lesz a hang ugyanaz most a hatás az érdekes számomra. A harmadik gén poti meg ezután jön, azzal tudok hangerőt csökkenteni. Szal összegezve: 1., előfokozat torzítás 2., végfokozat torzítás 3., vég IC hangerő ,hogy kis hangerőn is lehessen nagy torzítás.

A harmónikusokat bedarálja dologgal azért vitatkoznék, mert azért így is van súlyozás szerintem. Mert pl egy ien diódás vágásnál a jelszinttől függ, hogy mennyire lesz meredek a jel a vágás után. Ha pl kiemeled a közepet, abból többet kap a dióda, jobban torzítja. Szerintem, aztán lehet megint marhaságokat beszélek

De segítséged kérném, hogy a fázishasítót ha túlvezérlem, akkor mi is történik fizikailag. mert ezek szerint nem értem Meg a cél persze nem az, hogy ugyanúgy szóljon. Egyáltalán nem. Csak valami kis lágy, ritmushoz faszás, mikor pl lehúzom a hangerőt a getáron, feltekerve meg szólóhoz is jó legyen. ac/dc-s hangzást keresek. De, ha azt mondod, hogy az első két fokozat is kellően elegendő torzítást ad (nem ugyanoat, hangsúlyozom!) és zeneileg klassz élmény lesz, akkor törlendő az összes diódás marhaságom Humbuckerrel hajtanám a cájgot ,lm38X6 ra gondoltam végfokozatügyileg, mert épp az van kéznél.

Jah, meg ezt nem értem, ha azt mondod, hogy szénné vezérled a fázishasítót is meg a véget is, akkor ott is valamien szinten határolódás történik, amit vagy a rács csinál, vagy egyszerűen a tápba vezérlődik a jel, (most csak így a végletekig leegyszerűsítve)nem? Szal vannak nálam fekete foltok ez ügyben, megköszönném ha a Super Lead ról mesélnél mondjuk a tone stack utántól, mert előtte tiszta...legalábbis azt hiszem

Előre is köszi és bocs a fárasztásért
Zsolti
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 3, 2008 /
 
Na csak gyorsan, mert mennem kell
Asszemmitreikus ... még mindig nem értem A túlvezérlés itt is olyan jelalakot produkál, mint a tranyónál ...

Idézet:
„A fázishasítót ahogy egyre nagyobb jellel hajtom, úgy egy idő után az is "négyszögesíti" a jelet, nem?”

Ez tranzisztorra, és műveleti erősítőre is igaz! A trioda páros számú harmonikuokat termel, ami által egy teltebb, "dögösebb" hangzást kapunk..És nem feltétlenül négyszögesedik a jel!!!
Dióda "benyelése" vegyünk mondjuk egy pozitív színusz-félhullámot, legyen mondjuk 1 kilohertz, 1 volt. Erre rászuperponálódott egy 4 kilohertz 0.2 volt cs-cs jel. most a dióda után (si diodát feltételezve 600mv nyitófesszel ) marad nekünk egy 600 mV "magas" "félnégyszögjelünk", ami 1 kilohertzes, a 4 kilohertzes felharmoniust meg "benyelte", az "ott maradt" az előző "oldalon" Én így látom, de javítson ki valaki, ha tévedek!!!
Jó példa erre, a gitárokba alapból bepített "tone" poti, ami a magasakat vágja erőteljesen. Tisztahangszínnél eléggé "észrevehető" a hatása, letekerve, tompa mélytónusú hangzást kapunk! Torzított csatornán (vagy torzítónál) ha letekerem ("high gain" esetén) alig lehet észrevenni a hatását, csak picit "mélyül" a tónus, mert már a torzító után lévő harmonikusok a dominánsak!!!!!
Na de majd kijavítanak az ügyesebbek, meg most mennem i skell addig sztem nézegess utána a csövek mőködésének

Üdv : Kócos
(#) ZSozsóó válasza kocos hozzászólására (») Máj 3, 2008 /
 
Hello!

Tényleg nem akarlak fárasztani, szal szólj, ha kcisit fárasztóak a kérdéseim, ien alak vagyok
Szimmetrikus, aszimmetrikus: ha a jel mindkét felét ugyanúgy vágom, tfh színusz ,mindkét felét határolom, 1V nál pl, aszimmetrikus meg ha egyik felét mondjuk 3 nál a másikat egynél...

A trioda páros számú harmonikuokat termel, ami által egy teltebb, "dögösebb" hangzást kapunk..És nem feltétlenül négyszögesedik a jel!!!

