Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
 
Témaindító: csaadaam, idő: Máj 31, 2005
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Lapozás: OK   1350 / 1350
(#) niedziela válasza sdrlab hozzászólására (») Csü, 18:43 /
 
Te mondtad, hogy haccáz. Te hol massziroztad közben?
A hozzászólás módosítva: Csü, 18:43
(#) sdrlab válasza niedziela hozzászólására (») Csü, 18:47 /
 
Én kb 600dpi-s nyomtatóval hasonlítottam össze a felbontást. Erre írtad, hogy a duplája, vagy annak is a duplája...
Esetleg számolgassá' még kicsit, ha még rávezetéssel sem vagy képes erre, mielőtt írod az "okosságokat"!
(#) niedziela válasza sdrlab hozzászólására (») Csü, 18:52 /
 
Idézet:
„Ennél az átlag lézernyomtatók sem tudnak nagyon többet... Ez kb 600dpi-s nyomtatónak felel meg...”

Értetlen vagy, elengedlek
(#) kameleon2 válasza niedziela hozzászólására (») Csü, 19:03 /
 
Azért szerintem jobb mint egy nyomtatót átalakítgatni. Sokkal gyorsabb az eredmény is. Mindig, könnyen reprodukálható.
(#) niedziela válasza kameleon2 hozzászólására (») Csü, 19:20 /
 
Ez igy igaz, ha nem veszed figyelembe a bekerülési költséget.
Persze ha rugalmasan és nem csak magadnak készítesz, akkor van benne fantázia.
De ha megnézd, hogy nagyban sem használják erre a célra akkor azért annak is lehet valami oka.
De kisérletezni vele és megoldani egy jó project.
(#) JZoli hozzászólása Csü, 19:46 /
 
Köszönöm a sok segítséget, utánanézek ezeknek a szereknek, de nekem ma van időm a panelgyártásra, és nem vagyok kémikus, hogy ennyi szerem legyen. De ezek szerint elmarad a panelgyártás a vegyszerek hiányában. Csak azért vagyok némileg"elkeseredve", mert eddig minden különösebb vegyszer nélkül ment a nyáklemez gyártás. Mint írtam minden ugyanaz mint eddig volt se toner, se lamináló, se nyáklap nem változott, minden a régi. A lamináló hőmérsékletét 180 fokig fel lehet vinni, de ha 150 fok fölé viszem már szétnyomja a nyomtató vonalait, így a hőmérséklettel nem nagyon lehet baj, persze ezt csak magamtól gondolom, ráadásul ez egy négy fűtőhengeres profi lamináló, alsó- felső fűtéssel.
Igaz nem csinálok sokat átlag havi 1-2 panelre van szükségem, de eddig nem volt ilyen gondom.Most úgy látom mintha zsíros maradna a réz felülete, mert a víz nem egyenletesen terül el a felületén, hanem kis foltokban összegyűlik. Sajnos se izopropil alkoholom, se denszeszem, se egyéb, még említett vegyszerem sincs itthon. Sósav az van, azt még megpróbálom, bár ott is említettetek némi lemosó szereket még. Marad a beszerzés!
Még egyszer köszönöm a sok tanácsot!
(#) niedziela válasza JZoli hozzászólására (») Csü, 19:59 /
 
Idézet:
„Szerintem zsíros marad a réz felülete. Ki- mivel zsírtalanítja a réz felületét.”

Én finom csiszolószivacsot használtam és vizet, ha egységesen fényes volt, higitott sósavba tettem amitől lassan oxidálódott egy matt vöröses színre. puszta kézzel már nem tapogat, utána laináltam. De 100 emberből 100 féle módszer a tutti.
(#) mnyugger válasza niedziela hozzászólására (») Csü, 23:56 /
 
Nem oxidálódott!
A sav lemarrta az oxidot.
(#) niedziela válasza mnyugger hozzászólására (») Pé, 4:13 /
 
Igaz.. A vizbe kell egy kevés hidrogén is.
Egy nagyon lassu maratás kell, utána jobban tapad a toner rá.
Még a dry alá is jobb igy.
(#) Egri Frédi válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 5:50 /
 
A két oldalas gyártása így nem fog menni. Képtelenség a furatok nélkül a 2 oldalt pontosan illeszteni. Egy oldalast meg lehet próbálni. Kell "tervezni" NYÁK tervezőn egy próba világító sablont, "filmet" .( Aki nem tudná, mi az: kb. 15 cm. hosszú, egymás mellett lévő, egymás után egyre vastagodó csíkok [ vezetők , "line" ] annyi legyen a távolság a következő csíkig, mint amennyi a csík vastagsága. Ilyennel szokták az iparban beállítani/tesztelni a maratógép pH értékét. )
Készítesz egy ilyet a NYÁK tervezőn és ráküldöd a 3D levilágítóra, amibe belerakod a fényérzékeny anyaggal bevont NYÁK lapot. Levilágítod(kinyomtatod) majd előhívod(lemosod) a lemezt. Az előhívás után nagyon szépen látható mit tud a szerkezeted. Ahol a vezető sávok tökéletesek, azt a felbontást tudja a gép.
Soha nem próbáltam ezt a technológiát, de én így fognék hozzá ...
(#) Egri Frédi válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 5:54 /
 
Hogy "varázsolsz" hidrogént a vízbe ??? Érdekelne a technológia.
Eltekintve attól a 2/3 résztől, ami már "helyből" benne van ...
(#) majkimester válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 11:44 /
 
Szerintem a toneron és a megfelelő (műnyomó) papíron sok múlik. A tisztításra itt már rengeteg tipp volt a csiszolópapírtól kezdve a sósavba mártásig, akár több egymást követő lépésben is. Én ezeket sosem használtam.

Hagyományos súroló por és súroló kefe, szinte semmi víz. A NYÁK-ot szárazon jól meghintem, a kefét bevizezem, annyi elég. A sűrű pépes súrolóporral átkefélem. Fontos a sok por, kevés víz, akkor nem kell sokáig kefélni.

Vízzel jól leöblítem, majd papírtörlővel letörlöm. Kicsi száradás után mehet a laminálóba. Dupla hengersor, alsó-felső fűtés, 160 fokra van állítva, ezen kb. 5x áttolom leglassabb fokozaton, és kész. Megvárom amíg teljesen kihűl, utána vízzel leáztatom a papírt. Ekkor már nem jön le a toner a rézről ha kézzel dörzsölgetem akkor sem.
(#) Epu2 válasza Egri Frédi hozzászólására (») Pé, 12:33 /
 
Valójában oxigént kell bele varázsolni. Csak hidrogénezésnek szokták meg. H2O2 vagyis hidrogén peroxid. Amiből az oxigén aktív.
(#) Egri Frédi válasza Epu2 hozzászólására (») Pé, 13:36 /
 
A tisztított vagy tiszta NYÁK lapot ne tedd hidrogén-peroxidba laminálás előtt, mert rögtön kialakul a felületén egy sötét színű réz-oxid réteg, amit a marató azonnal felold, még a műanyag réteg alatt is. Ledobja a mintázatot ...
(#) niedziela válasza Egri Frédi hozzászólására (») Pé, 15:03 /
 
Nem tudom miről írsz, mi hogy nem megy ?
A kétoldalas nyák fotozással ?

Idézet:
„amit a marató azonnal felold”

Ez tudod milyen régi módszer ?
Nekem 1978-ban mutatták, és akkor már használták egy ideje a tus alá.
Ez a mai napig kiválóan működik.
A hozzászólás módosítva: Pé, 15:13
(#) niedziela válasza majkimester hozzászólására (») Pé, 15:21 /
 
Idézet:
„De 100 emberből 100 féle módszer a tutti.”

Ahogy írtam, mindenki esküszik valamire, csak az a gyenge láncszem a vasalásos technologiában, hogy nincs két ember akinek ugyan úgy, ugyanazzal sikerülne.
Az, hogy a panelt mivel tisztítod részletkérdés az eredmény számít.
Azt sem kétlem, hogy nálad a súroló por és súroló kefe, szinte semmi víz nélkül nem gyalázza le az anyagot. Én egyszer használtam, aztán kidobtam mert az őszi szántás nem volt hozzá mérhető ami maradt utána.
Millió és egy poszt van róla mellette és ellene is.

Én a részemről azt osztottam meg JZolival ahogy én csináltam.
Más másként... nincs ezzel baj ma sem
A hozzászólás módosítva: Pé, 15:24
(#) KBal76 válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 16:58 /
 
Nem csak egyféle súrolópor van ám a boltban (ebből is adódhat a mellette-ellene megoszlás). Én pont ugyanúgy csinálom a pucolást mint ahogy majkimester leírta, nincsenek mély szántások. Van olyan súrolópor aminek mintha homokot szórtak volna közé, olyan az állaga, azt nem tudom mire való a kukázáson túl, mert háztartásban is bármit tönkre karcolna.
(#) Egri Frédi válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 17:12 /
 
Évekig dolgoztam nyomtatott áramköröket gyártó ipari cégnél, majd a "becsületes magyar vállalkozónál" és nem régen egy Pesti cégnél is. Nem állítom, hogy jobban értek hozzá, mint te, de van némi rálátásom a dolgokra ...

- A: Magyarázd már el légyszíves, hogy pozícionálod a két oldalt egymáshoz furatok nélkül ?
vagy
- B: Hogyan fúrod ki a furatokat rajzolat nélkül ?

Az iparban a NYÁK gyártás mindig a fúrással kezdődik, de ott már csak és kizárólag CNC technilógiát használnak, ami ugye ( otthon általában ) nem áll rendelkezésre ...
(#) kaqkk válasza Egri Frédi hozzászólására (») Pé, 17:22 /
 
Én például úgy csináltam hogy a két oldalt összefordítottam fényfelé és két furatot átböktem gombostűvel ezután a két filmet összeragasztottam 3 oldalról és közéjük toltam a nyáklemezt . Ez néha elcsúszásokat eredményezett ezért építettem egy cnc fúrógépet és ezután már nem volt hiba az illesztésben .
(#) niedziela válasza Egri Frédi hozzászólására (») Pé, 18:17 /
 
Én nem dolgoztam soha nyomtatott áramkör gyártásban ez 100%
Ettől függetlenül az összeillesztés vagy ahogy kaqkk írja, vagy ahogy én magamnak jobban szerettem, az egyik fólia felragasztva, 4 -5 helyen átfúrva a film és panel, másik oldalra annak megfelelően a másik fólia.
Egyébként azt senki nem mondta, hogy nincs furat, ezt csak te határoztad el.
Van aki úgy csinálja, hogy valóban nem fúr semmit, a két fóliát egy zacskónak ragasztja össze és tesz bele a panelt. De a probléma nem ezzel van amiért nem érdemes foglalkozni vele, hanem az, hogy fillérekért legyártanak galvános lakkos paneleket feliratokkal, amit otthon nem lehet utánozni.
Kísérletek voltak, többen megírták, érdekes volt olvasni a tapasztalatokról.

Idézet:
„Hogyan fúrod ki a furatokat rajzolat nélkül ?”

Valamikor a kárminvörös tus és csőtoll idejében az volt a technologia, hogy a milliméter papírra ceruzával megtervezett rajzolatot felragasztottuk a panelre, a furatokat átpontoztuk, kifúrtuk, majd a rajzot nézve kézzel megrajzoltuk
Aztán ha kétoldalas kellett, akkor a nem rajzolt oldalt viasszal, vagy festékkel telibekentük és a rajzolt oldal maratása után fordult a kocka.
Hála istennek azért ma már ez csak emlék, ami akkor fél vagy egy nap volt, az ma 10-15 perc és össze sem hasonlítható az eredmény.
A hozzászólás módosítva: Pé, 18:19
(#) niedziela válasza KBal76 hozzászólására (») Pé, 18:23 /
 
Ez az egésznek a rákfenéje, van aki a csiszolópapírt nem próbálja ki, van aki a súrolószert.
Pedig nem csak a súrolószerből van többféle. És mégis
Ezek parttalan diskurzusok hosszú évek óta itt.
(#) majkimester válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 19:46 /
 
Nem is azért írtam, hogy ez jobb vagy rosszabb mint másik módszer, hanem inkább azért hogy több egyszerű módszer is célra vezethet, és nem ezen fog múlni a laminálás sikere. A papír és a toner, a hőfok sokkal jobban számít, mint az, hogy milyen módszerrel tisztítod meg előtte a NYÁK-ot.

