Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » JLH erősítő
Lapozás: OK   156 / 216
(#) Naszrai hozzászólása Aug 3, 2017 /
 
Egy atlagos bd245c vagy bd249c mekkora betaval kene hogy rendelkezzen? Amiket par hete vettem rendre 98-105 kozott voltak. A mostaniak inkabb 160 felett akar 180-185. Nagynak erzem a szorast.
A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2017
(#) Pafi válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 3, 2017 / 1
 
Igen, nagy a szórás, hisz nem válogatják őket. Ha ráadásul multiméterrel méred, akkor az alkalmatlanul kis áram is fokozza a problémát. Plusz azt sem tudjuk hogy a gyártó azonos-e a két sorozatban, illetve hogy egyáltalán nem hamis tranyókról van-e szó.

Ha bétát mérsz vagy kérdezel, mindig hozzá kell tenni hogy mekkora áram mellett.
A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2017
(#) Naszrai válasza Pafi hozzászólására (») Aug 3, 2017 /
 
Siman multimeterrel mertem. Hogy lenne jo merni?
(#) Alkotó válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 3, 2017 /
 
(#) tomi52 válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 3, 2017 /
 
Egyszerűen fogtam egy tápot, és úgy állítottam be, hogy 1 A-rel mérjek.
(#) Alkotó válasza tomi52 hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Nem bonyolult, de ennyire azért nem is egyszerű a dolog.
Táp az kell, és a tranzisztort annyira kell kinyitni, hogy azon mondjuk 1 A áram folyjon. Ekkor kell megmérni mekkora bázisáram kellett mindehhez. A két áram hányadosa az adott collektoráramhoz tartozó erősítés. Lamalas kapcsolásától nehéz egyszerűbbet elképzelni a feladathoz.
(#) goreny válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Annyival kiegészíteném, hogy nem csak egy áramértéknél kellene párba válogatni, hanem több pontot felvéve vizsgálni a tranzisztorok együttfutását is.
(#) Naszrai válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Ezt hol talalhatom meg?
(#) Ge Lee válasza goreny hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Mint ahogy a végfokban sem 1A fog átfolyni rajta, hanem folyamatosan változik mondjuk 50mA és 6A között. De összességében lényegtelen, mert egy ilyenfajta válogatáshoz (összehasonlításhoz) a kis áramú (multiméteres) megoldás is megfelel. Az más kérdés, hogy a nyitófeszültségükben is lesz eltérés, hiába méricskél bétát. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy egy BD249-től az így mért 180-as béta még gyártótól függetlenül is elég soknak tűnik (kisebb tranyókra jellemző adat), nem csodálkoznék rajta ha valami más lapka lapulna a tokban...
(#) Orbán József hozzászólása Aug 4, 2017 /
 
Pontosan erről van szó, ha egyforma tranyók kellenek, karaszterisztika szerint kéne összeválogatni a végeket.
Valami MJ...tranyót használtam, aztán a 2.-hoz BDY73 (?) ha jól emlékszem.
Őszintén szólva az első eresztést nem válogattam - tranyóár! - a másodiknál meg olyanokat vettem, hogy a Kolléga valamikor összeválogatta.
Utóbbi annyiból is jó, ajánlott, mert kellemesen lassú tranyó, ide olyan a jó.
0.8 MHz-es, ezzel szemben a BD249 3 MHz-s.
(#) Naszrai válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Miert elony ha lassu? A gerjedest meg lehet fogni par alkatresszel, amit a lassu tranyonal is lehet alkalmazni.
(#) Orbán József válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
A "megfogás" nem egyenlő az alkatrész alapvető sebességével.
Olvass utána. Félvezetős erősítők kontra elektroncsöves erősítők témában.
(#) Naszrai válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
En ugy gondolkozok hogy 70 khz-es teljesitmeny savszelesseget tudnak a lassu tranzisztorok is. A gyorsak meg tobbet. Tehat igy is ugy is megfognam legkesobb 150-160khz-en egy alulatereszto szurovel.
(#) Orbán József válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Ennél sokkalta bonyolultabb a dolog, amennyiben nem egy színuszról van szó.
Remek, óriási sávszélességű és sokadik tizedesen mérhető torzítású műveleti erősítők ellenére a néhány alkatrészből álló félvezetős és csöves erősítők nagyságrenddel jobban szólnak.
A hőtorzítástól a páros-páratlan felharmonikusok által kikombinált jelcsoportokig sok száz tényező befolyásolja a hanghűséget.
Egy kicsi része a hangvisszaadásnak:
ITT
Minél többet tudsz meg, rájössz, milyen keveset tudsz. Én se vagyok kivétel.
Fontos!
A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2017
(#) goreny válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 4, 2017 /
 
Nos, akkor végülis miért jobb a lassabb végtranzisztor?
(#) Orbán József válasza goreny hozzászólására (») Aug 5, 2017 / 2
 
További újdonságok a gólya hozza-e, Mikulás és egyéb témákban eztán...ITT
Akit tényleg érdekel, már régen tudja. Az, hogy úgy tesz, mintha sosem hallott volna a csöves vs. tranzisztoros...? Pocsékolja mások idejét. Az egyik legostobább szórakozás.
(#) Naszrai válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 5, 2017 / 1
 
Raszantam az idot es 2x elolvastam mindket csoves cikket. A szerzok nem ulnek hattal a moziban, a hotorzitas tekinteteben pl jol fogalmaznak vagy a visszacsatolas vonatkozasaban is. De sajnos a csoves vs tranziaztoros osszehasonlitast alapjaban rontjak el.
Miert is?
Mert a csovest a tranzisztoros erositohoz, a tranzisztoros erositot meg a csoves erositohoz hasonlitja es csak egy dolgora figyel: neki melyik tetszik.
Ehhez kepest mi kellene legyen a valosag?
El kellene menni egy akusztikus koncertre majd ezt kovetoen ( ! ) hazamenni es meghallgatni az erositot.
TEHAT: mivel a mufaj celja nem az hogy csinaljunk valamit ami a fulunknek kedves hanem az hogy adjuk vissza a zenet lehetoleg pontosan, az osszehasonlitas alapja ez kene hogy legyen: a csoves hogy szol a konerthez kepest? A tranzisztoros hogy szol a konerthez kepest?
Mert a csoves erosito a fulnek nagyon jellemesen szol, de az EREDETI zenehez kepest azert valtoztat gazdagon. Az mar egy masik kerdes hogy ez tetszik-e vagy nem. De ki kell jelenteni hogy nem az fog elhangazni mint amit felvettek. Ugyanez igaz a tranzistoros esetben.
Hat ennyi.
Sokszor a fentiek miatt szolnak le audiofil-nek nevezett szaklapok jo erositoket ok nelkul.
Ja es zarszokent: nem egy emberrel esett mar meg hogy egy koncertet szarabban elt meg mint egy otthoni zenehallgatast a kivallo koncert ellenere. Mert a koncerten ott volt minden reszlet minden zorej es csak kapkodta a fejet. Otthon meg szolt a megszokott, reszleteket kevesebbet tartalmazo "jo zene".
Akkor most mi is a "jo" ?
A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2017
(#) Ge Lee válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 5, 2017 /
 
Idézet:
„Mert a csoves erosito a fulnek nagyon jellemesen szol”
Már akiének, mert az én fülemnek nem...
(#) Orbán József válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 5, 2017 /
 
Nem ebben látom a lényeget, különbséget a csöves vs. félvezetős közt.
Ami konkrétan a JLH esete, az "A" osztály eleve kizár néhány torzítás félét, amit a lassú végtranyók szintén megsegítenek.
Én ugyan ajánlottam a csöves cikkeket, de ezen kívül az utóbbi 40-60 egynéhány évben nagyon sok (magyar is) szakcikk jelent meg, miért problémás félvezetőkkel jó erősítőt készíteni, ezzel szemben a csöves helyből korlátoz, nem tartalmaz olyan káros tulajdonságokat, mint a csöves.
Ebben a JLH esetben, mivel félvezetőkkel először értek el egy csöveshez hasonló hangzást, probléma mentességet, tetten érhető, hogyan oldotta meg a Szerző.
Magyar szakíró, szakember közölt folytatásokban egy általa tervezett, megépített erősítőt, a lehető leg körültekintőbben visszacsatolt erősítőt. A cikk végén érezhető volt, nem elégedett a végeredménnyel.
Az okokról Sipos Gyula úrnak vannak hosszabb lélegzetű dolgozatai, ahol taglalja az előnyöket, nehézségeket ITT
Ajánlott a teljes cikk elolvasása a RTÉK-ben.
A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2017
(#) Orbán József válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 5, 2017 /
 
Kissé kutattam az emlékeimben, honnan is, melyik ujjamból szoptam ezt a lassú félvezető teóriát...
Mielőtt megépítettem a JLH-t és azon időszak körül a lehető legtöbb kapcsolódó cikket elolvastam. Valamelyikben említették a jelen (néhány 10 éve) utánépítők egyik lehetséges problémáját, hogy az eredeti telj. tranyó kellemesen lassú volt, így megspórolt lehetséges hibákat, gerjedést.
A másik emlékem valamelyik Sipos Gyula írás, ahol említi, feleslegesen gyors félvezetőkkel, szükségtelenül magas tápfeszültség, stb. építkezve sok száz MHz-s gerjedést is produkálhatunk.
Műszerezettség híján nehéz felderíteni a helyet, okot.
A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2017
(#) pinyó39 válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 5, 2017 / 1
 
Kezdem érteni az összes hozzászólásod.
(#) Dióda hozzászólása Aug 5, 2017 / 1
 
Érdekes ez a tranyósebesség fejtegetés. Igazat megvallva én kipróbáltam vagy 8-9-féle tranzisztorral a JLH-t.
Minnél gyorsabb volt a tranzisztor annál ridegebb és feszültebb hangot kaptam.
A párba válogatás jó lehet de valahol olvastam hogy mivel ez egy együtemű erősítő amiben a fölső tranyó munkaellenálásként működik az alsó erősít valójában így csak annak a bétája a fontos. (meg ne kérdezzétek hol olvasam )
Saját tapasztalatból annyit tudok mondani hogy 2n...,BDY..., Mj... tranyókkal jó hangja van . A BD és hasonló tokozásúval nekem valamiért olyan feszült és idegessé vált a hangja.
Az alkatrészekkel való frekikorlátozás mint írta valaki jó dolog ha gerjed, de ha nincs ilyesmi az mégjobb mert az sem módosít a hangképen.
(#) goreny hozzászólása Aug 5, 2017 / 1
 
Számomra pont azért érdekes ez a lassabb tranzisztor dolog, mert máshol azt hallani, hogy egy erősítőnek "gyorsnak" kell lennie, hogy "reagálni" tudjon.
Azt is értem, hogy koncert élmény, de otthon többet hallgatok zenét, tehát "tetszenie" kell a hangzásnak. Hogy ez a valóságtól mennyire áll távol, öszintén nem is érdekel.
(#) pinyó39 válasza goreny hozzászólására (») Aug 5, 2017 / 1
 
Attol nem biztos hogy "gyors" lesz hogy nagyon széles a frekiátvitele valaminek, a "hifisták" nem ezen lovagolnak. Lemegy a nyár, biztos lesznek kiállítások, ne higgy el mindent amit mondanak, de halgass meg mindent, vigyél lemezt, akár olyat amit esetleg élőben is hallottál. Vondd le a következtetést, aztán halgass mégtöbbet egy idő után már senkit sem akar az ember meggyőzni, nekem nem a vitáról szól a zenehallgatâs.
(#) Orbán József válasza Dióda hozzászólására (») Aug 5, 2017 /
 
Örülök a hsz-ednek. Bár már régen túl vagyok a JLH-n, azért pár éve, amikor készítettem és sokáig hallgattam is, próbáltam előtte minél több tapasztalatot megismerni másoktól.
A hangzás/félvezető sebesség viszonylatáról, az "ős" és a tovább fejlesztett JLH-król - plusz-mínuszos, stabilizált tápok - alkalmazott teljesítmény tranyókról elolovastam sok véleményt, tanácsot.
Mérlegeltem a másik híres "A" osztályú erősítőkről írtakat, bekerülési költségeket és úgy gondoltam, nekem ennyit ér, nincs már időm végigvesézni ugyanazt, amit előttem már tucatnyian megtettek. Megépítettem az "ős" JLH kapcsolást és itt lett vége, nem is csalódtam. Az is igaz az LP-im legalább 1/3-át sikerült kiselejtezni, annyira "ordított" a különbség az előző erősíatőkhöz képest. Cammogok tovább...
(#) mikldesign válasza Naszrai hozzászólására (») Aug 5, 2017 / 2
 
Érdeklődve olvastam az eszmefuttatását minfenkinek. Csupán azért szólok hozzá, mert találva érzem magam Naszrai fórumtárs egyik mondatában.

"El kellene menni egy akusztikus koncertre majd ezt kovetoen ( ! ) hazamenni es meghallgatni az erositot. "

TEgnap ugyanis az Eszterházi Vigasságok keretében Fertődön a Győri Filharmonikusok koncertjét hallgattam meg az asszonnyal. A koncertr minőségéről csak annyit, hogy az eleredő eső dacára a hallgatók mozdulatlanul kitartottak. "Szabadtéri volt a program"
Haydn darabokat adtak elő, amik egyébként is a kedvenceim, és mindegyik mű DVD-Audio formátumban megvan idehaza. Gondoltam na, most megnézem, mit tud a kis JLH.
A koncert nagy tanulság volt számomra, mert megmutatta, hogy szól az igazi élő zene. Amikor a triangulum csilingelését, a hárfa duruzsolását tisztán hallod, amikor a dobos a kb. 1,2 m átmérőjű dobot püföli, mellette ott brunnyog hárüm bőgő, a háttérben harákol a tuba, és a vonósok is dolgoznak rendesen. Ebbből a hangzásból azonban minden hangszer szólama oly részletességgel kihallatszott, amire szerintem egyetlen csöves, tranyós stb. erősítő nem képes. Az egésznek olyan féktelen dinamikája volt, hogy szerintem nincs az a hangfal, ami ezt képes volna visszaadni. Az ok pedig rendkívül egyszerű: Mekkora is egy nagybőgő? Ugye nagy? Mekkora egy nagydob? Irtam fentebb, kb. 1,2 méter membránnal lehet számolni. Nö és egy tuba? Egy fél ember mért. Mindebből azt szeretném kihozni, hogy ahhoz, hogy egy nagybőgő hangzását tudjuk reprodukálni, akkora rezonáns üregre van szükség, mint egy bőgő. De ez nem tudja visszaadni a triangulum hangját, a hárfa fuvallatait. Sorolhatnám.
Abszolút nem csodálkoztam, amikor ma ugyanezt a művet meghallgattam idehaza. Az eddig imádott hangzás nem volt sehol! Dobozból szólólt minden. A bőgős mintha pokróc alól bunnyogott volna, az üstdobot valahol ugyan lehetett hallani, de a triangulum itt-ott néha felcsillant, de nagyon másként mint előző nap. A zene dinamikája elveszett, eltűnt belőle mindaz, amiért előző nap a darab végén a hallgatóság felugrott helyéről, és úgy tapsolt.
Számomra a konklúzió az egészből, hogy építhetünk akármilyen erősítőt, és hangfalat "már terveztem az elektrosztatikus hangkeltőt" kenhetjük az egészet kígyóhájjal, békanyállal, soha nem fogjuk utolérni az igazi élő zene hangzását. Olyan ez, mint a színes TV. Nézem a 4K felbontású cuccot, az Árkádban. Szép a képe. Valószínűtlenül szép. Annyira élénkek a színek, hogy olyan a valóságban nincs. Éppen ezért művi. Ugyanez van a konzervzenében: Valamit óhatatlanul kiemel, mást elken. Ettől művivé válik az egész.
Hogy mi is a megoldás? Részemről az, hogy rendeltem két Filharmonikus bérletet.
(#) Orbán József válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 5, 2017 /
 
Van mód az operaház hazavitelének. Nem csak az ár szabja meg, de jópár millió az, ahol elismerhető a természetes hangzás. Tudok, vagy 2-3 helyet... Azok a hangdobozok és az egész lánc elérhetetlen számunkra - az épületről és annak akusztikájáról se feledkezzünk el - de engem ez egyáltalán nem keserít el. Tudni kell örülni annak, amink van.
Emlékszem, elhoztam régen egy barátomtól egy lemezt, amit az ő, akkor nagyon profinak számító Kenwood láncán hallgattam meg.
Itthon a kis Vidi rádióerősítő és valamilyen dobozon hallgattam a zenét akkortájt.
Majd a guta ütött meg, hogy nem hoztam el azt a lemezt?! Pedig ott volt és felismerhetetlen a holmimon.
Szóval nyugodtan törekedjünk, amíg a lehetőségeink engedik.
(#) mikldesign válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
A tisztelet, s nem a meggyőződés mondatba velem: Tán igazad van. Igazán míves márkás láncot még nem hallottam szólni. A linkek alapján olvasottakat alapul véve esetleg egy rendes csövest megreszkérozok. De akkor Mesterurak sokat fogok lógni kérdéseinek a nyakatokon. ☺
(#) goreny válasza mikldesign hozzászólására (») Aug 6, 2017 / 1
 
Pár gondolatot, ha megengedsz.
Elhangzott itt egy szó: rendszer, lánc. Szerintem ez nagyon fontos, mert nem az erősítőt halljuk, hallgatjuk, hanem az egész rendszert. És erre azt mondanám, hogy nem biztos, hogy egy csöves erősítő jól fog szerepelni a Te láncodban. Félreértés ne legyen, nem lebeszélni akarlak. Csak mostanában sikk lett a csöves erősítő, a maga.misztifikációval. Elég ha beleolvasol csöves topik elmúlt 50-100 oldalába, önmaguk által felkent prófétk varázslását láthatod és néha foghegyről odavetett válaszait. A linkelt cikkhalmaz pedig egy ügyes marketing, hisz emberünk csőkereskedelemmel is foglalkozik.
Egyébként nálam is tervbe van egy csöves, már csak a kiváncsiság, időtöltés kedvéért is
(#) CIROKL válasza goreny hozzászólására (») Aug 6, 2017 /
 
Sajnos az utolsó 50-100 valóban olyan amilyen...
Van azért ott még vagy volt ?
Na mindegy legyen 50:50 az eredmény !
Mostanában sikk ?
Mindig is az volt csak egy ujszülöttnek minden uj!


Egy a lényeg a rendszer és ebben teljes mértékben iazad van , ez a kicsi JLH is tud jó lenni amennyiben rendesen meg épiti valaki és ha a rendszere is olyan ahol tud eredményt produkálni !
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2017
Következő: »»   156 / 216
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem