Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   1904 / 1942
(#) Gafly válasza Peter_S hozzászólására (») Dec 31, 2016 /
 
Jó ellentmondó írásokat linkeltél, de ez így van rendben
Halgattassék meg minden vélemény, az olvasó meg dönt...
(#) tyraw válasza Gafly hozzászólására (») Dec 31, 2016 /
 
Ez a szép a tudományokban, mint a fizika, hogy teljesen mindegy hogy miben hiszel, mert ez nem hit kerdése
(#) cua válasza Gafly hozzászólására (») Jan 1, 2017 /
 
Szerintem azert ez eleg vicces. Ha lenne idom, akkor szivesen csinalnek par hosszabb tesztet (nehany commonly used csovel). Termeszetesen 'csak' fizikai parametereket lehet merni, amit viszont a hardcore audiofil ugye nem vesz figyelembe
(#) tonya válasza Peter_S hozzászólására (») Jan 1, 2017 /
 
Boldog új évet.
Köszönöm a választ, elolvastam a cikket úgy döntöttem marad úgy ahogy a tervező megalkotta, nem építek bele semmit.
(#) FordPrefect hozzászólása Jan 1, 2017 /
 
Üdv. BUÉK. Csak a tisztánlátás miatt.
1. A STB kapcsoló NEM a csövek kímélése miatt volt beépítve, hanem az akkori zenekarok szokásai miatt. A cső már akkor is drága volt, (manapság még drágább) Tehát hosszabb koncerteken, szünetekben!! 10-15 percekre lekapcsolták az anódfeszültséget, addig sem kopjon a cső, és RÖGTÖN, a következő szám kezdésekor már mehetett is tovább a zene. Nem fűtött órákig, ugyanis nem ez volt a szerepe
2. Tranzisztoros zenekar erősítőknél is van STB kapcsoló általában. Ott nincs is anód.
3. A gyári jó minőségű (nem zenekari) csöves erősítőkben sincs általában STB kapcsoló
4. Vannak viták a késleltetett anódfeszről, de ezekhez semmi konkrét adat nincs! Tehát szerintem ez is egy "urban legend", ráadásul nagyságrendi különbségek vannak egy erősítőn belül is a különböző csövek anódlemez felültének nagyságán....Miről beszélünk??
A hozzászólás módosítva: Jan 1, 2017
(#) cua válasza FordPrefect hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
En foleg olyan esetben (kapcsolasban) latom ertelmet, ahol a csovek joval a gyari ajanlas felett vannak hajtva. Ha valaki kimelni akarja a csoveit, akkor egyszerubb es talan celszerubb kicsit alatervezni vagy tartani a gyari ajanlast.
(#) Longa György válasza FordPrefect hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Szia! Ahogy írtad, a zenekar szünetben csak az anódfeszt kapcsolta le.Főleg azért, hogy a szünetbe ne zúgjon búgjon a hangszóró.A hangerőt nem tekerték le, hogy ne kelljen újra állíttani!
(#) Orbán József válasza Longa György hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Üdv! Véleményem szerint is ez az igazi oka az STB (zenekari) alkalmazásának.
Bár van egy rakás késleltető panelem (bontva lesznek) nem tervezem ilyen beépítését.
Bár jól elvan vele az ember...
(#) Kingston hozzászólása Jan 2, 2017 / 1
 
Én úgy tanultam, hogy bekapcsoláskor, amikor elindul a cső felfűtése, először a fűtés/katód komplexum közepe éri el a megfelelő hőfokot. Ha bekapcsoláskor már rajta van az anódfeszültség, akkor ezen a kis 1cm-es részen próbál átfolyni az egész anódáram. Mivel a csövet úgy tervezték, hogy a teljes katód felületén egyenletesen elosztva folyjon a teljes áram, így ez a fenti mód nem tesz jót neki. A jelenség elsősorban a végcsövelet érinti.
(#) szili83 válasza Longa György hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Ha már itt tartunk...

Mekkora zaj az elfogadott ami kijöhet egy erősítőből? Azaz poti letekerve?
Én a 6C33C-nél még 10-12mV (effektív) zajjal küzdök.
(#) szili83 válasza Kingston hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Ez teljesen igaz, ezért kell felfűteni, és kivárni az időt amit előírnak. Nem kell neki sok idő, főleg kisebb csöveknél. Ha nincs felfűtve, akkor az a terület károsodik, azaz "megsüketül" az a rész, és csökken a hasznos terület.
Kisebb csöveknél (6P1P, 6Sz19P) én 20-30s-ot szoktam beállítani. A 6C33C-nál 120s-ot állítottam be, azt írja az adatlap.
A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2017
(#) pucuka válasza szili83 hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Egy jobb, (nem jó) erősító kimenetén a jel/zaj viszony legalább 60 dB -nek kell lenni. (stúdió berendezéseknél ez az érték 100 dB felett van) Rövidrezárt bemenet, és teljesen feltekert hangerő szabályzó esetén.
Egyegyszerű végfok (vég-, és meghajtó csövek) zajszintje normális esetben is 100 dB körül van, ezen tudnak rontani a további elő fokozatok.
Az sem mindegy, hogy milyen jellegű a zaj, brum, sistergés, fehérzaj jellegű, típustól függően más más hibára utal.
(#) pucuka válasza szili83 hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Szép az elméleted, de nem igaz. Ahogy előbb is írták, ennek az anódfesz késleltetésnek (a zenekari esetet kivéve) akkor van jelentősége, ha az anódfesz igen nagy, 10 kV -os nagyságrendű, és a fűtőteljesítmény is igen magas. Ilyen általában csak nagyteljesítményű adócsöveknél fordul elő.
Még a 6c33c sem tartozik ebbe a kategóriába, a nem túl magas, 1 kV alatti anódfeszültségek esetén sem lesz különösebb katód károsodás, ettől nem kell aggódni. A hosszabb felfűtési idő a viszonylag nagy fűtőteljesítmény miatt van, és csak azért adják meg, hogy az előírt felfűtési idő után teljesíti a cső a katalógusban megadott paramétereket, de nem jelenti azt, hogí előtte tönkremegy. Ha ez így lenne, a katalógusban erre nézve lenne adat, (ahogy az adócsöveknél van) és akkor azt be is kéne tartani.
A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2017
(#) szili83 válasza pucuka hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
60 dB már elég hangos, otthoni viszonylatban.
(#) pucuka válasza szili83 hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Mihez képest? 60 dBm az elég hangos, de én 60 dB -ről, azaz a max hangerő alatti - 60 dB zajszintről beszéltem. Azt meg már alig alig hallod. Egy kommersz (kazettás) magnónak 40 - 50 db jel/zaj viszonya van. Ez azt jelenti, hogy 50 mW kimenő teljesítmény alatt 40 - 50 dB -el van a zaj szint.
A dB, dBc -vel jelölt érték mindíg relatív érték, az abszolút értékeket dBm, dBu, stb. -val jelöljük.
A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2017
(#) GPeti1977 válasza szili83 hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Én a bekapcsolási áramlökés korlátozására gondoltam, a most készülő erősítő fűtőtrafója külön lesz amit magam tekertem meg, sajnos néhány tized volttal kevesebb terhelve mint a névleges, ezért azt találtam ki hogy a fentmaradó meneteket nem a fűtőtrafóra tekerem hanem az anódfeszt előállító trafóra a kettőt sorba kötöm és az anódfesz trafót néhány másodperc késleltetéssel kapcsolom be, addig is korlátozza az áramot a nem bekapcsolt trafó az induktivitásával, de még nincs kész meg nem próbáltam csak elmélet, az egyenirányító is csöves lesz.
(#) tyraw válasza Kingston hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
A fűtőszál fűti a katódot. Abból termikus emisszió révén kilép valamennyi elektron. Az gyorsul az anód felé. Ha csak egy pontban melegszik eleinte a katód? Akkor igen, azon a ponton, vagy kis területen fog emittálni, tehát az áram nagyja is azon keresztül megy. És zavar ez bárkit? Nem. Ha nem kapcsolsz rá anódfeszültséget is ugyanannyi elektron fogja elhagyni a fémet azon a ponton. (Feltéve hogy nincs akkora elektromos tér, hogy hidegemisszió lépjen fel, viszont azesetben eleve mindegy a hőmérséklete a katódnak)

Zenekari motyóknál másik ok: egy kicsit változnak a csövek paraméterei ahogy felfűtenek - akár percekre is szükség van, hogy beálljon minden. Ha egy szünetben lekapcsolnák, majd folytatásnál / köv zenekarnál újra fel, akkor az első 1-2 szám alatt még változna a hangzás is (igaz, kicsit)
(#) szili83 válasza pucuka hozzászólására (») Jan 2, 2017 /
 
Mondjuk én alapból Ueff-et kérdeztem, ami megengedett a hangszórón...
(#) pucuka válasza szili83 hozzászólására (») Jan 2, 2017 / 1
 
Szóval, számoljam is ki.
Nem írtad, hogy SE, vagy PP, és azt sem, hogy hány fokozat, de SE esetén (vég-, és meghajtó cső) a max kimenő teljesítmény kb. 25 W, ez nagyjából 14 V a 8 ohmon. 60 dB az 1000 szeres, tehát ez ~14 mV -ot jelent, természetesen teljesen feltekert hangerőszabályzónál, rövidrezárt bemenetnél.. És ez nem egy túl jó érték, egy egyszerű végfokozatnál. Letekert hangerőszabályzónál ennél némileg jobbnak (kisebbnek) kell lenni, mert akkor nincs benne a potméter ellenállás zaja.
(#) Orbán József hozzászólása Jan 4, 2017 /
 
Készülőben a saját célra készülő - ki másnak? - EL84-es monoblokkos pépé.
Ilyen esetben semmi sem drága, csak ne kerüljön sokba.
A kép némi anomáliában bővelkedik, de jól lesz elkészítve, 2 x 105 mikronos nyákra.
(#) ktamas66 válasza Orbán József hozzászólására (») Jan 4, 2017 /
 
Elég furán néz ki így a nyákterv, pedig nálam jó szokott lenni: Bővebben: Link. Az elkok lábát a teliföldhöz ilyen esetben csak furatgalván esetén lehet beforrasztani.
(#) Orbán József válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 4, 2017 1 /
 
Jól vetted észre. A csövek adják a látványt felfelé, alkatrészek lefelé. Így a kondikat elemelhetem a teliföldról néhány mm-ert, hogy forrasztható legyen az a láb is.
Furatgalvánnal lenne az igazi, de nem éri meg megcsináltatni.
(#) ktamas66 válasza Orbán József hozzászólására (») Jan 4, 2017 /
 
Akkor esetleg meggondolandó lehet a másik oldalon is nagyobb föld szigeteket kialakítani, és több viával átkötni a teliföldre, aztán forrasztáskor vagy így kötöd be, vagy úgy.
(#) Orbán József válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 4, 2017 /
 
Köszönöm, megnézem a lehetőséget. A cső oldalán nem lehet a kondi, mert nem fér a trepni alá...
A hozzászólás módosítva: Jan 4, 2017
(#) Orbán József válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 4, 2017 /
 
Remekül sikerült! Így utólag milyen egyszerű már...
(#) havranarpi hozzászólása Jan 8, 2017 / 5
 
Üdv mindenkinek!
Köszönöm a sok segítséget amit az E130L PP tápja kapcsán kaptam ,ma elkészült az egyik oldala, szépen indult nagyobb problémák nélkül egy kis visszacsatolás forgatás azért beugrott , de nem panaszkodom.
Összedobtam egy deszkára ,hogy ne legyen szanaszét.Most már csak még egy táp és még egy erősítőmodul megépítése marad azután pedig mehet a dobozolás.
Még egyszer köszönöm szépen a segítségeteket
(#) Rahed Lee hozzászólása Jan 9, 2017 /
 
Sziasztok,

A csöves végfokomban cserélnék tápkondikat. Igazán nincs baja, de már közel 30 éves és a tápban még az eredeti elkók vannak. A fólia már kezd felhólyagosodni a tetején, nyugodtabb lennék ha egy új pár kerülne bele. Eredendően egy 680µF / 385 DCV kondik vannak benne. Találtam méretre majdnem megegyező Wishay elkókat, a kapacitása is megegyezik, de 450V-os. Okozhat gondot, ha nagyobb feszültségértékű elkókat raknék a tápba?

Ha jól számolgattam, akkor 16%-kal lenne nagyobb a feszültség értéke. Úgy tudom, hogy az ESR érték a mérvadó, de azt nem tudom, hogy az eredetinek mennyi.
(#) pucuka válasza Rahed Lee hozzászólására (») Jan 9, 2017 /
 
Én nem cserélném ki, amíg rendben működik. (nem növekedett meg a brumm)
Az nem baj, hogy nagyobb feszültségű, mint az eredeti, az azonban elgondolkodtató, hogy a nagyobb feszültség ellenére nagyjából azonos méretű.
Az ESR érték akkor válik fontossá, ha az egyenirányítandó feszültség magasabb frekvenciájú, pl kapcsolóüzemű tápoknál. 50 Hz egyenirányítása (kétutasnál 100 Hz) esetén nem kritikus.
(#) Gafly válasza Rahed Lee hozzászólására (») Jan 9, 2017 /
 
Azt a 680µF-ot biztosan jól olvastad le?
Egyébként meg ahogyan Pucuka mondja...
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2017
(#) Rahed Lee válasza Gafly hozzászólására (») Jan 10, 2017 / 1
 
Igen, 680µF a kapacitása.

A fizikai mérete valóban kisebb egy kicsit az újnak, de letöltöttem a Wishay adatlapját, lecsekkoltam, ezekkel a paraméterekkel rendelkező kondik is ugyanekkorák. Amit kicserélnék, az nem Wishay. Márkajelzést nem találtam rajta, hacsak nem a bilincs alatt van. Valami régi angol cucc.
Következő: »»   1904 / 1942
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Máj, 23. Kedd
5:10:23
Jelenleg 61 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu