Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik! Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
Lapozás: OK   39 / 109
(#) tibibalogh520 válasza Massawa hozzászólására (») Máj 21, 2017 /
 
Te meg azt vedd már figyelembe (itt a nagy erőlködésedben), hogy egy motornak illene azt mechanikailag ki bírnia! Jól is néznénk ki, ha egy MTZ-nek rendszeresen szakadna szét a váltója!
Vedd már tudomásul, hogy egy motor vagy bírja a gyűrődést, vagy nem! Ha nem, akkor motor típustól függően:
-Ha robbanó motor akkor lefullad
- Ha villanymotor akkor (max) leég.
De nem szétszakad, szét hullik, deformálódik, stb...!!!
Abban viszont nagyon igazad van, hogy a hajtáslánc keményen bele szól a dolgokba!
De szerintem Te nem tudtad jól kifejezni magadat. Ez okozta az ellentéteket ebben a vitában!
Itt a fő probléma, a kottyanásos erőátvitel! Tehát a lánc! De ugyan ezt okozná a fogaskerekes átvitel is, hiszen ott is van kottyanás.
Ebből a szempontból kedvezőbb a korábban említett szíj hajtás, de nem az ott megjelölt "át ugrik" miatt, hanem mert dinamikus erőátvitelre képes!
Az-az nincs kottyanás(ÜTÉS AZ ÁTVITELI RENDSZERBEN).
Itt a fő probléma, a lánc hajtás. Ha a mozdony indul, akkor a korábban "laza" lánc ránt egyet a motor tengelyén, ha a mozdony lassul, akkor az eddigi laza lánc oldal fog feszessé válni, ezért ismét ránt egyet... Ennek a két rántásnak az eredője a motor tengelye irányából nézve azonos, tehát megerőltető.
Tehát beigazolódott, hogy igazad van, csak nem jó példát hoztál fel a megmagyarázására!
(#) Massawa válasza tibibalogh520 hozzászólására (») Máj 21, 2017 /
 
Ha figyelted volna a kezdettöl akkor irtam, hogy ilyen feltételek mellett azt a motort vagy igy vagy ugy is kinyirták volna. Ha jol lett volna a csapágyazás, akkor leégették volna.
Ezzel a témá be is lehet fejezni.
(#) sonajkniz válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 / 2
 
Mindent szörnyen figyelmetlenül olvasol el, olyan vagy mint Zsombor. Csak az ragad meg benned, amivel ellenkezhetsz!
Eleve 11Nm forgató nyomatékról volt szó, amire én írtam, hogy a Kommutátoros, állandó mágneses motoroknál teljes terheléssel indulásnál ez felmehet akár 100Nm-re is.
Később kiderült, csak nem figyeltél, hogy az adatlap szerint a 11Nm nem a forgatónyomaték, hanem a billenő nyomaték. Azaz ennyi a maximális erő a motoron.
Ez 1,1Kg 1 méteres erőkaron. Mivel a lánckerék vonósugara 25mm, így kiszámítható, hogy 1000/25=40, tehát 25mm-nél a nyomaték 40-szeres, azaz 440Nm, illetve a húzóerő 44Kg.
Ki ne találd, hogy ez olyan horribilis nagyságú erő, amit nem bírhat ki a csapágy, és a csapágyház!
Mivel a motor fordulata normál sebességnél 3300 f/p a vonat maximális sebességét vegyük 15Km/h-nak, a kerék kerületét Kb 40cm-nek, így kiszámíthatjuk, hogy a kerekek fordulatának 625 f/p-nek kell lennie. Ez 5,28 az 1-hez áttételt jelent. Azaz, a veszteségi teljesítményt nem számolva 232Kg vonóerőt szolgáltat. Ez bőven több annál, mint amennyi egy 1 tonnás gördülő tömeg megmozdításához szükséges sík terepen. Te végig azt fújod, hogy 1 tonna megmozdításához 1 tonna húzóerő kell. Itt látszik, mennyire nem vagy képben. Egy átlag 70Kg-os ember is mozgásba tud hozni sík terepen egy 1,5 tonnás személyautót. Márpedig nem tud megemelni ekkora súlyt. 1 tonna megmozdításához akkor kell picivel több erő 1 tonnánál, ha függőlegesen emeled. Úgyhogy Te add vissza a bizonyítványaidat!
(#) tibibalogh520 válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Rendben van, de ez nem mentség arra, hogy szakmailag megalapozatlan magyarázatokkal próbáltad védeni, az egyébként nagyjából helytálló igazadat!
Lásd a mérleges rajzodat, ami aztán igazán messze állt a valóságtól!
(#) Pafi válasza adorj706 hozzászólására (») Máj 22, 2017 / 1
 
Ajjaj...
Idézet:
„az 5000N/2cm is 100Nm szóval a motor tengely csapágyának radiális terhelésén nem változtat blokkolt hajtásnál.”


A radiális terhelés egy erő, ezt Newtonban mérjük. Esetünkben 5 kN, vagyis fél tonna jött ki, igaz elég bizonytalan kiinduló adatokból. (Azt a 100 Nm-t csak úgy elhittem Massawa-nak, lehet hogy ez hiba volt.)

Radiális terhelést Nm-ben számolni ugyanolyan értelmetlen mint tömeget másodpercben. A radiális terhelés nem forgató nyomaték. (Persze keletkezhet belőle forgató nyomaték pl. a motort rögzítő szerkezetre nézve, de ez egy teljesen más kérdés, nem a komplett motor fordult ki a helyéről.)

Nagym6!

Idézet:
„Motortengelyen ugyanaz az erő, az innen kiinduló erőkartól függetlenül. Azaz a motortengely erőkarja csapágynál mindig ugyanakkora, bármekkora erőkar van még utána. Az erőkar pontjain kifelé jelentkezik a csökkenő nyomaték, ehhez tartozóan hosszabb elfordulási út, minterő és út áttétel. Mindegy, hogy kisebb, vagy nagyobb a lánckerék, motortengelyen ettől nem változik a radiális nyomaték”
.

Radiális nyomaték? Az meg mi akar lenni? Radiális erő hat a csapágyra. Ha nyomaték hat rá, az rég rossz.

Összekeverted a mennyiségeket. A nyomaték állandó, és növekvő erőkarral csökken az erő, viszont nő a kerületi sebesség. Az erő és sebesség szorzata a teljesítmény, innen is tudhatod hogy nagyobb erőkar mellett az erőnek csökkennie kell.

Habazutty!
Idézet:
„Azt meg végképp nem értem, hogy van az, hogy egy motor csapágyazásának "csak" a motor fotgatónyomatékát kell elviselnie?”


Sehogy. Ez olyan vadmarhaság mint az hogy "a krokodil hosszabb mint zöld". A csapágy forgásirányú forgatónyomatékot csak akkor vesz fel ha már besült. A motor forgástengelyére merőleges tengely irányában elvileg vehet fel nyomatékot, de ez a konstrukciók 99 %-ában elhanyagolható nagyságú.

A csapágy radiális terhelése egy erő.
Idézet:
„Valaki kiszámolhatná egy példán keresztül, hogy fény keletkezzen a sötét fejekben!”


Már megtettem itt. F=M/l=100Nm/0,02m=5000N

De kiszámolhatom a te példádat is, ha megadod a fordulatszámot és a motoroldali ékszíjtárcsa átmérőjét.
F>P/(2*pi*n)/d/2, ahol n a fordulatszám 1/s-ban megadva, d pedig az ékszíjtárcsa átmérője. Persze itt nem egyenlőség áll fent, hiszen az ékszíjnál a lazábbik oldal is mindig feszes!

P/(2*pi*n) pedig amúgy a nyomaték, tehát ez a képlet is ugyanazt adja vissza mint a korábban írt.
(#) Pafi válasza tibibalogh520 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Ez jó volt, végre egy értelmes hozzászólás!

Bár kijött nekem felső korlátnak 5 kN, magamban azért én is változó erőre tippeltem mint a hiba valószínűbb okozója, de a kottyanás valahogy nem jutott eszembe. Pedig teljesen jogos, és ez szinte korlátlan erőimpulzusokat képes létrehozni.
(#) adorj706 válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
lol
Az hogy egy 2cm sugarú tengelyre csavart madzagra fél tonnát teszel attól még valóban nem lesz a N Nm de a forgató nyomtéka akkor is 100Nm méternek felel meg .

Ha blokkolás alatti indítást nézzünk ahol indítás nélkül jelentéktelen a terhelés a motor első csapágyán, akkor az indításnál a fő terhelést a motorház felfüggesztése kapja de nem a csapágyon keresztül hanem a lánckeréken - tengelyen - és a forgórészen keresztül mint merrev testre ható nyírófeszültség, valamint a a mágnesesség és az álló tekercseken keresztül a ház és felfüggesztése. Nyilván a csapágy is kap terhelést de ez inkább "billentő" jellegű (a csapágytól viszonyítva kétfele túlnyúló tengelyrészre ható, tegelyre merőleges de két oldalt ellentétes irányú erő) amit a ház és a tengely között kell közvetítenie s nem csak a forgatónyomatéktől függ a nagysága.
(#) tibibalogh520 válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Bizony-bizony!
Ha bele gondolunk, hogy van egy 2kg-os kalapácsunk, akkor nem mindegy, hogy azt csak rá helyezzük a szegre, esetleg nyomjuk is lefelé, vagy elemelve oda ejtjük, vagy netán még ütjük is....
A kottyanásos erőátvitel, megfelel annak, mintha minden egyes kottyanásnál oda vágnánk egyet a kalapáccsal.
(#) Pafi válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„Te tényleg add vissza valamennyi bizonyitványodat, ennyire nem éretni az alapvetö mechanikáhiz már szégyen.”


Idézet:
„Ha van 1 tonnás vonatod...
[...]
...20000N...”


Tehát kiindultál egy 1 tonnás tömegből, és 20kN húzóerő jött ki. Ez nem feltétlenül hibás, mert ha pl. ezt a vonatot a NASA az új, gyerek űrhajósainak kiképzésére használja, akiket az újonnan felfedezett exobolygók benépesítésére küldenek majd ki, akkor a 20 m/s2-es gyorsulás teljesen reális. (Általános iskola, talán 5. osztályos anyag: F=m*a.)

OK, hát legyen 200 Nm a motortengelyen, bár korábban 100 Nm-t írtál.
Idézet:
„csak ez nem forgatonyomaték”
? Akkor mi más lenne? Tán ellenállás?

Idézet:
„mert semmi nem forog csak szeretne.”

Egy egyensúlyban lévő mérlegen is van nyomaték, hisz pont ezen alapszik a működése, és mégsem forog. Aztán meg az is erősen kérdéses hogy mégis miért ne forogna? Eléállt Superman, és még a kerekeket is odahegesztette a sínhez a lézerszemével, hogy ne törjön el a gyerekek gerince a nagy gyorsulástól?
Idézet:
„Azaz ekkora erövel fesziti a lánc”


200 Nm erővel? A fényév pedig egy napsütéses év ideje, igaz?

Összefoglalva: nem is tudom kinek kellene visszaadnia a bizonyítványát. Az általános iskolait... (sajnos itt a többségnek)
(#) Pafi válasza adorj706 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Persze hogy 100 Nm-nek felel meg, hiszen pont ez volt a kiindulási alap. De a cél az erő számítása volt.

Idézet:
„a fő terhelést a motorház felfüggesztése kapja de nem a csapágyon keresztül”


Mitől lesz "fő" terhelés ez? Milyen szempontból lenne ez egyáltalán érdekes egy olyan szituációban, ahol pont a csapágy mozdult el az erő hatására, nem pedig a ház? Ha szerinted ez nem a csapágyon keresztül hat, akkor miféle relevanciája lenne?

Idézet:
„Nyilván a csapágy is kap terhelést de ez inkább "billentő" jellegű”


Közvetlenül a csapágyat billentő? Az súlyos konstrukciós hiba lenne egy ilyen mindkét végén csapágyazott motornál. Nyugodtan próbáld ki, szedj szét egy ilyesmi motort, szedd ki az egyik csapágyat, és nézd meg, hogy a maradék csapágy képes-e a tengelyt középvonalban tartani! Nem képes, jelentős kotyogása van ilyen irányban. Nem vesz fel billentő nyomatékot egymagában. A billentő nyomatékot kizárólag a két csapágy együtt képes felvenni olyan módon, hogy mindkettő egy-egy erőt továbbít, amelyek hatásvonala közt mért távolság, és az erők vektoriális szorzata adja a nyomatékot.

Mivel tudjuk hogy a forgórész nem mozdul el és nem is billen ki, ebből az következik, hogy a három rá ható erő (lánc, és két csapágy ereje) egyensúlyban van mind erő mind pedig nyomaték tekintetében. A nyomaték-egyensúlyt bármely pontra fel lehet írni, de célszerű az egyik erő hatásvonalában felírni, így ennek az erőnek a nyomatékával nem kell számolni (kiesik a 0 távolság miatt). Én a kritikus első csapágyat választom referenciapontnak. Az egyik oldalon lefelé húzza a lánc, a billenő irányra nézve kb. 4 cm erőkarral (csapágy és lánckerék távolsága), a másik oldalt pedig a nyomaték egyensúlyból következően szintén lefelé húzza a hátsó csapágy, kb. 16 cm erőkarral (vagy mittudomén milyen hosszú a motor...) kb. 4/16-szeres erővel. Mivel a tengely nem szökik el, biztos hogy az erők eredője 0, ami csak úgy lehet, hogy az első csapágy viszont fölfelé irányuló erővel hat a tengelyre, a lánc erejének kb. 20/16-odával. Kicsit nagyobb tehát a csapágyterhelés mint a lánc ereje, de ez nem jelentős eltérés amikor az erő nagyságrendjére vagyunk kíváncsiak.

A mágneses tér forgórészre (és ezen keresztül a csapágyakra) kifejtett eredő ereje a szimmetrikus tér és áramok miatt elhanyagolható, jó motorban egy gyakorlatilag tökéletesen kiegyenlített erőpár lép fel, szinte tisztán csak tengelyirányú forgató nyomatékot keltve.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
(#) Pafi válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Nos nem kellett volna hinnem Massawa-nak, az induló nyomaték 11 Nm (és mivel állandómágneses DC motor, ezért ennél többet nem tud, hacsak nem ellenáramú fék üzemmódban).

Sonajkniz számítása helyes.
(#) Pafi válasza tibibalogh520 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Szemléletes analógia!
(#) Massawa válasza tibibalogh520 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Azokbol az adatokbol indultam meg amit sonajkniz kolléga eddig megadott ( azaz semmiböl) csak egy példa volt, s nem valos értékü számolás. ( még akkor ha több topiktárs most a számokba köt bele. Közben látom, hogy nekifogott számolgatni.
Mellesleg az is röhej, hogy egy 300W-s motorral ( 0,4 LE) akarnak üzemszerüen ilyen nehéz vonatokat cipelni. Közben megnéztem ama Zimmermann mozdony teljesitményét amit mifelénk is itt ott használnak max 4 vagonra (többnél lekapcsol a vezérlés).. Az 86 kg és 750W-s (1LE) a motorja. (A gözös 10 vagont huzhat).
Ezért tartom teljesen feleslegesnek a felhördülést a motorra meg a gyártojára, ahelyett, hogy belegondolnának, hogy mit lehet elvárni egy ekkora teljesitményü motortol, és mozdonytol. ( C-50 mozdony 50 LE-t tud).
(#) Massawa válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Bocs elirtam a motor teljesitménye 750W=1LE.
(#) sonajkniz válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„Azokbol az adatokbol indultam meg amit sonajkniz kolléga eddig megadott ( azaz semmiböl)”

Neked hányszor kell egy adatot megadni, hogy észrevedd?
Ez volt az eredeti bejegyzésem, ami a vitát indította. Leírtam benne a motor feszültség és teljesítmény adatát, valamint belinkeltem az adatlapját. Később ezt még egyszer megtette valaki.
Itt tippeltem egy sebeséget a mozdonyhoz, valamint itt került említésre egy 350W-os motor más vonatkozásban.
Közvetlen az előbb linkelt hozzászólásom után írta pucuka a 11Nm-t. Erre írtam én, hogy az felmehet induláskor akár 100Nm-re is. Később valaki pontosított, hogy ez az érték a motor billenő nyomatéka.
Ezek viszont már a te hozzám intézett soraid.
Idézet:
„Te montad, hogy egy tonnányi a vonat - miután a mozdonykereke nem csuszik meg, ez az erö az áttétellel csökentve megjelenik mint szakitoerö a motor csapágyán. Ha erre 11 Nm-t irnak akkor ennyit.”

