Nem értem, miért nem ide vitted a géped javíttatni? Nincs is olyan messze. http://www.trakis.hu/atrakisrol/?menuid[]=0&lngsel=0

Vagy ide. http://hegesztogepeink.hu/

Szia, van egy keveset használt általad keresett huzaltolóm eladó.

A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon nem mindegy hogy hogyan néz ki az a trafó! Mert ha laza csatolású, akkor kisebb rövidzárási árama lesz, azaz jóval nagyobb pufferfeszültségre lesz szükséged mint egyébként.
Pl. én általában 85A környékén használom, nálam ehhez 30V puffer fesz, azaz kb. 21V-os szekunder feszültség tartozik. Viszont nekem szoros csatolású trafóm van. Ha neked nem az van, akkor ekkora feszültséggel csak szikráztatni tudsz majd, hegeszteni nem. Mert ahhoz egy olyan trafó esetén 40V feletti feszültségek kellenek, láttam olyat ahol 45-50V körüli pufferfeszültség van!
A elektrotechnika itt is ugyanúgy működik, a kondi a félhullám csúcsfeszültségére töltődik, azaz a mért effektív érték 1,41 szeresére.

Szia!Köszönöm a válaszod!Akkor ezek szerint jobb ha szorossabb csatolású a trafó meglegyen az áram a nagy feszültségesés ellenére is.Ahogy itt olvastam a szerint a szorossabb csatolás osztott primer és szekunder tekercsel érhető el lehetőleg az osztott primer fölé tekerve a szintén osztott szekundert.A trafó amit felszeretnék használni az egy Hetra 130U trafója eleve ilyen felépítésű .Az elgondolásom a következő : a trafót úgy tekerném át,hogy a két vasmag oszlopon egyenlő arányban elosztva a primert leágazásokkal tekerve hogy ezeket egy 2 tárcsás kapcsolóval átkapcsolva szabályozható legyen a feszültség és vele a hegesztő áram.A primer tekercsek felé szintén osztva tekerve a szekunder tekercseket.Eredetileg a szekunder tekercsek is sorba vannak kötve csak nem pont egyenlő arányban.Én egyenlő arányban osztva tekerném és a közép leágazást is kihozom és így alkalmaznák 2 utas egyenirányítást,nem Graetz kapcsolással!Így lényegében a két szekunder tekercs áram szempontjából párhuzamosan dolgozna az egyenirányítás után levehető áram szempontjából.A vasmag keresztmetszet adott gondolom ezért a max. áramnál a bekapcsolási idő persze csökkenne,de igazából főleg alacsony és közepes áramerősségen szeretném használni a készüléket!Írd meg,hogy jó -e az elgondolásom,hanem mit csináljak máshogy!Még a huzal előtoló megoldása ennek beszerzése kérdéses számomra.A vezérléstől nem félek az megoldom,hozzá...

Sajnos kimaradt amit leírtam egy része!Tehát ami kimaradt ha szorossabb csatolású a trafó akkor könnyebb előre méretezni,ha laza a csatolás akkor több kisérletezést igényel,hogy az áram meg legyen a nagy feszültség esés ellenére!

Némi túlzással az elektródás hegesztéshez áramgenerátor, a fogyóelektródáshoz pedig feszültséggenerátor szükségeltetik, azaz teljesen más tulajdonságú, ezáltal kinézetű trafóra van szükség. Szoros csatolás kell, osztott csévetest, két félprimer, rajtuk a két félszekunder.
Két tárcsás kapcsolót nem biztos hogy könnyen szerzel, a sima is aranyárban van, nekem is csak hirdetési oldalon sikerült találnom pár darabot a bolti ár töredékéért, ez 6 állású.
Két ilyen kapcsoló, és akkor mindkét félprimer kaphat leágazásokat. A kísérletezés nem teljesen úszható meg, de ha ilyen elrendezésű a trafód akkor nem lesz nagy feszültségesése, és szerintem biztosan nem kell 25-27V-nál nagyobb szekunder feszültség, az lehet a maximum, onnan meg mész lejjebb a leágazásokkal mondjuk 3V-onként.
Az a lényeg, hogy az üresjárati pufferfeszültség és a tizen akárhányvoltos terhelt ívfeszültség között mekkora különbség adódik. És igen, minél szorosabb csatolású a trafó, annál kisebb lesz ez a különbség, annál könnyebb lesz előre méretezni és annál kevesebbet kell majd kísérletezni.
Ha nincsenek nagy igényeid akkor a vezérlés az szinte vicc, áteresztő FET, poti, gázszelep, az egészet elviszi egy kis relé a nyomógombról, csak feltétlenül külön trafóról kapja az egész a tápfeszt, hogy véletlenül se ingadozzon a motor sebessége. Én a trafót sem csattogtatom, nem is tudnám csak lágyindítóval mert hiperszilem van, minden indításnál lekoppintaná az automatát.

Köszönöm!Most jelenleg a trafó terheletlen szekunder feszültsége fokozattól függően 47-54 V .Nagyon jól bevált kis trafó 30 év alatt rengeteget dolgoztam vele.Nem is az enyémet kívánom szétbontani hanem veszek még egy ilyet és azt!A jó fogáson 10-15 ezerért most is van több ilyen eladó.Csak bele néztem és a látottak alapján rákérdeztem,hogy jó -e az elgondolásom.Akkor veszek egyet és neki állok!

Árban az nem lesz kevés. Megveszed 15-ért a trafót, meg még közel annyi lesz rá a huzal, az már 30, és még meg is kell tekerni, stb. Ha közelebb laknál adnék egy 3 oszlopos trafót jelképes áron, le kell bontani róla a rezet, meg kivágni belőle a középső oszlopot. Elküldeni nem tudom a súlya miatt.

Úgy terveztem, hogy a szelundert azt mindenképpen visszarakom az eredetit (lapos réz textil szigeteléssel), a primert meglátom, hogy jön le, tekertem már máskor is trafót használt drótból. kösz a jó szándék, én Békésen lakom.

Megnéztem jobban a trafót az osztott primer tekercselés az egyik csévén 6 kivezetésű vagyis 5 tekercs részből áll kihozott tekercs végekkel,a másik csévén 5 kivezetés van vagyis 4 tekercs részből áll szintén kihozott kivezetésekkel.Úgy hogy arra gondoltam megmérem a tekercsekre eső feszültségeket úgy ,hogy ha mind sorba van kötve és persze megnézem a szimetriát .Hátha lesz olyan szerencsém,hogy nem kell áttekerjem csak a szekundert!

Én biztosan nem nyúlnék a primerhez ha nem muszáj. Megmérném hogy a fokozatokban mekkora a trafó gerjesztése, meg hogy ehhez mekkora áramfelvétel társul. Aztán ha úgy ítélném meg hogy az rendben van, akkor valahogy megfelezném középen a szekundert, mert ha 54V-os akkor abból lenne 2db 27V-os tekercs, és párhuzamosan kötném őket, aztán tennék rá egy graetz-et és kész is van, nem kell trafót tekergetni meg huzalt venni sem.
Aztán ha netán sok, akkor szednék le egy két menetet még a szekunderekből.

Köszönöm a megerősítést ,így teszek!Remélem sikerül kikonbinálnom a megfelelő fokozatokat, a szekunder módosításával.A trafó most 5 fokozatú.

Ha az egyik csévén van 6 kivezetés a másikon pedig 5 kivezetés akkor az nem lehet 5 fokozatú, annál jóval több kell legyen. Persze ehhez tudni kellene az összes menetszámot, azt is hogy hol vannak a leágazások. Persze lehet, hogy a legkisebbet, azaz amikor mindkét primer a legrövidebb, már nem lehet használni, vagy fordítva, a két leghosszabbat. Ezért mondtam, mérni és számolni kell, kísérletezni már csak a kapott eredmény alapján lehet.

Biztos 5 fokozatú 70, 85 , 100, 115, 130 A plusz a hatodik állás a 0. Egy 3 tárcsás kapcsolóval lehet átkapcsolni nem ép a legáttekinthetőbb a bekötése és minden trafó kivezetés be van kötve az 5 kivezetéses tekercs első pontjára megy a 230 V egyik pontja a további 4 kivezetés a kapcsolóra megy.A 6 kivezetéses tekercs első 5 pontja a kapcsolóra megy az utolsó 6. pontja hőkioldón keresztül a 230 V másik pontjára csatlakozik. Lesz rajta mit spekulálni,de valahogy kiméregetem és kiszámolom!

A második tekercset forditva irtam helyesen az első kivezetés megy egy hőkioldón át 230 V másik pontjára, a további 5 kivezetés a kapcsolóra megy!

Azért annyi, mert egyszerre kapcsolja mindkét oszlopot. De ha külön külön kapcsolod csak az egyiket, mindjárt van úgy 9-10 fokozatod, más kérdés hogy ezek úgy mekkorák, és hogy milyen változást produkálnának az elkészült gépben. De akár még működne is, mert ide nem kellenek akkora menetszám különbségek mint az eredeti trafóra.

Tehát, ha a 3 tárcsás hellyett berakok 2 db 1 tárcsás kapcsolót plusz egy külön hálózati be ki kapcsolót, akkor finomabb szabályzásúvá válik a trafó...

Még azt kérdezném hogy ha külön szabályozható lesznek a primerek akkor a szekunderek feszültsége se lessz szimetrikus és igy gondolom nem köthetők párhuzamosan csak sorba? Mit tanácsolsz?

Mivel 1db primered van, meg 1db szekundered lesz graetz-cel, ezért nem is kell hogy szimmetrikusak legyenek a tekercsek, arra csak a szekundernél van szükség, mert nyilván csak úgy tudod őket párhuzamosan kötni, ha menetre egyformák.
Hogy ilyenkor az egyik félprimer hosszabb mint a másik az lényegtelen, nem lesz nagy eltérés a szekunderek áramában.

Igen a szekundereken értem,hogy azonos menetszám kell,de hiába azonos a menetszámuk nem lesz rajtuk azonos a feszültség mert a primerekhez viszonyítva más más lesz az áttételük ( a kapcsolók állásától függően)!Ezért foglalkoztat a dolog,hogy össze lehet -e párhuzamosítani a különböző feszültségű szekundereket?

Nem lesz más az áttételük, hiszen ugyanazon a vasmagon vannak.

Honnan todod, hogy nem lesznek azonos feszültségűek?
A vas egyformán mágneseződik, mivel egy primer van!
Nekem kb 20 éve megy igy egy áttekert hetra, és nincs rajta graetz sem csak egy-egy dióda szekunderenként.

Viszont, a hetrán egymás mellett van a primer / szekunder, az enyémen úgy lett tekerve, hogy szét van terítve a fél/fél primer, a vasmag teljes felületén, a szekunderek, pedig szintén teljes szélességben rajtuk, és csak az egyik oszlopon vannak a megcsapolások..

Szia! Az én Hetrám eleve ilyen osztott primer felettük osztott szekunder!

Akkor azzal nem sok probléma lesz..

Értem akkor egy be kell nézni a 2 fél primert és a 2 fél szekunder áttételét.

Köszönöm ,megnyugtattál, a szimetria miatt aggódtam,de most már értem!

Köszönöm.