Amit most használok súrolópor, az egyébként valami "Yplon Scouring powder", és "cleans and shines without scratching" azaz tisztít és csillog karcok nélkül. Persze ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen nem keletkeznek mikro karcok, de nem lesz semmi feltűnő barázda. Nem rosszabb ebből a szempontból mint egy nagyon apró szemcséjű csiszolópapír vagy akár a dörzsi szivacs.
(#) nagym6 hozzászólása Pé, 20:13 /
 
Nyáktisztításhoz nekem a nyákradír tökéletes. Egyszerű a használata, nem kell löttyökkel lötyögtetni.
(#) Egri Frédi válasza niedziela hozzászólására (») Pé, 20:22 /
 
Idézet:
„Valamikor a kárminvörös tus és csőtoll idejében az volt a technologia, hogy a milliméter papírra ceruzával ...”


Ezt a módszert alkalmaztam én is hajdanában ... Az első multivibrátorom igy készült és nem PIC -el ... Azért ugye nem gondolod, hogy ez manapság még labdába rúghat ...

Arról a "zacskós" megoldásról is hallottam, bár sosem használtam. Eleinte nem kellett a kétoldalas, utána ment a dolog fusiban a gyártósoron ...

Nem tartom magam műszaki zseninek, de azért megnéznék egy olyan NYÁK -ot, ahol ezzel a módszerrel átviszel egy vezetősávot egy IC 2 lába közt és minden a "helyén" van. Nem kizárt, de igen nagy pontosságot igényel. Ez manapság már nem számít finom rajzolatnak.

Az utolsó NYÁK gyártó munkahelyemen egy 6 rétegű NYÁK -nál 4 mil -es vezetősávok voltak garmadával. Nem az én "asztalom" volt a döntés, de nálunk volt az "értekezlet". A megrendelő 1 db. 2 montíros panelt kért. 12 panelból 1 sem lett olyan, amin mind a 2 montír jó. ( A 24 -ből talán 3 db. ) A szerkesztő/munkát indító ( egyébként végtelenül értelmes, jó szakember, villamos mérnök végzettségű srác) már szinte könyörgött a vezetőség felé, hogy ne 18 hanem 9 µm -es lapot használjunk, mert nem lehet rendesen lemaratni. Beleszóltam én is az "istentiszteletbe" a szerkesztő mellett, már annyira irritált a dolog. De nincs 9 µ -os lapunk, többrétegűhöz ... Akkor marassunk le 18 µ -ost legalább kicsit vékonyabbra ... És ki vállalja a felelősséget azért, hogy egyenletes lesz a felület ? Legalább másfél órán át tartott a - lassan szabály szerű - veszekedés. Indult még 12 lap. A vége az lett, hogy megegyeztek a 2 db. -ban 2 lapon.
(#) Kovidivi válasza Egri Frédi hozzászólására (») Szo, 15:33 /
 
Én láttam, hogyan csinálnak 18 µm-s nyákból 9 µm-eset: van egy kb. 10m hosszú gépsor, egyik felén betolod a nyáklapot, előtte beállítod a sebességet, majd mikor kijön, megméred több pontos kézi rézvastagság mérővel. Ha túl vastag, akkor állítod a sebességet (van egy kb. érték táblázat, gyorsabb sebesség kevesebbet mar le), és újra maratod. Ha túl sokat marsz le, kezded újra másik nyákkal. Szerintem ennél a cégnél bevált, mert sűrűn alkalmazták.
(#) Egri Frédi válasza Kovidivi hozzászólására (») Szo, 17:01 /
 
Hihetetlen, de a pandémiás helyzet miatt az alapanyag gyártók több, mint fél évre igazolnak vissza
- jelenleg - megrendeléseket. A készleteket - anyagi okok miatt - igyekeznek mindenhol alacsonyan tartani. A 9µ -os alapanyag nem egy különleges valami csak ritkán használatos.
Az eredeti ötlet szerint a marató gépen küldtük volna át a 18µ -at. Azt mondta az évtizedek óta ott dolgozó vegyésztechnikus, hogy ő nem vállalja a felelősséget az így lemart anyag egyenletességéért. Ekkor szóltam én közbe, hogy a felület előkészítő csiszolón is meg lehetne próbálni. Párszor átküldeni, kis fogások mellett és mérni a csiszolás után. Megrőkönyödve hallottam, hogy nincs a cégnek réz vastagság mérője. Ilyenje még a sz@revő becsületes magyar vállalkozónak is volt. Aki még nem látott ilyet: tenyérnyi kis doboz, benne egy 9V -os elem hajtotta elektronika. Az oldalán van egy 20x5 mm -es rés, ahová be kell dugni a NYÁK szélét. Az elején van 4 LED: 9 - 18 - 35 - 70 felírattal. Ha a NYÁK 2 oldalas, a világító LED -nél lévő érték osztandó kettővel, egyébként a LED jelzi réz vastagságát. Filléres ketyere ...
1. A táblák (NYÁK alapanyag) a gyártótól szabályosan felcímkézve jön, sőt a szélébe lézerrel(?) bele is van gravírozva az anyag vastagság és a réz vastagsága is. pl.: 1.5 mm 2x18 µ és egyéb gyártói azonosítók teljes hosszon. Azt nem tudom, hogy a darabokat - ilyen mindenhol keletkezik - hogyan azonosítják be gyártásba adás előtt.
2. Egy olyan ~120x160 mm -es 6 rétegű kész NYÁK ára ~36.000 Ft körül van. Nem tudom (nem is igazán érdekel) mekkora haszonkulccsal dolgozik a cég. Panaszkodnak, hogy nem éri meg, de azért csak gyártanak. A 24 lap (48 montír) -ból talán 5 lett jó tesztelve (5 lapon). Nem érte volna meg valakinek egy 2.000 Ft -os kis szerkezetet venni ?
(#) Kovidivi válasza Egri Frédi hozzászólására (») Vas, 9:24 /
 
A maradékot fel lehet iratozni a nyák sarkán, de későbbiekben a réz vastagságot meg is lehet saccolni, a hordozó vastagságát mérni, az anyag típusát pedig szemrevételezéssel megállapítani, de ha nem volt 100% biztos valaki, inkább kidobta a darabot és vett újat a megfelelő polcról (raktárból).
Annál a cégnél volt ez a LED-es variáció is, meg rendes kijelzős is. Viszont ez az "oszd el az értéket kétoldalas nyáknál" nem volt jelen, főleg, hogy a műszernek két kivezetése van (egymáatól fix távolságra), amit rá kell a nyák felületére szorítani, és ellenállást mér, amiből kiszámolja a réz vastagságát. A hátsó oldalnak nem lenne szabad a mérést befolyásolnia.
A hozzászólás módosítva: Vas, 9:26
(#) Egri Frédi válasza Kovidivi hozzászólására (») Vas, 12:37 /
 
Én még nem találkoztam és nem is hallottam olyan 2 oldalas NYÁK lapról/alapanyagról, aminek nem egyforma vastag réz lett volna a 2 oldalán. Ha másért nem, hát csak a maratás miatt ...
Nem állítom, hogy a legkorszerűbb eszköz volt a kezemben - már csak az ára miatt sem - de a célnak nagyon megfelelt. Az, hogy a réz 18µ vagy "uram bocsáss" 20µ lényegtelen.
Akkor gondolkodtam, hogy veszek egy ilyen szerkezetet, amikor otthon furat fémeztem. De rájöttem, hogy felesleges. Ha jó a Palládium fürdő még 1 perc sem kell, hogy a 2 oldal teljesen összenőjön. Ahogy "gyengül" úgy nő az időtartam. Ha 10 percig nem nőtt össze, már nem is fog. Ilyenkor lehet a panelt "visszajáratni".
Nem tudom másfelé milyen szokás dívik, mi bizonyos esetekben - a megrendelő kérésére - "hízlaltuk" a panelen a réz réteget. Ez abból állt, hogy furatfémezés után, csiszolás, laminálás, világítás, előhívás, majd réz fürdőben 45 - 60 percig fémet vittünk a felszínre, növeltük a vezetősávok vastagságát. A fényérzékeny anyag - RISTON - úgy ~20µ vastagságú. Vagyis, ha a réz "kiért" a RISTON felszínéig, akkor a vezető már min. 35µ vastag, vagyis megdupláztuk az átvihető áram mennyiségét miközben maratni csak 18µ -t kellett. Ritkán kellett a "műszert" használni csak a körmöt kellett kicsit megnöveszteni a mutató ujjon. Már rutinból ment a dolog.
(#) pipi válasza Kovidivi hozzászólására (») Vas, 12:46 /
 
Amit én láttam, kapacitív vagy induktív (vagy akármi) elven mérhetett, nem volt mérőérintkezője
Következő: »»   1350 / 1350
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem