Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műveleti erősítő
 
Témaindító: petrik, idő: Júl 31, 2005
Lapozás: OK   76 / 76
(#) Pafi válasza sdrlab hozzászólására (») Máj 5, 2017 /
 
Kezdjük ott, hogy a kollektoráram lehet 0 is, senki nem akadályozza meg, de ha kicsit gondolkodnál, rájönnél, hogy a befelé folyó kollektoráram csak növelni tudja a kollektor feszt, tehát saját véleményedet próbálod cáfolni.

Bár eleve totál zavaros amit írsz. Cáfolni akarod a kifolyó áramot amit soha senki nem is állított? Minek? Aztán meg bétáról beszélsz 0 kollektoráramnál? Ott a béta halál pontosan 0!

Na nem tudod fejben átgondolni, csak simán végy elő egy tranzisztort és mérd le a szaturációs feszültséget! Én megtettem, onnan tudom hogy pl. BC337-re sokkal kisebb mint BC182-re, de soha sem 0. (Csak ha negatívra csökkented a kollektoráramot, ezzel elszívva a bázisból ide folyó részt.)

Idézet:
„Márpedig olyan eset nincs, mivel a felső tag mindig ad valamekkora áramot a kimenetre, kivéve amikor kb 0V-ot kell már kiadni mindössze!”


Egészen pontosan erről és csakis erről a "kivételes" esetről van szó, így fura ötlet lenne kizárni.
(#) sdrlab válasza Pafi hozzászólására (») Máj 5, 2017 /
 
Szerintem ami zavaros, az a te véleményed, melynek nem sok köze van a valósághoz!

Alapban te hoztad fel a kifolyó áramot, ami a bázis meghajtásából ered. Erre volt a válaszom, hogy mikor mi áll elő. Ha nem érted, az nem baj, csak nem kell feltétlenül beleszólni olyan témába, amihez nem nagyon értesz.

Idézet:
„Aztán meg bétáról beszélsz 0 kollektoráramnál? Ott a béta halál pontosan 0!”


Valóban ? Ez valami új, forradalmi félvezető eszköz lehet csak, mivel eddig a béta egy tranzisztor paramétert jelentett, ami adott a konkrét félvezetőnél, annak fizikai/kémiai tulajdonságaitól függ, s bár valamennyire valóban a kollektoráram is kihatással van rá, azonban nem nyeli el a nagy fekete lyuk akkor sem, ha éppen nem folyik kollektoráram! Egyszerűen csak van egy olyan érték a kollektoráramban, amikor megszakad a kapcsolat a bázisáram és a kollektoráram között. De ezt bármelyik könyvben megtalálod, ha egyszer a működését is meg akarod érteni, nem csak beszólogatni akarsz másoknak.

Idézet:
„Én megtettem, onnan tudom hogy pl. BC337-re sokkal kisebb mint BC182-re, de soha sem 0.”


Tehát leszögezhetjük, hogy 0 áramhoz közelítve, 0 szaturációs feszültség lesz! Remek. Haladunk....
(#) Pafi válasza sdrlab hozzászólására (») Máj 5, 2017 /
 
Tanulj már meg olvasni! Hol írtam én olyat hogy kifolyna??? Ez tisztán a te kreatív alkotásod.

Idézet:
„Tehát leszögezhetjük, hogy 0 áramhoz közelítve, 0 szaturációs feszültség lesz! Remek. Haladunk....”


Te tényleg képtelen vagy az értő olvasásra.
Melyik nyelven jelenti a "soha nem 0" azt, hogy 0???

Idézet:
„eddig a béta egy tranzisztor paramétert jelentett, ami adott a konkrét félvezetőnél, annak fizikai/kémiai tulajdonságaitól függ,”

A fizikaitól igen, de ha kémiai reakcióba lépne, az már rég rossz. Viszont ha valamit is tudsz a bétáról, akkor pusztán behelyettesíted a B=Ic/Ib képletbe a nulla kollektoráramot nullánál nagyobb bázisáram mellett, és ha 0-tól különböző eredményt kapsz, akkor vagy nobel díjért jelentkezz, vagy végy elő egy általános iskolai matekkönyvet!

Ahogy te is tudod mégis képtelen vagy elismerni, a béta egy változó, ami a munkaponttól is függ. Ebbe a függésbe a nulla is tökéletesen belefér, nincs is más lehetőség, nem kell fekete lyukat vízionálni.

Persze ha valaki képtelen megérteni a nem és igen közti különbséget, annak hiába is magyarázok bármit.
(#) sdrlab válasza Pafi hozzászólására (») Máj 5, 2017 /
 
A Béta 0 kollektoráramnál, vagy bázisáramnál nem értelmezhető az általad leírt képlet szerint!!! Attól hogy te 0-t is beírsz önhatalmúan a képletbe, még az nem lesz igaz! ) Viszont áramtól független(bizonyos korlátok között) paraméterként létezik egy tranzisztor életében, míg az el nem halálozik!
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
(#) Pafi válasza sdrlab hozzászólására (») Máj 5, 2017 / 1
 
Nafene! Először még te magad hoztad föl a bétát 0 kollektoráram mellett, most pedig magadat meghazudtolva azt írod, hogy nem értelmezhető?
Eddig még pont azt írtad, hogy nem nyeli el a fekete lyuk, most meg hirtelen mégis lenyelte?

Nem én írom be önhatalmúlag, hanem a képlet létezik és definiálja a bétát.

Nulla bázisáram, na az teljesen más tészta lenne, ha bármikor is felmerült volna, azt tényleg nem lehet behelyettesíteni a képletbe, mert nullával osztani nem lehet. Nullával szorozni viszont bármikor.
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
(#) Moderátor hozzászólása Máj 5, 2017
 
Uraim!
Kérném a higgadt, kulturált eszmecserét, a személyeskedés, egymás degradálását mellőzve!
(#) Pafi hozzászólása Máj 6, 2017 /
 
Idézet:
„a bázisáram mindig kisebb, mint a kollektoráram”
,

Ez alapjaiban hibás elképzelés, ami abból a hibás általánosításból indul ki, hogy a tranzisztort kizárólag aktív üzemmódban használjuk. Csakhogy itt (=teljesen kivezérelt kimenet esetén) pont telítéses üzemmódba megy, ahol a kollektoráramot a külső elemek korlátozzák (akár 0-ra is).
(#) kiszebra hozzászólása Máj 22, 2017 /
 
Építettem egy erősítőt, amiben a végfok előtt van egy műveleti erősítő.

Viszont az erősítését addig-addig kellett emelnem, hogy ki tudja vezérelni a végfokot, hogy már sziszegő zaj jön belőle. Ezt hogy lehetne elkerülni?
(#) sdrlab válasza kiszebra hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Kisebb zajú műveleti erősítővel ?

Kérdés, mi okozza a sziszegést ? A nagy erősítés, vagy valami gerjedés(akár ebből adódóan)
(#) Pafi válasza kiszebra hozzászólására (») Máj 22, 2017 / 1
 
Mit gondolsz, segítene a kapcsolási rajz ismerete a válaszadásban?
(#) c27 hozzászólása Máj 22, 2017 /
 
Sziasztok!
Egy ilyen differenciál erősítőhöz az ellenállások értékeinek milyen nagyságrendűnek érdemes választani? Párszáz ohm vagy inkább néhány kohm? A tápon kívül hova ajánlott még kondit tenni?
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
(#) kadarist válasza c27 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Mit szeretnél a differenciálerősítővel, mi a célod vele?
(#) Pafi válasza c27 hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Attól függ, hogy mire akarod használni. RF-hez párszáz ohm, amúgy meg a forrásimpedanciától függ.
(#) c27 válasza Pafi hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Árammérésre akarom használni, az alapja egy AMC1200 azután jönne ez a műveleti erősítő adott (kb. 2x) erősítéssel ehhez kellene.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
(#) zombee hozzászólása Máj 22, 2017 /
 
Sziasztok!
Adott egy egytápfeszes szinusz-generátor (AD9833), a kimenete DC komponenst tartalmaz. Erről szeretném az AC komponenst a lehető legkevesebb torzítással kicsatolni, lehetőleg frekvenciafüggetlen módon. A frekvencia 10Hz-100kHz közötti. Fontos kritérium még, hogy a frekvencia változtatásakor a beállási idő 50ms alatt legyen. (vagy jóval kevesebb).

A passzív RC felüláteresztő szűrő sajnos nem felel meg: 10Hz-en a csatolókondi impedanciája jóval nagyobb lesz mint az ellenállásé, de az ellenállás/kondi értékét sem növelhetem mert akkor a beálláso idő nő meg. Az integrátor szintén az erős frekvenciafüggés miatt nem tűnik jó ötletnek.
(#) zombee válasza zombee hozzászólására (») Máj 22, 2017 /
 
Első körben erre az integrátoros megoldásra gondoltam. A kimenőjel (SIN_RAW_OUT) egy alacsony törésfrekvenciájú (~0.16Hz) integrátorra kerül. Az integrátor kimenete kb. 6-8s alatt beáll a DC komponens negatív felére. Ez a "-DC" feszültség összegző kapcsolatba kerül a szinuszgenerátor "SIN+DC" kimenetével, és párba válogatott (R115, R124) ellenállásokon kiejti a DC komponenst, a kimeneten pedig "SIN/2" tiszta AC komponens lesz. Bár van egy olyan érzésem hogy R115 és R124 akár különböző is lehet, csak az AC komponens amplitúdója változik.
(#) Pafi válasza c27 hozzászólására (») Kedd, 9:00 /
 
Itt nem kritikus az ellenállások értéke, csak arra kell ügyelni, hogy ne terhelje túl az AMC1200 kimenetét, párszáz ohmtól fölfelé szinte bármi lehet, a felső határt a műveleti erősítő bemeneti árama határozza meg.
(#) Pafi válasza zombee hozzászólására (») Kedd, 9:08 /
 
Ezt szerinted hogyan fogja teljesíteni a kapcsolásod?

Idézet:
„Fontos kritérium még, hogy a frekvencia változtatásakor a beállási idő 50ms alatt legyen. (vagy jóval kevesebb).”


Már feltetted korábban ezt a kérdést, és akkor is kaptál választ, csak nem reagáltál rá.

Ismét leírom: a két feltételed ellentmond egymásnak. Nem lehet gyors a beállás, ha át kell vinni kis frekvenciájú jelet.

Amúgy hiába bonyolítottad el a kapcsolást, attól ez még ugyanúgy felüláteresztő szűrő.
(#) sdrlab válasza zombee hozzászólására (») Kedd, 12:31 /
 
És mi a probléma ? Az elv működőképesnek tűnik...
(#) kiszebra válasza sdrlab hozzászólására (») Kedd, 13:00 /
 
Szerintem az erősítés, mert kisebb erősítésekkel nem sziszegett. TL072-őt tettem bele. Vannak ennél kisebb zajúak is?
(#) sdrlab válasza kiszebra hozzászólására (») Kedd, 15:57 / 1
 
Ha nem ugrásszerűen jelentkezett a sziszegés, hanem fokozatosan, az erősítés növelésével arányosan jelentkezett, akkor valóban a saját zaja lehet az oka!
Van kisebb zajú, pl NE5534(5532), de meg kell nézni, mennyire jelent gondot az hogy ez nem FET-es bemenetű ?!
A hozzászólás módosítva: Kedd, 15:58
(#) Pafi válasza kiszebra hozzászólására (») Kedd, 17:34 / 1
 
Rengeteg megoldás lehetséges, de ha nem titkolnád a kapcsolási rajzot, sokkal könnyebb lenne.

Van feszültségzaj és áramzaj, vannak rosszul megtervrzett kapcsolások, vannak eleve zajos jelforrások, stb...
A hozzászólás módosítva: Kedd, 17:36
(#) zombee válasza Pafi hozzászólására (») Kedd, 20:54 /
 
A bekapcsolás (táp ráadása) után nem gond, ha kell 6-8 másodperc a beálláshoz. De menet közben már fontos, hogy a frekvencia váltása után azonnal használható legyen. Ez akkor teljesül, ha bekapcsoláskor (tehát nem az első mérésnél) aktiválom az AD9833 kimenetét valamilyen frekvenciával. Üzem közben az IC többé-kevésbé tartja az ofszetfeszültséget, de nincs kizárva hogy lassanként elmásszon. Akár a bemelegedés, akár az idő (hónapok, évek) múlásával ez biztosan változik. Ezért a fix ofszet (amit korábban többen emlegettek) biztosan nem jó. Hát marad a felüláteresztő szűrő, egyedül a szűrő fajtája az, amit nagyon kerestem.

Való igaz, a műveleti erősítős integrátor sem ad 100%-os megoldást kis (~10Hz) frekvenciákra, ha nem akarok órákat várni a kondi feltöltődésére, pedig a következő lépcső a másodfokú felüláteresztő szűrő lenne, bár kis frekinél annak is lenne lengése. Talán két csúcsegyenirányító lenne az ideális megoldás, esetleg integrátorral kombinálva, de az már tényleg bonyolulttá tenné a cuccost.
(#) Pafi válasza zombee hozzászólására (») Kedd, 21:31 /
 
Idézet:
„Ezért a fix ofszet (amit korábban többen emlegettek) biztosan nem jó.”


Pontosítsunk: önmagában nem ad tökéletes eredményt. De könnyedén kombinálható a szűrővel, így bekapcsoláskor nem féltápfesznyi, hanem csak százaléknyi eltérést kell a szűrőnek eltűntetnie.

A kettős csúcsegyenirányítót én is a bonyolultsága miatt nem ajánlottam. A másodfokú szűrőnek viszont semmi hátrányát nem látom, túllendülésmentesre is könnyedén méretezhető, és sokkal gyorsabb a beállása azonos hasznos sávi amplitúdótorzítás mellett. De a harmadfokú is alig bonyolultabb mint amit rajzoltál.
(#) kiszebra válasza Pafi hozzászólására (») Sze, 12:44 /
 
Az a helyzet, hogy nem rajzoltam, csak tesztüzemben összeraktam egy próbapanelon, azért nem tudok adni. Pont emiatt nem véglegesítettem, hogy az ilyen hibákat kiszűrjem.

Kipróbálod másik opamppal, hátha javul a dolog!

Köszönöm a választ mindkettőtöknek!
A hozzászólás módosítva: Sze, 12:46
(#) Pafi válasza kiszebra hozzászólására (») Sze, 14:26 /
 
5 perc alatt papírra megrajzolni nem lehet? Vagy lefotózni a próbapanelt? Vagy megírni hogy milyen alapkapcsolás, milyen értékekkel, milyen tápfeszültségekkel? Emellett megírni hogy mi a jelforrás, kipróbálni rövidre zárt bemenettel...
Következő: »»   76 / 76
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Máj, 29. Hé
15:22:51
Jelenleg 421 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu