Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Nosztalgia - elektroncsövek, és (h)őskori technikák
Lapozás: OK   1 / 13
(#) ZLED hozzászólása Feb 17, 2007 /
 
Sziasztok!

Szeretnék építeni egy 9v-os hordozható csöves erősítőt, ha lehet egyáltalán ilyet. Ha valaki tud segíteni írjon
9v-t alatt is jó.
(#) Norberto válasza ZLED hozzászólására (») Feb 17, 2007 /
 
Miről szeretnéd táplálni?
(#) patexati válasza ZLED hozzászólására (») Feb 17, 2007 / 4
 
9V csöves,hordozható Ne röhögtess de mihez kell mp3-hoz mert az csövesen sem szebb meg a csöves nem fog működni 9V-ról!Több feszültég szükséges (kapcsolás cső fügvénye),nagy kapacítású akku vagy elem (a fütéshez) illesztőtrafó a végéhez (szóval elég nagy a legkisseb csővel is)nagy veszteségel dolgozik nem mint egy tranyós vagy fetes erőlködő!Szerintem inkább mosfetes véfokot próbálj csinálni ha a minőségre akarsz törekedni!
(#) elektro válasza ZLED hozzászólására (») Feb 17, 2007 /
 
ha a 9V kocka elemről akarod táplálni akkor max a fűtét müködteted róla. De aztsem sokáig és ott az anódfesz... esetleg aksinak egy jó nagy aksi kell nem elem
(#) ZLED hozzászólása Feb 17, 2007 /
 
Sajnos nem nagyon értek a csövekhez. Egyszer tláltam 5 csövet amik 4,5-tól kiégtek, és ezért gondltam hogy lehetne építeni egy 9v-os erősítőt.
(#) oldman hozzászólása Feb 17, 2007 /
 
Természetesen lehet ilyen erősítőt készíteni! De jobb ha 6 v. 12V ról táplálod. Igy acsövek fűtésével nincs gond. Az anódfeszültséget (125-250 V DC) elő lehet állítani 100-200 db ceruza elem sorbakapcsolásával, szaggatóval, félvezetős inverterrel, esetleg umformerrel (=motordinamó -nemrég láttam egyet a bolhapiacon) Tanulmányozd, a régi autórádiók felépítését vagy a régi katonai cuccokat.
Az hogy lehetséges, nem jelenti azt hogy van gyakorlati haszna is -hacsak nem az hogy megismered a tranzisztor előtti korok technikáját. Mindenesetre elemekből tankolj fel rendesen!
(#) oldman válasza ZLED hozzászólására (») Feb 17, 2007 /
 
Valószínűleg 1.4 V fűtésű un. telepes csövekre találtál. Ezeket telepes rádiókban használták, Hordozható u. Strand rádió v. ahol nem volt villany. 1.5v góliát elem v. 2V ólom akkku fűtés és 120V anódteleppel müködtek. ezeknek a csöveknek a tipusjelzése általában D vel kezdődik. Ma már mindez múzeumi dolog.
(#) ZLED hozzászólása Feb 18, 2007 /
 
Akkor lehet hogy csinálok egy tranzisztorosat.
(#) ZLED hozzászólása Feb 18, 2007 /
 
Valaki nem tudna küldeni egy kapcsolási rajzot vagy egy linket mini tranzisztoros erősítőről??
(#) vicsys válasza ZLED hozzászólására (») Feb 18, 2007 /
 
sztem jobban jársz az LM386-tal...
Keress rá, bár itt a HE-n is kitárgyaltuk!
(#) tungsram hozzászólása Feb 18, 2007 /
 