Pontosan azért " termel" páros számúakat sztem, mert aszimmetrikusan "vág". Ha van egy fokozatom, mondjuk -1V rácselőfesszel, és pl 50X es erősítéssel, akkor ha ezt meghajtom mondjuk 1,5Vcs- val, akkor +1V nál eljutok a karakterisztikának arra a pontjára, ahol nulla a rács-katód fesz. Hiába emelkedik a vezélő feszültség, maximális áram halad át az anód ellenálláson, tehát ennél kisebb fesz nem tud az anódon váltóban kialakulni, nő a vezérlőfesz, a jel meg nem tud, addig míg újra nem kezdd csökkenni 1V alá. Másik irányban a helyzet más kicsit, ott nagyobb kivezérlések felé kompresszió kezdd létrejönni, míg el nem éri a tápfeszt, illetve a kirajzolható maximumot. Tehát negatív vezérlőjelnél csökken az anódáram, nő az anódfesz, a nulla anódáramhoz tartozó pont előtt meg csökken az erősítés, kompresszálódik a jel.

Tehát van 1,5V jelünk, az +1V nál mondjuk most pongyolán "limitálódik a rácson",az 50X es erősítés miatt megjelenik -50V az anódon váltóként. A -1,5V ot nem "korlátozza a rács" ,ebből az anódon megjelenhet 50X1,5 = 75V. Esetleg valamivel kevesebb, kicsit benyomódott tetejű kompresszált szinusz. 75/50 ez nekem aszimmetrikusnak tűnik = páros felharmok.

Eddig az, amit én gondolok. Kérlek javítsd ki, ha valami nem így lenne!!! Csövekhez sajna fiatal vagyok Ezt úgy magamtól szűrtem le.

Dióda "benyelése" vegyünk mondjuk egy pozitív színusz-félhullámot, legyen mondjuk 1 kilohertz, 1 volt. Erre rászuperponálódott egy 4 kilohertz 0.2 volt cs-cs jel. most a dióda után (si diodát feltételezve 600mv nyitófesszel ) marad nekünk egy 600 mV "magas" "félnégyszögjelünk", ami 1 kilohertzes, a 4 kilohertzes felharmoniust meg "benyelte", az "ott maradt" az előző "oldalon" Én így látom, de javítson ki valaki, ha tévedek!!!

Az a fajta limiter, amit én javasoltam, mikor az invertáló fokozat visszacsatoló ellenállásával van párhuzamban ellenpárhuzamban két dióda.Mint a tube sreamerben. Bemegyen az 1kHz 1V meg a 4kHz 200mV,. Egyszeres erősítés mellett az 1V ot limitálja 600mV nél, a 200mV meg érintetlenül átmegy, szal elnyelésről sztem nem beszélhetünk.


Nem szivatni akarlak ezekkel a dolgokkal, csak tisztán akarok látni a csöves erősítőkkel kapcsolatban és nagyon örülnék, ha valaki felhomályosítana , főleg a végfokozatokkal, torzításukkal kapcsolatban, visszacsatolás, damping stb oké. Dinamikus tulajdonságaik érdekelnének.

Köfi mégeccer, bocs, ha láma vagyok
Zsolti
(#) ZSozsóó válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 3, 2008 /
 
A diódás kérdésben neked lesz igazad, bár teljesen akkor sem nyeli el a 4kHz-s jelet. Szal kijavítanám az érintetlenül átmegy kifejezésemet arra, hogy "egy része érintetlenül átmegy"

Hali, Zs.
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
Nem is azt mondtam, hogy mindent "töröl", hanem azt, hogy ha az EQelőtte van, kevésbé fog szabályozni, mint utána! mert a már módosított, torzított jelet szeretném hangszínelni, nem pedig azt elérni, hogy most kiemelem a közepeket, és azt jobban vágja a dioda, a mélyem magasam meg neadjisten átmegy tisztán. Ennek nincs értelme szerintem, bár lehet vele kísérletezgetni
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
Az első esetben a torzításnál igazad lehet, de egy gitárerősítőnél nem mennek ilyen drasztikus torzításig el a dolgok!!! Harmonikus torzításról van szó, enniyre erős túlvezérlés már ott is hallatszik, nem feltétlenül szép ...

Idézet:
„Én így látom, de javítson ki valaki, ha tévedek!!! Az a fajta limiter, amit én javasoltam, mikor az invertáló fokozat visszacsatoló ellenállásával van párhuzamban ellenpárhuzamban két dióda.Mint a tube sreamerben. Bemegyen az 1kHz 1V meg a 4kHz 200mV,. Egyszeres erősítés mellett az 1V ot limitálja 600mV nél, a 200mV meg érintetlenül átmegy, szal elnyelésről sztem nem beszélhetünk”

Na ! Igen, ha bemenne egy 1 Voltos, és 200 mV-os jel, akkro erről beszélnénk, de én az egy voltra szuperponálódott jelről beszélek, egyfajta "szőr" a színuszon, ami a "0"-ától nézve 900mV, és 1,1 V! Ez már eltűnik a 600 mV-os vágásnál, mert "lekapja" a dioda a színusz tetejét,ésegy négyszögjelhez hasonló valami jön ki,teljesen más, új harmonikusokkal(is) ( javítás:ezt a sima antiparralell diodásvágóhozértettem ) (Szerintem) A Tube screamer egy jó hangú torzító, de kevés a torzítása!(metálhoz! Blueshoz rockhoz elég jó, sztem egyik legjobb hangú félvezetős"kispedál") Viszont ilyen szempontból nézve már nem is hülyeség,amit írsz (a logaritmikus erősítővel nagyon bekavartál nekem )
De pont az a jó abban a fajta "vágó" áramkörben, hogy nem drasztikusan "lecsapja" a szinuszt, hanem, mivel a visszacsatolásban van valóban kompresszálhat a jelen, és a felharmonikusok is átjuthatnak! De a tube screamerben is sztem ezen fokozat(ok) után van a (azt hiszem egy darab ) hangszín poti! (ittviszont lehet én látom rosszul)
Idézet:
„Nem szivatni akarlak ezekkel a dolgokkal, csak tisztán akarok látni a csöves erősítőkkel kapcsolatban és nagyon örülnék, ha valaki felhomályosítana , főleg a végfokozatokkal, torzításukkal kapcsolatban, visszacsatolás, damping stb oké. Dinamikus tulajdonságaik érdekelnének.”

Nem szívatsz!! Én sem vagyok egy nagy talentum, engemsi kell még "homályosítani" sokmindenkinek De ez eebben a szép!
Végfokozat csöves kivitelben a világlegegyzserűbbdolga,akár SE, akár PP!! A kimenőtrafótólsem kell ám félni! Tény, hoyg nagyobb dinamikávalrendelkezik,mintfélvezetőstársai ( hogy miért,.az előttem semvilágos, csak hallgatom, és ámulok ) Visszacsatolást ne kavard ide! Az nem a "csöves" hang meghatározója, azzalcsak "kordában" tartjuk az erősítőt, éstorzítását! Elis hagyhatjuk, legtöbb 3esetben akkoris működik! Nagyban meghatározza a hangot akimenőtrafó, mintszükségesrossz!! Gondolj bele:trafó, induktivtás!!! Rengeteg fázishibát, tranziesn "torzításokat" okoz! Egyesekszerintpont ettől "szép" a hangja! De ez mindHIFI! Hangszer erősítőknél a torzítást a véletlen szülte! Ezértmás a "rockosabb" túlvezérelt , széthajtottvintage torzítás,meg a "metálosabb" sokszor diodával is operáló elevedirekttúlvezérelt hang
(nekem az előző azsánerem ) na én is sok hülyeséget írtam már, ráadásulaspacesem mindig működik, úgyhogy befejezem .Azértahogy olvasom te is konyítasz az elektronikához ( sztem többet is mint én ), úgyhoyg sztem mindketten tanulunk majd egymás hozzászólásaiból( én is megvilágosodtam azimént a tube screamert illetőleg )

Üdv :Kócos
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
De ez az aszimmetrikus torzítás.amit írzs, tranzisztornál is igaz, ha a karakterisztika görbült szakaszáhozközel vesszük felamunkapontot! Ott is "elfogy" a bázisáram,és lezár a tranzisztor! Ha a karakterisztika lineáris szakaszának közepén vesszük fel a munkapontot,akkor van elég "hely" annak "fel-letolódni".Ha nagyon "fenn" vesszük fel, akkromeg hamarabb "veri be afejét" a színusz a tápba, mint, hogy lezárjon a cső
Szóvalnem ez határozza meg a "csöves" hangját szerintem
(#) ZSozsóó válasza kocos hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
Hali!!

Köfi a hozzászólást megen! Igen, a didóás vágással kapcsolatban neked lesz igazad, ahogy azt a 3/4 11 es hozzászólásomban írtam Godolkodtam rajta és bezony beugrott, hogy az a fránya 4X gyorsabb jel bezony "meglovagolja" az 1kHz-t és a tetje bezony eltűnik. Furiér bácsi tétele viccelt meg kicsit, csak később esett le, hogy itt "sajna" nemlineáris elemekről van szó


a logaritmikus erősítővel nagyon bekavartál nekem

tulajdonképpen a ellenparalell diódás invertáló erősítő sztem logaritmukus erősítő, csak a javított változatában szerepel 2 tranyó a diódák helyett. Sebaj, csak úgy mondom és valóban, ez inkább kompresszál, mintsem vágna drasztikusan, eleinte kerekíti a színuszt, aztán vág csak egy szint után, de ahhoz nagyon túl kell hajtani. A hsz poti valóban ezután van a TS ben is.
Szal ELFOGADOM amit mondasz, teljesen logikus és fizikailag megalapozott, amit a hamronikusokról tárgyaltunk


Tény, hoyg nagyobb dinamikávalrendelkezik,mintfélvezetőstársai

Sztem ennek a nagyobb "játszótér" az oka, nagyobb a headroom, meg épp ez a lágy torzítás, ha belecsapsz, nem durván vág, hanem csak kompresszál és az ,amire azt mondják, hogy a fülnek kellemesebb...valami iesmi oka lehet szvsz. Gitárjel elég tranziens, szal csúcsban az elején több száz mv is lehet, 4-500 is. teszem én azt csinálok +/-12V ról egy opampos fokozatot, 50X es erősítéssel, akkor bizony ez a csúcs beveri a fejét a tápba, de a lecsengő sustain rész simán nem. Az oan 50-100mV között lehet sztem max potiállásnál. Ha belegondolunk, hogy az attack rész 5X öse is akár a sustain résznek, könynen kiszámolható, hogy mekkora teljesítményű félvezetős erősítő kéne, amibe ez belefér. Sztem, de ez is a HIFI értelemben vett tiszta jelre igaz, ha már kcisit torzítunk, amit még gitárnál mondjuk "tisztának" mondanak, már más a helyzet. SZVSZ


Visszacsatolást ne kavard ide! Az nem a "csöves" hang meghatározója, azzalcsak "kordában" tartjuk az erősítőt, éstorzítását!

Eszem ágában sincs csak ez is fontos része, teljesen világos, hogy nyílt hurokban is megy. Csak csövesnél azért a visszacsatolás nem olyan, mint félvezetős társaiknál, mert itt bezony beleszól a hangszóró imped menete, mert alapban a kimeneti ellenállása a csövesnek összemérhető a hangszóró ellenállásával. Meg csövesnél nem olyan drasztikus a visszacsatolás sem, ahogy számolgattam.


Nagyban meghatározza a hangot akimenőtrafó, mintszükségesrossz

Egyet is értek, meg nem is. Tény ,hogy ha jól tudom, akkro a gitárkimenők elég jól fel vannak gerszetve, nem a lineáris szakaszon üzemel a vas, szal maga ez is okoz torzítást. Magasabb alsó határfreki, alacsonyabb felső, mint a HIFI nél, erre is lenne kérdésem, mert nem nagyon találtam ezirányú adatokat, hogy meddig visz át egy csöves kimenő. Úgy a méretéből meg felépítéséből én oan 5-7kHz-et saccolnék, de akár 9 is lehet. Nagyjából ez merre tendál? Tudom, ez a kivezérléstől is függ, pont a nem lineáris szakaszon üzemelő vas miatt, de úgy nagyjából?Ha jól tudom, ez onnan ered, hogy az első nagy gyártók mikor sufniztak, nagyrészt az akkori kor tömegcikkeit aprították bele a cájgokba, rádiókét, iesmiket, oda meg nem nagy sávszél kell3-4kHz, és gitárra ez frankó is. Na, azért nem feltétlenül értek azzal egyet, hogy ez a torzítás feltétlenül szükséges, de ez is erősen ízlés függő. Próbáltam már oan cuccot, amiben orbitális vason volt a kimenő, alacsonyabb gerjesztéssel, lineáris szakaszon üzemelve, és nem éreztem ,hogy hiányozna "valami". Természetesen nem vonom kétségbe, hogy ez kell, csak egyszerűen azt mondom: hogy nekem nincs rá igényem. Valakinek meg fájdalmat okozna így játszani, szal minden az ég világon összefügg mindennel, de főleg az ízléssel sztem

Terveztem egy-két ien - nagyon halkan mondom- szimulátort, ahol a kimenőt egyszerűen egy elsőfokú felüláteresztővel(alsó határfreki), meg egy másodfokú aluláteresztővel(felső törés) vettem figyelembe, mint frekvenciamenetet. Nem mondom, hogy korrekt és szuper, csak az én igényeimnek ennyi megfelelő.

A csőhangot nem az határozza meg sztem, hogy mikor veri be a fejét a tápba, az már nagyon komolyan túlvezérlet jel, hanem az egész karakterisztika. Az a rész a dominánsabb sztem, mikor a "rács limitál" ,mikor elérjük a katód-rács nulla feszt és ott létrejön egy vágás, meg a másik félperiódusnál fenn is egy enyhe kompresszió. Sztem ebben áll a trióda által keltett felharmok rejtélye. Terveztem egy soft knee limitert ami elég pontosan követi egy adott mukapontba állított ecc83 transzfer karakterisztikáját és elég pozitívak voltak az eredmények. persze messze nem ugyanaz, hiányzott belőle a "vákuum", valahogy így tudnám meg összefoglalni azt, ami hiányzott De harmónikus téren sztem rendben volt. Szóval görbékkel leírni egy ien összetett eszközt reménytelen, mindenre kitérni nincs értelme, éppen ezért kellenek olyan kompromisszumok a tervezésnél, mint pl nálam a kimenőtrafónál, felső- alsó törés és kész.

A végfokozat jóval összetetteb kérdés, azon megcsüngtem, mert nem nagyon értem. Mert egy ACDC ben Angus szólói egy elég komoly torzításnak tetszenek, holott tény, hogy itt nem nagy %ú THD ről beszélünk. Még kutakodok a témában mindensetre


Azértahogy olvasom te is konyítasz az elektronikához

Nem mondtam, hogy nem , villanymérnök lennék, ha minden igaz, csak a csövek maradtak ki az oktatásból sajna És így magamtól sajna lassan haladok, időm sincs sok, de kísérletező amatőrnek tartom magam

Hali, Zsolti
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
Hali!

Én meg villanymérnök leszek valamikor, csak nekem a matek nem az erősségem sajnos, úgyhogy engem, még ha akarna sem tudna megviccelni Furier bácsi, pedig pénteken automatka zh (brrrr). (igen szerény tudásom nagy résez sem ott ragadt rám ) Én a szimulációs programokkal sem vagyok úgy, mint csoporttársaim :
" Úúú! Olyan erősítőt terveztem!!!"
"És, hogy szól?"
" Nem tom, csak TINA-ban csináltam "
"ja! Bocs....
Én számolok, építek, mérek, hallgatok (utolsó kettő néha időben felcserélődik )
Igen azt vágom, hogy a TS "vágója" a logaritmikus erősítőre hajaz a diodák nemlineáris viselkedése miatt, csak először az "alapkapcsolás" villant be nékem egy db diódával, és nem tudtam mit akarsz vele kezdeni
A csöves, és tranzisztoros hang eleve különböző kell, hogy legyen, ha karakterisztikát nem is nézünk, már abból kiindulva, hogy a csőben szabad elektronok repkednek a "semmiben", a félvezetőben meg töltéshordozók (amikből pl a lyuk nem is "létezik" ) "ugrálnak" a kristályrácsban....Ide sztem nem érdemes matematikát, meg ilyesmit keverni, itt puszta tények vannak. Szerintem...Ez már fiziológia
Ezt az asszimmetrikus torzítást még mindig nem értem Mire gondolsz ? Hogy a szinusz alját, és tetejét nem egyforma mértékben vágja ? Hát ha ez nem tetszik, úgy állítom be amunkapontot, hoyg egyforma legyen Igen , negatív vezérlőfesz hatására, ha túl nagy a jel, a táp miatt esik a szinusz teteje, pozitiív félperiódusnál, ha a 0 voltot elérem, még nem feltétlenóül zár le a cső! rácsáramos üzemmódban, még erősíthet, pozitív előfeszről, ekkor az elektornoknak csak egy része jut el az anódra, a töbi a rácsnál a rácslevezető ellenálláson rácsáram formájában "távozik". Igen innen már tényleg nem annyira lineáris az erősítés, (hisz a karakterisztika igen görbült szakaszán vagyunk) és itt is laposodik a színus! Tény, hogy nem ugyanolyan az alakja, mint a másik félperiódusnak, és egy bizonyos pozitív feszültség után a cső le is zár!! De ezt nem érjük el hangfrekvenciás erősítőben soha!!!! Vagy ha igen, ez nem szól jól!! Sztem hamarabb veri be a feját a tápba a jel minthoyg ide eljussunk. Én építések közben néha jártam úgy, hogy elfelejtettem a rácslevezető ellenállást, vagy valamiylen hiba miatt lezárt a cső, és ez egy nagyon csúnya hang!!!! Zizegés, és gyakorlatilag nincs sustain, hanem mikor lezár a cső, megszűnik a hang .. Erről egy jól működő erősítőnél szó sincs, még a "négyszögesedésig" is alig megyün el!(az már lehet a végfok miatt, vagy a kimenő túlgerjesztése miatt )

Kimenőtrafó!
Ha jól tudom gitárnál olyan 70Hz-10kHz a max sávszéllesség! a gitárhangszórók sem sugároznak 10 kHz felett, inkább alatt! AZ felett csak a "szőr" van, meg a "zizi", azt nem akarjuk hallani! Az alsó határfreknevciát a primer induktivitás határozza meg. Ez jobbára a primermenetszámból, és a vaskersztmetszetből adott. Egyik függ a másiktól, d e azért a menetszámot mégis biztosabbra fel tudjuk venni ( az optimális illesztőellenálláshoz ), így a vasmérettel variálhatunk! Azt nem tudom menniyre vannak kigerjesztve ezek a vasak, sztem tényleg kicsit jobban ki lehetnek már csak azért, mert nemrégiben számoltam 15 wattra vaskeresztmetszetet, és kb 1,5-szer annira jött ki, mint a VOX AC15 trafója ránézésre.... De azért anniyra nem lehetnek a maxon, mert szólnak ezek "tisztán" is A felső határfrekvenciát a szórt kapacitások csökkentik, ezért a trafók tekersceit osztják, felváltva vannak a primer és szekunder (részletek) tekerve! Minél több részre osztják, annál ksiebbek a szórt kapacitások, tolódik feljebb a felső hatáfreki! Gitárkimenőknél ez nem érdekes, nincs is annyi részre osztva, pláne nem osztott csévetestes kimenőket hazsnálnak. Valaki mondta régebben egy másik fórumon, hogy jópár régi gyári csöves hangszererősítőt látott, és általában mindig a célnak megfelelő kimenő van : basszusnál marha nagy vas, ketté osztott primer, közte szekunder, gitárnál kicsi vas több részre osztott primer ...
A "szimulálásra" én is gondoltam ( szokták is effekteknél, na de nem a kimenőt, hanem a hangszórót szimulálni LC szűrőkkel, hogg ha PA cuccra küldik a jelet vonalból akkor se zizegjen) és az épített kombómban ( 6 watt egy db 6L6-tal ) két kis 8"os hangszóró van, aminek túl sok a magasa, és egy aluláteresztő szűrőt kipróbálok lehet a hangszóró elé. Afféle "hangváltót" De ezt nem lehet kiszámolni csak saccolni, és kísérletezni, mert én sem tudom mit akarok hallani, csak mikor meghallom, akkor rájövök, hogy igen, ez kell !!

Visszacsatolás: Én nem alkalmaztam ebben az imént említett 6l6-os kombóban sem, bár ez tiszta hangra hajaz, de csutka hangerőn elég kráncs, az El84-emben sem volt,illetve kipróbáltam, d ealig hallottam különbséget, az torz, de nem elég szép a hangja ( előfok , és kimenő hibája ) PCL86-os "hifimnél" van, oda kell a gerjedés, és a torzítás "hallgatható" szinten tartására! Épülő El84 -es "hifi" erősítőmben pedig kapcsolható lesz! Egyébként valóban, elég laza visszacsatolásokat alkalmaznak, amivel főleg a kimenő, és a hangszóró torzításait, tranzienseit fogják vissza (sztem)
Ja! Eddig még csak SE (single Ended, együtemű ) erősítőket építettem , ellenüteműt még nem, de hallottam egyet, kettőt, főleg régi Laney-ket! Viszonylag nagy kimenő, laza nvcs. Jól szól ..
Az említett kimenő "szimulátort", és soft knee limitert (utóbbit nem vágom, hogy mi ), hol tervezted? Csak papíron, illetve programban "készültek" el, vagy a maguk fizikai valóságában is, és szóltak is hallgattad is? Mert ha csak az előbbi, akkor ... Na érted! Mérve a tranyós erősítő is "audiofilebb", mint a csöves a rengeteg torzításával, aztán ha meghall egyet az ember, nem tud szabadulni a varázsától! Ugynígy hangszererősítőkben is . A Valvstate is Marshall, meg a JCM800 is, mégis menyi a különbség, nyilvánvaló, hoyg az utóbbi jobban szól, de mérve biztos a valvstatenek lennének jobb paraméterei (hoyg ne csak szdjam már szegény VS-et, megjegyzem, hogy nagyon tetszik a tiszta csatija )

AC/DC : Marshall plexi! Ez egy nem torzításra tervezett (szerintem ) erősítő! Nekem van ennek "koppintása" a Laney Sound, az sem torzít fél hangerőn ( ez meg Tony Iommy hangzása a korai sabbath albumokról )
Mindkét erősítő akkor torzít , mint állat, ha szénné van hajtva, ergo max hangerő! Minden torzít, az előfok csőtől kezdve a végfokon át a kimenőig! Mégis a két erősítőnek teljesen más karaktere van, pedig a trafókon kívül szinte uyganazon alkatrészekből készültek, a kapcsolás is hasonlít ( a végcsövek munkapontja nem! laney-ék szerették a nagy feszeket ).
Valószínű, hoyg angusnak már signature erősítői vannak, valószínű a kapcsolás sem az eredeti már, és szólóknál biztos, hogy boostol valamivel. Ezzel csak azt akartam demonstrálni, hoyg egy super lead első fokozatának, meg egy limiternek a "házasításából" félvezetős végfokkal soha nem fogok egy super lead hangot kiszedni! Lehet , hogy jól fog szólni, de nem lesz ugyanaz!!!! Ha lehetne (most a modellező erístőket ne vegyük figyelembe ) félvezetőkkel csöves hangot, teljesen hűen előűllítani ( csakis hangszererősítőkrőlm, és torzításról beszélek), már a nálunk tapasztaltabb, és okosabb mérnökök megcsinálták volna sztem, mert akkora haszon lenne rajta, mint az állat!!!

MIndenesetre felkeltette a figyelmemet az ötleted, és ha nem kezdődne a vizgaidőszak,(meg nem lenne rengeted fékbehagyott projectem), már biztosan a műhelyben ügyködnék rajta, és hallgatnám, hogy szól!!
Egyébként örülök ennek a "párbeszédnek", megint sokat tanultam olyan dolgot, amit az iskolapadban nem feltétlen szerez meg az ember

Üdv : Kócos
(#) ZSozsóó válasza kocos hozzászólására (») Máj 4, 2008 /
 
Hali!


Matek nekem sem volt soha erősségem, nem téma megmegy majd az is

Tina-t fenntartásokkal kezelem, vannak dolgok,amikre elég precízen megfelel, van amire nem. Ccsináltam ilyen méréseket, még a limiter terezésem elején, hogy megnézzem mennyire korrelál a tina a valósággal és elég jó eredmény lett, a tina-s dc transzfer 98% ban fedte a valóságot.

Félreértés elkerülése végett mégegyszer! Nem akarom ugyanazt! Csak egy kis egyedi cájgot, ami némiképp magán visel egy kis PP ízt, ha az ember odacsap neki, nem csak egy sima előfokozat tortyant. Vitatkozni ezért is nem akarok, mert írtam is, hiányzott a vákuum. persze, hogy kipróbáltam, van is egy épített példányom. Mérőeszközből sajna híjján vagyok, egy multiméter Úgy építettem meg a kis előfokozatomat, hogy az első csőt -bocsássatok most meg nekem- kicseréltem csak egy opampra simán, mondván, hogy a gitárjelekre az első cső még jócskán a lineáris régióban mozog. X erősítés, meg midnenféle bűvészkedéssel a katódbypass meg minden kutyafüle, megfelelő erősítés megfelelő frekvencián,. szal egy egzakt szonikus kopi az utsó preamp csőig. Az utsó preamp cső helyére meg jött ez a limiter. Volt egy kis agymenésem és úgy csináltam, hogy átkapcsolható relékkel JTM 45 / SLP re Gyanítom írásaidból, hogy te is fejből nyomod már a kapcsi rajzokat, szal tudod mi a az eltérés kb Gondolom csöves gurukat már elfutotta a méreg, iet tenni Működik, szal nem csak szimu, mérés, hanem egy működő példány. Csak megmondom őszintén kicsit elszámítottam magam....

Megunván a számolgatást, kerestem egy egyszerűbb utat, http://amps.zugster.net/tools/triode-calculator és itten számítgattam az erősítéseket. 2,7kómos katód ellenállásnál 22X es erősítést dob ki unbypass, tehát amikor még a 680nF "hatástalan", meg 59et azokon a frekiken ahonnan már bypassol a 680nF. Ez az erősítés megvan a normal csenelen is, szal ha pl bridge-elem a két csennelt, akkor jópár volt keletkezik ott az anódokon, ami össze is adódik, szal bőven fölé megy annak a kb 1-1,2V os utsó preampcső rácselőfesznek. Szal én túlhajtottam, amennyire lehetett, ezt nem kellett volna, majd lehet kcisit mahinálok vele, újra előveszem, scökkentek az első fokozatok erősítésén.

Hnagszórót szimulálni nem célom, mi a fenének, ha ott van abban a fránya dobozban, úgyis egy atom lomha -megjegyeznm azonban kíváló- HSZ2000 es 12" es. Szal azon alulátereszteni már nem akartam , viszont hiányzott a jelútból még a kimenőnek a sávhatárolása. Azért tettem bele.

Angus nem boostol elvileg semmivel szólóknál, bár ki tudja a wirelessnek mi a kimenete..szal lehet ,hogy ritmusnál letekerni 0,0001 re a hangerőt a getáron, szólónál meg felnyomja Fene tudja.


Lehet , hogy jól fog szólni, de nem lesz ugyanaz!!!! Ha lehetne (most a modellező erístőket ne vegyük figyelembe ) félvezetőkkel csöves hangot, teljesen hűen előűllítani ( csakis hangszererősítőkrőlm, és torzításról beszélek), már a nálunk tapasztaltabb, és okosabb mérnökök megcsinálták volna sztem, mert akkora haszon lenne rajta, mint az állat!!!


1., nem is az a cél, hogy ugyanaz legyen

2., nem szabad így hozzá állni, ha mindig ugyanazt ismételgetjük, ugyanazokat a kapcsolási részleteket, meg kicserélünk 3 kondenzátort egy effektben pl és azzal áltatjuk magunkat, hogy mi most aztán tervezünk, akkor sehova nem jutna a világ.

Ez az én szerény véleményem, küzdeni kell és kész. Már kb 2 éve ennek a témának a megszállotja vagyok, és eddig csak az utóbbi 3-4 hónapban sikerült összehozni valami ízléseset egyáltalán. Nem szabad feladni, kész. Majd lövök egy képet a cájgról, ha éppen érdekel, no lépek, lehet nekiülök moddolgatni kicsit mi sül ki belőle..

Zs.
(#) kocos válasza ZSozsóó hozzászólására (») Máj 6, 2008 /
 
Hali!!

Most nem nagyon lesz időm válaszolni, mert tanulnom kell Csak a csöves erősítő építés topikba nézek be hébe hóba! Ha gondolod "gyere át" Te is, ott is vannak szakik, bár nem zenészek, de nagyon értik a dolgukat!!!!
(#) ZSozsóó válasza kocos hozzászólására (») Máj 6, 2008 /
 
Hello!

Sajna nekem is sok a melóm mostanában, meg egyéb maszek elfoglaltság.. Egyelőre úgy döntöttem, hogy maradok egy jcm800 szerű előfokozatnál, de csak a "középső két" trióda marad benn, az elejét meg opampal megboostolom kicsit, kb oan átvitellel, amit a 2,7k katódell meg a 680nF byp kondi csinál. Nagyrészt torzításra használnám úgyis, de érdekes cuccnak ígérkezik, mert egyrészt egyszerű, meg meg is húztam a határt 1db ecc83 nál, meg viszonylag sok helyen lehet variálni, így van "játszótér" az egyedi hangzáshoz

Gondoltam úgy elsőre az eredeti kapcsolás második triódájának a katódellenálását leviszem 10k ról 4,7k-6,8k körülire, így egy kis extra gént kapok, ami majd kárpótolja az első fokozati kevés opamp boostot. Meg teszek bele ien sweepelhető közép potit is sztem, meg presencet, mint a mesa dr-nál, szal a tone stackot kicsit módosítgatom, aztán lehet marad az eredeti, de ezt szeretem, kipróbálni, módosítgatni fene tudja...

Utsó cső helyére meg megy egy IRF mosfet, maradok ennél a felépítésénél asszem, a vol potival meg majd sörbe egy ellenállás Utána beteszek egy feszkövető opampot, esetleg alul- felüláteresztés, aztán irány a vég IC.

Vizsgákhoz sok sikert

Zs.
(#) suhanc92 válasza Müszi hozzászólására (») Júl 20, 2014 /
 
Szia!Ez a transzformátor összekötés hogyan is megy?
Valahogy nem értem melyik oldalát kell összekötni mivel és milyen feszültséget nyerek így?
(#) Kaloz Arpad válasza titi hozzászólására (») Márc 18, 2021 1 /
 
Szia !
Szerintem csöves tv-t jól fel lehet használni csöves erősítőhöz. Részben a benne található csöveket, valamint szerintem a tápegységét is. A szükséges tápfeszültségek eleve meg vannak benne+a fűtőfeszültség is. Nem kell hálózati trafót tekerni. Egyedül egy 1:1-es trafót kell szerezni kellő teljesítménnyel, ami azért sokkal könnyebb, mint egy hálózati trafót tekerni. Ez amiatt kell, hogy a fázis ne juthasson ki a testre. (Munkavédelmi okokból sok helyen használnak 1:1 trafót.)
Egyedül a hangkimenő trafót kell megtekerni. Mondjuk az is van benne, de az általában kis teljesítményű.
Következő: »»   3 / 3
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem