Kikötött csatolókondival is sajnos ugyanez a jelenség. Ha kiveszem a csövet akkor stabil az előfeszültség.

Akkor szerintem egyszerűen kevés a -40 V rácselőfesz, vissza kellene tenni a katódellenállást, megmérni azon mennyi esik és attól valamivel több rácselőfesz kell fixnek (mert az ellenálláson eső feszültséggel megnő az anódfesz).
Gerjedés ellen meg lehet próbálni a vezérlőráccsal sorba kötni egy 1 Kohmos gerjedésgátló ellenállást (ezt közvetlenül a foglalatra kell forrasztani, ennek másik végére jön a rácslevezető és a csatolókondiról a jel).

Közben nézegettem a rajzot és én is ilyesmire jutottam. Legalábbis hogy nagyon sok neki a 420V ha fix biasszal csinálom. A g2 rácsra az adatlap szerint max 250V mehet, viszont a rajz szerint ahogy kötve van, úgy 420V megy rá 150R keresztül. Bár a rajz csak jó.

Arra mi lehet a magyarázat hogy eltűnik az előfesz? Kétszerezhetem csak nem tudom hogy mennyire használna, lehet maradok a katódellenállásnál.

Visszaépítettem katódellenállással, szépen beáll a nyugalmi áram 56mA-ra, kicsivel több mint ~52V-os előfeszültséggel. Most szól, szépen működik. Egy kis kékes derengés van benne.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy mennyire egészséges úgy járatni ahogy a rajzon van? Közel 420V-ot kap a g2, amit ha a megemelt katódhoz nézem akkor még így is 370V, ami több mint az adatlap megengedett 250V-ja.

Fix előfeszültségnél kevés a -40V, és sok a 420V.
Nézd meg a P50-es cső adatlapját, rajta vannak a tródás beállítások.
Csatoltam a GU-50 triódás görbéit is.

Készülékházon belül hasznos a trafók árnyékolása és ha igen az alu, vagy az acéllemez a jobb erre a célra?

Egyedi mérlegelés, nincs két hasonló eset a DIY-ben. ALU zéró, acél jobb, de problémát hozhat.

Visszakötöttem katód ellenállásosra. Így is sok lesz a táp?

Az "alu zéró..." hogy értendő, semmit sem árnyékol, vagy semmi zavart nem enged ki?
Mitől függ, hogy kell-e? Gyanítom, ha alapon csendben van, se brumm se búgás se sisegés akkor elvileg felesleges.

Csak azért érdeklődöm, mert most kezdenék hozzá a csöves előerősítő dobozolásához, most kellene eldönteni. Ma este próbálom ki a panelt, még minden lehetséges. A fűtést egy külön toroidról kapja, a táp hagyományos vasmagos, az egyenirányítás is csöves. Elég zajtalannak ígérkezik.

Ami nem mágnesezhető az nem árnyékol...

Köztes megoldást is választhatsz, katód ellenállással a hiányzó előfeszt pótolnám csak.
20V katódfeszültséget előállítva elegendő a -40V és munkapont beállítási lehetőség is megmaradna.

Most egyenlőre hagyom így, aztán majd lehet kipróbálom. Bár a kétszerezett feszültségnek már elegendőnek kellene lennie. A mostani megoldás előnye hogy beáll magától a cső. Valamit valamiért

Értem, tehát acéllemez burkolat, vagy elválasztó "paraván" ami érhet valamit.

Kábeleken a réz és alufólia bevonat mi ellen véd? Pl. antenna coax, ethernet kábel

Az a villamos zavarok ellen vés az Ethernet kábelnél, a koaxiális kábeleknél viszont nem csak védelem (árnyékolás), hanem a hullámvezetésben is részt vesz.

Végső jelentésem: Mostmár szépen szól, van egy nagyon halk brumm, de ennyi a hibája. Szépen kivezérelhető, szépen szól, most volt egy hosszabb próbaüzeme, minden gond nélkül!

Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget!

400 V-ig mehet triódás kötésben (szokásosnak nevezhető, adatlapon csak azért nincsen mert nincs "civil" adatlapja, de mint írták P50-é simán megfelel). Amatőr viszonylatban rendesen túl is lehet lépni, nagyon pechesnek kell lenni ahhoz, hogy olyan példányt fogjál ki, ahol számít néhány 10 V-nyi többlet (modern (ha lehet ilyet mondani egy elektroncsőre), stapabíró csőről van szó, nem könnyű gallyra vágni. Én is vegyes rácselőfeszt javaslok, mint CHZ, katódellenálláson ejteni 20-30 V-ot, a többit meg trimmerrel beállítani a fixből. Ne elégedj meg kis brummal, érd el,hogy brum mentes legyen (de persze ne görcsölj miatta). Ha elszalad az anódáram rácsáramos lesz a cső, 220 K rácslevzetőt simán semmissé tesz egy ilyen triódás kötésű cső, vagy egy komolyabb trióda.

Ez így azért nem egészen igaz. Váltakozó mágneses térnél, amilyen a trafó szórt mágneses tere, a mágneses térerő változása minden vezető anyagban áramot indukál, aminek a mágneses tere ellene hat az őt létrehozó mágneses térnek. Ezért árnyékolni fog. (pl. koaxiális tápvonal stb)
Persze a vaslemez mágnesezhető is, meg vezető is, ezért jobb árnyékolást biztosít.

Ez a "vegyes" munkapontbeállítás jó ötlet szerintem, én is gondolkodtam rajta. Méretezni sem nehéz. Kissé bonyolultabb kivitelezni, mint a sima "fixed bias/cathode bias"-t, de sok előnye lehet. Kérdés, miért nem alkalmazzák a profik. (Vagy én nem nem olvasok eleget..)

Hát mert sokkal inkább kényszerű, mint profi megoldás. Rendesen megtervezett tápegységnél, előfesz megoldásnál ritkán merül fel, hogy be kéne építeni még pár plusz alkatrészt (többe is kerül).

Okozhatta a jelenséget az a 470nF-os csatolókondenzátor, ha átvezet.
Tápegység hiba is lehet, nincs összekötve az előfeszültség "+ " pontja a főtáp negatívjával, így csak mérve van meg az előfeszültség, terhelve eltűnik!
Ha a felépítés jó, a huzalozás sem túl hosszú, akkor ennek az egyszerű áramkörnek mennie kell.
Én ugyan utálom a GU50-es csövet, de ettől még működhet.


Üdv!

Mostmár tökéletesen működik! A fix előfeszültség lett átkötve katódellenállásra. Nem zárom ki hogy esetleg elronthattam valamit a tápban, de a + pont össze volt kötve a főtáp negatívjával. Mostmár brummentesen működik, szép a hangzása és ami a legfontosabb hogy nekem nagyon tetszik

Tudom, hogy nagyjából esélytelen, hogy egy hozzám hasonló elektronikailag erősen alulképzett fazon így találjon megoldást a problémájára, de hátha...

Kaptam egy csöves előerősítő panelt. Trafókkal, működőképesen, de pucéran csatlakozók és hangerőszabályzó nélkül. Öszepakoltam. Igen jól szól, de van benne egy folyamatos brumm, ami állandó erővel szól, függetlenül a hangerőszabályzó állásától. Mindkét hangsugárzóból egyformán hallható. A hálózati trafó le van földelve, a jelföld egy ellenállással van leválasztva a hálózati földeléstől. Ha lenne valami processzus, praktika amivel egy hozzám hasonló amatőr is elboldogulna, hálás lennék ha kapnék valami tippet, hogy hol és hogyan keressem a hiba okát?

Én sem vagyok nagy profi mint kiderült, de érdemes lehet a tápegység tájára ránézni. Mennyire régi, vagy új építésű? Ha régi lehet a pufferelkók kimerültek már és nem szűrnek úgy ahogy kéne.

Tök új, nem ment még fél órát sem. Minőségi cuccokból van összerakva. Csöves egyenirányítás, F&T, Mundorf kondik, nagy böszme teflon csatolókondik, fűtés külön toroidról stb. Ez persze semmit sem jelent, ha valamit nem jól raktam össze.

Közben sikerült felvennem a kapcsolatot a haverommal, akitől származik. Neki volt ötlete, kérdése, lefotóztam a gyanús területet, most várom a távdiagnózist. 100 km-re lakunk egymástól, nem tudok csak úgy elugrani hozzá.

Csatlakozva az előttem szólóhoz, először a tápegység tájékán érdemes nézelődni. Egy csöves előerősítőnél általában több fokozatú szürő kell a tápba. Könnyen kipróbálható a mostani táphoz egy plusz fokozat hozzárakása (pl. 10 Kohm+20-50 uF). Trafó sem mindegy, hol és hogyan van elhelyezve,

Egyenlőre még csak "deszkán" ül minden, készülékházra várva. De amig nem szűnik a ciripelős brumm, addig nincs tovább. Egyébként baromi jól szól, most is azt hallgatom, csak a medve húzna már el a redvásba.

Az alkotó szerint is tápgyanús. Holnap talán okosabb leszek.

Fűtés közepelés hiánya is okozhat brummot…

Nem ezt kérdeztem. Fillérekről szól a történet. A lényeg a munkapont beállításáról szól. Részben fix előfeszítéssel vannak a csövek, stabilabb munkapont, és a katód ellenállás miatt a munkapont is önbeálló.

A fűtés közepelés alatt, egy potméterrel állítható megoldásra gondolsz? Mert ha igen, olyan az én erősítőmön nincs.

Egy poti kérdése az egész semmi más átalakítást nem igényel. Elrendezés is okozhat brummot. Ha a fűtés közel megy a jelvezetékhez vagy a táphoz, ráteheti a zavart. Illetve a fűtést érdemes csavarva vinni.