Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Motorvezérlés H-híddal
Lapozás: OK   15 / 15
(#) ferci válasza aviator17 hozzászólására (») Aug 30, 2019 /
 
Erről a tesztről írtam. Az ellenállásoknak most nincs jelentősége, ez volt a kezemben éppen.
Ezt így rakd össze - a motort az M1-M2 pontokra ( drainek ) csatlakoztasd és mérj a kapcsain.
Itt nincs mese, Ut-pár tized voltot kell mérned a motoron.
.
Utána kibővítheted a BC tranyókkal is, ha persze be tudod kötni ardu nélkül.

aviator.jpg
    
(#) aviator17 válasza ferci hozzászólására (») Aug 30, 2019 /
 
Hát nagyjából így csináltam, hétvégén nem tudok vele foglalkozni, legközelebb jövő hét elején, megnézem majd, de nem tűnik űrtechnikának ez a kapcsolás bízom benne hogy sikerült így összekötnöm.

Ami különbség, hogy nálam 10k-sok az ellenállások, bár ez gondolom nem számít sokat, csak felhúzó lehúzó ellenállások, illetve én az egész kapcsolást breadboard-on raktam össze előre szerelt kábelekkel (lásd kép). Arra gondoltam, nem vékonyak-e a kábelek, vagy nem lehet-e vmi érintkezési hiba a breadboard-ban. Bár a vékony kábelek max. az áramfelvételt tudnák korlátozni a feszültséget nem.

Egyébként nagyon köszönöm a kitartó segítségedet
(#) ferci válasza aviator17 hozzászólására (») Aug 30, 2019 /
 
Ebben a "sztatikus" állapotban egyik sem érdekes... kis motorral még hűtés se kell.
"Lehúzó" ellenállás itt nem kell, nem értem, mire gondoltál...- nehogy valami feszültségosztást csinálj és az bekavar nálad.
Ezért kértem a kapcsrajzot, mégis mit alkottál ( NEM breadboard képet..).
A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2019
(#) Kovidivi válasza aviator17 hozzászólására (») Aug 30, 2019 /
 
Ezek a kábelek 50-100mA-ig jók. Ha bárhol ennél nagyobb áram folyik, számíts anomáliákra, megmagyarázhatatlan dolgokat fog a kapcsolásod csinálni. Minden kontaktnak óriási átmeneti ellenállása van.
Nem tduom, mekkora motort kötöttél rá, de akkor máris tudjuk, hova tűnik az a 2-3V!
A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2019
(#) davix95 hozzászólása Szept 18, 2019 /
 
Sziasztok!
Szeretnék egy nagyobb teljesítményű H hidat készíteni ami idáig rendelkezésemre áll:
IRF3205 N-csatornás FET, tc4420 FET driver, ehhez szükséges zener dióda és ellenállások a kérdésem az volna, hogy a meglévő FET-nek mi a komplementer párja így nem volna szükséges csak ezt megvásárolnom ?
(#) Peter65 válasza davix95 hozzászólására (») Szept 19, 2019 /
 
Szia!
Több adatot kellene megadni. Milyen tápfeszültségen milyen áramterhelésre szeretnéd építeni? Van esetleg valamilyen kapcsolási vázlatod?
A p csatornás fetek lényegesen rosszabb paraméterűek, ezért a hidat lehetőség szerint csak n csatornás fetekből állítják össze olyan félhídmeghajtókkal, amik megoldják (általában "csizmahúzogatósan") a tápfeszültség ellátást, és több típus a dead-time-t is beleteszi. Ha kb. 12-15V-ra és/vagy nem túl nagy áramra tervezed a hidadat, akkor érdemes lehet komplementer elemekből felépíteni a hidat.
(#) Laca13 hozzászólása Okt 6, 2019 /
 
Sziasztok!
Ezzel a H-híddal
Szeretnék 12V-os motor vezérlést csinálni. Mennyire kell szűrtnek lennie a motor tápfeszültségének?
(#) Peter65 válasza Laca13 hozzászólására (») Okt 6, 2019 /
 
A vezérlő a teljesítmény IC, a BTS7960B az 5,5...30V-os tartományban üzemképes, őt nem fogja zavarni egy kis rippli a 12V-on. Ha fix pwm-mel vezérled, akkor viszont a motorra is ki fog menni a betáp hullámossága, ami bizonyos esetekben akár zavaró is lehet, de általában nem probléma.
A kiválasztott modul kapcsolási rajzát itt találtam meg. Ez viszont elég gyenguska a táp hidegítése szempontjából. Az adatlap 22. oldalán le van írva, hogy egy-egy 470nF-os kerámia kondenzátornak kellene lennie az IC-khez nagyon közel, és ezek úgy látom hiányoznak. Ha ilyen modult veszel, szerintem pótolni kellene.
(#) Laca13 válasza Peter65 hozzászólására (») Okt 7, 2019 /
 
Kösz a segítséget! Garázskapu nyitó lesz, nem fix PWM-mel vezérelve.Az AVR (arduino) és ez a motorvezérlő is azért kerül bele, hogy a nyitást/zárást lágyan tudja csinálni. Ahhoz esetleg tudsz tanácsot adni, hogy mivel úgy szeretném működtetni a berendezést, hogy üzemen kívül minél kisebb legyen a fogyasztása, kapcsoló üzemű, vagy trafós táp a jobb? Melyiket tudom biztonságosabban ki-be kapcsolgatni? Relét, vagy szilárdtest relét érdemesebb használni? Ha jó a szilártest akkor ez elég lehetegy 12V max 5A áramfelvételű motor hálózati tápjának ki/be kapcsolásához?
(#) Peter65 válasza Laca13 hozzászólására (») Okt 7, 2019 /
 
Nem látom át az egész rendszert, ezért nehéz válaszolni. Inkább csak érveket tudok írni:
A kapcsoló üzemű táp olcsóbb lehet, és stabil 12V-ot kapsz. A trafós táp viszont tovább bírhatja, de ha toroidot használsz nagyon nagy lesz a bekapcsolási áramlökése.
A relé robusztusabb, de rövidebb az élettartama. A kiválasztott szilárdtest relében valószínűleg nincs túlfeszvédelem (RC tag), ha azt választod, akkor azt is mellé kell tenni.
(#) Laca13 válasza Peter65 hozzászólására (») Okt 7, 2019 /
 
Nagyjából úgy nézne ki a rendszer, hogy van egy több csatornás távvezérlőm, ami egy arduinot indítana, szolgáltatná a beprogramozott PWM jelet, amihez elegendő egy egészen kis teljesítményű táp, és az állandóan működne. A h-híd és a motor tápja csak akkor kapcsolna be az arduinoval vezérelve, amikor nyitni, vagy zárni próbálom a garázskaput. A motor 12v-os ablakemelő motor, terheletlenül 1,2-1,5A áramfölvétellel, teljesen leblokkolva 5A áramfelvétellel.
Én azt tapasztaltam, hogy a kapcsoló tápoknál is lehet indulási áramlökés, mert amikor pl. bedugom a laptop tápját, minden esetben elég nagy ívet produkál a konnektorban. Az nem vághatja haza a szilárdtest relét?
Köszönöm a segítséget.
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2019
(#) Peter65 válasza Laca13 hozzászólására (») Okt 7, 2019 /
 
De, a kapcsolóüzemű tápoknál is lehet jelentős bekapcsolási áramlökés. Ha dokumentált típust vásárolsz, akkor az adatlapban meglehet ezt nézni, hogy milyen nagyságú ez, mert nagyon nagy különbségek vannak.
Egy másik ötlet; Lehet ,hogy egy PC táp is jó lehetne neked. Az alap 5V-járól a távvezérlő menne, és ha nyitni kell a garázsajtót, akkor bekapcsolja a tápot, lesz 5 és 12V-od.
(#) Laca13 válasza Peter65 hozzászólására (») Okt 7, 2019 /
 
Az ötlet nagyon jó! Már csak azt kell átrágnom, hogy mivel jövök ki olcsóbban és jobban. Mert szerintem egy régi PC táppal sok lesz a készenléti fogyasztásom, mert ha jól tudom, akkor azok között 5-20W-osak is vannak. Az újak és alacsony készenléti fogyasztásúak meg drágábbak. Viszont akkor értelemszerűen megspórolható az SSR Köszi!
(#) Laca13 hozzászólása Dec 13, 2019 /
 
Sziasztok!
Úgy tűnik, sem angolból, sem elektronikából nem vagyok túl jó. Nem csoda, se angolt nem tanultam, és a szakmám is messze áll az elektronikától, csak lelkes amatőr vagyok.
Az eredeti elképzelésem az volt, hogyezzel a H-híddal vezérlek két garázskapu DC motort. Csakhogy most jöttem csak rá, hogy a "duble" az itt csupán csak azt jelenti, hogy két darab BTS7960B IC van a modulon. Valahogy megoldható szerintetek hogy két DC motort vezéreljek vele nem egy időben?
(#) Kovidivi válasza Laca13 hozzászólására (») Dec 13, 2019 /
 
Egy IC-ben csak egy félhíd van, úgyhogy kelleni fog mindkettő egy motorhoz.
Tehát egy nyákkal nem fogsz tudni két motort meghajtani...
A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2019
(#) Laca13 válasza Kovidivi hozzászólására (») Dec 13, 2019 /
 
Erre sajnos már én is rájöttem. De mivel egyszerre úgysem működne mindkettő, szerintem egy relével megoldom az átkapcsolást.
A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2019
(#) Laca13 hozzászólása Dec 14, 2019 /
 
Nem tudok rájönni, hogy ezen a motor vezérlő modulon a GND és 5V (solated chip 5V power supply (can be shared with the MCU 5V), can also use the on-board 5V supply;
the supply voltage 5.5V to 27V) most akkor kimenet, ami használható az MCU-hoz, vagy bemenet amit kívülről meg kell táplálnom hogy működjön a vezérlő, vagy csak arról van szó, hogy nyugodtan köthetem őket közös 5V-ra?
(#) Peter65 válasza Laca13 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Nem kimenet, nincs 5V-os táp a modulon.
Neked kell kívülről 5V-tal megtáplálnod, hogy működjön.
Nyugodtan kötheted az MCU-val közös 5V-ra.
(#) Laca13 válasza Peter65 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Köszönöm. Eredetileg én is így értelmeztem, csak az bizonytalanított el, hogy külső megtáplálásnál nem mértem semmiféle áramfelvételt. Lehetséges hogy csak akkor vesz föl bármiféle áramot, ha kap vezérlést is? Vagy eleve rossz a modulom?
(#) Peter65 válasza Laca13 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Egyetlen CMOS IC-t táplál az 5V. Alaphelyzetben annak nagyon kicsi az áramfelvétele, kb. 4uA.
(#) Laca13 válasza Peter65 hozzászólására (») Dec 17, 2019 /
 
Köszönöm, bekötöttem és működik. De akkor valószínűleg azért nem tudtam mérni semennyi áramfölvételt, amiért írod.
(#) Laca13 hozzászólása Jan 2, 2020 /
 
Sziasztok!
Egyenáramú motor vezérlést próbáltam megoldani ezzel a BTS960 vezérlő modullal, Aruino-val. Abba a problémába ütköztem, hogy teljes sebességre állítva, akadozik a motor forgása. Szerintem az lehet a gond, hogy mivel két PWM jelet igényel, ezen a szinten valamiért nem lesz szinkronban a két jel. Van valakinek ezzel tapasztalata hogy hogy lehet ezt a jelenséget kiküszöbölni?
üdv
Laca
(#) Laca13 hozzászólása Jan 2, 2020 /
 
Közben kiderült hogy valószínűleg a kapcsoló üzemű tápom tréfált meg, mert akkumulátorra kötve tökéletesen működik a rendszer, még úgy is, hogyha leállítás nélkül váltok irányt. Arra még nem jöttem rá hogy miért nem jó a kapcsoló üzemű táppal, mert a motor maximum, blokkolt áramfelvétele 5A, a táp meg 18A-t bírna. Így elvileg nem kellene hogy a csúcs áramfölvételek megviseljék, de nem kizárt hogy az a gond. Meg még az fordult meg a fejemben, hogy esetleg a kapcsoló üzemű táp frekije zavar bele a PWM vezérlésbe, bár nem a motor tápjáról megy sem az arduno, sem a vezérlő.
(#) asch válasza Laca13 hozzászólására (») Jan 12, 2020 /
 
Rengeteg dolog lehet a hiba oka.

A két táp - logika és motor - földje közös? - lehet, hogy néha rosszul megy át a jel, mert a föld nem teljesen közös

Van elégséges back-EMF védelem a vezérlőn? Lehet, hogy tüskéket tesz a tápvonalra a motor, és ez rontja el a tápot, például valami beépített védelmet aktivál a tápban a speckón túli pillanatnyi áram vagy feszültség. Az ilyesmire az akksik sokkal immúnisabbak. A tápra tett nagyobb low ESD kapacitással lehet például ezek ellen védekezni. Ez az ellen is véd, ha a pillanatnyi áramfelvétel túl nagy volna.

Szerintem alapos szkópos méregetés nélkül nem lehet ezekre rájönni. Bár gyakorlottak minden részlet (a táp típusa, a kábelek hossza és keresztmetszete, stb) ismeretében azért jó tippeket adhatnak.
(#) asch hozzászólása Jan 12, 2020 /
 
Azon gondolkodom, hogy hogy működnek a regeneratív vezérlők? A mai elektromos autók elég jó hatásfokkal tudnak fékezéskor energiát visszatölteni az akkumulátorukba, viszont sehol nem találtam információt arról, hogy hogy lehet egy ilyen rendszert megvalósítani.

Leírok egy elképzelt elrendezést:

DC motort hajtunk meg 12V-os akksi tápról H-híddal. A H-híd szokásos elrendezésű, a FET-ek mellett párhuzamosan van egy dióda, ami a vissza irányú áramot átengedi. (Ezt ugye az alkatrészek többnyire maguktól is tudják.)

A motort teljes "gázzal" 100% PWM-mel felgyorsítjuk. Mikor a motor felpörgött a statikus állapot az lesz, hogy állandó fordulat mellett a motor pont 12V feszültséget generál, pont amennyit rákapcsolunk, és így nem folyik áram a motor tekercsén keresztül, nincs energiaáramlás semerre. Innen akarjuk lefékezni a motort úgy, hogy a lendkerék (a motor forgórésze) forgási energiáját visszanyerjük, visszatápláljuk az akkumulátorba.

(Egyszerűsítések, amikkel élünk, mert így is épp elég bonyolult az egész:
* A DC motor kommutátora miatti tranziensek vizsgálatától eltekintünk.
* A surlódástól és hasonló veszteségektől eltekintünk. Ha számolnánk vele, akkor a statikus állapotban is lenne némi áram a tekercsen, de ez kicsi volna az indítási és fékezési áramokhoz képest, ezért elvi szintű tervezésnél el lehet tekinteni tőle.
* A rotor forgási energiájáról beszélünk itt csak, de ha egy egész autó robog, annak a mozgási energiájának visszanyerése ugyanígy írható le.)

Ha a statikus teljes sebességű állapotban kikapcsoljuk a H-hidat, akkor nem lesz back-EMF. Mivel a back-EMF-t a tekercsen folyó áram okozza, az viszont ebben az esetben 0 (közeli) volt. De ha volna back-EMF, annak az energiáját a diódák visszavezetik az akkumulátorba, mivel a tekercsen létrejövő feszültség pont akkora lesz, hogy az áram tudjon folyni. A back-EMF energiája tehát elvben visszatöltődik az akksiba, és a gyakorlatban is elég jó hatásfokkal.

A forgó rotor a szögsebességével arányos feszültséget generál a tekercsben. Ez a kikapcsolás pillanatában pont akkora lesz, mint a tápfeszültség (12V), mivel éppen ezzel volt egyensúlyban a rendszer. És itt van a probléma: ez a feszültség sosem lesz nagyobb, mint a táp feszültsége, tehát sosem fogjuk a diódákon keresztül visszanyerni.

Ha a H-híd minden FET-je zárva van, akkor a rotor energiája semerre sem tud menni, a rotor lassulás nélkül forog. (Természetesen a valóságban vannak mechanikai és elektronikus veszteségek is, emiatt lassan lassulni fog a motor.)

Ha a H-hidat fékező módba tesszük (pl a lenti FET-eket nyitjuk, akkor az egyik FET-en és a másik FET diódáján keresztül egy nagyon kis ellenállású áramkör keletkezik.) A rotor feszültsége nagyon nagy áramot generál, erős fékezőhatás mellett lassul a rotor. Az energia a FET, a dióda, a tekercs és a kábelek ellenállásán keresztül hő formájában távozik, nem tudjuk visszanyerni az akksiba.

Lehetséges úgy is "fékezni", hogy a H-hidat ellenkező irányba nyitjuk ki. Itt van az első problémám azzal, amiket a neten találtam. A neten ugyanis azt írják sok helyen, hogy ebben a módban az akksit tölti a generátor. De ez szerintem tévedés. A generátor feszültsége ugyanis "szemben" van rákötve az akkumulátor feszültségére. Mintha két akksit fordítva párhuzamosan kötnénk össze. Ebben a módban a két feszültség összeadódik, és ekkora áram fog folyni úgy, hogy mind a rotor energiáját meríti, mind az akkumulátort. Tehát dupla energiát emésztünk, és dupla hő is keletkezik ebben az üzemmódban. Az akkumulátorból annyi energia fog kijönni, mint amennyi energiába kerülne a rotort teljes sebességre felgyorsítani, és közben minden melegedni fog, mert az összes energiából hő keletkezik. Ezt a módot tehát nagyon nem tűnik jó ötletnek rendszeresen használni. (Ráadásul ameddig a rotor gyorsan forog, tehát nagy feszültséget generál, addig nem is lesz a fékezőhatás sokkal nagyobb, mint az első fékező módban. Amikor már kicsi a rotor sebessége, akkor a gyorsabb fékezés érdekében már érdemes lehet használni ezt a módot, ha nincs egyéb fékünk.)

A gondolkodásom eddigi konklúziója tehát az, hogy a H-híd csak a back-EMF energiát tudja visszanyerni, a rotor forgási energiáját nem. Ahhoz, hogy vissza lehessen nyerni a forgási energiát, ahhoz plusz áramkört kell építeni. Ennek módjáról nem találtam semmi infót eddig.

A probléma ugye az, hogy a generált feszültség kisebb (vagy határesetben egyenlő), mint a meghajtó feszültség, tehát nem tudjuk direktben visszavezetni az akksiba. Három módszert tudok elképzelni:

1. A H-híddal párhuzamosan teszünk a motor tekercsére egy full bridge rectifiert, amivel egy FET-en keresztül töltünk egy kondenzátort. Tehát ha bekapcsoljuk a FET-et, akkor a tekercsen keletkező feszültséget be tudjuk tölteni mondjuk egy kondenzátorba. Ha kikapcsoljuk a FET-et, akkor lényegében nincs hatása a H-híd működésére. A feszültség, amit itt gyűjteni tudunk mindenképpen kisebb lesz, mint az alap tápfeszültség (tehát a 12V). Mennél kisebbre méretezzük ezt a feszültséget annál lassabb fordulatig tudjuk gyűjtögetni az energiát. Mivel az energia a forgással négyzetesen nő, ezért ha egy határsebesség alatt már nem nyerünk vissza, azzal nem veszítünk sokat. Pl 5V-alatt már nem visszanyerve kevesebb, mint 10%-ot veszítünk.

Egy vezérelt rendszerrel, amikor ez a kondi elér egy feszültséget, akkor egy boost converteren keresztül töltjük róla az akksit.

Ennek a módszernek előnye, hogy tisztán elektornikus a plusz, amit a rendszerhez kell adni. Szerintem működhetne is elég jó hatásfokkal, de azért nem triviális jóra megtervezni.

2. A motor tekercseit megduplázzuk úgy, hogy egy nagyobb hurokszámú regeneráló tekercset teszünk velük "párhuzamosan". Ebben a tekercsben tehát nagyobb feszültséget fog generálni ugyanaz a rotor, mint ami a motor "hajtó" tekercseiben megjelenik. Például ha háromszor nagyobb a hurkok száma, akkor háromszoros lesz a generált feszültség, és ez harmad fordulatig nagyobb lesz, mint az akkumulátor feszültsége, tehát az energia 1/9-ed részét vissza tudjuk ezzel a rendszerrel nyerni. Ennek hátránya, hogy plusz tekercsek kellenek ráadásul nagyobb hurokszámmal. Viszont a visszatöltő rendszer szinte teljesen független a hajtórendszertől, ami előnyös lehet a fejlesztés során.

3. A motor tekercsét step-up converterként használjuk trükkösen: fékező üzembe tesszük a vezérlőt, elkezd növekedni a tekercsben az áram. Amikor már kellően megnőtt, akkor zárjuk a FET-et. Ennek hatására back-EMF keletkezik a tekercsben, amit a FET-ekkel párhuzamos diódák az akkumulátorba vezetnek. Ehhez semmi plusz áramkör nem kell, csak PWM-mel kell vezérelni a fékezést. Nem tűnik egyszerűnek jól megtervezni, beméretezni, de akár működhet is. Hogy mekkora hatásfokot lehetne elérni vele, arról egyelőre fogalmam sincsen. A poszt megírása közben jutott egyáltalán eszembe ez a módszer.

A kérdésem az, hogy van-e hiba a bevezető okoskodásomban, illetve tudja-e valaki, hogy a valóságban hogyan működnek ezek a regenerálós rendszerek? És hogy modellezős szinten hogyan lehetne megvalósítani hasonlót? Csinált-e már valaki ilyet?
A hozzászólás módosítva: Jan 12, 2020
(#) Kovidivi válasza asch hozzászólására (») Jan 12, 2020 /
 
A 3. pont a megoldás. A motor.tekercse induktivitás, megfelelően kezelve nagyobb feszültséget lehet előállítani, mint a betáp. Ezt a tápba elvezetve fékező hatást lehet elérni. Házilag kivitelezni nem hiszem, hogy sokan csinálnának ilyet. Inkább megveszik a kész elektronikát. Ide nem csak kapcsolás tervezési ismeretek kellenek (nagyáramú FET-es kapcsolás), hanem programozástechnikailag sem mindegy, hogy oldja meg az ember.
Régebben próbáltam egy brushless szabályzót (amit drónokhoz szánnak, kb. 4$ az Ebay-en) átalakítani kefés motor meghajtására, de a fékezésnél minden esetben repültek a FET-ek, akármilyen kis kitöltési tényezőt használtam. Próbáltam több fékezési módot, de ahogy tapasztaltam, egyáltalán nem egyszerű a dolog. Inkább vásároltam kész szabályozót.
(#) Peter65 válasza asch hozzászólására (») Jan 13, 2020 /
 
A működés jobb megértéséhez a motor helyettesítő kapcsolását kellene használnod.
A folyamatok kézben tartása nem direkt a kitöltési idő állításával célszerű, hanem szabályzókörök felépítésével, jellemzően fordulatszám szabályozás alárendelt áramszabályozással. Ilyen felépítéssel az üzemviszonyoktól függően hol motoros, hol generátoros állapotba kerül a motor, nem szükséges semmilyen külön intézkedést tenni.
(#) orifab hozzászólása 17:48 /
 
Sziasztok!

Van egy lakókocsim, abban egy truma mover SE mozgató (4 motoros: 2 mozgatómotor és 2 motor, ami hozzányomja a mozgató görgőket a kerekekhez).
Itt már írtam róla
Sajnos a vezérlése elromlott.
A javítása kb 60 ezer forint, amit csak angliában javítanak... ezért arra gondoltam, hogy arduino és egy hídkapcsolás segíthetne a problémámon.

Ez egy 2000 körüli elektronika, relékkel kapcsoltak és két IRF2804 -al szabályozták a teljesítményt, 135A-es biztosítékon ment keresztül

Korábban már építettem hasonlót

Ezt szeretném egy hasonló YgAAOSwPH9dJZZ2" target="_blank" rel="nofollow" >H-Bridge DC Dual Motor Driver PWM Module IRF3205 DC 3~36V 10A Peak 30A elektronikával megoldani.

Kérdéseim:
- Szerintetek ezt meglehet oldani?
- A IRF3205 elegendő áramot tud, de feleakkora teljesítményt.... elég lenne szerintetek hozzá? (első körben a mozgatómotorok érdekelnek)

Esetleg valakinek valami tanácsa?

Köszönöm
(#) Kovidivi válasza orifab hozzászólására (») 18:10 /
 
Ekkora áramhoz nem nyúlnék. Nem annyira sok az a 60eFt a lakókocsi meg a hozzá tartozó autó árához képest. Próbálkozni persze lehet, de ha mégjobban elrontasz valamit, nem biztos, hogy megáll a javítás 60eFt-nál.
Következő: »»   15 / 15
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu