Én úgy gondolom, hogy aki hegeszt annak alap, hogy minimum C jelű megszakítót tesz fel. A legtöbb gyári Co hegsztőben egymás mellett vannak a tekercsek. Minden trafó ejti a feszülséget, az a lényeg hogy hegesztés közben jó legyen a munkapontja. Azért az erős túlzás hogy úgy fogja ejteni a feszültséget mint az MMA trafó. Ott azért olyan laza a csatolás hogy 25-40V-ot esik a feszültség. A kondikkal soha nem szokott probléma lenni, csavaros csatlakozásúak.
A Weld-impex gépek jól hegesztenek, pontos a munkapontjuk, viszonylag megbízhatóak, csak annyi a bajuk hogy drágák. Van ettől olcsóbb is, ami ugyanezt a minőséget tudja.
A mag trafónak annyi az előnye, hogy könnyebb egy ugyanolyan köpeny típushoz viszonyítva, viszont macerásabb a tekercseket elkészíteni. Mindkettő alkalmas hegesztőgép trafónak.

Én meg úgy gondolom, hogy csak ezért nem fogja senki újraépíttetni az egész óraszekrényt, meg átkábeleztetni a fél házat. Főleg azért nem, mert a 45 éves trafós masina, az inverter, meg az általam összetákolt Co is elmegy a B-sről is. Saccra mindegyiknek 120A körül van a vége, ami éppen elég a ház körüli munkákra. Ez legyen azoknak a problémája, az enyémen egymáson vannak, meg amit láttam értelmesebb 3 fázisú gépet, azoknak is mindnek egymáson volt, nem véletlenül. Nyilván, csak épp az nem mindegy hogy mennyire. Nem, ott éppen ugyanakkora a csatolás mint a képen látható Co trafón, mert ugyanúgy a primer mellé van téve a szekunder. És ha ezen is ugyanúgy 50-55V körüli effektív feszültség lenne, akkor ugyanúgy lehetne hegeszteni elektródával vele, mivel éppen ugyanúgy esne a feszültsége.
Terhelj meg egy hasonló méretű és teljesítményű EI trafót, meg egy toroidot vagy hiperszilt ugyanakkora terheléssel, és figyeld hogy mennyit esik a feszültségük. Már ott is szép különbség lesz, pedig az EI-n mellé sincs tekerve a szekunder a primernek. Tekerd mellé, és nézd meg utána. Látni fogod miről beszélek.

Na jó.
Néhány szemrevételezési dolog.
1. A trafó nem szétszedhető javítás céljából. Hegesztve van.
2. Az egész szerkezet nem oldható kötéssel van összerakva.
3. A trafó sem kiszerelhető, szintén be van hegesztve a házba.
Illik csavarokat használni kötőelemként, mert bármi előfordulhat, meghibásodhat, akkor javítani kell. Nem akarom illetni az összeszerelést, de ez valami hányadék munka. Bár ettől függetlenül még lehet hogy jól működik. De tegyük fel hogy igen. Akkor miért nem lehetett volna egy kicsit több lóvét befektetni a gyártásba, és a varratok helyett csavarokat használni??? Legalább ennyit adhatna magára a gyártó! Nem irigylem azt, akinek egyszer egy ilyen gépet javítania kell.

Tudtommal az induktív jellegű terhelések védelmére C jelű megszakítót szokás felszerelni, a B jelű ohmos terhelésre védelmére való. Én még nem is láttam B jelűt, pedig dolgoztam Émásznál 3 évig. Egy megszakító cseréhez nem kell átvezetékelni a házat, mivel ezek a jelölések a gyorskioldóra vonatkoznak.
Itt most nem azon van a hangsúly hogy mennyit esik a feszültség, hanem azon hogy a hegesztés által előidézett terhelés hatására hova fog beállni a munkapontja a trafónak, mondhatnám úgy is, hogy teljesen mindegy az üresjárási feszültség ha a feszültség-áram arány hegesztés közben megfelel a következő képletnek: Uív=14+0,05*Iív
Mellékelem két német gyártmányú Co gép trafó képét.

1. Annak ellenére szédszedhető.
2. Sarokcsiszolóval szokás szétszedni.
3. Nincs belehegsztve, csak a trafó és a fojtó közös sínen van az egyenletes súlyelosztás miatt.
Ezek mind megszokott dolgok a hegesztőgép gyártásban, minden gyártó csinálja, bár töbnyire AWI hegesztéssel szokás, az nem ennyire feltűnő. Tudna gyártó olyat is csinálni amit írsz, de az növeli a költségeket.

Ebben teljesen igazad van. Minden szétszedhető a kellő szerszámmal.
De egy trafó szétszedésénél javításnál ne kelljen már roncsoló szerszámokat használni. Viszont nem hiszem hogy annyira drága lenne néhány csavar beépítése. Viszont egy dolog tény. Így sokkal gyorsabban össze lehet rakni a készüléket. Tudom fogyasztói társadalmunk van. Én azon kaptam agymenést amikor megláttam az újabb autóknál hogy a szívócsövek, amik a forró hengerfejre vannak felcsavarozva műanyagból készülnek. Akkor kiáltottam fel. Mi lesz még itt??? Műanyag kipufogó csonk???
Na mindegy szebb megoldás lenne a csavarkötés. De mondom ettől függetlenül még lehet hogy tökéletesen működő gépről beszélünk, csak nem a legszebb a kivitele.

Megmondom őszintén én sokkal jobban szeretek ilyen hegesztett trafóval dolgozni, mert elvágod a hegesztést sarokcsiszolóval és szét is lehet szedni, a lemezek egyben maradnak. Utána pedig úgyis összehegeszted nem is fog látszani amit a sarokcsiszolóval vágtál. A csavarosnál tízszer annyi ideig tart kiszedegetni a lemezeket, aztán visszarakosgatni egyenként.
Manapság egy gyárban nem az a jó mérnök aki a legjobban működő dolgot csinálja, hanem az aki a legolcsóbban meg tudja oldani az üzembiztonságot, illetve az aki úgy tud tervezni, hogy egy bizonyos idő után tönkremenjen a termék, ez utóbbi nem jellemző a hegesztéstechnikára szerencsére. A Te esetedben az a műanyag csonk ha üzembiztos, akkor nincs vele semmi probléma, lehet hogy több 100 fokot is kibír, valószínüleg nem sima polietilén.

tdi75 nem a trafó lemezelésének összerögzítésére gondol, annál rendben van hogy össze van hegesztve a lemezcsonag. A trehányság a trafó mint egység rögzítése a készülék dobozban.
Ahhoz hogy a trafót kiszereljék, ki kell varázsolni az egész szerelőlemezt/keretet
(gondolom az csavarosan rögzül a dobozba) aztán lehet a szerelőlemezről levagdosni ami kell.
(a dobozban beszerelt állapotban a trafó túlsó felén nehezen lehet elflexelni a rögzítését).

Amúgy a gép olyan minimál kivitelezésű (éppen tudja, amit kell), mind mechanikailag, mint elektronikailag. Milyen lehet ennek a tolóműje (gondolom maradtak a minimál elvnél)?
Ellenben jó drága. (ennyiből lehet venni inverterest minden szükséges kiegészítővel (palack, reduktor, munkakábel, kiskocsi és még egy guriga drót is!))

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat!

Hűtés szempontjából nem hátrány hogy az egyenirányító a kondikkal egybe van építve, és nem is a ventilátorral szembe van? Állítva szerelve, a ventilátorral szembe rakva szerintem jobb lenne a hatásfoka és a bekapcsolási ideje is. Nekem tetszik, hogy javítás szempontjából két szögvas keretre van építve minden. Az elektromos kábelek lekötése után 4csavart kell kivenni, és egybe kijön a trafó,fojtó,minden. A trafó tekercselése viszont elég kesze-kusza, ez befolyásolja esetleg az élettartalmát?
Egy kft-én keresztül venném, így nekem kb 142000ft ba lenne a gép, ennyit megérne szerintetek?
Ilyen a huzaltoló rendszere:

Szia! Az a huzal toló egész jól néz ki szerintem, de majd megmondják a sokat látott tapasztalt rutinosok. Ha jól látom akkor ez a gép 2 fázisról is tud üzemelni. Ott a dugó Innen kezdve azt mondom hogy nagyságrendekkel jobb mint az én Einhell gépem.

Bocs megtévesztő a kép, csak egy fázist tud a gép. De az előtoló az ugyan ilyen benne.

Őszintén? Nem 142-t, de 100-at sem adnék érte. Persze az én véleményem nem mérvadó, mert én inkább építenék. És nem tudjuk azt sem hogy mire kell. Mert ha termelni, akkor teljesen mindegy mennyiért veszed, mert visszahozza majd az árát (hacsak nem előbb megy tönkre). Ha meg csak otthonra barkácsolni, arra szerintem luxus. Az enyém palackkal együtt sincs 35-40-nél többe, mondjuk ez nem új.

35-40 palackkal együtt, nem semmi, hogy ennyiből kihoztad. Milyen géped van? Lassan évek alatt szerintem behozná az árát.

Igen, ha nem az védi közben a lakás fogyasztóinak egy részét is. Mert oda nem megengedett a C.
A villamos ívnek adott ellenállása van, ezért koránt sem úgy van, hogy tekerünk egy bármilyen nekünk tetsző trafót, és az majd jó lesz mert beáll valahova. Erre a legjobb bizonyíték hogy az MMA trafó nem lesz jó Co-nak és fordítva. Persze lehet egy adott tartományon belül lavírozni, ahogy a gyártók is megteszik ezt a költségeik csökkenése érdekében. Meg ahogy én is megtettem, és felhasználtam egy olyan kész trafót, ami nem erre készült. Aki közelről meglátná a dobozban, el sem hinné hogy én ezzel hegesztek.

Tettem fel róla képet régebben, hogy ebbe a topikba-e vagy máshova azt meg nem mondom. Ez olyan, hogy abból készült amit itthon találtam, meg vettem hozzá Phile80-tól egy komplett használt mechanikát (tolómotor, csatlakozó, kábel, gázszelep). A többit meg köré építettem.

Most nem tudom hogy van-e viszonyítási alapod egy gyári géphez, vagy eltaláltad a munkapontot. Egy szóval sem mondtam hogy jó lesz oda bármilyen trafó. Lehet hegeszteni MMA iverterrel CO-ként is csak nem lesz olyan a beolvadás. Pár éve csináltam egy tesztet és kipróbáltam egy MMA inverterrel, kevert gázzal, tettem is fel képet a varratról. Mpisti is kipróbálta és azt hiszem Ő is tett fel képet a kettéfűrészelt varratról. Működik mert hegeszt, csak közel sem olyan mint egy gyári Co gép, sziszegő hangot ad és nagy cseppekben olvad le az anyag, ami abból adódik hogy túl magas az ívfeszültség. 100A-en 5V a különbség.

Szia! Akkor elképzelhető, hogy nálam is a túl magas ívfeszültség miatt sziszeg a hegesztő? Mennyinek kell lennie hegesztés közben?

Itt a képlet: Uív=14+0,05*Iív
De hiába, ha nem tudod mérni az áramot.

Már nem emlékszem, de mintha Te írtál volna a magas üresjárati feszültségről. Ebben szintén visszaköszön az amiről tegnap írtam. Nem biztos hogy jó a trafód, sokat esik a feszültsége, ezért van magas üresjárati feszültségre megtekerve. Csakhogy azzal meg az áttétel lesz a baj. Nem mindegy, hogy egy 27-32V körüli csúcsfeszültségnek kell beállni arra a 18V körüli ívfeszültségre, vagy a 40-45V-nak, mert valami ilyen rémlik nekem.

Már nem emlékszem a pontos értékekre, de valami ilyesmit mértem. Akkor ez így nem is jó? Lehet ezzel a trafóval kezdeni valamit?

Nem láttam sem képen, sem élőben, így nehéz bármit mondani. Akkutöltőnek még biztosan jó lesz. Egy trafó szórása (csatolása) még 50Hz esetén is jelentős hatással van annak rövidzárási áramára, ennél fogva a feszültségesésére is. Ha egy nagyobb szórású (lazább csatolású) trafót mint pl. a hegesztőtrafó rövidre zársz egy kis időre (pl. leragad az elektróda) nem történik semmi. Ha ugyanezt eljátszod egy kis szórású (szoros csatolású) trafóval, az le fogja koppintani a hálózati automatát, pedig a 2 trafó teljesen egyforma, csak másként lett kivitelezve (megtekerve), azaz csak a tekercsek csatolása más.
Aztán, egy trafó menetszámának áttétele nem csak a feszültséget hanem az áramot is transzformálja. Tehát, adott bemenőáram mellett, nagyobb áram akkor lesz a szekunderen ha nagyobb az áttétel, azaz kisebb a szekunder feszültség.
Azt a trafót megcsinálta valaki, valamikor, valahogy, ha nem jó a már általam leírt okok miatt, akkor két dolgot lehet csinálni. Vagy venni kell helyette egy másikat, vagy foltozgatni, javítgatni kell a trafó hibáját, mert áttekercselni akkora munka és költség hogy nem éri meg.
Mondanám hogy tekerj le a szekunderből (hogy nagyobb legyen az áramáttétel), és tegyél bele jóval több kondit (ami ellensúlyozza a rosszabb csatolásból adódó feszültségesést), de ha laza a trafó csatolása akkor ezzel a megoldással sem biztos hogy jobb lesz. Egy próbát megér, ha van a trafón olyan hozzáférhető hely ahonnan tudsz csinálni egy plusz leágazást, és oda tudod vinni az egyenirányítóhoz, mert akkor nem kell szétbarbarizálni rajta semmit, ha nem lesz jobb, visszaállítható az eredeti állapot.
Csak úgy mondom, hogy az én szedett-vedett trafóm szoros csatolású, de az is így lett jó. Levettem róla a fele szekundert, és kapott még kondit.

Köszönöm! Megnézegetem mit tehetek. Nagyon nem szeretnék belenyúlni már. ÍG is átterveztem az egész gépet.

Szia
Az a C1 kondenzátor rossz helyre van forrasztva. Szerintem.
kompakt 200

Sziasztok!
Valakinek van valami információja a képen szereplő hegesztőről?

Köszönöm!

Szerintem totál TIP. 145 .
Jó lenne egy pár kép a belső részéről is.

Jövő hét elején lesz nálam, akkor tudok képet csinálni.
Addig is kösz.