Tehát tudtad a teljesítmény adatot, és a szerelvény súlyát. Azt is írtam valahol, hogy a kerekek átmérője Kb 12cm. Valaki azt hiszem 13-at írt.
Tehát áruld már el, milyen adatot hiányolsz még, ha ez eddig neked semmi?!
(#) Massawa válasza sonajkniz hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Közben beszéltem a Zimmermann mozdony tulajdonosával. Ökölszabály 1kW=5 személy..
(#) sonajkniz válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Biztos úgy van, ahogy írod, bár tegnap elkészültem a vonat javításával és az új vezérlőjével, úgyhogy kivittük a parkba, és nekiálltunk tesztelni. ráültünk a 4 vagonra összesen 8-an, ebből 5 átlagos testsúlyú felnőtt, ketten vertük a mázsát, és egy 8 éves gyerek. 2 órán át tartott a nyúzópróba, és remekül bírta. Az átlagsebesség a rengeteg kanyar miatt kb 6-7Km/h lehetett.
A pálya nagyjából vízszintes, a mozdony 750W-os. Remélem, kitart egy darabig a motor javítása. Legalább addig, míg megérkezik az új.
(#) nagym6 válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„Radiális nyomaték? Az meg mi akar lenni?”
Itt így írták előttem, maradtam ennél ha így értjük. Maradok álláspontomnál azaz a fizikánál, nem értem mit nem értesz azon amit írtam. Ha a lánckerék 2cm átmérőjű, vagy 1m átmérőjű, attól függetlenül a motorcsapágyra ugyanakkora sugárirányú erő hat. itt.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
(#) Massawa válasza sonajkniz hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Miután a motornak nincs flansa mindenképpen másképp kellene kapcsolni a hajtáshoz vagy a tengely külsö végét csapágyba dugni. A gyár által kialakitott felfogás teljesen alkalmatlan ilyen fajta eröátvitelre ( irja is valamelyik angol adatlap). Az eredeti modon felszerelve ventillátornak jo ( ahol csak forognia kell), ezt is emlegetik amikor a jármüvek klimaberendezéseite ajánlják..

Sok jo vonatozást.
(#) sonajkniz válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Köszönöm.
Sajnos, nem tudom megoldani a motorcsapágy tehermentesítését, mert a lánckerék is idétlenül van rárögzítve.
Se lapolás, se retesz, se kúp.
Simán csak rá van téve, és a tengelyre vágott meneten egy anyával bitangúl meg van húzva. Így sajnos mind a kuplung, mind a támasztó csapágy eléggé kivitelezhetetlen.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
(#) _BiG_ válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Ez csak a tapadási súrlódástól (ez nagy, ezért kell a 3 ember a megmozdításhoz) és a gördülési súrlódástól (ez kicsi, a légellenállás kis sebességnél elhanyagolható) függ. A tehetetlenségi nyomatéktól nem függ az indíthatóság. Az, hogy a megmozdítás után hányan tolják, az csak a gyorsulást fogja meghatározni. Egyenletes mozgásnál csak a menet közbeni súrlódást kell legyőzni (erre egy ember elég lehet), ha ez sikerül, egyenletesen fog mozogni a jármű, de nem gyorsul. Ha a tolóerőt növeljük, gyorsulni fog, addig, míg a megnövekvő súrlódás (pl. légellenállás) újra ki nem egyenlíti és nem gyorsul tovább
Bármilyen kicsi erővel el lehet bármekkora tömeget indítani (ha nincs súrlódás), legfeljebb a gyorsulás lesz kicsi. A DeepSpace One nevű űrszondát egy tizednewton tolóerejű ionhajtómű tolja, mégis elérte a 100e km/h-t, csak lassan - az űrben nincs súrlódás (most hanyagoljuk el a napszelet és egyéb sugárzások hatását, azoknál erősebb a hajtómű). A felgyorsulás ideje függ a tömegtől és az erőtől, de az nem függ tőle ott, hogy elindul-e.
(#) Massawa válasza sonajkniz hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Ha majd jön az uj vagy felujitott motor, azon nem lesz fogaskerék azon csak meg lehet valahogy oldani a tengely megtámasztását, mert azt kétve hiszem, hogy erre az a 3 darab M6-s csavar hosszutávon elegendö lesz a pléh csapágytartoval.
Az ilyen kerti vonatozás szinte mindig felujitásokkal meg javitásokkal jár a mi mozdonyunk is szét van szedve ott meg a tömitések mentek tönkre meg kiszakadt a vonokészülék. ( egy kicsit az is alul lett dimenzionálva).
(#) _BiG_ válasza Massawa hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Az a tonnás vonat a sínt nyomja ennyivel (pontosabban a gravitációs gyorsulás által meghatározott erővel, mert a "tonna" az nem erő, hanem tömeg), a motort nem ez terheli. A motort induláskor a súrlódási erők eredője fékezi, ezt kell legyőznie, az, hogy ezek után mekkora erőmaradék jut a gyorsításhoz, fogja meghatározni azt, hogy elindul-e egyáltalán (ha az erő nagyobb, mint a tapadási súrlódások összege) és milyen ütemben fog gyorsulni. A motortengelyre nem a vonat tonnái jutnak.

Tehát mindegy, mekkora a vonat tömege!
Sőt, amikor a vonat nem gyorsul tovább, akkor a motor pontosan a veszteségi erőknek megfelelő erőt fogja kifejteni. Hogy ez a sebesség mekkora, az a veszteségektől és a motor erejétől (itt forgatónyomatékként jelentkezik) függ. Ha nem lenne súrlódás, akkor végtelenségig gyorsulna.

Tehát a motortengelyre oldalirányú húzóerőként nem a vonat tonnái hatnak, hanem csupán a motor saját forgatónyomatéka, ami eloszlik aztán a tömeg gyorsítása és a legyőzendő súrlódás között. Amint ez a gyorsítóerő egyenlővé válik a veszteségekkel, a vonat nem gyorsul tovább. De ekkor is a motorra a sebesség fenntartásához szükséges húzóerő hat, ami a motortól függ. Ha a motorra nagyobb teljesítményt adunk, akkor ez az erő nagyobb, ha kevesebbet, kisebb. De nem függ a mozgatott tömeg nagyságától!

A panaszolt esetben az a probléma, hogy ez a motorerő eredője a motorra, mint radiális húzóerő is hatott (mindig hat ilyen, eredőként, vektorosan számolandó), hiszen a rendszer szempontjából mindegy, hogy a láncot húzza a motor, vagy a lánc áll és a motor halad rajta végig, mint egy fogaskerekű jármű. Ezt az oldalirányú terhelést nem bírta a csapágy. Tehát abban neked igazad van, hogy rosszul oldották meg a kihajtást és nem egy kétoldalt csapágyazott tengely csapágyain osztották el ezt az erőt, hanem direktben a motor csapágyát terhelték vele.
Sonajkniz kollegának meg abban van igaza, hogy elég gyengus konstrukció ez a motor, ergo, nem ilyen kihajtáshoz van kitalálva.
(#) lazsi válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Érdekes olvasgatni ezt a levélfolyamot... (Mivel mechanikát a középiskolában tanultam egy évig, majd az egyetemen egy félévig, ahol a kiadott házi feladat megoldását egy sörért elvégezték helyettem a koleszosok így túl sokat nem értek hozzá, csak a levelezésből leszűrtem pár dolgot.)
Mindkét oldalon leginkább érzelemből vitatkoztatok. Mindenki részszámolásokat mutatott és hiányolt, de senki sem vette a fáradtságot, hogy egyszer tisztán végigvigye az egészet.

Pafi:
Eddig a te írásod tűnik a legkorrektebbnek. (Hogy az-e, nem tudom megítélni, mert nem értek hozzá... de eléggé összeszedettnek látom.)
Egyetlen dolgot emelnék ki az írásodból:
Idézet:
„Radiális nyomaték? Az meg mi akar lenni? Radiális erő hat a csapágyra. Ha nyomaték hat rá, az rég rossz.”

Azt hiszem, pont ez volt az egész levelezésnek a lényege, hogy a megengedettnél nagyobb "radiális nyomaték" hatott a csapágyra és ezért tönkrement. Az egyik oldal azt bizonygatta, hogy ezt ki kellett volna bírnia a motornak és milyen gagyi, hogy tönkrement miatta; a másik oldal pedig azt, hogy ezt el kellett volna kerülni és mennyire nem értett a tervezője (vagy aki a tervezettől eltérő típusú motort épített be) a szakmájához. (Mérnökként ez utóbbi felé hajlok, egyszerű felhasználóként viszont hiszek a tervezett elavulás létezésében, így akár az előbbi is igaz lehet, ha a gyártó "túllőtt" a célon.)

Ehhez egy kis adalék: Mindenki ismeri azokat a kis ventilátorokat, amiket a PC-kbe (volt) szokás beépíteni (ilyeneket kapott a videókártya, az alaplap, meg a 486-osok idejében a proci is). Alapvetően ott nem hat a tengelyre merőleges erő, hiszen a ventilátor lapátjaira nem hat oldalirányú terhelés, vagyis a csapágynak _szinte_ semmilyen erőt sem kell elviselnie, éppen ezért a lehető legolcsóbb megoldásúak. Az elmúlt 25 év alatt elég sok ilyen kis ventilátort láttam tönkremenni. Jelentős részük úgy ment tönkre, hogy a csapágya ment szét. És leginkább azért, mert beépítés után nem függőleges, hanem vízszintes volt a forgórész tengelye, vagyis a pár grammnyi forgórész súlya aszimmetrikusan terhelt.
Mivel általában így is pár évet kibírt (és ráadásul, ha ezek után 90 °-kal elfordítottuk a ventilátort még elment egy évet) senki sem reklamált, hanem vett egy másikat 500 Ft-ért. Persze, itt más nagyságrendű erők, terhelések, használati (tönkremeneteli) idők, és összegek szerepelnek.
(#) Pafi válasza nagym6 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Teljesen hibásan írták, ez egy oximoron. Ha egy erő sugárirányú és a hatásvonala átmegy a tengelyen (ezt jelenti a radiális), akkor 0 a nyomatéka mert 0 az erőkar, M=F*l, ez fizika. Amit te fizikának hívsz, az... Nem tudom mi az, de valamit nagyon összekevertél.

Mégegyszer utoljára: a csapágyat erő terheli, nem nyomaték.
(#) lazsi válasza _BiG_ hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„Sonajkniz kollegának meg abban van igaza, hogy elég gyengus konstrukció ez a motor, ergo, nem ilyen kihajtáshoz van kitalálva.”

Ez azonban nem a motor hibája, hanem azé, aki így beletette ebbe a szerkezetbe.
Sonajkniz kollegának nincs igaza abban, hogy a motor gagyi, csak nem idevaló! És a lavinát jelentős részben ez a kijelentése indította el...
(#) Pafi válasza sonajkniz hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Nem tudom hogy jelenleg milyen az elektromos rendszer, de ha nincs indulási áramkorlátozás, akkor ez fokozza a lökésszerű terhelést. Kellene egy PWM szabályzó. (Ha jelenleg még nincs.) Ez egy nagyon hatékony lehetőség a motor élettartamának fokozására.
(#) nagym6 válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„de valamit nagyon összekevertél.”
Mit?
(#) sonajkniz válasza lazsi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„hogy a megengedettnél nagyobb "radiális nyomaték" hatott a csapágyra és ezért tönkrement”

Már többszörösen elhangzott ez a tévedés!
Nem a csapágy ment tönkre. Annak semmi baja. A motor elülső, lemezből sajtolt pajzsa deformálódott el!

Pafi! A vonat eredeti elektromos rendszere leégett, amikor a motor megszorult, de szabályzókarral vezérelt PWM hajtás volt. Amit én építettem hozzá, szintén PWM, de pakoltam bele védelmet. Így például hiába adnak teljes "gázt" induláskor, szép fokozatosan adja rá a kakaót kb. másfél másodperc alatt. Pluszban az irányváltó kapcsoló átkapcsolására is csak azután reagál, ha a motor teljesen megáll. Remélem, ennyi védelem már elég lesz a motornak.
(#) lazsi válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Idézet:
„Mégegyszer utoljára: a csapágyat erő terheli, nem nyomaték.”
Normál esetben... Ha mégis, akkor tönkremegy...

motor.jpg
    
Következő: »»   39 / 109
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem