Erre gondoltam.

Ezek a diakos fesz osztós megoldások nem szoktak működni trafóknál. Már próbáltam egy nagyon hasonlót(ami a kapcsolások között van legegyszerűbb).

Képeken egy kis fűtőszál, arra gondoltam abból elég nagy teljesítményű söntöt lehet csinálni, van más jobb is, csak azt a szomszédba tárolom, és most nem tudok hozzájutni. Közbe azért tekeredik a 10-es huzallal a mikrohullámú sütő trafó is...

Láttam a képeket, lágy indító triakkal kombinálva. Miért ne elvileg jó. A végeredmény számít ha a hibát megoldja. A rajz triakot is tartalmaz, nekem működik és egyszerű. Kicsi hegesztőknél használom.

Szóval akkor ez már biztosan működő példány? Mennyire kicsi hegesztőknél használod? Azok a kondik mekkorák meg a poti 10K?

Poti 1 mega kondi 33 nF triak 600 vagy 800 V 14 vagy 16 A Diak DB4. Ez a 220 V szabályzó. MAX 2.5 pálca 3mm lemez hegesztése. trafó keresztmetszet max 28 tényező 1T. 2 DB triak párhuzamosítható egy típusú BTA sorozat. A hosszabb gyújtó impulzus a két triakot is képes be gyújtani. A kondik fénycső zavar szűrők, először ellenőrizd le hogy meg van e az értékük. Rajzold le hogy ne legyen félre értés a rajzot illetően.

28cm^2-es vasmagon 1T gerjesztés maximum 784 watt teljesítményt jelent, oda nem hogy szabályzó nem kell, hanem jó ha a 2-es pálcával lehet vele hegeszteni.

Most kicsit feltuningoltam a szabályzómat, a triakkal párhuzamosan kötöttem 2db melegszendvics sütő fűtőszálat, hogy ha a nagy terhelés hatására a negatív periódusban nem nyitna ki a triak, se legyen annyira rossz a következő periódusban a telítés. Plusz még 50 mikró kondit bekötöttem a bemenetre, így most nem veri le bekapcsoláskor a kismegszakítót, és kb a 10. pálca leragadáskor oldja ki a biztosítékot, szóval elfogadhatóan működik. A fűtőszálak melegednek kicsit, amikor a szabályzó alacsony állásban van, de szerintem ha visszarakom az eredeti bordájukba(sütőlap) akkor nem lesz vele gond.

Lepróbáltam a 3db mikrohullámú sütő trafót, 10mm^2-es alu huzallal feltekerve, 3x16,5V sorbakötve, 50V üresjáratban. 180-190A-t csinált az összeállítás, amire ugye nagyon melegedtek a tekercsek, de egy fél szál 3,2-es elektróda leolvasztása után még éppen állta a kezem a a tekercsek melegét. Ez így max co-ba lenne jó, de építeni fogok egy másik szabályzót, és kipróbálom azzal. 2-es elektródával próbáltam először, azzal 3mm mély árkot égettem az 5mm vastag lemezbe... Kipróbáltam két trafóval is, 33V-ról, az ívfogás már nem volt olyan könnyű, de még épp hazsnálható lenne, de úgy is 100-110A folyt hegesztés közbe, ami már egész jó is lehetne, csak kb egy szál után leoldott a primerekre rögzített hőkapcsoló, aktív hűtéssel, szabályzással szerintem még hegesztőgép is lehetne belőle, esetleg valami könnyített ívgyújtással.

Az a lényeg hogy elfogadhatóan működik, Ha bele kóstoltál folytatni fogod. ha a 10. pálca után old le az már nem a hegesztő hibája.

Azt hittem, már túljutottatok azon, hogy a vasmagkeresztmetszetnek ilyen mértékben köze lenne a levehető teljesítményhez. Megmondanád, hogy a 35 éve tekercselt 25-28 cm2-es hegesztőtrafóimmal mégis hogyan lehet 3,25-ös pálcával tartósan hegeszteni? Igaz, nincs rajtuk klixon, mint a maiakon, de hűtőventi sem.

Nekem személy szerint nehéz (több év) volt ezt az evolúciós ugrást megtenni. De nem lehetetlen :yes:
Valamint vannak itt többen is, akiknek szintén sikerült, direkt nem mondok neveket...
Na jó, meg ugye vannak akik helyből tudják. Nekik könnyű, mert nem kell az agyukak átállítani másik vágányra

Én is így gondolom.

Majd utána olvasok a vasmagkeresztmetszetnek, tudtok valami szakirodalmat ajánlani?

Lassan 45 éve csinálom, mégsem akarnak hinni nekem.

Hogyne:
Magyari Béla: Rádióamatőrök zsebkönyve
Több kiadást is megért, alapvető mű.
Nekem pl. a '75-ös Rádiótechnikai zsebkönyv van meg. Rengeteget tanultam belőle annak idején, de manapság is használom még.

Teljes mértékben igaz amit leírtál. Ha végig olvastad amiről beszélgettünk. A triakos vezérlés miatt írtam az 1 T gerjesztést. A pálca mérete ilyen vasmagon, nagyobb gerjesztéssel, nagyon szoros csatolással, elérheti a 4 pálcát szerény hegesztési képességgel. Acces majd elmondja az ő meglátását még tapasztalatokat gyűjt, 35 év múlva már árnyaltabban fog fogalmazni.

Magyari Béla: Rádióamatőrök zsebkönyve 67-es kiadásba néztem meg a témához kapcsolódó oldalakat, csatolom is mellékletbe(trafo.xps).

Ez alapján a számítás alapján, egy 56cm^2-es keresztmetszetű vasmag, aminek 120*50mm-es ablaka van 56*60=A*At=P1*1,6. tehát 56*60/1,6=P1, azaz a mag maximum 2100VA teljesítményre képes, ami megközelítőleg se lehet jó... 56cm^2-es mag nem lehet csak 2100VA-es trafó magja, és kétutas egyenirányításnál a képlet szerint ezt még osztani kellene 1,7-tel, tehát 1235W szekunder teljesítményt tudna...

Én mindig is a csatolt tr.pdf és trafó.txt alapján méreteztem, tehát eddigi legjobb tudásom szerint A = k x négyzetgyök P ebből P=(A*B)^2 képlettel számoltam a vasmagból készíthető transzformátor teljesítményét. És eddig jól bevált.

A csatolást is értem, ha szorosra veszem, akkor nem fog esni a feszültség(annyira) és elkezd nőni az áram amíg a gerjesztés és a vasmag engedi, aztán pedig a maximum áram elérése után ha tovább terheljük elkezd 0-ra süllyedni a feszültség.

Még megpróbálom megkeresni a rádiótechnika 75-ös zsebkönyvet, de nagy segítség lenne ha valami interneten elérhető anyagot tudnátok javasolni. Szívesen olvasnék utána...

Még toroid transzformátor téren vagyok kicsit homályos, nem tudom, hogy pontosan mi számít a vasmag keresztmetszetének, valahol azt olvastam, hogy a ("külső átmérő"-"lyuk átmérő")*"magasság", és erre lehet ugyan úgy méretezni, mint az EI magos esetében, csak a toroid mag nagyobb gerjesztést bír(1,2-1,6T) állandó üzemben. De máshol meg azt olvastam, hogy rendesen a toroidot ha elvágnánk egy helyen, és kiegyenesítenénk, akkor a kapott oszlopnak a keresztmetszete az amivel számolni kell, ez pont a fele az előzőnek leírtnak. Mondjuk ezt azért nem használom sűrűn, mert a toroidot elég macera megtekerni, meg sokszor már meglévő primerrel kell áttekerni a szekundert.

"De máshol meg azt olvastam, hogy rendesen a toroidot ha elvágnánk egy helyen, és kiegyenesítenénk, akkor a kapott oszlopnak a keresztmetszete az amivel számolni kell"
Ez a tuti.

A hsz. következő része eltűnt a p..... :gun:
Megírni még egyszer nincs kedvem.

Én ezért másolom ki mindig amit írtam, mielőtt rányomok a "Küldés" gombra

Amit mpisti irt az tényleg tuti. Az igazi kérdés 1 négyzet centiméter hány wattot tud át vinni, és milyen feltételekkel. Toroid lehet tekercselt vasmag, Attól hogy nem kör alakú és elvan ténylegesen vágva (lásd a régi nagy testvér töltő mikró trafó), könnyebb tekercselni. ezek megfelelnek a toroid elnevezésnek. A légrés a 0 környékére esik. A régi magyar áram váltók között sok készült toroiddal (a pontosabbak). Ezek sok tapasztalatot és kérdést vetnek fel.

Most nem azért, és nem is értek ezekhez a dolgokhoz, de ha valamelyikőtöket érdekel, kb 30-35éve bácsikám is tervezett és készített egy érdekes kis trafót, állítólag 160A-t tud, én 3.25ös pálcáig tesztelgettem, meg elmondása szerint a tartomány váltás miatt van két kiállás a testnek és az elektródának, szal ha pont másik tartomány kell akkor át kell szerelni, illetve 4db valamit láttam benne anno amikor bele qqcskáltam bordára szerelve 1db 12centis venti tolta rájuk a levegőt, a fokozatkapcsoló 4 fokozatot tudott, egész nap napi 16órában lehet nyüstölni van ráépítve egy kerámia biztosíték is(most nem emlékszem az értékére), kb 50-60kiló az egész szerkezet, de az sose csapta le a 10A-es automatámat. Ja meg van benne egy kondi is természetesen asszem 85µF-os.

Már megbocsáss, de talán nem win3.11 fut a szerveren,hogy 3 percenként menteni kelljen a gondolataidat amit beírtál a számítógépbe. Már a modikkal is váltottam korábban levelet amiatt,hogy nem nevezném felhasználóbarátnak a válaszírás felületét, egyrészt régebben le tudtam tenni tálcára a hozzászólást pl. ha kerestem a gépen valamit írás közben ami a témához kapcsolódott, vagy fórumtémát váltottam ugyanezen okból. Másrészt nem egyszer előfordul,hogy egy hsz megírása hosszabb ideig tart, mert közben egyéb dolgom is akad és a gépet néhány percre otthagyom. Ezelőtt néhány hónappal ha nem került be valami oknál fogva a hsz. ,akkor megjelent egy ablakban hogy mit írtam, és csak be kellett másolni belépés után az adott témához. Mára ez a lehetőség is megszűnt. Tehát van okom, amiért bosszankodom. Arról nem beszélve,hogy egy adott témához kapcsolódó hozzászólást szabatosan, szakmailag helyesen megírni nem egy-két perc, különösen ha hosszabban akarom kifejteni a gondolataimat a közérthetőség kedvéért. Bocsi, amiért kicsit OFF voltam.

A toroid mindig tekercselt vasmag, és egyben van. Amire te gondolsz, az hipersil. Az is tekercselve van, csak tekercselés és ragasztás után elvágják, és a felületet felköszörülik a pontosabb illeszkedés miatt. A mágneses tulajdonságai lényegesen jobbak mint a sima E-I vagy E-E magé, de a szórása nagyobb mint a toroidé. Ebből eredően a hatásfoka is rosszabb kissé.

Én is megjártam már, úgyhogy tudom mit érzel Én csak az elküldés előtt szoktam kimásolni, mert van hogy visszadobja valami indokkal, és akkor kitörli amit írtál. Amúgy meg a 3 soros tálcán elférnek az ikonok, meg a böngészőbe is szokott 10-20 fülön különböző oldal megnyitva, esetleg két böngésző, és néha csak alvó állapotba teszem a gépet, vagy ki se kapcsolom, így megvár másnap is minden

subway: Akkor örülj neki hogy van egy fasza trafód és becsüld meg. Manapság ritka az 50-60kg-os súlyú gép. Mondjuk nekem a legnagyobb trafóm most 26Kg full alu huzalozással, és szerintem 3,2-essel ezzel is folyamatosan lehetne hegeszteni, 175A van ráírva, de 188-at mértem. 50-60Kg-ból legalább 5-ös pálcával szeretnék hegeszteni

"nekem a legnagyobb trafóm most 26Kg full alu huzalozással, és szerintem 3,2-essel ezzel is folyamatosan lehetne hegeszteni, 175A van ráírva, de 188-at mértem."
A 188A talán rövidzárási áram. Az alu huzal is lehet jó, ha megfelelő a keresztmetszete. De ahhoz hogy naphosszat nyomjad 3,2-es pálcával, kell kb. 35mm2-es szekunder, meg 6-7mm2-es primer, és forszírozott hűtés.

188A lakatfogóval 3,2-es elektródával hegesztés közbe. 3,5x6mm-es szekunder(21mm^2) meg d=2,5mm primer (5mm^2), ez már elég közel van, nem? meg a tekercsek eloszlása szellős, mivel egy keskenyebb, de hosszabb légrésbe vannak betekerve. 20mm^2-es réz munkakábel, és fél kilós réz elektródafogó. Jó kis gép, ajándék áron, 13000Ft-ért jutottam hozzá, az einhell cen150-emet eladtam 9000-ért, tehát 4000Ft-ot dobtam rá, és hát azért abba 10mm^2-es alu volt a szekunder, meg a primer is talán 3,14mm^2 és a vasmag is csak 27cm^2, bár jó könnyű volt, és 2,5-es elektródával el lehetett vele dolgozgatni (szigorúan csak aktív hűtéssel), az első saját trafóm volt. Lehet hogy már én is öregszem, már nincs is meg az első hegesztő trafóm... Hát na, ha sok pénzem lenne már lehet inverterrel hegesztenék. De így nyugodtabb a lelkem, mert nem számolok vele, hogy a következő 20 évbe nem szolgálna ki ez a darab, hanem költeni kellene elhasználódott félvezetőkre, meg hibát keresgetni, hogy miért ment tönkre az inverter...

Persze sokkal jobban esik az embernek a saját készítésű trafójával hegeszteni Az valahogy mindig sokkal jobban működik, mint a többi!

Elfogadom és köszönöm.

Ha a tulajdonodba van és úgy érzed hogy jól hegeszt, ne ad soha el. A gyerekedet is kifogja szolgálni, (elvégre nem inverteres). Az áram felvétel valószínű túl lépi a 10 A csak az automata nem reagál meg felelően. Jó lenne fotó a belsejéről ha van lehetőséged, meg köszönnénk.

A végszó tetszett a legjobban csak így tovább.

Ha nem tudod használni a képleteket és nem tudod a ma használatos vasmagminőségekhez igazítani, amiatt ne másokat szidjál.

Eddig sikeresen alkalmaztam

Nem lesz eladva, családban marad. Egyenlőre lent pihen a garázsban, de egyszer majd másik bácsikám azt mondta elvinné ha nekem már nem kell. Ha komolyabb képek érdekelnek, akkor lebontom a burkolatát és csinálok még képeket.