Előbb egyszerű megoldást kell keresni a hibajelenségre.
Ha "deszkamodell" , vagyis se doboz, se árnyékolás sehol, akkor érthető a brumm, ami semmilyen praktikával sem csökken. Gerjedhet is, nem csak búg, a ciripelés gerjedésre utal, ami hamar megeszi a csöveket.
Először tehát a szerelőlap alját kell fémlemezzel burkolni, vagy alufóliából kell sztatikus árnyékolást csinálni, amit a testpontra kötünk be. Ez a sztatikus árnyékolás a csöves cuccoknál elengedhetetlen, e-nélkül mackós lesz és búgni fog örökké. A fém doboz is segít, de egyes alkatrészek árnyékolása is szükségessé válhat, olvasva a "böszme méretű csatolókondenzátorokat".
A fém doboz maga árnyékol, sztatikusan is, ha pedig vaslemez, akkor elektromágneses árnyékolást is ad.
Az a fűtés-közepelés hasonlóan fontos csöves erősítőknél a brumm csökkentésére, mint a sztatikus árnyékolás. (Az összes látvány erősítő búg, amelyik esetleg nem, annak nincs mélyhangja)
A fém doboz a testpontra van kötve, ezt meg kell keresni, hogy hol a legjobb, a hálózati védőföld nincs összekötve a táppal, legfeljebb kondenzátoron keresztül, ha muszáj. ( 100-470nF/630V MKT, vagy MKP.)

Üdv!

Szerintem ez elhamarkodott kijelentés, vagy mást értesz látvány erősítőn!
Gyere át és hallgasd meg, búg-e, basszus is megvan.....

Köszönöm a tippeket. Közben annyit javult a dolog, hogy hiányzott egy átkötés a panelen a fűtés ellenállásai és egy kondi között. Ezt pótoltam, a ciripelés, gerjedés megszűnt. Egy enyhe brumm, bűgás maradt hátra csak, én ezt a "deszkamodell" kivitelnek tudom be. Nekilátok a dobozolásnak, rendesen beépítem és ha még úgy is marad egy kis brumm, akkor majd lépésről-lépésre kiirtom.
"Szerelőlap"alatt pontosan mit értesz, a deszkát? Mert akkor azzal most nem bajlódok, gyorsan hajlíttatok egy sasszi alaplemezt, az legyen már rendben. Azt mondjátok, hogy ha acéllemezből csinálom, akkor azzal jobb lesz? Mert nem lenne gond, szépen le tudom szintereztetni.
A panel egyébként nyír rétegelt lemez, lábtól-lábig kábelezve.

A fűtés trafóról jövő vezetékelés csavarva van és elég messze van a jelkábelektől.
Most úgy van a földelés, hogy a jelföld egy ellenálláson keresztül a trafó vasmagján lévő rézlapkára megy, ide jön a hálózati védőföldelés is. Ezeket vegyem külön? De ha fémdobozba kerül és rákötöm a jelföldet akkor a fémházon keresztül a hálózati védőföldeléssel is galvanikus kapcsolatba kerül. Vagy rosszul gondolom?

Egyébként nekem is "látvány" végfokom van ) 12 db EL84 és két ECC81-es virit rajta. Csodálatos mélyei vannak és olyan csendes, hogy ha lekapcsolom az előfokot, akkor a hangsugárzóhoz hajolva sem hallok semmi zajt

Árnyékolt jelkábeleknek lenne értelme a belső kábelezésnél?

Röviden: lehet. Pl a hangerő, hangszín szabályzó potméterekhez, és a bemeneti csatlakozótól. Elég nehéz olyan elrendezést készíteni, ahol mindent meg lehet oldani rövid hozzávezetéssel.

Ebben van fémlemezes árnyékolás, de sok olyant láttam, hallottam, ahol semmiféle árnyékolás nem volt.
-
Ezek a High-End modellek kategóriája, ahol nem az számít, hogy búg vagy gerjed, meg torzít, hanem milyen szép a design-ja, meg milyen drága a körítés, meg a duma hozzá.
Meg azzal is "álcázzák" az árnyékolás hiányát, hogy jó messzire elpakolják minden más készülék közeléből, - a hangja viszont pocsék, de azt nem meri senki sem rámondani(rajtam kívül), mert kitiltják, kivezettetik.

-
Igen az acél-lemez doboz jobb lenne. A táp földelése pedig, mint ahogy írtam.

Üdv!

Szerintem ismét tévedsz, teljesen fa doboz esetén is van árnyékolás, csak nem látható.
Ez ne zavarjon meg, több ilyen kivitelű erősítőt láttam belülről is.
Acél doboz előnye kevesebb, mint a hátránya...

Mi lenne az acéldoboz hátránya az aluval szemben?

Mágnesezhetősége.

