Végül is az is egy megoldás, még ha nem is biztos, hogy a legszerencsésebb...

Szélsőségesen egyedi lehet a megítélés, de szerintem a könyvtárak legkisebb problémája a megtalálás. Sőt, ebben inkább elég jó a program ha van egy kis alapgyakorlata a kezelőnek. Inkább az a baj, hogy mikor megvan egy alkatrész, akkor annak alkalmassága vet fel bennem kérdéseket. Sem a sematikus rajz "szépsége", sem a tokozások használhatósága nem éri el azt a szintet amit elvárnék.
Ezért nekem most rövidebb távon a saját alkatrészek definiálása tűnik racionálisnak, mert így értelmes pad méreteket, és nekem tetsző sémákat tudok kreálni.

Mindezzel együtt, amennyire nem kedveltem az EAGLE-t, most annyira használhatónak tartom. El kell fogadni néhány kötöttséget, de lehet vele dolgozni.

Ezzel én is így voltam eleinte, de én is megszoktam. Van néhány olyan dolog, ami az átlag, Windows felhasználónak szokatlan, de nem megszokhatatlan.
A pad-ek problémájára én azt alkalmazom, hogy a lib-ekben átrajzolom, módosítom a nekem megfelelőre. Ugyan így a sematikus ábrákat, amelyek nem felelnek meg nekem, egyszerűen átrajzolom.
Az a jó ebben, hogy ha valakinek elküldöm akár a kapcsolási rajzot, akár a NYÁK tervét, nem kell, hogy ugyan azokkal az alkatrész-könyvtárakkal rendelkezzen, amivel én, mégis, a nálam beállítottak szerint látja a fájlokat.
(Egy egyszerű példa: Egy kedves barátom szokta nekem elkészíteni a NYÁK-okat, mivel - hozzám képest - profi NYÁK készítő, a felszerelése is rendelkezésre áll. Én elkészítem a kapcsolási rajzot és a NYÁK tervet az EAGLE-ben, majd átküldöm Neki, Ő pedig elkészíti a panelt, és készen elküldi.
Mivel azonban én egyes alkatrészek pad méreteit, formáit módosítottam az eredeti lib-ben, Ő már az általam módosított beállításokkal látja a panel tervét, hiába van a saját lib-jében az eredeti beállítás. Ugyan így a kapcsolási rajz rajzjeleinél.)

Rengeteg saját alkatrészt használok, erre van egy kialakult módszerem. Van egy saját alkatrészkönyvtáram, és van egy ideiglenes (temp) alkatrészkönyvtáram. Amikor kell egy új alkatrész (vagy csak módosított alkatrész), akkor keresek egy olyat a meglevők között ami hasonlít egy kicsit rá, ezt bedobom a temp könyvtárba (másolat), itt megnyitom, átrajzolom, átnevezem, stb. Amikor az alkatrész elkészült, akkor innen tovább dobom a saját könyvtáramba, a kész alkatrészeimhez. Amúgy némi rutinnal egy alkatrész a meglevő PDF doksi alapján is elég gyorsan megrajzolható a nulláról is, de erre sok esetben nincs szükség, mert mondjuk egy sztenderd tokozású IC esetében a tokozást nem kell újra megrajzolni, csak megfelelő lábkiosztással hozzárendelni a rajzhoz. Speciális tokozás esetén is elég lehet egy meglevő tokozásról másolatot készíteni és azt módosítani ill. átnevezni.

Az is gyakran előfordul, hogy meglevő (gyári) alkatrészhez hozzáadok egy saját módosított tokozást. Így az eredeti tokozással, és a módosított tokozással is használni lehet (sok esetben ez nem csak a pad méretében hanem esetleg másban is különbözik. Pl. TO220 tok sok esetben kissé szétnyitott lábakkal célszerűbb, mert szélesebb vezetősávokkal lehet bekötni, ilyenkor mondjuk a drain és a souce láb kap egy bazinagy pad-et, mig a gate láb az eredeti pad mérettel van használva - kicsit furcsán néz ki így, de ha nagy áramokat kell vezetni, akkor nagyon praktikus tud lenni.

Sziasztok. Valaki tudna nekem segíteni? Eagle formátumú nyákterveket kéne Gerber-re fordítani. Csatolom a file-okat. Előre is köszönöm a segítséget.

Szia!

A serparallel-nél a keret el van ferdülve. Ha körbemarást kérsz daraboláskor, akkor belekötnek vagy nem abba, hogy a panel szélénél nincs elhagyva 8mil. De lehet nem szolnak. A panel sarkát a 0:0 pozícióba kell helyezni. Panel keretet kiegyenesítettem és betettem a 0:0 pozícióba, így készült a gerber.

A schem-et csak a 0:0 pozícióba raktam.

Köszönöm a választ, és a segítséget. A file-okat nem én készítettem ,ismerősöm pedig csak Gerber-ben tudja kezelni,legyártani nekem.

Akkor ez jó lesz!

Még egyszer köszönöm a segítséged.

A lehetőségek adottak. Csak az kell, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző, és sikert ígérő utat. Ha létrejön a kívánt alkatrész és tokozás kombináció, akkor már szinte mindegy hogyan született meg (megtalálva, lerajzolva, módosítva, kölcsönkapva vagy akárhogyan).
Engem határozottan zavar mikor a beépített makrók tokozásai nem követik az adatlapi méreteket és formát. Ilyen pl a TO3 tokozás, illetve egyé teljesítmény elemek is akár mm nagyságrendben eltérnek.
Nem hiba, mégis változtatni szoktam az SMD alkatrészek forr-felületein, mert én kézzel ültetek be és nem látok jól, ezért kicsit nagyobb teret adok magamnak. Ez növeli a méretet, de ebben elnéző tudok lenni.

Így van, a testre szabhatóság a lényeg. A via-k méretét pl. én is meg szoktam növelni, mert az amit a gyári könyvtárakban használ futratgalvános nyákhoz van kitalálva.
Sok alkatrész valóban nagyobb, de érdemes megnézni az adatlapon a méretek tűrését is, mert némelyik alkatrész méret-szórása viszonylag nagy, és adott esetben egy "nagyobbra sikerült" példánynak is be kell férnie.

Nem a megtalálást irtam, igaz az sem egy csucsteljesitmény az Eagle oldalárol, hanem általában a könyvtárak kezelését emlitettem, többek között arra is gondoltam, amit te is emliettél.
Persze meg lehet szokni a dolgot (én is már évek ota használom), de attol még nem lesz jobb, felhasználo barátabb.
S ha már odajutunk, hogy saját alkatrészeket (könyvtárakat) tervezünk, akkor meg duplán siralmas lenne az eagle teljesitménye, ha a "gyári" alkatrészek rosszak.
Nekem is van néhány könyvtáram saját és barátaimtol kapott alkatrészekkel. De ha csak ezt használnám, akkor valoban áttérhetnék bármelyik ingyenes NYAK-tervezö progira, amikhez szintén nincsenek könyvtárak viszont amatör, söt proficélokra is jok.

Hello mindenkinek!
Mivel NYÁK készítő programok használatában teljesen felkészületlen vagyok, lenne ide néhány abszolút banális kérdésem. (Egyoldalas, ill. kétoldalas-lyukgalvános paneleket rajzolnék, na meg - ha már úgy is tudja - kapcsrajzokat)

Elsőként egyelőre az a röhejes dilemmám van, hogy a NYÁK tervezőben (brd) amit látunk az a fólia vagy az alkatrész oldal felőli nézet e? Illetve - bármelyik is - át tudunk-e váltani a másikra, és ha igen , akkor mi jelzi, hogy melyiket látjuk? (a leírások erről az apróságról hallgatnak, s nekem mindkét változat ésszerűnek tűnik).

Ennek az alkatrésznek a eagle lib-jét keresem, de nem találom, ha esetleg valaki tud segíteni nagyon megköszönném.
Bővebben: Link

Megcsinálod a kapcsolási rajzot, abból "lesz" nyák terv. A két dolog együtt megy.
Azt látod amit bekapcsolsz: "Nézet/Layer settings"

Talán pontosítanám a kérdésem:

A brd tervező ablakban amit látunk, az a panelnak az alkatrész oldala felőli nézet (tehát ahova általában beledugdossuk az alkatrészeket), vagy pedig ennek a tükörképe, azaz a forrasztás felőli nézet (azaz amelyik oldalon a pákával forrasztunk, ill. gépileg a hullámforrasztás történik)?

Egyébként pedig azt olvastam már, hogy a kapcsrajz alapján az EAGLE tud NYÁK tervet készíteni (bénán, de javíthatjuk), és konzisztenciát is ellenőriz a kettő között. De a leírások arról is tájékoztatnak, hogy kapcsolási rajz nélkül is lehet tervezni (főleg, ha a vásárló nem vette meg a Schema modult, amennyiben fizetős felhasználó). De egyébként is vannak olyan esetek, ahol nincs szükség kapcsolási rajzra (pl. a lyukacsos próbapanel legyártásakor). Azaz a kérdésemnek pillanatnyilag nincs köze semmiféle .sch kiterjesztésű fájlhoz, ill. az azt készítő ablakhoz.

Válasznak elég annyi - amit megköszönnék -, hogy "alkatrész oldal" vagy "forrasztási oldal", semmi másra nincs szükségem.

alkatrész oldal

Talán a con-molex KK-156-2 hasonlít rá.

Hálás köszönet!

Azt még meg tudod-e mondani, hogy átválthatunk-e ennek a tükörképére (és akkor hogyan), vagy pedig csak ez a nézet van támogatva (tehát így nem láthatjuk olvashatóan a legalsó - forrasztási - rétegen azokat a feliratokat, amiket a kész panelt kézbe véve simán - tehát nem tükörírással - megtekinthetünk)?

A kék layer az a forrasztási oldali fólia az alkatrész oldal felől nézve . A piros az az alkatrész oldali szintén az alkatrész oldal felől nézve . És igen a kapcsolási rajzból tud nyákot tervezni , de abban nincs köszönet ,az alkatrészeket neked kell elhelyezni csak azután érdemes ráengedni az autorutert de ha kész kézzel bele kell javítgatni (én inkább megtervezem magam nem használom az atorutert )

A tükörképre a nyomtatáskor van lehetőség.
A réteg választást a "Layer setting" menüben tudod kijelölni.
Nyomtatáskor ezt meg tudod változtatni, hogy mit akarsz nyomtatni.(Pozíciórajz, Fólia oldal, alkatrész beülltetés, stb...)

volks73-Molex.lbr -ben megtaláltam.

Hogy legyen itt egy kívülálló vélemény is, elmondom a sajátom.
A panel oldalaira valóban szokás "alkatrész" és "réz" oldalként hivatkozni. és szinte kötelezően mindig a felső oldal felől történik a tervezés. De ha egy kicsit belegondolsz, akkor ez elég szubjektív, hiszen te akár alulra is rakhatod az alkatrészeket. Sőt semmi nem gátol abban sem ha mondjuk mindkét oldalra teszel alkatrészt, legyen az akár lábas vagy felület-szerelt.
Éppen ezért a gyártók inkább a top (felső) és bottom (alsó) jellemzéseket használják. De persze ez is nézőpont kérdése, mert ha a kész panelt megfordítod, vagy a plafonra szereled, akkor az oldalak átfordulnak.
Ezért nem a rétegek neve a lényeg, hanem a fejedben lévő világos rend. Ha ez megvan, akkor elég szabadon lehet a rétegeket használni.

Van egyszerű lehetőség a brd-öt úgy nyomtatni, hogy a nyomaton a raszter rácsozata is látszódjon? Esetenként ez hasznos lenne nekem.

nemcsak hasonlít, ugyanazok a méretei

Köszönöm a válaszokat (kaqkk, kari55, Alkotó).

Valójában az nem volt tiszta, hogy ha felrakok egy IC-t akkor azt a megszokott lábkiosztás szerint látom-e. De ezzel kapcsolatban most már minden rendben.

Az attól függ, hogy aki a alkatrészt készítette milyen nézetben rajzolta meg.
Az igaz, hogy általában felső nézetből rajzolnak, de ha nem vagy biztos a dolgodban, minden hókusz pókusz nélkül magad is meg tudod állapítani.
Az IC schematikus rajzán az 1. lábra kötsz egy alkatrészt, és a brd nézetben megnézed melyik az a láb. Innen már tényleg mindennek rendben kell lennie.

Amúgy ha teljesen felkészületlen vagy, nem ezzel a programmal kellene kezdeni, mert nagyon kevés sikerélményed lesz. Kinlódni fogsz, és a következő 100 kérdésedre kapott válaszokat nem fogod érteni mert nem alulról építkezel.

Az Autodesk egy új szintre emelte a programot
Aki szeret foglalkozni a 3D megjelenítéssel annak ez külön csemege.
Eagle 8.3 - 3D

Én evvel kezdtem a tervezést , utálom is a sprintet ....

Sziasztok!
A kérdésem csak annyi lenne, hogy van-e magyarországi forgalmazója az Autodesk Eagle-nak. Vagy csak online lehet megvásárolni Amerikából?
Az év elején az Autodesk azt közölte, hogy az Eagle-t a saját forgalmazói csatornáin fogja értékesíteni. Mivel más Autodesk termékre van magyarországi forgalmazó, az Eagle-re a Google nem talált. A létező magyar Autodesk forgalmazók weboldalain a kínálatukban nem található az Eagle. Vagy csak én nem találtam?