A bejövő vízcsőbe be kellene iktatni egy méteres horganyzott csődarabot és összekötni a szondák hálózatával. De akár a medencébe is tehetsz egy földelt rozsdamentes lemezdarabot.

Amit itt írtál, hogy van napelem is és a szonda leválasztás az megszünteti a problémát az nem lehet, hogy a napelemes ad vesz rész okozza mind ezt? A szondákat csak az tudja olyan mértékig használni ha be akar táplálni a hálózatba. A napelemes invertert már említette valaki de nem találom a hsz.-t. Le lehetne választani a napelemes táplálást úgy, hogy ne legyen kapcsolata a hálózattal vagy ezt már próbáltátok?

Ehhez a vizsgálathoz elég kikapcsolni a napelemes invertert. A ma már gyakoribb invertertípus trafónélküli. Ez azt jelenti, hogy a napelemeken megjelenik a hálózati váltakozó feszültség, ami a napelemek és a keret közötti kapacitáson már mérhető áramot küld át. Ez nem okozza az inverter leállását, mert az a DC szivárgó áramot figyeli. Emiatt is kell a napelemes rendszerekhez minél közelebb lehetőleg új földelést kialakítani, de ettől függetlenül össze kell kötni a PE rendszerrel.
Ha a DC táplálást leválasztjuk, akkor már nem kerülhet ki a hálózati feszültség a napelem táblákra. Ha pedig az AC oldali kapcsolót is kikapcsoljuk, akkor már az inverter zavarszűrő rendszereinek a védővezeték felé irányuló néhány mA árama is kiesik.
Ha a napelemekhez közel telepített földelő és bekötésének átmeneti ellenállása megfelelő, nem alakulhatna ki zavaró feszültség a védővezetéken.
A korábbi rajzon nem szerepel a napelem és védelmének bekötése.

A napelemnek nem készült külön földelés. Holnap délutàn jön egy ùjabb érintésvédelmi felülvizsgálò, le fogja kötni a napelemet, mert ùgy még nem volt mérve. Lekapcsolt állapotban igen.

Idejöttem kicsit beleugatni, mert érdekelnek a rejtélyek... valamint anélkül hogy most szabványt olvasnék, érdekelne a többiek véleménye hogy alapvetően miért ne lehetne elejét venni bármilyen hasonló jelenségnek az alábbi földelési elrendezéssel és helyi EPH bekötésekkel az épülettől viszonylag különálló medence esetében:

Áram hatására a függőleges földelőszonda környezetében a potenciálváltozás nagyon meredek, vagyis kis távolságon nagy mértékben változik a talaj felületén a feszültség akkor, ha ezen a földelésen jelentős áram folyik. Én földelőrúd helyett sokkal inkább un. potenciálvezérlő földelést csináltam volna köré, vagyis minimum egy teljesen zárt vízszintes hurok a medence körül Rd10-es acélból vagy 3,5x30-as laposvasból kb. 0,3-0,6m mélyen beásva kb. 0,5m távolságra a szélétől. Erre köthető rúdföldelő is, de nem követelmény. Ti alapvetően rúdföldelőkkel dolgoztatok és egyértelműen csak az összekötésük volt a cél, ha már ennyi vasanyag le lett téve, akkor a medence teljes kerülete mentén folytattam volna az összekötést.

Ez amúgy csak egy ötlet, gyakorlati javulás nem nagyon várható tőle, mert több keretből álló potenciálvezérlést elsősorban trafóállomások körül kell kialakítani, ahol nagyon komoly több 100-1000A-es zárlati áramok vannak, amik valóban jelentős potenciálemelkedést tudnak létrehozni pár tized ohmos földelési ellenálláson is.

