Használhatod..

Köszönöm uram !
Akkor már csak egy kérdés(em) van. Kinai barátainktól vettem egy pici panelmérőt (ebay).
Ennek van egy táp oldala és egy bementi oldala. A táp oldal az egyértelmű még nekem is ám a bementi oldallal kissé zavarban vagyok. I-ki, U-ki csatlakozásokra hogy kössem be?
Ezt a képet mellékelték hozzá

Emlékeim szerint 3db vezeték jön ki belőle (nekem is van ilyen), kettőt kell párhuzamosan kötni a tápegység kimenetére, úgy méri a kimenetén a feszültséget (ha jól emlékszem sárga + és fekete, fekete a - ), és a megmaradt szálra (piros) megy a fogyasztó egyik fele, és arra az ágra a fogyasztó másik fele, amire a sárgát kötötted (+!). A műszert, ha megnézed hátulról van benne egy réz drót "átkötés", ami valójában nem egy szimpla átkötés, hanem shönt ellenállás. Mikor a terhelésedet rákötöd, azon a shönt ellenálláson átfolyik a fogyasztó által felvett áram, és valamekkora feszültség esik a söntön (pár mV). Ezt a feszültségesést méri a műszer a söntön, hiszen a söntön eső feszültség és a rajta folyó áram egymással egyenesen arányos.

A 2.7.4 V2 tápra lesz kötve. Ezek szerint a sárga az U ki -, a piros a I ki+, a fekete meg a I ki- és az U ki +.
Közben teszteltem és a panelmérőmön a sárga az áram.
Jól gondolkodtam?

Nézd a rajzot. Oda írtam Ott úgy néz ki?

Hát nem. :-O

Igen, majd pótlom az ellenállásokat. Még valami lenne. Ezt a fajta tápegységet lehet alkalmazni 2 csatornás táp ként ? Itt arra gondolok pl. egy erősítő élesztésére ?

Lehet, de a soros kapcsolásához, a megtápláló trafón, két teljesen független szekunder feszültség (vagy két trafó) kell. Mert itt szoktak elbukni. Amúgy egy erősítő élesztéséhez alapvetően nem labortáp kell. (Találsz itt egyszerű tápot ilyen célra, ha keresel.) De ha már azzal hajtod, két nagy köcsög kondi kell a táp kimenetére az eredeti puffer helyett.

Erősítő élesztéséhez nem ilyet kell építeni. Tettem fél régebben rajzot, keresd meg. Kell a trafó (vagy kapcsitáp) aminek a kimenetén lesz +/-95V, 2 áteresztő FET, 2 poti meg 2 tranyó áramkorlátnak, meg néhány ellenállás.
Nullától +/-90V-ig állítható, tehát bármilyen végfok éleszthető róla aminek ennél nem több a tápfeszültsége. Az enyémen van egy nagy analóg műszer is, így azonnal látom az áramfelvételt is, így azt is ha éppen zárlat van.

Szia meg építeném ezt a tápot és bd249A tranzisztorral is menne és menyire működő képes üdv lali

Nincs használati tapasztalatom ezzel a kapcsolással. Készítettem belőle egy példányt (ami még meg is van), de nem használom, nincs dobozolva.
A BD249A mindaddig jó, ameddig a bemeneti feszültség nem nagyobb mint a rá megengedett maximális UCE.

Ahogy a kolléga is írta. Az A jelzésű csak 60 voltot bír, tehát a pufferen lévő feszültségnek ennél kevesebbnek kell lennie minden időben. Én szívem szerint C-st tennék az bír 100voltot is...

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy ki milyen olvasmányt, videót, regét, stb.-t tud labortápegységek tervezéséről? Én eddig csak az ausztrál EEVblog (#221-222 , #224-225) videókat találtam, ezekben rendesen el is magyarázza, de még mindíg hiányosnak érzem ezt a tudást. (Szeretnék tervezni egy sajátot - Igen tudom hogy van rengeteg, de a saját mégiscsak saját ) ( Digitális tápegységet szeretnék, de azért nem a digitális labortáp topicba írtam, mert először csak az alapokat szeretném megérteni)
Előre is köszönöm mindenkinek!!!
ÜdV!

Van kimondottan tápegységekről, stabilizálásról szóló könyv, a címét ne kérdezd nem tudom fejből. De ha megnézed egy 723 blokkvázlatát vagy belső felépítését és egy vele készült labortápot, megérted a működését, akkor nagyjából sejteni fogod hogy milyet kell (vagy nem kell) tervezni, építeni.

Magyar vagy esetleg külföldi írás, mert akkor megpróbálok utánakeresni ?

Szia!
Ferenczi Ödön munkásságát ajánlanám -a témát illetően figyelmedbe...
Üdv.kila

Nyilván magyar, az angol nekem sem erősségem. Majd körbenézek ha hozzáférek a lemezeimhez.

Szerezz egy jó analóg tápegység kapcsolást, és azt vezéreld mikrovezérlővel (DAC, vagy PWM jel RC szűréssel, ha megfelelőek a hullámosság és beállási idő aránya). Tervezni szeretnél, de az analóg részt ne te tervezd, így is lesz vele elég munkád! Alkotó tápját is használhatod, szinte bármelyiket, amelyik megbízható.

Szia.
Keresd meg Rózsa Sándor Amatőr mérőkészülékek építése című könyvét, szépen tárgyalja a különféle tápegységek elméleti felépítését, gyakorlati megvalósítását a diszkrét elemekből felépítettektől egészen az integrált áramkörös tápokig.

Köszönöm mindenkinek, akkor belevágok Majd meglátom hogy sikerülnek az előkészületek, és akkor majd eldől mennyire tervezem magam
Köszönöm mindenkinek !

Üdv! Lassan de biztosan készülget a 2.7.4 es labortáp, ám a D6 1N4002-vel gondom akadt. Nincs. (vagy éppen, vagy egyáltalán) 1N4003-al pótolhatom?
Köszönöm!

Nyugodtan..

1N4002-től fölfelé bármelyik típussal. 1N4007 tipikusabb, de ha van 4003 az is jó lesz!

Köszi szépen mindenkinek a gyors választ !

Szép napot mindenkinek ! "Elkészült" az alkotó féle labortáp egy kis kiegészítéssel. Ám vannak gondok. Átrajzoltam szinte teljesen megegyezően az eredetit és kapott egy segédtápot no meg egy hűtéskapcsolást is.
A gond az, hogy a dióda híd utáni 35,7V-ot szinte teljes egészében átereszti, szabályozhatóság nélkül.
Az LM324 lábain a következőket mértem (majdnem a leírásnak megfelelőek az adatok):

1: 9,5V 14: -3,6V
2: 3,0V 13: 9,8V
3: 3,0V 12: 0,05V
4:23,3V 11: -4,4V
5:18,6V 10: 0,01V
6:22,1V 9: 0V
7:-4,4V 8: 22,1V

A T3, T4, T5 TIP35c-vel váltottam ki ez volt itthon. A D6 dióda 1N4003 -ra lett lecserélve. Ezen kívül semmilyen változás nem történt. Az érdekes, se P4, se P3 változásaira nem reagál. Mivel a tranzisztorok hűtőjén van még egy MBR10-100 és egy IRLZ44 amely külön árakörön van ezeket szigeltem. Vagy valami nagyon banális oka van, hogy nem működik, vagy nagyon kapitális.
A nyáktervet is mellékelem és a panel fotót is.
Ebben kérek egy kis iránymutatást, segítséget hogy mit ronthattam el.

Igen banális a hiba! Így hirtelen a TIP35C-nek nagyon nem ez a bekötése!! A középső láb mindig megegyezik a hűtőzászlóval, és közben az a kollektor is. Ez minden zászlós tranyóra igaz, max a kollektorból drain lesz...

Akkor ezek szerint valahogy így kellet volna? Lsd. kép.

Megnézed az adatlapját, és ott a lábkiosztás. Ez alapján 100% biztonsággal meg tudod mondani, hogy hogyan kell bekötni. Ha eagle-t használnál, ilyen hibák nem jöhetnének elő, mert nem is engedi hibásan összehuzalozni az alkatrészeket a program.

A "szinte teljesen megegyezően" minősítés az rendkívüli túlzás esetedben. A teljességre való törekvés nélkül:
- Az áteresztők biztosan rosszul vannak, és a javított rajzodon is jobb lett volna a bázisokat átkötéssel megoldani.
- A teleföldet kapcsold ki, ilyet biztosan nem láttál nálam.
- A keresztmetszeteket egészen durván átalakítottad (!?). A diódahíd és a puffer között szinte nevetséges.
- A kondi látszólag egyáltalán meg se kapja a negatív tápot (!?)
- A bordák alá is alkatrész került, ami kizárja, hogy egy normális sík felülethez lehessen fogatni.
- és még sorolhatnám vég nélkül....

Mond el nekem kérlek, mi ingerelt téged arra, hogy az egyébként jó tervet elbarmold? Miért érzed úgy, hogy a tiéd biztosan jobb, szebb, praktikusabb, célszerűbb lesz, mint a kipróbált eredeti.

Köszönöm szépen az építő kritikát. Nem gondoltam volna, hogy a ilyen indulatokat fogok megmozgatni. Elnézést kérek mindenkitől akit megsértettem.
Köszönöm szépen a segítségeteket! Átrajzolom jön a második kör.