A tápegység kimenete nagy valószínűséggel leválasztott oldal, megfelelő szigeteléssel a 230 V-os hálózat felé. Ha igen, a DC oldalt egyenesen tilos földelni.

Leírtam , egy egy kondi a motor két kivezetése és a háza közé (+ ház -ház ) és a relék tekercskivezetései közé .

Sziasztok! Meg csináltam mindent ,amit leírtatok ,kondit raktam a motor elé és le is fedtem őket vas lemezel a rpi külön dobozban van és egy független tapról megy a relék ,amik a forgás irányt változtatják azok is külön áram forrásròl megtennék. A probléma ami az volt hogy a rpi kijelző hol elindul hol nem az meg mindig fönt áll de viszont a dht hőmérő már nem zavarodik be valamit meg esetleg rakjak be ?

Képek ahogy össze raktam.

Ha már bekapcsoláskor sem indul el mindig a kijelző, akkkor azzal van gond, cserélni kell vagy valamiylen Reset áramkört biztosítani neki.

Köszönöm a választ ! Még esetleg arra gondoltam hogy a motornak a tapja is külön van meg a relé behuzasnak is külön tapja van hogy esetleg az hülyeség lenne hogy a 2 táp jelet és rpi jelet összekötnem.Esetleg azért hogy nem a jellek vesznek össze

Írásjeleket kéne berakni, tagolni amit írsz. Ez így olvashatatlan.

Nem tudom, pontosan milyen LCD kijelzőt használsz? RPI-vel még nem használtam kijelzőt, csak atmel-lel meg pic-kel. Karakteres LCD-nél (gondolom grafikusnál is) vannak időzítések (várakozások) amiket be kell tartani éppen azért, hogy ne hülyüljön meg a kijelző. A karakteres LCD kezelését pont itt a Hobbielektronikán olvasgattam, van róla cikk.

Bocsánat! De a telefon mindíg hülyeségeket ír. Most egy HD44780 2x16 karakteres LCD kijelzőt használunk,úgy van beállítva,hogy az rpi indulása után 60 másodperc múlva kezd működn, utána pedig 5 másodperces kihagyásokal írja ki az adatokat. Az a fura,hogy néha jó,néha nem ha bekapcsolom és letelik a 60 másodperc.Van amikor pedig, letelik a 60 másodperc indulás után és normálisan ír ki mindent a LCD, utána folyamatosan jó még ki nem kapcsolom, majd kezdődik minden előröl.

Sziasztok!

Próbálok összehozni egy remote környezetet, ahol Pythonban tudok fejleszteni és debuggolni a Raspberry-n SSH-n keresztül. A fejlesztő gép egy Windowsos gép lenne. Eclipse az IDE, oda feltettem a PyDev és a Remote System Explorer plugint egy kedves indiai barátom ajánlására. A Raspberry-re is feltettem a pydevd csomagot. Az SSH része tökéletesen működik, amit a nagy gépen módosítok az változik a PI-n is. A probláma a remtoe debug. A videó alapján amiből kiindultam be kell tenni 2 sort a kódba:

Az IP a nagy gép IP-je. Elvileg ezután az Eclipse-ben el kellene indítani a debug-ot és utánna a PI-n egy egy másik SSH ablakból pedig a kívánt script-et és miden működik. Viszont nekem sajnos a PI ezt írja egy kis gondolkodás után:

Valaki tudna nekem segíteni, hogy mi lehet a baj? Merre induljak el?
Előre is köszönöm!

Could not connect to 192.168.1.65: 5678

A célgépen figyel valami ezen a porton?
Firewall nem blokkolja?

Nagyon köszönöm csak a tűzfal beállítás maradt el!
Hálám üldözni fog!

tbarath

Minden érdekel. Nulláról indulok. Először elég lenne nagy vonalakban vázolni, mi is ez.

Akkor röviden: a Raspberry Pi egy SBC, single board computer. Mindegyiken van HDMI, USB, SD foglalat a rendszernek, és jellemzően jack hangkimenet is. Sok GPIO pin (3,3V), SPI és I2C, a zero kivételével van ethernet is rajtuk, valamint kamera aljzat.
Több generációja van már, az első a Pi néven, ezt ma Pi1-nek hívjuk, aztán jött a Pi2 több RAM-mal és több maggal. Aztán jött a Pi0, ami egy gyorsabb és sokkal kisebb és sokkal olcsóbb Pi1, ennek lett később egy wifi-s verziója. Jött a Pi3 is, ez a Pi2-höz képest gyorsabb, valamint wifi és bluetooth is került bele. Aztán a legújabb a Pi4, itt max 4G RAM van, 5g wifi, USB3, GB LAN.
Összehasonlító táblázat: Bővebben: Link, de azért érdemes máshol is utána nézni
Van A, B, B+, A+, compute modul és a fene tudja még milyen "kiszerelésben". Ma leginkább a 2 gigás 4B modellt érdemes venni, mert az árát levitték az 1 gigás árára. Itthon is több helyen kapható, de én leginkább egy brit webshop-ból rendeltem.

SW: valamilyen linux alapú rendszerek mennek rá, a raspbian az alap. Ez egy Pi-ra fordított Debian, szóval van rá kb. minden. Azzal hirdetik hogy elég desktop-nak, de szerintem nem igazán. Vannak kicsontozott célszerszámok is médialejátszásra, leginkább a Libreelec és az OSMC az elterjedt, ezeknél a Kodi nevű médialejátszó a GUI. Az előbbi egy nagyrészt readonly rendszer, csak a felhasználó cuccai vannak írható partíción, az utóbbi egy rendes raspbian, csak Kodi a GUI, szóval tudsz rátenni mindent is. Én most ezt használom.
A Pi HDMi tudja a HDMI CEC szabványt (amit minden TV gyártó máshogy nevez), vagyis HDMI-n keresztül vezérelhető. Kérdés az, hogy mennyire támogatja ezt a TV. Panasonic TV-vel jók a tapasztalataim, szinte bármelyik gombra rá tudsz bármit programozni. Nekem régebben be volt állítva, hogy a piros gomb az az éppen lejátszott mozira kapcsol, a kék pedig a beállításokra. Akkoriban lógott rajta egy USB hangkártya, amivel a házimozi erősítőre volt kitéve a hangja, így könnyű volt eljutni a beállításokhoz és vissza a filmhez. Persze script-elhettem is volna, de annyira nem érdekelt.

RPi4 8 GB RAM verzió: Bővebben: Link

Sziasztok!

Én is ismerkednék egy pi4-gyel, de csak annyit költenék rá amit muszáj. Sajnos megdöglött a nas-om, és arra gondoltam, hogy nem kínlódnék most már asztali gépekkel 7/24-es üzemben (nem igazán bírják), hanem egy ilyen pi-t használnék erre. Futna rajta egy torrent kliens webes felülettel, meg samba a hálózati filmnézéshez. Gyakorlatilag egy headless fájl kiszolgáló és dlna forrás lenne. Egy külső házas usb winyót akasztanék rá.
Ahogy látom maga a lap kb 15k lenne, meg hozzá a táp másik 3k. A legegyszerűbb doboz mondjuk 3k. SD kártya a rendszerrel 5k-ról indul, és 10k-ig meg sem áll. Ez utóbbit drágállom mondjuk, szerintem sokkal olcsóbban meg lehetne oldani (kell a gyári kártya bele, vagy elég a kommersz is?). Kérdésem hogy jól gondolom, ennyiből összeállhat a rendszer? Vagy kihagyok valamit? Egyáltalán egy 2GB-os lap képes kiszolgálni a fenti igényeket? Jó lenne ha maradna benne tartalék is, nem kellene mostanában már hozzá piszkálni. Itt néztem az árakat: Bővebben: Link

Köszönöm

Veszel egy egyszerű, 16 GB-os µSD kártyát és arra felmásolod a rendszert, amit ingyen le lehet tölteni. Ház helyett inkább kis, 12 V-os ventilátor kell rá az 5 V-os ágra kötve, elég és csendes is.

A többihez vannak bőven infók. nas dlna raspberry Pl.: Bővebben: Link.

Bakman fórumtárshoz kapcsolódva: SD kártya esetében a lehető leggyorsabbat válaszd, mert számíthat a működésben.

Én raktam hűtőbordát a melegedő alkatrészekre, direkt az adott laphoz tartozó bordákat lehet venni.Kártyának nem tudom mi a jó, én volt hogy a hozzá adott kártyát használtam, volt hogy valami mást, de nem noname-et.Mindegyik döglött már be egyszer-kétszer az 5 év alatt.Ahogy írták előttem, az OS Image ingyenes!NAS-nak az Openmediavault-ot használtam.Szintén ingyenes Image-ből.

Most nem tudom megnézni, de úgy emékszem, az USB portok közelében is van valami, ami tud melegedi és ezért tértem át a kis ventilátorra a hűtőbordák helyett.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, akkor szétnézek és beruházok!

Az is igaz, hogy amit én használok, az még a régi Raspberry Typ B. Azon csak a processzor, és a LAN vezérlő melegszik, így elég volt arra bordát tenni.

Sziasztok!

Raspberry Pi köré építettem egy wifis, kamerás robotot. Bekapcsolását követően csatlakozik az itthoni wifi hálózathoz. Így akár itthonról, akár a világon bárhonnan tudom vezérelni, ahol van internethozzáférésem. Mondjuk szét tudok nézni a lakásban, amikor nem vagyok itthon. Sok haszna ugyan nics, de rengeteget tanultam az építése köznem. Szeretném bemutatni egy olyan helyen, ahol nincs wifi. Van-e lehetőség arra, hogy router nélkül közvetlenül csatlakozzak egy wifis eszközzel a Raspberry Pi-hez?

Ha az adott helyen csak wifi nincs, de mobil internet van, akkor a telefonodon beállított wifi hotspotot is meg lehetne próbálni.

Step by step leiras
(a pi lesz az access point amire csatlakozol)

Köszönöm a tippet, kipróbálom.