A medence tulajdonképpen a vezetőképesen összefüggő földbe van ágyazva, oda csak egy módon (vagy a földelőrendszereken keresztül) kerülhet idegen potenciál. A medence körüli földelőrendszernek csak az az értelme, hogy egy fémes földpotenciálú csatlakozási pontot biztosítson HELYBEN és elenyésző mértékben, de a medence körüli kerettel a potenciálelosztást egyenletesebbé tegye, más szóval csinálsz egy villamos csatlakozást a medence körüli földtérfogatnak kb. 1m-es sávban, valamint ami felette van pl. térkő/járólapnak. Ha a medencének vasbeton teknője van akkor azt is egy helyen ehhez rögzíteni lehetne. Sőt ha a föld felől nincs víz elleni védelme a vasbetonnak, akkor még plusz földelő sem kellene, mert maga a betonba ágyazott betonvasalás lenne az, ami az oldalainál és az alján is jól érintkezik a talajjal, sőt igen jól, mert a víztérfogat több tonnával fogja a földbe nyomni.
Ha a medence műanyag vagy vízzáró réteggel van kikenve, akkor a víztér kvázi villamosan el van szigetelve mindentől, az hibátlan villamos berendezésekkel csak kapacitív vezetésben vehet részt.

Idegen feszültség a villamos betáppal rendelkező vízkezelőből és a medencevilágításból kerülhet oda. Ha a szivattyú fémtestű, akkor a betáp oldalról rendelkeznie kell védővezető bekötéssel, ami ugyan szabványos de hosszú és kis keresztmetszetű. Ezen felül én közvetlenül a medencénél ezeket a fémtesteket a medence melletti földelőhálózathoz is csatlakoztatnám (mondjuk egy EPH csomópont a vízkezelő aknában). Így elvileg a belső víztér potenciálja is rögzítve van a fémtesten keresztül és meghibásodás esetén is védelmet nyújt (kiegészítő helyi egyenpotenciálú összekötés).
Ha viszont kettős szigetelésűek ezek az eszközök, akkor a hálózatból kapacitív csatolás útján juthat nagyon alacsony áram a víztérbe. Ez ellen megoldást nyújthat az a nem hivatalos módszer, hogy a víztérbe helyezett fémtárgy földelésével rögzítsük a víztér potenciálját. A belógatott vasdarab elég karcsú, ezért én rozsdamentes csődarabot iktatnék a csőrendszerbe lehetőleg minél közelebb a vízkezeléshez/szivattyúhoz, olyan ágba ami állandó kapcsolatban van a medence víztérrel (nincs benne csap és nincs lezárva).
> Ha van medencevilágítás, akkor az legyen galvanikusan elválasztott törpefeszültség...

A helyi EPH csomópont mellett és a fenti egyszerű összekötésekkel kizártnak tartom, hogy a medence néhány méteres környezetében bármiféle zavaró potenciálkülönbség alakuljon ki...

A nagy kérdés, hogy a medence körüli földelőhálózatot csatlakoztatni kell-e az épület földeléséhez... Alapvetően a közeli földeléseket illik egymással összekötni, DE ebben az esetben ez azt eredményezné, hogy az épület/szolgáltatói földelésén keletkező zavargásokat csak kiterjesztjük a medence körüli környezetre is. Én nem kötném össze egymással a kettőt. Viszont az épület földelését úgy tűnik hogy meg kell erősíteni, vagyis ott addig kell további földelőrudakat telepíteni, amíg elég alacsony nem lesz az eredő ellenállása.
De megnézem, hogy van-e medencés szabvány.

Igaz így a medence körüli térnél és a ház/fogyasztásmérő körüli környezet között kialakulhat potenciálkülönbség, de az olyan elenyésző lesz hogy nem okoz semmilyen érzékelhető hatást a medencéig vezető járdán.

> Villamos készülék meghibásodásával is juthat feszültség/áram a víztérbe, ez a készülékek szigetelési-ellenállásmérésével egyértelműen kizárható.

Nekem ebből az jön le, hogy valamekkora áram a hálózat felől vagy a háztartásban mégiscsak folyik a földelés felé és ez emeli meg a potenciált a nullához képest. Ha nincs rácsatlakoztatva a medence körüli földelés, akkor magasabb az ellenállása a ház körül, tehát az állandó áram magasabb feszültségesést hoz létre, amikor pedig párhuzamosan kapcsolódik vele a medence földelése, akkor az eredő ellenállás csökken,vagyis az eső feszültség is.

Az hogy mA-ek állandóan folynak a helyi földelőn az természetes, hiszen a teljes utcában a PEN földelések párhuzamosan kapcsolódnak, a háztartások nulla áramai pedig megoszlanak a trafó földelése utáni teljes szakaszon a PEN és helyi földelések között, igaz a PEN áramok így is nagyságrendekkel nagyobbak mint a föld visszavezetés. Ez még akkor is fennáll, ha a szolgáltatói kismegszakítókat kikapcsolod, mivel a PEN betáp és a földelés változatlanul él és a többi háztartásban valószínűleg van fogyasztás.

Atis57 egyébként lényeges dolgokat kérdezett, amire úgy nézem nem jött válasz:
2658037

Mit mértek eddig a szakik?
- Mekkora volt a fogymérőnél a földelési ellenállás és most mekkora megerősítés után? Mennyi az épületnél vagy a kettő együtt?
- Mennyi a medencecsoporté? Mérték szondánként vagy az elkészülte után?

- Az egyes földelők felé mekkora áram folyik? Ez megbontás nélkül szivárgóáram-mérő lakatfogóval is mérhető. Mondjuk egyszer a fogymérőnél leválasztott medencei földelés mellett és összekötve a medencei földelőrendszerrel az összekötésen? Mekkora úgy hogy nincs a háztartásban fogyasztás és mekkora terheléssel?
Ment valami nagy fogyasztó a háztartásban, amikor a csípés fennáll vagy éjjel-nappal érzékelhető (lekapcsolt szolgáltatói kismegszakítóknál is)?

- Hogyan mértetek potenciálkülönbséget? A víztér és a lakás PE hálózata volt az egyik pólus, de mi volt és hol volt a másik? 10-20m távolságú segédszondához képest mértetek? Ez mindig AC feszültség volt? Terhelve mérve kisebb lesz (pl. 10-100kohm-os ellenállás párhuzamosan a multiméterre)?

- Az egy dolog, hogy valamit véd egy áramvédő a lakásban, de ha minden áramkör utána ágazik le, akkor is csak annyi jelenthető csak ki hogy a föld felé elfolyó áram nem több 20-25mA-nél. Van olyan áramkör, ami előtte ágazik le? A kertbe menő betáp nem előtte ágazik le? Hol van a medencés cuccoknak az áramvédője beépítve? A medencés fogyasztókhoz menő körben van mérhető szivárgó/hibaáram? Ez is mérhető lakatfogóval az elmenő fázis és nullavezetőt megfogva.

- Azt írtad zárlat is volt, akkor emiatt oldhatott ki egyszer a kismegszakító. A zárlat az áramvédő előtt vagy után volt ill. fázis-nulla volt a hiba vagy a föld felé? Feltételezem az előbbi, mert áramvédőt nem oldott (ha előtte van). Most akkor a betápkábel ki lett cserélbe újra?

Nagyon szeretnèk válaszolni a kérdéseidre, de sajnos nem tudok. Holnap ùjabb mérések következnek, remélhetőleg aki most jön, be is fejezi a munkát és pròbálom ezeket a kérdéseket feltenni neki. A legùjabb fejlemény, hogy már akkor sem tűnik el a vìzből a feszültség, ha a hátsò földelést lekötik.

Akkor miért nem ajánlod fel Facska-nak, hogy elmész hozzá, és megoldod a problémáját?
Biztos vagyok benne, hogy a 4+1 feleslegesen odahívott ember után, szó nélkül kifezetni a munakadíjadat.

Például azért, mert most szombaton hozzánk jönnek jófejségből széldeszkát festeni.

Ìrtam üzenetet neked.

Igen, az lenne a legjobb!

VL Navigálás a változó előírások tengerében XIX.

MSZ 2364-702 - Úszómedencék és egyéb medencék
MSZ HD 60364-7-702:2011

A szabvány zónákat határoz meg mint egy fürdőszobában, szerelvények védettsége, feszültségszintek, SELV, 30mA-es áramvédő.

Egy szót sem szól helyi földelés szükségességéről!

Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés: A medence teljes területén és a vízfelülettől mért 2,5+1,5m-es sávban alkalmazni kell! De mit is jelent? Nem minden egyes kicsi és nagy fémtárgy összekötését és leföldelését!

Az elv ugyan az mint egy épületnél, az alapterületére távolról belépő vezetőképes részeket egy ponton azonos potenciálra kell hozni.
Vagyis ha a víz fém vízcsövön érkezik akkor azt össze kell kötni a villamos szerkezetekhez menő védővezetővel és egyúttal a fémtestjeivel is. De egy korlátra, fém élvédőre, fém aknafedlapra ez nem vonatkozik. Sőt még egy robosztus eltolható fém-tetőszerkezetnél is kérdéses, ha az csak az adott medence területére terjed ki.

Megmértem mi a helyzet az én földelésemnél:
A földelőszonda acélján mért áram 200mA-es lakatfogóval: ház ki: ~35mAac, ház be: ~42mAac, de folyamatosan változik. DC lakatfogóval mérve is hasonló váltóáram és egyenáram is mérhető. A nullán és ezzel a földelésen folyó egyenáram a nemlineáris fogyasztók miatt keletkező egyenáramú összetevő lehet. Bekapcsoltam egy vízforralót egy fázison és a földelő árama 76mA-re nőtt, az már eléri a 7-800mV feszültségesést!

Feszültség mérése multiméterrel a fő-földelőkapcson egy 10m-re leszúrt kb 40cm mély segédföldelőhöz képest:
320-600mVac között félpercenként változik. A ház betápjának ki/be kapcsolására nem változik különösebben (mondjuk most éppen csak pár száz watt belső fogyasztás van).

Párhuzamosan kötöttem egy 25W-os izzót a multiméterrel, mert ez volt kéznél:
Izzó nélkül / izzóval: 385mVdc / 170mVdc és 400mVac / 200mVac

Pár éve csináltam meg a földelést, akkor 11-12ohm körülire sikerült lemenni. A 40mA körüli áram és a 400mV körüli feszültségesés ezzel összhangban is van, ráadásul nem csak úgy jelen van indukált és kapacitív csatolásból, hanem valóban a PEN vezető részárama lehet.

Ezek alapján simán előfordulhat Facska-nál, hogy a földelés akár rosszabb, a PEN áramok megoszlása meg nagyobb és a kettő együtt 1-2V-os nagyságrendbe esik. Viszont a földelőrendszer kiterjesztése előtt is már potenciálkülönbség volt a környezet/talaj valamint a medence víz között. Lehetséges hogy maga a talaj a medence körül valóban nulla potenciálon volt és valamelyik készüléknek a fém testjére a védőföldelésen keresztül eljutott a fő-földelőkapocs megemelkedett feszültsége és ez érintkezésbe van a vízzel is. Így a medence belső tere van a földhöz képest magasabb potenciálon, ami nagyban függ a környék, de legfőképp az épületben éppen használt fogyasztók teljesítményétől is.

Nem tudom mennyi értelme volt a jelenlegi ill. további rúdföldelők alkalmazásának. Egy dolgot lehet elérni: közelíteni és közelíteni a nulla földelési ellenállást, de a nulla természetesen sosem érhető el. Továbbá a PEN-en és földelésen megoszló áram sem lesz nullázható sosem! Ahhoz hogy a nálam folyó árammal mondjuk maximum 100mV különbséget érjek el, ahhoz már 1 ohmhoz közeli földelési ellenállás szükséges. Ezért mindenképpen kellene tudni, hogy mennyi volt a korábbi ellenállás és mennyire sikerült feljavítani csak a fogymérő helyet és az épületét figyelembe véve. Lehet hogy 20-30 ohm volt és 4 további szondával is csak 5-10 ohm lett. Ráadásul ez nem lineáris, hiába van több hosszú szonda közel egymáshoz, azok eredője sokkal nagyobb lesz, mert csak akkor csökken hatékonyan a földelési ellenállás ha két szonda között is van legalább egy szonda mélységű távolság.
Ezért én nem erőltetném a végtelen számú földelőszonda leverését...

Mivel a szabvány nem írja elő a helyi földelést, ezért teljesen új létesítésnél esetleg alkalmazható az általam javasolt földelőkeret vagy a medencetestbe épített vasalás kivezetése, aminek az a célja, hogy a medence közvetlen környezetének talajához képest a medence egyéb vezetőképes dolgait és a védővezetőt azonos potenciálra próbálja hozni, így nem a vízfelület és mellette a talajnál lesz a legnagyobb potenciálkülönbség, hanem valamivel távolabb a talajban keletkezik ártalmatlan mértékű átmenet. Bár mivel a szabvány nem rendelkezik földelésről, a legtöbb esetben valószínűleg ilyen kellemetlen hatások fel sem lépnek.

Én ezeket próbálnám meg:
1. Meghagynám összekötve a fogymérőnél lévő földelőrudakat, a háznál lévő földelést és rá merőlegesen az első távolabbi földelőrúd összekötését. Az erről elmenő összekötőt ideiglenesen leválasztanám a medence körül összekötött 4db földelőről. Megmérném egy 10-20m-re leszúrt segédföldelőhöz képest a fő földelőn vagy az épület elosztójában lévő PE sínen az eső feszültséget. Ki lehet próbálni kikapcsolt szolgáltatói kismegszakítókkal és a háztartásban valami nagyobb szokásos fogyasztóval is. Jó a gondolatmenet, ha beigazolódik hogy ezen a ponton állandóan jelen van a 0,5-2V nagyságrendű "rejtélyes" feszültség.

2. Milyen elektromos berendezések vannak a medence körül? Hány különálló betápkábel megy oda? Először megmérném a kiindulási helyen hogy ha minden üzemel akkor a betápokon van-e föld felé elfolyó áram. Leellenőrizném a kábelek szigetelési-ellenállását. Ha lehetséges a készülékek szigetelését is megvizsgálnám.

3. Ha megvannak a fogymérőnél lévő földelőn eső feszültségértékek, akkor nagyon hasonlónak kell lennie egy távolabbi segédföldelő és a vízbe merített fémdarab között mért feszültségnek. Ugyanakkor a víz és a fogymérőnél lévő földelés vagy az épület PE sínje között mért feszültségkülönbségnek minimálisnak kellene lennie.

4. Ha a villamos berendezések hibátlanok és a feszültségek a fentiek szerint alakulnak, akkor jöhet a potenciálkiegyenlítés. Praktikus lenne ha egyetlen kábelen menne a betáp a medencéhez és a medencénél lenne szétosztva a készülékek között mondjuk egy vízmentes kötődobozban, már a helyi vízmentes kiselosztó is további hibalehetőség. Ezen a betápon ott kell lennie egy 30mA-es áramvédőnek, de ha minden szigetelés rendben van és nem olyan hosszú a szakasz, akkor 10mA-es is jó lehet (ha nem old ki). Elhelyeznék a vízkezelő aknában egy kültéri EPH csomópontot, ebbe csatlakoztatni kell a medence körüli összekötött földelőrúd csoportról jövő köracélt. Csatlakoztatni kell bele a villamos készülékek betápjának PE vezetőjét. Ha bármelyik villamos készüléknek fém teste van és lehet rá csatlakoztatni rongálás nélkül sarut, akkor érdemes azokat is külön bekötni. A víz "földelése" valószínűleg már nem is szükséges, de beköthető az EPH csomópontba például az aljáig leérő rozsdamentes lépcső/létra vagy a vízrendszerbe iktatott fémcső szakasz.

4. Ezek után szerintem nem lesz kimutatható hatása a korábbi csípésre, ha a medence körüli földelőrendszer össze van kötve az épület földelőrendszerével vagy külön van. Maximum az eredő földelés miatt még kisebb lesz az eredetileg eső feszültség.
Illetve ha a 4db földelőrúd össze van egymással kötve a talajban a medence körül, akkor nincs sok jelentősége hogy a kör zárt legyen ill. a negyedik oldalnál is elhaladjon földelő összekötő. Emiatt nem érdemes burkolatot bontani.

Szerintem az egész probléma a PEN potenciálrögzítő földeléséből ered vagy egy meghibásodott, vagy leromlott szigetelésű villamos készülékből.

És ezt Te nem tudnád nálunk megcsinálni?

Én ritkán szerelek, elsősorban tervezéssel foglalkozom és az ország másik felében vagyok.
Ilyen probléma esetén nem villanyszerelőt kell kihívni, hanem villamos biztonsági felülvizsgálót, aki szerelést is vállal. Ők rendelkeznek valamennyi mérőműszerrel ami kellhet a vizsgálatokhoz, valamint a szokatlan esetek kevésbé hozzák őket zavarba.

A HD 60364-7-702 európai szabvány egy szót sem szól a medence körüli járófelület potenciálrögzítéséről és a víztérfogatról. Ezzel szemben lényegesen több a követelménye az USA - National Electric Code, NEC 680.26 szabványának és az Ausztrál AS/NZS 3000:2018 szabványnak.

Nálunk ilyen szinten nincs kötelező előírás, de jó ötletek meríthetőek belőle ha abszolút biztosra akarunk menni már az építés idején hogy elő se fordulhasson hasonló rázós és csípős eset.

Mivel magyarul semmilyen gyakorlati példát nem találtam ezzel kapcsolatban, így leírom kiindulásként, hogy mivel lehetne abszolút elejét venni a hasonló problémáknak.

A helyi EPH csomópont kvázi követelmény, ez legyen minden esetben. Ez legyen minél közelebb, hozzáférhető és ellenőrizhető helyen például a vízkezelő aknában, lehetőleg azon az oldalon ahonnan érkeznek a betápok és a fémes csővezetékek ha vannak.
- Történjen meg a 60364-7-702 szabvány szerinti potenciálkiegyenlítés, a távoli fémes csövek bekötése például a töltéshez használt vízcső vagy távoli medencefűtés rendszere ha az fémes csővezeték (EPH bilinccsel és vezetékkel). Egyéb gázüzemű dologhoz vezető fém gázcső, vagy csatorna és vízelvezetés ha fémes csővezetékkel van.
- Nagy kiterjedésű fémeket kötelező bekötni, például ha a teljes medencetest fémből van vagy az oldala egy álló fémlemez körben. Erre a gyártó is utasítást fog adni.
- Ha van egy komoly fix vagy nyitható tetőszerkezet akkor annak a fémszerkezetét is csatlakoztatni kell.
- Ha a medencetest nagy kiterjedésű vasbeton vagy körülötte nagy betonozott-vasalt placc van kialakítva és ezek nem elszigeteltek (nincs alul felül szigetelő fólia, hőszigetelés vagy egyéb, nem a kert másik végében van hanem közvetlenül mellette amire a medencéből lehet kilépni) akkor gondoskodjunk előre ezek vasalásának villamos kivezetéséről, azaz egy 10mm-es acélhuzalt kell kivezetni ami belül hegesztéssel vagy csavaros kötőelemmel csatlakozik a vasaláshoz. Ilyenkor a vasalást is célszerű nem csak kötözni, hanem több helyen összehegeszteni és a medence falában megszakítás nélkül körbefuttatni a földelőhuzalt és 3m-enként csatlakoztatni a vasaláshoz.
- Csatlakoztatni kell a medencéhez tartozó készülékek villamos betápjának PE-védővezetőjét. Mivel a gépészet és világítás - ha van - nem nagy fogyasztók, általában elegendő egy fázis. Célszerű ezt a házban egyetlen leágazással és földkábellel megoldani, így egyetlen PE vezető jön kívülről. Ezt az áramkört maximum 30mA-es áramvédővel kell biztosítani, célszerűen A típusúval, de az érzékenyebb nincs kizárva.

A fentiek a jelenleg is érvényben lévő minimális követelmények Magyarországon is.

Az USA szabvány elvéből látszik, hogy ide nem a hagyományos, minél kisebb ellenállású "mély" földelő kell, hanem a felületen történő potenciálkiegyenlítés és vezérlés. Ezért alapból rosszul közelítették meg a kihívott villanyszerelők, akik ész nélkül elkezdtek minél több földelőrudat leverni, a potenciálvezérlés meg nem az elvárt módon valósult meg, erre a földelőrúd önmagában alkalmatlan. A szükségszerű vízszintes összekötő-vezető miatt valamelyest viszont hasonló hatás lép fel. Persze mindennek csak akkor van haszna, ha a medence körüli EPH csomópontba a körülötte lévő földelőrendszer közvetlenül csatlakozik. Ha csak a távoli fogyasztásmérőnél lévő földelőkre van kötve az nem megfelelő!
Ráadásul az USA szabvány ehhez képest nagyon szigorú, egyértelműen leírja a víztér, a környezet és gyakorlatilag minden fémszerkezet bekötését ami a medence szerkekeztével kapcsolatban áll és 100mm-nél nagyobb.

Megvalósítható plusz dolgok, beköthető az EPH csomópontba továbbá:
- A fixen telepített villamos készülékek fém testjei, ha ez roncsolás nélkül megvalósítható pl. vezetékre szerelt szemes sarut a fémtesthez vagy tartószerkezethez csavarozva vagy ami fémcsövet is tartalmaz arra szerelt EPH bilinccsel, fém testű szivattyúk.
- Közeli nagyobb fémszerkezetek, például ha a medence műanyag de van egy rozsdamentes fém pereme, vagy körülötte összefüggő fémtestű folyóka van. Ha viszont a folyóka műanyag PVC csőcsatlakozással és csak a tetején vannak rozsdamentes rácsok akkor annak nincs sok értelme.
- Beköthető nagyobb fémtárgy egy pontján, például rozsdamentes lépcső, létra, nagyobb kapaszkodó ami nem 30-40cm és a falon van, hanem pl. a földre rögzített fordított U alakú kilépő.
- Beköthető a nagyon közeli fém kerítés (1-2m-en belül), ami a földbe ásott beton alapokra van rögzítve, összefüggő fémszerkezetű és viszonylag nagy kiterjedésű, több méteres. Mondjuk ilyen lehet ha kimondottan csak a medence lett körbekerítve a kutya miatt. Ha ez viszont csak zártszelvény szerkezetű, de a medence felől sűrű WPC és fa burkolatú, fém része nem hozzáférhető vagy a felületnek csak nagyon kis részét teszi ki akkor nincs értelme, hacsak nem elérhető a medencéből kilépésnél kapaszkodóként. Ha viszont a fémszerkezet például a lakóépülettől teljesen a medencéig tart és teljesen összefüggő, a vége a medencétől 1-2 méterre van és jó hosszú 4-10m, akkor ez már idegen vezetőképes rész is lehet és kötelező bekötni a csomópontba.
- Közvetlenül a medence körül elhelyezett fémoszlopos kis kandeláberek (kb. 1m) fémteste ha azok nem törpefeszültségről üzemelnek.
- Nagyobb (2-3m-es) fém, 230V-os lámpaoszlopok földelése már helyileg ajánlott egy helyi földelőrúddal vagy a kábelnyomvonalon beásott 10mm-es földelő acélhuzalról egyesével leágaztatva.
- Beköthető olyan fémes csővezeték, ami a medencébe belóg vagy olyan közel van hogy kézzel kinyúlva megfogható például egy spriccelő vagy szökőkút fej.
- Ha van a medence mellett földelőrúd, vagy körülötte vízszintes földelővezető akkor azokat mindenképpen csatlakoztatni kell a helyi EPH csomópontba!

- A víztér potenciálja is rögzíthető az EPH csomóponthoz a vízkezelő rendszerbe iktatott rozsdamentes csődarabbal vagy olyan vízbe merített rozsdamentes szerkezettel aminek a felülete legalább 2-3 tenyérnyi. Erre alkalmas lehet a bekötött rozsdamentes lépcső vagy kapaszkodó is.

Én nagyon logikusnak tartom a közvetlen környezet, azaz a járófelület potenciálrögzítését is, mivel az ember - többnyire - két lábbal áll a földön, az egyikkel pontosan ezen a föld-földelt felületen a másikkal pedig épp a medence fém peremével vagy a vízfelülettel érintkezik. Ráadásul a nedves beton tekinthető potenciált-vezetőnek, így az alapvetően a medence körüli föld nulla potenciálját veszi fel.
Na de hogyan köthető EPH-ba a járda?

Az egyik legjobb megoldás a környezet potenciálkiegyenlítésére az lenne, ha a medence körüli járósávnak egy min. 8-10cm-es vastag beton alapja lenne még véletlenül sem fóliára öntve, hanem közvetlenül a földfelületen. Ha a teljes medencét körbeveszi, akkor a dilatáció miatt ezek nagyobb megszakított panelek lennének. Bele kell tenni nagy felületen egy olcsó, kis keresztmetszetű síkhálót. A medence körül körbe kellene futtatni egy 10-es horganyzott acélt (persze jobb lenne a rozsdamentes) úgy, hogy bebetonozva halad ezekben a járdafelületekben, ahol van dilatációs megszakítás ott hurokban jön ki az egyikből és megy bele a másikba. Ha nem lesz teljesen körben lebetonozva, akkor ez a köracél folytonosan haladhat a füves földben az USA szabvány szerinti 10-15cm-es mélységben. Egy-két helyen hozzá kell hegeszteni a síkhálóhoz vagy csavaros összekötőt kell használni. Természetesen rozsdamentes acél lenne a legjobb, de ha horganyzottból készól akkor a dilatációs összekötéseknél a betonon kívüli részre lehet ragasztós zsugorcsövet húzni (betonozás előtt hogy a vége a betonban legyen) illetve ahol végleg elhagyja a betont ott 30-40cm hosszban szintén lehet ráhúzni. Ezzel a horganyzott acél korróziója is minimalizálva lesz amennyire lehet. Ezt a köracélt el kell vezetni a helyi EPH csomópontba.

Ha a medence körül füves vagy kavicsos sáv van, akkor az USA szabvány alapján egy csupasz vezető is elegendő lehet. Nálunk nem fektethető közvetlenül földbe rézvezető. Az AWG 8 8mm2 keresztmetszetű, ez az ellenállásokat összehasonlítva 50mm2-es acélnak felel meg (Rd8). Mivel a földelésnél inkább Rd10 a követelmény, így a 10mm-es megfelelő lehet helyette. Ezt kell a medence peremétől kb. 0,5m-es távolságban kb. 15cm mélyen a talajba fektetni és kötelezően bekötni az EPH csomópontba. A háló helyettesítésére nincs észszerű ötletem, maximum több összekötött köracél használata.

A telexen most volt egy cikk, ugyan ilyen problémáról, amit valamiért nem tudok belinkelni. A lényeg, hogy az egyik oszlopon lévő Pen csatlakozó volt korrodált és ez okozta a problémát.

Azt a cikket én sem tudtam belinkelni.

Így: https://tinyurl.com/mvhuj5rj

Szia!
Én a másik problémát is látom; -Az Áramszolgáltató "túlképzett" személyzete.

Felénk az ÉMÁSZnál az aranypasszományos szerelő; pék + a párja ,gipszkarton szerelő.

Az OKJ -s képzésről sokmindent elhiszek--De az ellentétét látom!

Szóval vannak remek ,tehetséges amatőrök is---De a nagy többsége csapnivaló, viszont akkora hangerővel orditanak, hogy elnyomnak mindenkit !