Ezt az állítást nem tudom/akarom cáfolni.. )
Viszont akkor hol a hiba az okfejtésemben?

Műterhem (50W) is akad meg alapból jelenleg a minimum kb.:10W kimenő RH-n.
Pár BRG antenna váltót kellene keresnem, vagy hasonló BA sorozatú diódákat.

Itt hangzott el kb.: 20szoros viszony van a PIN dióda teljesítménye és a max átereszthető RF teljesítmény között.
URH-n viszonylag "könnyű" megépíteni a lambda negyedes tápvonal darabokat.
RH-n kissé nehézkesebb pláne 1-30 MHz között ilyet megvalósítani.
Igaz URH-n is véges a tápvonal sávszélessége.

Az addig ok, hogy nyitott állapotban a kimenő teljesítmény kis része disszipálódik el a diódán, viszont a hozzátartozó áram akkor is áthalad rajta, és nyilván feszültség esik a PN átmeneten ennek függvényében. Ha a diódára 100mA max áramot adnak meg, még 2db párhuzamosan kapcsolt dióda esetén is csak fele áramot bírná el...
A másik gondom ezzel az egésszel, hogy szerintem negatív félperiódusban egész egyszerűen lezár a dióda, mivel jóval nagyobb az az energia, amit kapcsolnia kéne, mint amivel elő van feszítve nyitóirányban!

De most már ha hazaértem, berajzolom a szimulátorba ezt az egészet, mert vagy valamit nagyon nem látok át, vagy egy csomó helyen úgy használják, hogy nem is értik igazán a működését! Remélem az előbbi eset áll fent...

Szia!
Ha ezt meg tudod próbálni és van jó szkópod hozzá, akkor láthatnád, mi a helyzet.
PIN.teszt
A két piros karika a két mérési pont, összehasonlításként.
1 watt bőven elég, az swr se lenne rossz és a 60 ohmos műterhelés kivitele se akkora probléma erre a frekire, pár ellenállásból összehozni ( nem az 50 wattossal! ).
Így még a dióda zárófeszültségétől is messze lennél és a mA is vidáman belefér.
Ha működik már ezen a frekin, a többi applikálás és hegyezés kérdése.

Na én majdnem pont ezt a kapcsolást rajzoltam be a szimulátorba, annyi különbséggel, hogy 10W, 50R terhelés, és 30mA előfeszítő áram volt a kiindulás(ahogy a hivatkozott készülékben van)!
Némi meglepetésemre(és nem meglepetésemre is) a szimulátor pontosan azt adta vissza, amit feltételeztem, mindenféle erős torzítást szenvedve haladt át az adó jele a diódán, alig függően attól, hogy bekapcsoltam, vagy kikapcsoltam az előfeszítést! Ami érthető is, hiszen a 30mA áram messze nem elég ahhoz, hogy a jel minden fázisában nyitóirányú áram folyjon keresztül a diódán. Anélkül pedig csak egy, speciális esetben működhetne az egész, amire mindjárt kitérek.
Kipróbáltam sima Si diódával is, a helyzet nagyjából ugyanaz maradt, csak ott még jobban kijött a demodulálási tulajdonság!
Ha viszont megnöveltem az előfeszítő áramot a szükséges szintre, bármilyen diódával torzítatlanul ment át a sin jel. Ez kb 0,5A áram jelentett...

Egyetlen egy dolgot tudok elképzelni, ami talán magyarázatot adhat a működésére, mégpedig, hogy ezek a PIN diódák igencsak lassúak. Ami azt jelenti, nem tudnak lezárni elég gyorsan. Így, ha a kapcsolandó jel frekvenciája jóval magasabb, mint a dióda kiürítési ideje, a már egyszer kinyitott dióda nem tud lezárni negatív periódusban sem. Így a jel jó eséllyel átmegy rajta, max kisebb torzulások árán, de az itt nem érdekes. Ennek, ahogy írtam, feltétele az hogy az üzemi frekvencia jóval magasabb legyen a dióda kiürítési idejénél!
Ez URH-n kb teljesül is, de rövidhullámon már nem!

Viszont ebben az esetben felesleges a diódát bármivel is előfeszíteni, hiszen ezt megteszi maga az adó jele is(a vételi oldali diódáét persze továbbra is kell, hisz ott nincs feltétlenül nagy jelszint)!

Az én véleményem az, hogy túl sok bizonytalansági tényező van itt, ezek kapcsán..., nem érdemes ezzel kínlódni, sokkal biztosabb egy relé alkalmazása erre a célra! De ha már mindenképpen elektronikusan szeretnénk megoldani, akkor PIN dióda helyett sima közönséges diódát javaslok, antiparallel kötve az adóoldali PIN helyére. Előfeszítés ide sem kell, és a dióda sem kritikus, csak áramban bírja a jel áramát. Ez a nagyjelű adásra nézve, mintha ott sem lenne. Nagyon csekély 0 ponti torzítás árán szimmetrikusan átviszi a jelet adáskor. Vételkor, mikor megszűnik az adó jele, pedig lezárnak a diódák, csak a PN kapacitás hatása jelentkezik parazita szivárgásként(a dióda választásánál ezt célszerűen figyelembe kell venni).

Ezt az elvet én már sok éve alkalmazom hasonló helyekre, és eddig mindig kifogástalanul működött, szemben a PIN diódás kapcsoló kétes lehetőségeivel...

Sacc 3 dolog van:
- akik ezt kitalálták, alkalmazták nagyon sok készülékben, nem értettek hozzá.. ( ).
Feltételezés elvetve.

- a szakirodalom szerint a PIN-dióda váltóáramú viselkedése a ráadott feszültség frekvenciájától függ. Egy, a diódára jellemző fo frekvencia alatt és környezetében a dióda ugyanúgy viselkedik, mint az egyszerű P-N átmenet, jóval fo felett pedig lineáris ellenállásnak tekinthető. Az fo frekvencia a jelenlegi diódáknál megahertz nagyságrendű ( nem "mai" írás )..

- LTspicében nézve szépen látszik az előfeszítés és a beadott frekvencia hatása.

- csupán az elv kipróbálásról írtam, a továbbiakban nem foglalkozok vele.

Azóta utánajártam ennek a dolognak, most már világos, hogyan működik?!
Részben jól eltaláltam, mi a feltétele a működésének... Valóban a sebességén múlik minden!
Rövidhullámra igen erősen meg kell nézni, mennyi a kiürítési ideje a konkrét diódának, mert nagy valószínűséggel nem lesz jó, ezt kell feltételezni(a BA682 felejtős)!
Ezek a diódák inkább több 10MHz kapcsolgatására voltak kitalálva, ott elég jól elvégzik ezt a feladatot, de alacsony frekvenciákra nem használhatóak!

Érdekes, hogy a multisim-ben nem alakult ki ez az effektus, pedig PIN dióda alkatrésszel néztem! Lehet, hogy hibás volt a modell? De ma még egy kört futok vele...így, hogy most már pontosan tudom, mit kellene lássak...?!

Ettől függetlenül, ami megoldást írtam, az viszont biztosan működik, és nem kritikus a frekvenciára sem!!!

Üdv! Itt egy IC701-es tcvr antenna kapcsolója (100W), a 70-es évekből:

Amit a szakirodalomból idéztem, az az igaz. ( Balla Gábor, TKI, 1974. )
Ennyit erről..

Bár a vezetéknevünk ugyanaz, nem én voltam
Az a beidézett "szakirodalom" nem taglalja a működését! Anélkül pedig nem érthető, és nem sokat ér, még ha nagyrészt igaz is, ami ott le volt írva.

Ha jól látom, egy alacsony frekvenciás egyenirányító dióda van ott is alkalmazva "PIN" gyanánt...?!

Sziasztok!
Valamikor OA1161-el építettem detektoros rádiót, de most nem találok elfogadható áron.
Talán az 1N34A jó helyette, vagy melyik típus alkalmas erre?

Régen cseréltem benne diódákat, mert szét volt égve a panel, az előző tulajdonos nem tudom mit csinált vele, az egyik vég tranzisztor is rossz volt. Nem emlékszem a típusra, de valami mezei diódát tettem bele. A lényeg, hogy "drót" legyen a dióda, 100 Ohm-mal van előfeszítve!

Ha eljössz érte, adok vagy két marékkal.

Nekem nem tűnik egyszerű diódának, a gugli sem talál semmit, de gyanús a végén a S5297G 1S5297G se.
De egy dióda, ha elég meredek, rendesen ki van nyitva, eléggé tud hasonlítani egy darab "drótra", és disszipálni se fog sokat.

És ehhez az kell, hogy a használt frekvenciákon a dióda ne tudjon már egyenirányítani! Tehát alacsonyfrekis, régi egyenirányító diódák előnyben... )))

Köszönöm a remek ajánlatot, de ritkán mozdulok ki, így ez nem járható út.

Talán mert s5277g az valójában?! )

Elvileg akármilyen Ge dióda jó, de ha nincs valamilyen Schottky dióda is megteszi.

Debrecen környékén én is tudok adni régi Ge diódát. (Nem tudom hogy merre laksz.)
Ha szeretsz barkácsolni (gondolom szeretsz, ha detektoros rádiót építesz), akkor biztos akad valamilyen fölösleges kapcsoló üzemű tápegység (pl. telefon töltő) amiben szinte biztos találsz Schottky diódát, amit Pucuka is javasolt.

bodgabo és pucuka, köszönöm a tippeket!

Köszönöm a mellékelt rajzot!
Közben ránéztem 1 2 CB rajzra pl egyik klasszikus President Grant ... abból akár 15 20 W is kijön ... és ott csak egy anti paralel dióda van a földelt bázisú vevő tranzisztor emmiter körében .
Lehet elég lenne ennyi is ... a te általad csatolt rig meg 100W volt.