Kis adalékkal szolgálnék OLDMAN társ hozzászólásához. Végre valaki aki ismeri a csöveket és nem csak ugatja. A meghatározásod a feszültségellátásra tökéletes volt. Itt külön kihangsúlyoznám az UNFORMER-t mert ezt a mai fiatalok már hirből sem ismerhetik. Pedig ezzel az eszközzel táplálták gyakorlatilag az összes WW2-beli katonai rádiót!Ezeket használták pl-ul a repülőgép rádiókhoz is! Más: egészen kis feszültségekkel is műköhet cső, az egyik 60-as évek autórádiójában a csövek 12V-ról müködnek a nagyfrekvenciás fokozatokban egészen a demodulátorig. A vége furcsa de tranzisztoros volt. Gyártottak olyan csövet is ami már voltokra megszólal: a neve nuvisztor és nekem is van 1db a tulajdonomban. Érdekesége az hogy ilyeneket használtak az első műholdakban is amig a félvezetők nem lettek igazán megbizhatóak. Sőt tovább megyek a cső müködik anódfeszültség nélkül is. Mai napig van egy EA861 diódám amivel detektoros rádiót épitettem és szólt mint "ágyú" egy 4k-s fejhallgatóval! Az oka az hogy a csődiódának nincs nyitófeszültsége még negativ tartományban is vezet!Emiatt az érzékenység megnő.Jó két éve egy kizárólagosan csak csöves katonai rádiókat gyüjtő barátom lepett meg egy készülékkel. Két csöves audiont épitett ami állt egy PC92 és egy PL82-esből. Az anódfeszültség 25V és kellemes szobahangerővel szól a kütyü. Régebben a nagyothallókészülékek 22.5 v-ról jártak amig nem voltak tranyók. Tehát van kisfeszültségű használat de teljesitményerősitésre 9 meg 12v-ra értelmetlen dolog. Ezt a feladatot hagyjuk meg a félvezetőknek.....
(#) ZLED hozzászólása Feb 19, 2007 /
 
Sztereó kapcsolási rajz kellene....
(#) oldman válasza tungsram hozzászólására (») Feb 19, 2007 /
 
Érdekes, hogy sokszor, számomra ismeretlen (valószínűleg gazdaságossági) szempontok szerint keverték a csöves és tranzisztoros fokozatokat. Tipikus példája volt az Orion AT 848 TV-vevő, ahol még az UHF tuner is tranzisztoros volt, egészen a video meghajtóig (BF 178), de a HF erősítőt PCL 86 alkotta (1968-70 környékén). Az általad említett spec. csöveket földi halandó nemigen tudta beszerezni már akkor sem, és jelentős teljesítményt alacsony anódfeszültséggel nem lehet elérni velük. Ámbár, az is igaz, hogy a 3W körüli kimenőteljesítményt bőségesen elegendőnek tartották. A Pacsirta rádióval is ki lehetett zavarni a szomszédokat a világból. Természetesen nem gyűszűnyi méretű hangszórója volt. Egyébként érdekes a csöves világ másik vége is, ahol a tápfesz 'kV' az anódáram 'A' a teljesítmény pedig 'kW' nagyságrendekbe esik.
Gondoltam, hogy kellene nyitni nosztalgia témát a PIC-IC előtti technikákról, de nem hiszem, hogy sokakat érdekelne.
(#) MaSTeRFoXX válasza oldman hozzászólására (») Feb 19, 2007 /
 
Idézet:
„Gondoltam, hogy kellene nyitni nosztalgia témát a PIC-IC előtti technikákról, de nem hiszem, hogy sokakat érdekelne.”


Ellenkezőleg!

Engem például nagyon is érdekel
Van itthon kb. 2 bőröndnyi csövem, nagyritkán építek belőlük valamit.
Múltkor (nyáron) az említett PCL86-os végfokot építettem meg a hozzávaló TV alkatrészekből. Meg később építettem hozzá egy FM-vevőt is csővel, csak nem lett a legérzékenyebb (meg legstabilabb, meg legjobb hangú), de működött. Majd át kell dolgozni (pl. egy csöves NF erősítőt elé berakni).

Amúgy az említett "csoda" 1 csöves vevő itt található >LINK<
Azon belül meg ITT

A múltkor (poénból) építettem a digitális szkóp tesztelésére egy csöves szkópot , de az inkább csak dísznek van, mert mérésre nem igazán használható...
Meg van itthon néhány csöves rádió, mert azokat is szeretem gyűjteni, meg néha-néha bekapcsolni és csodálgatni, meg hallgatni.
(#) RdsG válasza oldman hozzászólására (») Feb 19, 2007 /
 
Idézet:
„Gondoltam, hogy kellene nyitni nosztalgia témát a PIC-IC előtti technikákról, de nem hiszem, hogy sokakat érdekelne.”


Szívesen építenék egyszerű, "oldstyle" csöves erősítőt a detektoros rádióimhoz .
Esetleg audion (regeneratív), reflex rádiókat.

(#) oldman hozzászólása Feb 20, 2007 /
 
Akkor csapjunk bele!


Bevezetés:
Az elektoncsövek olyan aktív eszözök, amelyek a vákuumban mozgó elektronokat vagy a gázközegben mozgó ionokat és elektronokat hasznosítják. Ezek közül a legelterjedtebbek a vákuum csövek, amelyek a vákuumban szabadon mozgó elektronok vezérlésével működnek. A szabad elektronok forrása egy izzított, termikus emisszióra képes anyag, a katód. Az elektronok mozgását szabályzó vezérlőelem(ek) a rács(ok). Az elektronok befogadását szolgáló elem az anód. A katódot áram segítségével fűtjük (lehetne szénnel vagy gázzal is, de ez macerás lenne a gyakorlatban). Hőmérséklete 700~800 C fok, a nagyteljesítményű csöveknél 1600~1700 C fok is lehet. Ebből adódik, hogy a csövek üzemszerűen melegek, a teljesítménycsövek pedig nagyon melegek, nem célszerű őket tapogatni üzem közben.

A csöveket legegyszerűbb az elektródák száma szerint csoportosítani. Dióda - 2, Trióda - 3, Tetróda - 4, Pentóda - 5, Hexóda - 6...stb. néhány csőnek annyi rácsa van hogy el lehet tévedni köztük, szerencsére ilyennel ritkán találkozunk.

A csövek üzemi (anód-) feszültsége legtöbb esetben 90 ~ 400 V DC tartományban van.
Ez ÉLETVESZÉLYES áramütést okoz, ha nem vigyáz az ember gyermeke!!

A fűtés leggyakrabban 1,4...4...6,3 V a párhuzamos vagy 100...300 mA a soros fűtésű csöveknél.

Ennyit bevezetőnek és lássunk egy igazi nosztalgia kapcsolást. Ez egy egyenesvevő (visszacsatolt audion), ami minden további nélkül utánépíthető EF86 -os csővel is. A rajzon minden rajta van. Egy 1944-es könyvből származik.
A rezgőköri tekercs a detektoros vevő tekercse, kiegészítve egy visszacsatoló tekerccsel, ami kb. 1/3~1/5 menetszámú a rezgőkörhöz képest.
(#) MaSTeRFoXX válasza oldman hozzászólására (») Feb 20, 2007 /
 
Ezt lehet hogy megépitem kísérlet kedvéért Még az is lehet hogy van egy EF6-os csövem is hozzá. Eddig már egyszer épitettem hasonló kapcsolású tranzisztoros audiont. Egész jó volt, be lehetett gerjeszteni

Ez amúgy milyen könyvből van?
(#) oldman válasza MaSTeRFoXX hozzászólására (») Feb 20, 2007 /
 
TUNGSRAM
RÁDIÓ TANÁCSADÓ

Ára 18 pengő

1944

Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.T. kiadása

(#) MaSTeRFoXX válasza oldman hozzászólására (») Feb 20, 2007 /
 
Nincs meg véletlenül elektronikus formában?
Nekem az 1942-es van meg gépen
(#) Slope hozzászólása Feb 20, 2007 /
 
Tudom nem ide tartozik (hirdető meg minden), de nem érdekel valakit véletlenül egy EL34-es cső?
Nem volt használva, még dobozban van (Orion gyártmány). Kicsit csámpásan áll a búra, de szerintem korrigálható.

ui.: ha valamelyik moderátorbácsinak nem tetszik, akkor törölheti (max. morcos leszek, "nem kicsit, nagyon!")
(#) oldman válasza MaSTeRFoXX hozzászólására (») Feb 21, 2007 /
 
Majd ha nyugdíjas leszek (vagyis soha) lesz időm beseannelni , néhány képet próbáltam de nagyon macerás, igazi hívő munka!
(#) oldman hozzászólása Feb 21, 2007 /
 
A csövekrül II.

A különböző csőtípusoknak a jellemző felhasználási terülei a következők:

● Dióda - egyenirányító, demodulátor
● Trióda - kis és nagyteljesítményű erősítő, oszcillátor, impulzus modulátor
● Tetróda - nagyteljesítményű erősítő, impulzus modulátor
● Pentóda - erősítő
● Hexóda stb. - keverők, konverterek, speciális alkalmazások

A csövek jelölései, ellentétben a félvezetőkkel, meglehetősen beszédesek. A nálunk legelterjedtebb európai jelrendszerből ránézésre lehet tudni egy cső fontosabb adatait és felhasználási területét.

Az első betű a fűtést jelöli, ezek pedig a következők:

A = 4V párhuzamos
C = 200mA soros
D = 1,25 (1,4) V telepes
E = 6,3 V párh
K=2 V telepes
P=300mA soros
U=100mA soros fűtésű csövek.

A következő betű(k) a csőfajtát jelentik:

A => dióda
B => kettős dióda
C => trióda
D => végerősítő Trióda
F => nagyfrekvenciás pentóda
H => hexóda
K => októda
L => végerősítő pentóda
M => varázsszem (hangolásjelző cső)
Y => egyutas teljesítmény-egyenirányító
Z => kétutas teljesítmény-egyenirányító

A számok a foglalat és a cső típusát azonosítják.

Egy példa:

ECL86 = 6,3 V fűtésű trióda + végpentóda novál foglalattal.

A csőlábak számozása mindig alulnézetből van megadva.

Az üzemi viszonyokról az adott csőre jellemző görbeseregből lehet képet kapni. Mintaként csatolom két gyakori típus jelleggörbéjét (trióda.jpg és pentóda.jpg).
A csövek helyettesítése viszonylag egyszerű, mivel a jelleggörbék meglehetősen tipikusak; így kiválasztható más gyártó kínálatából hasonló paraméterekkel rendelkező típus, probléma inkább a foglalatok és/vagy bekötés különbsége szokott lenni.

Gyakorlati kérdések (ha a beszerzéstől eltekintünk):
● Az alkatrészek, vezetékek megválasztásánál legyen gondunk a megfelelő feszültségtűrésre! Ez a kondenzátoroknál egyértelmű. Kevésbé közismert, hogy az ellenállásoknak is van megengedett feszültségük! Mi az oka? Nézzünk egy példát!

1 Mohmos ellenállás 300 V-ra kötve 90 mW teljesítményt vesz fel. Ehhez elvileg elég lenne egy 0.1 W-os elenállás. Ez kb. 3,7 mm hosszú, a tényleges távolság kb. 2mm az ellenállásréteg két vége között. Ide jut a 300V! Könnyen belátható, hogy pl. a felületen lerakódó kosz miatt, átüthet még ha az alkatrész el is viselné a feszültséget. A gyártók megadják a max. használható feszültséget, de ez az adat többnyire érdektelen a mai félvezetős technikánál és nehezen hozzáférhető. Általában 1/2-1 W-nál kisseb ellenállást ne használjunk, ahol nagyfeszültség van jelen, még jobb, ha több kb. egyforma érték sorbakötésével oldjuk meg a fesz problémát. Természetesen a terhelhetőséget is figyelembe kell venni, ha nem szeretnénk indián füstjeleket generálni.

● Nagy gond a hálózati és kimenő transzformátor. Csak bontásból vagy egyedi gyártásból lehet beszerezni. A bontott trafókat felhasználás előtt feltétlenül ellenőrizni kell, de legalább a szigetelés épségét! Ez szószerint ÉLETBEVÁGÓ kérdés! Itt nem elég a kéziműszer! Az erősáramú-nagyfeszültségű technikában használt mérési eljárásokat kell alkalmazni!
A transzformátorok egyedi gyártása elég drága mulatság, kimenőtrafót ráadásul csak kevesen tudnak igazán jót készíteni és az még drágább. A házilagos elkészítés igazán sziszifuszi munka, de nem lehetetlen, viszont a szükséges anyagok beszerzése elég nehéz.
● A szerelés: a hagyományos készülékek váza többnyire egy lefordított tepsi alakú lemez volt, aminek a rövidebb végei hiányoztak. Erre kerültek a csövek,trafók, KF tekercsek, nagyobb kondik; alulra a többi kacat. A vezetékezés és alkatrészek a csőfoglalatokra és a 15-30 mm magas távtartókra szerelt forrlécekre lettek forrasztva. A csatlakozók, kezelőszervek elfértek a "tepsi" oldalain. Előnye, hogy alacsonyan lehet tartani a szórt kapacitásokat, ami tekintettel a magas impedanciákra, nem elhanyagolható.
● Táplálás: egy 4 csöves erősítőhöz szükséges áram kb. 6,3V 1,5A fűtés 250 V 80 - 120 mA anód. A kísérleti cuccok áramellátásához alkalmazható, beszerezhető alkatrészekből álló tápegység vázlata a táp.jpg képen látható.

És végül: mostani ajánlatok => a lehető legegyszerűbb csöves vevő és erősítők, bár nem 9V-ról
a legegyszerűbb.jpg képen (Rg=100k - 2M Cg= 50 - 200 pF a hallgató és egyéb alkatrészek a detektoros vevő darabjai.).
Anódfeszültség 30 - 100 V, a fűtés a felhasznált csőhöz igazodik (pl. 4-10 db 9V elem). Szinte bármelyik csővel lehet próbálkozni.

Vigyázat! ~ 40 V fölött már ÁRAMÜTÉS VESZÉLY!

Megépítés esetén erősen ajánlott a hallgatót szigetelésre ellenőriztetni legalább 250 V !! feszültséggel vagy trafón keresztül csatolni!! A kapcsolás a "Kezdő rádióamatőr" c. könyvből származik. (Népszava 1954)

Az erősítők.jpg és telepes erősítők.jpg képek magukért beszélnek!

Remélem sikerült egy kicsit oszlatnom a homályt a csövek körül, de ha van még kérdés, megpróbálok válaszolni.
(#) oldman hozzászólása Feb 21, 2007 /
 
Folytatás
(#) Moderátor hozzászólása Feb 21, 2007
 
[b]Átírtam a topik címét, remélem, tetszik!

Ezentúl jöhet ide minden nosztalgikus beütésű írás ezrével [/b]
(#) oldman válasza (») Feb 21, 2007 /
 
Prima! Köszi!
(#) Mate78 hozzászólása Feb 21, 2007 /
 
Én is tv-ből bontott csövekből építettem végfokot,műxik is szépen.
(#) karpi hozzászólása Feb 21, 2007 /
 
1J29b,1J18B.........PENTODAK ,SUGARTETRODAK

1 V futes , 8mm atmeroju szovjet miniatur cso,

mukodtettem 12 V-os anodfeszultseggel is , direktfutesu.
MIG tube , neven talalhatsz ra a netten , MIG- ek elektronikajaban hasznaltak .

Hammond orgona "MIG-torzito" link:

http://www.keyboardpartner.de/hammond/lesliemods.htm

ebbol a cikbol talalhatsz link-et mas felhasznalasra is..
(#) RdsG válasza oldman hozzászólására (») Feb 22, 2007 /
 
A forgókondiknak mekkora feszt kell kibirniuk?

Ez egy idevágó oldal:

http://schmarder.com/radios/tube/index.htm

Sok háziépítésű detektoros és csöves rádió. (az egyik kedvencem )
(#) oldman válasza RdsG hozzászólására (») Feb 22, 2007 /
 
Függ a kapcsolástól. pl a visszacsatolt audionban (amit feltettem) a visszacsatolást szabályzó forgókondinak el kell viselnie a teljes anódfeszültséget.

A link nagyon jó! Sok szép asztalosmunka, gyönyörűek a készülékek! Majdnem olyan mint a valódi régikészülékek.
Következő: »»   1 / 13
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Szept, 20. Sze
0:13:02
Jelenleg 126 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu