Ne akarjál kapcsolási rajzot, mert nem mennél vele semmire. Egyébként az impulzushegesztés technika gyakorlati elterjedése inkább a '80-as évek eleje-közepe. Amikor már megfelelő áron elérhető volt sokféle integrált áramkör és a gyakorlati megvalósításhoz a szakember gárda is kikerült az egyetemek padjaiból.
Az első ilyen gépek még bipoláris teljesítmény fokozattal készültek, komoly meghajtó fokozattal. A szabályzó és PWM fokozat 30-40 integrált áramkörrel egy nagy méretű kétoldalas nyákra építve készült. A Fronius első invertereinél az impulzus fokozatot és a funkció kiválasztást még egy külön egységben a géppel és előtolóval kábellel összekötve alakították ki. ezen lehetett beállítani az impulzus frekvenciát, előtolást, huzalfajtát és átmérőt, védőgáz fajtáját stb. Ebben EPROM-ba írva tárolták a különféle hegesztési programokat amelyeket a gyárban írtak bele. Ez volt a régi analóg megoldás. Az újabb,korszerűnek számító twinpuls eljárást már csak CPU-k segítségével lehet megcsinálni, ilyen megvalósításába egyszerű halandó csak akkor kezdjen, ha végtelen sok szabadideje van, és kellően fel van vértezve a hegesztéstechnológia rejtelmeinek ismeretével. Persze az se árt, ha rendelkezik némi elektronikai ismerettel. Persze létezik "fapadosabb" megoldás is, tirisztoros egyenirányítóval, hagyományos trafós gépekhez, de ezek közel sem hoznak olyan eredményt mint az elektronikus gépek impulzusszabályozása.

Inverterest könnyedén meg lehet csinálni!

Leginkább probléma hogy alig találok róla valamit, normális ábrákat leírásokat sem, nem hogy gépek rajzait, tulajdonképen a kisfeszültségű oldal érdekelne első sorban, meg egy két freki menet...

És egyenlőre még az általad leírtak nem tántorítanak el az elképzeléstől hogy megvalósítsam, egyenlőre nem olyan tudással rendelkező gépben gondolkozom mint a többmillás cuccok, egyértelmű... Hegesztő mérnök még nem vagyok Annyival azért tisztában vagyok hogy mint hegesztés is óriási ismeret anyag, és mellesleg nagyon érdekes!

Na de ha netán véletlen, van ilyen kapcsrajz jöhet!

Hát azért annyira nem, magát az invertert amit itt általában tárgyalva van, azt tényleg, de a végére kicsit más kellene, emeltebb fesz első körben, valami 50V környéke. Egy fet vagy igbt csomag, ami elbír 300-400A-t, valami ami szépen előállítja neki az egyen feszt, na meg utána ami kapcsolgatja ezt és persze megcsinálja a hullámformát pwm kitöltésből....

Szóval annyira azért nem egyszerű, ahogy azt mpisti is írta...

Az inverteres gépeknél -DC gépekről beszélek-jellemzően a primer körben oldják meg az impulzusmodulációt. Egy sima impulzusgenerátorhoz képest annyi a eltérés,hogy az impulzuscsomag a PWM vezérlőhöz van szinkronizálva. Régen gyártott a Rehm és az ESS is olyan trafós gépet, ahol a szekunder egyenirányító után volt egy nagy teljesítményű chopper. A Rehm-nél egy csomó párhuzamosan kapcsolt kommersz FET, az ESS-nél egy bazi nagy FET olyan kialakítással hogy mindkét oldalon hűteni lehetett, -olyan volt mint a tárcsatirisztorok- ezek végezték a teljesítmény szabályozást normál és impulzus hegesztésnél is. Az ESS-nél teljesen analóg módon volt megoldva minden paraméter beállítása, ha valamelyik vicces kedvű dolgozó egy kicsit belepiszkált a trimmereknél, nem volt egyszerű az újbóli beállítás.
A Rehm-nél komoly pufferbank volt a 3 fázisú egyenirányító és a chopper között, az ESS-nél nem láttam kondikat, viszont a kimeneti fojtója az eléggé méretes darab volt. Ha jól emlékszem a gép típusa GLC 403 PA-TS, de ebben nem vagyok teljesen biztos, mert vagy 25 éve volt vele dolgom. A mai AC/DC gépeknél -nem bóvli kategóriára gondolok- a teljesítményszabályozás a primer oldalon, a hullámforma és impulzusfrekvencia beállítása a szekunder oldalon történik, tehát az impulzus csúcs és völgyáramának értékeit a primer oldalon szabályozzák. Ezeknek a szinkronizálása már csak mikrovezérlőkkel lehetséges, ezekben a gépekben már egynél több mikrovezérlő dolgozik.

Semmivel sem több ez, minthogy modulálják a kívánt hegesztő áramot!!
Potis áram beállítású gépnél ha TE elég gyorsan tudnád tekergetni a potit, meg is lennél
Semmi extra sincs a szekunder körben, a szabályzást még a primér körben megoldják!
Avim van ilyen eladó... mivel vettem AC avit... na annak van a szekunder körében is egy tonna tranyó!!

Mpistinek:

Nem feltétlen kell mikroproc, egy raklapnyi kommersz digitális és ananlóg ic is megteszi, kis avi-mnak is majd egy A4 lapnyi a nyákja, plusz a kiegészítő panelek. Hiszen a program is csak logikai kapcsolatot ír le...

Az AC avimba sincs proci, cserébe még nagyobb a vezérlő panel!!

Tudom, most az jön, hogy nekem gagyi gépeim vannak...

Hát azért van ott extra ha akkora panel kell hozzá, különben tényleg elég lenne csak a poti

Primer kör már adott, a szekunder is részben, egyen áram is van, már csak a többit kell kivarázsolni, de akkor még kotrok addig meg legalább a kapcsoló részt megoldom , utána jöhet a "potitekergető " program egy arduba pl, és meglátjuk mi lesz, csak előtte legalább egy alap kapcsolást jó lett volna látni ....

Potival beállítsz egy áram értéket, pulse amp potival egy másik áramot, meg a frekit egy harmadikkal, kitöltést a negyedikkel. Aztán ezt a két áramerősség beállítást váltogatja, az utolsó két potival beállított ütemben! Ennyi! Nem egy rocketscience...

Szó sincs arról, hogy a gépeid gagyik lennének. Ha neked az igényeidnek megfelel, akkor felesleges milliós gépre költeni. Tisztában vagyok vele hogy a proci csak egy vagon digitális áramkört helyettesít, de azért egyszerűbb programozással logikát kialakítani,mint huzalozással utólag módosítani,ha valami pont nem úgy megy mint kellene. Láttam már ilyet neves gyártó régebbi gépében,ahol vezetősáv átvágásokkal és póthuzalokkal oldották meg a problémát, és ezt nem csak egy gépben,hanem egész szériában. A komolyabb gépekben is eléggé méretes a nyák, -annak ellenére hogy 1-2 CPU lakik a nyákon- cserébe viszont egy csomó egyéb alkatrésznek is marad hely. Így lesz a pár ezer Ft-os nyákból milliós tétel,ha cserélni kell. a potis hasonlat logikailag igaz, de a gyakorlatban azért ez kissé másként néz ki.A potis hasonlatnak tökéletesen megfelel régi tirisztoros impulzushegesztő,sőt az olcsóbb analóg gépek szabályozása is, de azoknál a gépeknél ahol folyamatosan figyelik az ívparamétereket,ahol nem csak az íváramot állítják hanem a varratszélesség és mélység paraméterei is beállíthatók,azt nehéz lenne pár db IC-vel kivitelezni. Persze a MIG/MAG és TIG eljárás más-más szabályozási paramétereket kíván,egy multigépnél sokkal egyszerűbb ezt beírni egy prociba,és az teszi a dolgát. Normális áramköri kialakítás mellett sokkal kisebb eséllyel lesz proci hiba mint bármilyen más elektronikus alkatrész meghibásodás, és ez nem egy utolsó szempont.A szinkronizálás pedig egy modern gépnél létkérdés, mivel az íváram alakja nem egyszerű négyszög, hanem egy impulzuson belül több értéket is felvehet a leolvadástól függően. Ez természetesen a MIG/MAG eljárásra igaz, a TIG eljárásnál az áram alakja és AC eljárásnál a polaritás szimmetria az, ami meghatározza a varrat minőségét az elektronika oldaláról, de az emberi tényező sem elhanyagolható. A gyártók szemszögéből a fejlesztés mindinkább abba az irányba tolódik el,hogy minél kevesebb legyen a varrat minőségében az emberi tényező.