Szignál generátor nem mindegy milyen.
Leginkább minél kisebb harmonikus tartalmú legyen.
Persze azért szignálgenerátor a szignálgenerátor ,hogy ilyen legyen.
De azok amik megfelelnek erre a célra igen csak drága eszközök.
Házi körülmények között a kvarc oszcillátorok "kényelmesebben" elérhetőek bárki számára.
Erről a mérésről remek bemutatót tartott 7SG a párévvel ezelőtti MRC MN en.
Vhol meg van a videó is róla!

Egyreszt ezert fogtam neki en is a ket csatornas YIG generatornak, hogy IMD-t tudjak majd merni, de egyelore csak sorscsapas.

Most keresek olyan kontaktot, ahol ezt mérik labor körülmények között. Egyelőre még csak tanulmányozom a kérdéskört.

Annakidején, (úgy 35 éve) végeztünk ilyen méréseket, az akkori HIF (ma NMHH) típusvizsgálati laborjában, mert szükség volt a zavartatás számításokhoz. Ez lényeges adat az analóg technikában, a nagyérzékenységű vevők, és a lineáris teljesítmény erősítők világában.
De a vezetéknélküli digitális átvitel technika térhódításával ezek a problémák jelentősége igen lecsökkent, úgyhogy elég nehezen fogsz találni erre a méréshez felkészült helyet, és emberkéket.
Talán a műegyetemi laborok táján még fellelhető megfelelő műszer, és tudás.

NKE és BME irányába indultam el én is.

Tulajdonképpen az a gond, hogy ennek a mérésnek csak elméleti jelentősége van. Mérni nem igazán lehet, mert olyan nagy jeleket kell a vevőbemenetre adni, hogy egy tisztességesen megépített berendezés már régen lefullad, mire az alapjel és az intermodulációs jel szintje megegyezik. Persze ez egy rossz minőségű készüléknél előjöhet, de ez a gyakorlatban amúgy is használhatatlan.
Vevőknél leginkább a zajszám, határérzékenység megállapításához kellenének, azonban ezt más mérésekkel is meg lehet tudni. A jelentősége inkább a lineáris, szélessávú erősítőknél van, de ott is megkerülhető a mellékhullámú termékek szintjének korlátozásával. Talán (analóg) rádiós eszközök fejlesztéseinél lehet jelentősége, de ilyen meg sajnos nincs.
Mondjuk lehetne még jelentősége a hangfrekvenciás erősítőknél, de az ezen a területen tevékenykedőknek ilyen dolgokról általában fogalmuk sincs.

Jelenleg úgy áll a dolog, hogy 6 féle bemeneti fokozatot hasonlítok össze. Az első egy 2 db BF245-öt tartalmazó keverő, a második 2 db BF961, a harmadik egy kaszkód erősítő, a negyedik egy 1 Fetes Pre szelektor + tranzisztoros keverés, az ötödik a DBM HA8ET szerint, a maradék meg NE612, vagy S042P. Az ok egyszerű, korábban nehezen tudtam beszerezni alkatrészeket, és azt akarom kideríteni, hogy olcsó anyagból van-e rendes bemenő fokozat. Az tuti, hogy 2 db NE612-vel jó QRP rádió építhető, ugyanis teszteltem. A lényeg most a nagy sorozatú után építhetőségen, valamennyi paraméter javuláson és az AGC-n van. A nyákokat direkt szellősre tervezem, hogy odaférjen még ez- az.Tudományosan fogtam hozzá... letöltöttem 100 db QRP kapcsolást, és hasonlítom a megoldásokat. Ezeket kellene valahogy mérni, de az is megoldás hogy egymás mellé teszem őket és meghallgatom....

Akkor beveheted a sorba az MC1495, MC1496 -ot is.
Egy kis irodalom

Az intermodulációs torzítás problémájának kifejezetten fontos szerepe van ma, ezt mi rádióamatőrök minden nap tapasztaljuk. A kérdés már vagy 30 éve a legfontosabb, az egyre zsúfolt sávokban. Manapság nagyon könnyű nagy érzékenységű vevőkészüléket építeni, elég, ha egy kis zajú MMIC-t kötni az antenna után. De a kis zajszám is megoldható, a modern PHEMT-ek még több GHz tartományban is 1dB zajszám alatt dolgoznak - ami már a Nap zaja alatt van -.
De nem elég az IM "kezelése" vevő oldalon. Mivel ma -100USD alatt beszerezhető 1kW- nagyságrendű FET-ek ontják magukból a tiszta, avagy kevésbé tiszta jelet. Ezen mellékhullámú jelek szintjének korlátozására csak a megfelelően beállított munkapontok, s a pontos illesztések mellett lehetséges. - Nem keverendő az IM a felharmonikussal.
Kicsit OFF itt a téma, csak jeleztem, nem értek teljesen egyet abban mit is mérjünk egy rádió (adó)vevő készülékben.

Szó sem volt harmonikus sugárzásról. A mellékhullámú sugárzások körébe nem csak ez tartozik, hanem pl. a belső, vagy az adó oldali intermoduláció, amely a többadós egyantennás rendszerek sajátja. Természetesen nem lenne elég azt a néhány paramétert mérni, amiket jellemzően szokásban van, dehát a többiekhez azért jelentős műszerpark szükséges.
Itt és most, csak az IP₃ méréséről van szó.
Hangsúlyoztam is, hogy az intermodulációs torzításoknak az analóg technikában van nagy jelentősége, a digitális technikában nem annyira. (persze az is csak egy határ felett)
Persze, az amatőrök még mindíg leginkább az analóg technikát használják, ezért számukra továbbra is fontosak az intermodulációs kérdések, és ez a topik nem (csak) az amatőr rádiózásról szól.

Menjünk át ide.Bővebben: Link

Ahol erosito van, induktivitas, kondenzator, ott van IMD is. Lattam merest Tayloe detektoron, a mintatarto kapacitasok minosege szabta meg az intermodulacios torzitast.

Az induktivitás, (ha vasmagos akkor talán) a kondenzátor lineáris elemek, nem okoznak intermodulációt. A mintavevő áramkörökben más okok miatt lehet, pl. a veszteségi tényezőjük frekvencia függő, vagy közvetve hőfok függő. De ez sem nagyon jellemző a jóminőségú kondenzátorokra.

Sima SMD volt hasonlitva jo minosegu (tipusat nem tudom) kondenzatorokkal. Es egetvero a kulonbseg. Ha elokerul az oldal belinkelem. Mas forumon mar megtettem regebben.

Intermoduláció nemlineáris karakterisztikájú elemen keletkezik. Elvben egy induktivitás, és egy kapacitás lineáris elem. Legalábbis a működési tartományán belül. Persze a valóságos alkatrészeknek is vannak veszteségeik, amiknek lehetnek nemlineáris tulajdonságaik, dehát ezek általában elég alacsonyak.
Elképzelhető, hogy egy SMD kondenzátoron a működési feszültség a kis méretek miatt az átütési határ közelében van, és akkor már mindez nem igaz. Ráadásul egy mintatartó kondenzátor meglehetősen széles spektrumú feszültséggel van terhelve, amitől a belső működési felületeinek hőmérséklete egész extrém lehet, ettől pedig a veszteségek is ellenőrizetlenné válnak, és szándékunk ellenére parametrikus erősítőt készítettünk. Volt már ilyen.
Az is biztos, hogy a mintavevő kondenzátoraival szemben elég szigorú követelmények vannak. (leginkább levegő, de legalább Styroflex (ilyet használtunk a PCM mintavevő áramköreiben) dielektrikumú, azonban ilyen SMD -ben nem létezik)

Itt emlitik : Bővebben: Link "The situation is completely resolved using inexpensive through-hole MKT film capacitors. They have a polyester dielectric much more suitable for this application."

A parametrikus viselkedés tud meglepetéseket okozni, bármely áramköri elemnél. De ebből nem kell végzetes következtetéseket levonni.
Velem egyszer egy zéner tolt ki, rátettem egy kondit szűrésnek, és gyönyörűséges fűrész jött ki belőle, pedig már mindent kiszedtem mellőle. De találkoztam már 700 MHz -en gerjedő BC107 tranzisztorral is.

En meg nem regen talalkoztam olyannal, hogy alacsony frekvencias szuresre alkalmazott 10 000 µF kondenzator utan kotottem egy 0.22 ohm-os ellenallast, es meg egy 10 000 µF erteku kondenzatort. Erre az utanna levo stab nehany 100mV amplitudoval oszcillalni kezdett. Tessek RC tag...

Sziasztok.
Széles sávú mV mérőre van szükségem. Keresgéltem a könyvek között és ezt találtam a célomra megfelelőnek. A Tranzisztoros műszerek építése című könyvben van. A leírás alapján 1-2MHz-is használható. Vajon ha kicserélem a tranzisztorokat modern Si tranzisztorokra (2N5401) akkor mérhetek vele 15MHz-ig? Nem kell magasabbra, elég a 15MHz. Diódának marad a germánium, vagy jobb lenne ha kicserélném BAT48-asra?
A segítséget előre is köszönöm.

Mit szeretnél mérni , amihez mV mérő szükségét érzed és legalább 15 MHzig ?
A mV mérőkre inkább a nagy bemeneti impedanciájuk a jellemző és inkább hangfrekvencián esetleg 1 - 2 MHz-ig használhatók.
Amennyiben RF jeleket szeretnél mérni akkor arra már inkább szkópot vagy speciálisabb nagyfrekvenciás jelszintmérőket kell keresni.
AD8307 jó lehetne neked az 500 MHz ig közel 90 dB átfogású logaritmikus erősítő.
~ 20mV / dB lineáris skálájú lépésben. Bemeneti impedanciája 50 ohm.
900MHz-ig még saccolónak is megteszi.
A 2db diódás csúcsegyenirányító nem elég ? Ja igen mV mérőt emlegetsz.

Tudom hogy oszcilloszkóp volna az igazi, de azt csinálni nem tudok, a gyári pedig az én zsebemnek kicsit borsos. Oszcillátorok feszültségét kellene mérnem rádiókba. Illetve a VFO-khoz tartozó leválasztó fokozatokat, hogy mennyit erősít a VFO jelén. A 3,5 illetve 7MHz-es amatőr sávban működő vevőkről van szó. Ezért gondoltam 10-15MHz-re. Valójában nem fontos a túl nagy pontosság, elég lenne az hogy tudjam a VFO-ról vajon 1-2Veff jel jön le, vagy csak 30mVeff jel. Erre azért volna szükségem hogy be tudjam állítani azt hogy a DBM-et jól vezérelje az oszcillátor.

Akkor neked elég lenne a diódás csúcs egyenirányító is bőven !
DBMet több voltos jellel kell meghajtani általában.
Azt pedig 1 1 schottky, vagy Ge OA1xxx sorozatból való dióda már jól jelzi.
Na jó lehet az induló könyöktartományban kissé görbült , nyomott lenne a skálája a műszerének kb.: 100-200 mV körül. De feljebb meg már lineárisabbá válik.
RF probe néven sok sok kis mérőelőtétet találsz a hálón.

Akkor kiegészítem a jelindikátoromat egy előosztóval, azután megpróbálom valahogy hitelesíteni.
Tényleg, ha a DMM-emet kiegészíteném egy csúcs egyenirányítós mérőfejjel akkor azzal már tudnám mérni, nem? Csak ugye ebben az esetben a DMM a csúcsfeszültséget méri. Ebből kéne visszaszámolni az effektív értéket. Szinusznál ha jól tudom ki kell vonnom belőle a gyök2-t. Kérdés hogy a DBM-nek csúcs vagy effektív 2-3 voltra van szüksége?
Karácsonyra szakkönyveket kapok, jó vaskosakat, utána remélem nem fogok ennyi hülyeséget kérdezni.

Igen erre szolgál a diódás mérő előtét.
Hitelesíteni inkább csak az alján kell mert ott a könyökben görbe az induló szakasz.
DMM azon méred mennyi mV / V jön le róla.
Előosztó se kell , méréshatárt váltasz a DigiMultiMeter-en , ennyi.
A csúcs és effektív értéknek nézzél utána

Ueff = u^*1/ (SQRT 2)

Igazad van, hülye vagyok (meg egy kicsit fáradt is). Gyök2-vel szorozni kell az effektív feszültséget ahhoz hogy a csúcsot megkapjam. Hogy mért akartam én kivonni? Na mindegy fogjuk arra hogy késő van. Az előosztót nem a DMM-hez gondoltam hanem ahhoz amikor csak a 100mikroA-es alapműszer van rajta.

Aha uA műszerhez meg előtét ellenállás növelése ... 10k 100k ....stb ..

Amíg a diódád bírja a nagyfrekis feszültséget addig azzal arányos egyen feszültség jön létre a diódán. Utána csak azt a DC-t kell osztani, korlátozni .
Kedvencem a 2 diódás földfüggetlen indikátor.
2 szembe fordított dióda egyik végén közösítve. Ezzel sorosan a bemeneti kondi 1-10-100pF (freki függően no meg minél kisebb a kondi annál kevésbé terhel be az indikátor a mérő körbe).
A másik szabad végeik között pár 10 - 100 nF kondi összekötve.
Ezzel párhuzamosan a deprez műszer polaritás helyesen.
Rajzoljam is le ?

Nem kell, értem. A szünetben ezt is kipróbálom. Nem kaptam sok házi feladatot, a szünetet a kísérletezgetésre szánom. Remélem a GDO-mat is be tudom fejezni.

HSMS-2850 SMD Zero Bias Schottky dióda. 0,3mV-tól indul. Kb. 1GHz-ig használható.

És elmegy jónéhány GHz -ig is.

Megcsináltam ma az előtétet a DMM-hez. Szépen működik, köszönöm.