No akkor most ott vagyok mint eddig, nem tudom, hogy acél vagy aludoboz legyen

Volt, van acél és aluházas készülékem is. Gondolom, nem ilyen fekete-fehér dolog ez, mert akkor mindenki egyfélét csinálna. Mindenesetre a nagyon szeretett angol "látványcsöves" végfokom is acélházas. Az előbb csekkoltam le mágnessel. Annak semmi zaja, brummja, pedig 14 db cső dolgozik benne. Ezen kívül semmi extra árnyékolás nincs benne.

Acél is jobb mint semmi, szerintem alu vagy rozsdamentes lemez előnyösebb. Megfelelő elrendezéssel, huzalozással nem lehet brummos. Képen látható doboz sem biztosít minden oldalról árnyékolást, mégis zajtalan.

Mágnesezhető anyagnak akkor van szükség, ha statikus mágneses terek ellen is akarsz védekezni. Ez meg egy szimpla erősítőben nem kritikus. Ezzel együtt láttam már trafó burkolatot vaslemezből sajtolva, kadmiummal passzíválva.
Mágnesezhető anyagból jellemzően nagyon kis jelekkel dolgozó transzformátorokat szoktak védeni, pl. dinamikus mikrofon trafóját, vagy keverők bemeneti trafóját. Ezeket permalloy anyagból készült házakba szokás tenni, mert igen érzékenyek a szórt mágneses terekre. Azért egy erősítő, különösen egy végerősítő, távolról sem ennyire érzékeny.

Nálam ez most egy előerősítő projekt, a végfokot már nem bolygatom, túl jó

Nálam most már csak minimális brumm hallható, de ez is kizárólag az előerősítőből jön, a végfoknál totál kuss van. Szerintem ez a kevés is eltűnik, ha rendesen be lesz dobozolva, földelve.

Mert ha most lefotóznám és megmutatnám, hogy miként kötöttem be a panelt egy hevenyészett hangpróbára, akkor itt sokan a pákájukba dőlnének )

Csak arra voltam kíváncsi, hogy egyáltalán megszólal-e, ezért a pucér panelt bekötöttem a jelenlegi csöves előerősítőm elektronikája helyére, mert nem akartam külön hangerőszabályzóval, RCA-kkal bajlódni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy nagy rajztáblára felraktam a régi előfokot, levettem a tetejét, lekötöttem róla a paneleket. A rajztáblára az előfok mögé felpakoltam az új előerősítő panelt, a trafókat, raktam rá hálózati kábelt, biztosítékkal, kapcsolóval. Nem rövid (inkább hosszú) vezetékekkel bekötöttem a hangerőszabályzót és az RCA-kat és az egész kompániát rajztáblástul betoltam a hifi állványba és így kötöttem be a rendszerbe

Még csoda, hogy egy minimális brummal negúsztam és még az áram sem csapott agyon )

Ha megnéznél egy gyári erősítő kisszintű (mikrofon) bemenetét, láthatnád, hogy a cső árnyékoló búrában (alumínium) lakozik, rugalmas felfüggesztéssel (mikrofónia), és alul a vezetékezésnél minimum egy árnyékoló (ónozott vas) lemezkével elválasztva.

Vagy jobb a lágy vas árnyékoló mert az Alu mágnesesen nem jó

Az ónozott lemez azért jobb, mert forrasztható - ennyi (l. pl. a rádiók "URH dobozai"-t.

Első a jó szerelés, valamint a kis szórású hálózati. Fa/alu végfokomban semmi brumm nincs. Előerősítő kritikusabb. Kérdés, minek az "előerősítő" Egy csöves/félvezetős erősítő érzékenysége 200-1.000 mV érzékenységgel, bemenet választó kapcsolóval a jelenlegi műsorforrásokat simán kiszolgálja. Mit is előerősítünk?? Komolyan...
Ha meg valaki RIAA korrektorra vetemedik, LP-re, mindenképpen jó választás külön megépíteni, oszt valamelyik bemenetre rádugod, ha nem tetszik a hang építesz egy másikat.
A lágyvsas árnyékolás tényleg jó, de inkább a fenti LP előerősítőnél van jogosultsága.
Nagyobb méretű lágyvas lemezt régi ármamszolgáltatós olajhűtésű, oszlopra szerelt trafókból lehet kitermelni. Ha a fémgyűjtők még nem csaptak le rá..
Amúgy a brumm földhurok is lehet. Ha a bemeneten összezárod a földet a melegponttal, akkor egyértelművé válik a probléma.

Láttam már ilyent, gitárerősítőimben gyakori megoldás volt az alu csőtok.
De azt gyanítom, hogy a csövek közvetlen közelében nem szerencsés a mágnesezhető, átmenetileg mágneses teret gerjesztő fém. Néha hegesztek hobbiból és ott tapasztaltam, hogy a vasak ideiglenes rögzítésére szolgáló mágnes több centiről is képes elhúzni a plazma ívet. TIG technológiánál, ahol nem érintkezik a felülettel a wolfram elektróda, csak "áthúz" a hegesztő plazmaív, nem is lehet használni a mágnest. A csövekben mozgó elektronok esetében is okozhat némi zavart szerintem.

Sokat beszélgettem erről egy ismerősömmel, aki egy ismert hazai hifi márka tulaja. Ő azt mondta, hogy az előerősítőnek nem az erősítés a szerepe, hanem az illesztés. Próbálgattam már én is a végfokomat előefok nélkül egy szabályozható kimenetű CD-vel, de tapasztalatom szerint jobban szólt, ha be volt kötve az előerősítő is a rendszerbe.

Na szóval, nem kéne átlendülni a ló másik oldalára.
A vitakiváltó erősítője búg és esetleg még gerjed is mellé, tehát ezen segíteni az általam leírtakkal lehet, valamint a megfelelő felépítéssel.
Igenis az acéllemez doboz jó a külső szórt elektromágneses zavarok ellen, más fém nem.
Vékony, ónozott vaslemezű konzervdobozból jó árnyékolás készíthető előfok-csövekre.
A több duma, maszlag, mellébeszélés, - a látvány erősítők tervezői időnként vért izzadnak egy-egy nem várt hiba, gerjedés, brumm miatt, míg elfogadhatóvá teszik a cuccot. Azért olyan drága.

Üdv!

Kint elhelyezett csövek és trafók szerelés szempontjából is előnyös.
Jobb hőleadást biztosít és a hálózati trafó szórása is kevésbé hat a dobozban elhelyezett áramkörre. Vas kalitkában elhelyezett cucc hátránya nagyobb. Maszlag, duma vádad, akkor igaz ha nincs mögötte elkészült erősítő, csak elméleti fejtegetés. Kérlek mutass néhány képet amit építettél zárt dobozban, ami könnyebben szerelhető és zajtalan megoldás adott.

Amit most építettem erősítőt abban mind a 6 transzformátor (2 kimenő, 2 anódfesz, 1 fojtó, 1 a fűtésnek) rossz kis japán (ez a trafóvas minősége miatt lényeges) oszcilloszkóp trafója, azon meg megvan minden, a mágneses árnyékolólemez permollay, meg a réz rövidzár, kis helyre zsúfoltam de szinte semmi búgása nincsen.

Làthatnànk képeket a.technikai megvalósitàsról ?

Nem tudom ezzel mit akarsz bizonyítani.?
Nem állítottam, hogy zárt dobozban nem lehet megcsinálni, csak azt, hogy nehezebb.
Gondolom tiéd akkor zárt dobozolású. Lássuk a kivitelezését, hagy tanuljunk.!
Képek nélkül csak Cinema vádaskodását tudom idézni, így csak: ,

Volt már erről szó. Az igaz, hogy a mágneses tér (a statikus is) hatással van az elektronok áramlására, de megint a nagyságrendekkel van a baj. Egy általános vevő csőben az elektronok útja néhány mm, Ezt befolyásolni csak igen közelről, igen nagy mágneses térerővel lehet. Lásd magnetron, haladó hullámú cső esetében. Ilyen felhasználásokról hangfrekvenciás erősítő esetében nem tudok.
Kis mágneses terek akkor okoznak problémát, ha az elektronok útja hosszú, pl. katódsugár csövek esetén, ahol ez a távolság 30 - 40 cm.
Láthatod, hogy a szkóp csöveket is "ágyúcsőbe" helyezik, a külső mágneses tér elleni árnyékolásul, és ez is mágnesezhető permalloy anyagból készül. TV képcső esetén nincs ugyan ilyen mágneses árnyékolás, de vagy nem tesznek bele trafót, vagy ha mégis, akkor komoly mágneses árnyékolásba bújtatják.

Itt van 6 oldallal egy videó róla a mit a facebook idővonalról linkeltem de megint nem találom hála a fórum ki nem mondom milyen keresőjének, nem látsz rajta semmit, a lényeg hogy van középen egy nyák lap oda van minden GND kötve rövid vezetékkel, az erősítő légszerelésű vezetékezett a hang árnyékolt kábelen megy, mindenhol rövid vezetékkel, a végcső közel van a meghajtó csőhöz, a trafókon pedig minden árnyékoló szerelvény rajta van amit leírtam, biztos ami biztos a végcsövek anód kivezetésére forrasztottam egy ellenállásra tekert pár menetes tekercset nehogy nagyfrekin begerjedjen, sajnos annyira zsúfolt lett hogy a motoros potim alig fér bele és még a távrányító panelját is bele akarom valahogy zsúfolni, ha akarod lefényképezem a belsejét de nagyon csúnya első ránézésre.

Sajnos nem láttam, nem látom. Elnézésed kérem, videókat nem szoktam megnézni.

Az is vas én is arra gondoltam

Én sem. Otthon sem igazán, melóban pedig soha