Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Jah igaz na akkor hagyom úgy ahogy van de a 39 pf kondinak mi a szerepe én azt nem értem? És még lenne egy kérdésem: A hétvégén kész lesz a tda 7294 hídjaim, amit végre már befejezek és ott úgy van hogy 1-1 ic kimenetét kell kötni a hangszóróra, csak azt nem tudom, hogy ha hangfalvédőt akarok neki készíteni, akkor hogyan kössem? Csak az egyik ic engyenfeszét figyeli vagy mind a kettőt?
Hali!
Sajna nincs rajzom hozzá! Annyit tudok, hogy a power és protect LEDek kábelei a tápegységből jönnek! Ebben egy kapcsoló üzemű táp van, egy külön dobozban, van az erősítő panel, és a fenti képen látható rész mögötti panel amiben a poik csatik vannak!
Redben, én szabad kezet adok
![]()
Lehet mivel kapcsoló üzemű a táp, így lehet azt is figyeli! Amúgy a végfokban 4-4 tranyó/fet van, (nem tudom melyik) és 2-2 közt van egy hőérzékelő!
Sosem használta senki sztereóban, mert valaki még annó feljelölte mit hova kell dugni, és a kettő egy csatira volt feljelölve! Olyanok használták mindig akik nem értettek hozzá, azért is jelöltek be mindent, a poti állásokat is! Igaz nem értem mire volt jó monoban használni, mert új kora óta így volt!
Szia.
Akkor az utóbbi van érvényben. Tehát túlterhelés ellen van védve.
A 39pF a rádió frekvenciás zavarokat szűri. Használata ajánlott. Próbálni tudod az áramkör nélküle is, ráérsz később beültetni.
Egy hangfalvédőre több csatorna is köthető. Írj ide.
Ha nincs a végfoknak szokatlanul nagy melegedése, akkor táphiba lehet.
Infra hőmérővel mértem belül a végfokoknál amikor a két hangfal egy oldalon volt, és akkor ment fel úgy 60 fok környékére!
Lehetséges hogy a táp olyan mint a számítógépekben, hogy hirtelen nagy lökésnél lekapcsol!
Látatlanba nehéz egy kapcsoló üzemű tápról nyilatkozni, nem is vagyok jártas benne.
A végfokok hibáját egy kísérlettel ki lehetne zárni: nem valószínű, hogy mindkét csatorna azonosan hibásodik meg. Próbáld ki külön őket. Ha csak az egyiknél kapcsol be a védelem, akkor ott érdemes keresgélni.
M47 Club Technikai adatok:
Nem tudom mire írtad ezt.
Nem ismerem a klubbot. Ha a quad-al kapcsolatos annak van külön topikja. Sok munkája van így a moderátoroknak, vagyis zolinak...
Üdv mindenkinek! Nekem egy kis segítség kéne, egy projekt megvalósításához amit az iskolában adtak fel.
Az első képen a tápegység, a másodikon pedig egy erősítő van. A kérdés: az erősítőt elbírja-e a táp? Jó lenne tudni az erősítő fő paramétereit. Meg kéne röviden a működése. Az életmentő válaszokat várom lui144
A tápegység biztosan nem jó, mert az erősítő +- szimmetrikus táplálást igényel.
Nem tudom, mert ezt csoportmunkának adták ki az iskolában. Az alkatrészjegyzéket, meg az erősítő működését valamint a fő paramétereket nekem kell leírnom. A csoportban ezt bízták rám, míg a többiek a csoportba ahova kerültem ők a tápnak és az erősítőnek a NYÁK-ját csinálják meg.
Szia.
Arról a tápegységről nem nyilatkoznék mert ez egy vicc. Annak a trafónak a secunder adatairól ítélve, már alapból nagynak mondható a belső ellenállása ehhez a kapcsoláshoz. A végfokod egy komplementer szimmetrikus felépítésű a/b osztályban dolgozó, és negatív visszacsatolást nem tartalmazó kapcsolás. Az 1µF bemeneti kondi után (ami esetleges egyenfeszültséget szűr) egy alul illetve felül áteresztő szűrőre kerül a jel, amely meghatározza az erősítőd átviteli frekvenciáját. Majd a jel egy feszültségerősítő fokozatba érkezik, ahol az erősítése van beállítva, ezután a kicsatolása egy szokásos munkapont beállító körre kerül (ahol a bd139 bordán van a meghajtókkal egyetemben, ami az esetleges hőmegfutás ellen véd) , lényegében azzal tudod beállítani a nyugalmi áramot (r14 1k) A fokozatról történő kicsatolás már a végtranyákat meghajtó fokozatra érkezik ami egy monolit darlington. Kimeneti ofszetezési lehetőség is van,ezt az r6 állítja be.
Bár nem ez a kérdés, de egy kis átalakítással jó lenne a táp az erősítőhöz. Ebben az állapotban nem jó, mivel ez tényleg csak 1 fesz.-ű a táp. És ennek az erősítőnek szimmetrikus táp kell a GND-hez képest. (Egy buffer fokozat és egy táp felező azonban megoldaná a problémát. Igaz még az áramkorlát is problémát okozna.) Bár az már a verébre ágyúval kategória, mivel egy sima graetz+puffer+szimm. középmegcsapolásos trafó teljesítené ennek az erősítőnek a tápigényét.) Egy szó, mint száz ez a táp teljesen más célt hivatott szolgálni, mint ami az erősítőnek kell. A működési elveket pedig gondold végig. Ha elakadsz, akkor írj.
KD mester egyszer már rendkívül összeszedte ennek a működését.
Ha annak a lényegét kiírod, ill megérted, akkor biztos nem kell szégyenkedned. ![]()
Nos, valamennyire én is összefoglaltam. Remélem, ezzel az összefoglalással ha ezt az iskolában felmondom, akkor nem kell szégyenkeznem. Bocsánat, amiért kimásoltam és szerkesztettem a hozzászólásodat. reloop-nak köszönöm a B5 linket.
Idézet: „. Az 1?F bemeneti kondi egy esetlegesen fellépő egyenfeszültséget szűr” Szia. Ezt javítsd át így: Az 1 µF bemeneti bipoláris kondenzátor a bemenetere érkező esetleges egyenfeszültség leválasztását szolgálja. Nem mentem bele mélyebben a működésébe, mert Kd mester megtette, hisz övé a kapcsolás. A tápegységgel kapcsolatban kissé erősen fogalmaztam, de már látod te is, mekkora és milyen tápegységre van szűksége a kapcsolásnak, s azt hogy kell szűrni. Esetleg várd meg más hozzászólását is, ha még szeretnéd bővíteni valamivel.
Ezt kijavítom. A tápegységről már tudom, hogy nem alkalmas, hozzá. Hogy miért? Mert az erősítő szimmetrikus tápot igényel amit a táp nem biztosít.
Esetleg még ezzel kiegészíthetnéd:
A végfok kimenetei rövid zár ellen nincs védve, tehát az erősítő nem tartalmaz visszahajló áramkorlátot. Ez azért van, mert a végfok magas minőségű hanghűség leadására képes, és az áramkorlát magasabb kivezérlési szintnél már beleszólna a hangba. A végfok megvédhető elektronikus, úton amely nem szól bele a hangba. Az elve a teljesítmény ellenállásokon eső feszültségen alapszik. Viszont tartalmaz az erősítő polaritás felcserélését megakadályozó védelmet amelyet a D3-D4 dióda szemléltet. Ezek nyugalmi helyzetben ha megfelelő polaritást kapcsolunk a végfokra, akkor záróirányú előfeszítsben vannak, ha fordított kapocsfeszültségű polaritással látnánk el a végfokot akkor a diódák kinyitnának, és rövidre zárnak a trafó secunder ágát, ezzel megakadályozva a végfok meghibásodását, és a tápegységben elhelyezett , JÓL méretezett biztosíték szakadással válaszolna.
Szia.
Igen igazad van, igaziból nevezhetjük úgy is ahogy mondod. De pl az otalla direkt kihangsúlyozta, hogy ezért nincs bent ilyen jellegű védelem. A hangsúlyozás lényege nyilván a figyelem felhívás volt. Valamiben azonban mégsem értek veled egyet, s ennek az oka lehet abból fakad, hogy én tudom rosszul. Idézet: „Így vagy hagyom, hogy túlhajtsák és torzítson, vagy inkább határolom, hogy legalább a hangsuzgárzót védjem .” - Ha határolod torzítani fog, mert a meghajtók bázisáramát korlátozza le a védelem. Ezért én még is azt mondanám, hogy az erősítőt védi nem a hangsugárzót. Mert a végfok áramgenerátorait rángatja meg a hangfal impdencikus terthelése. És ha maga a hangfal felül van méretezve a végfokhoz képest, és nincs mi határolja, és tápegység is jó Akkor a végfoknak kell legutoljára torzítania.
Ez igaz
![]() És én sem vitának szántam amúgy, véletlen sem!
Sziasztok.
Készült egy más meghajtási elv is a csöves hibridemhez, amit CHZ publikált számomra. A nyákterve már kész, de még megvalósítva nincs. Így már összetudom vetni az én srpp-s hajtásommal. "Látatlanban ettől egy kicsit még többet várok."
Sziasztok: Kérdésem lenne hogy én ezt az erősitőt meg épitettem,és az a problémám,hogy az első BD249-es rendelenesen melegszik. Tudna valaki segiteni hogy ez miért van.Előre is köszönöm a válaszokat.
Próbáltad már másik tranzisztorral is. Lehet, hogy az a rossz.
Veszélyes helyzet. Az erősítő kibillenhet és hőmegfuthat. Ezt csak azért írom hogyha zenével próbálgatod hangszóró védelmet mindenképpen használj.
Egy darlington tranzisztoros végű végfok egyik oldalát küldtem úgy másfél hónapja a halálba. Az esetemben a vég darlingtonok bontottak voltak. Semmi bajuk nem volt. Biztos hogy össze voltak válogatva. (Philips BDV66C,BDV67C) Persze ez a katasztrófa nálam még a mérés alatt történt, cekász terheléssel, szinusz generátorról hajtva. Az egyik oldal nálam is jobban melegedett. Növeltem a kihajtó feszültséget. 500mA felett hirtelen mint a bolond el kezdett nőni a felvett árama. Ezt vagy egy tucatszor eljátszottam minden gond nélkül, aztán egyszer csak... Esetemben a meghajtó BD139,BD140-el lehetett a gond. Nem válogattam össze őket áram erősítésre. Ezt a sejtésemet az is alá támasztja hogy 2 éve a VF2-nél ugyanez volt a problémám.
Biztik helyére célszerű 10 Ohm 2-5W tenni.
Ez egy jó áramkorlát bizonyos esetekig. Meg kéne néznie Zsoltipapának is, hogy mekkora feszültség esik rajt a másik oldalhoz képest. Továbbá jó lenne tudni a végtranyák bázis áram illetve feszültség arányát. Ha a meghajtók közel azonosak akkor pár mV eltéréssel ugyanakkora feszültségnek kéne lennie a 249/250 pár bázis lábán. Kb 0.5V És nagyon fontos, hogy bd239/240C illetve 249/250C jelzésű ( nagy feszültség tűrésű verzió ) legyen ott. Másként aligha jót tesz neki a +-50V |
Bejelentkezés
Hirdetés |