Sziasztok!

Szerintetek ez valóban müködhet, vagy hülyeség az egész-->

Bővebben: Link

Átverés.

gondoltam, köszzönöm

Vagy adatgyűjtés, hogy kit érdekel... :hide:

Ez nagy átverés az egész. Már az maga gyanús, hogy a villanyórához eső legközelebbi konnektorba kell dugni. Ilyet az úgynevezett lopótöknél alkalmazták.

És ha nem lenne benne üvegbizti hanem 16 ampernél bírna többet és a kismegszakító menne le? Vagy ha egy ilyet építenék a megszakítódobozba akkor megvédené az összes dolgot a házban. A házon belül meg úgysincs se villám se semmi ami a biztosítók után jönne...

Szerintem olvasgass utána ennek a dolognak, mert bizonyos fizikai tényezőkkel (elektromágneses indukció) szimplán nem számoltál.
Ha a házad mellett álló fába belecsap a villám, a házadban menő villanyvezeték egyik és másik vége között simán indukálódhat pár ezer Volt.
Ha rendes túlfeszültség- és villámvédelmet akarsz, akkor végig kell gondolni, hogy minek mekkora az esélye, és mit mennyibe kerül megvédeni. Van az a szint, ami már szimplán nem éri meg, mert többe kerül a védelem, mint kicserélni a kipurcanó eszközöket, olyan kicsi a bekövetkezés valószínűsége.

Inkább pár kilovolt ami hirtelen indukálódik
Ez csak helyi védelem, a kismegszakító dobozba ne tedd, nem való oda. Van rendes túlfeszlevezető amit ilyen elosztódobozokba lehet rakni, már az ad egy foknyi biztonságot.

Ne haragudj hogy megszólítalak, egy öreg villanyszerelő vagyok. Nem számolok tudom a szabvány gyengül, a te általad említed túl méretezés helyet, alá méretezés a divat. Ez után csodálkoznak az égő kötésen a kis megszakító korai leoldásán, nem értik az okát. A villamos áram vezetés a kontaktus a kötés melegedéssel jár (az elvet keresd meg tanulságos de furcsa) A gyakorlat ezért más mint a teáltalad gondolt elmélet. " Az elméletet csak a gyakorlat tudja bizonyítani, e nélkül csak elmélet marad" Tisztelettel.

Ez a szerkezet mindenhol felbukkan,lehet csak egy egyszerű fázisjavító kondi van benne ( különösen mivel erősen emlegeti az induktív fogyasztókat) De szerintem ez már itt is volt téma.)

Ezzel a meg oldással csak egy baj van, bele pusztul a tirisztor vagy a triak. Az ok a pillanatnyi áram K amperben mérhető, ezért a cserélhető túl feszültség levezető ajánlott.

KAmper nem fog folyni mivel a 6A-os biztosíték hamarabb megadja magát.
Ez csak egy alternatíva, mint minden más túlfeszültség elleni berendezés, ez sem nyújt 100%-os védelmet.
A legtutibb és már ezt 70 éve is ismerték és bevált módszer: ki kell húzni villámláskor a fogyasztót a konnektorból.
xtl-hez írt hozzászólásodhoz:
minden kötési pont, kontaktus gyengíti a rendszert, mivel itt megszakad a folytonosság. A kötésnek nagyobb lesz az ellenállása és kimelegedhet, ami tüzet is okozhat.
A szabványok útmutatók és betartásuk erősen ajánlott. A szabvány nem gyengült csak valaki érthetetlenül fogalmazta meg

Szia!
Lászlónak nagyon igaza van, mivel a biztosítók kioldásának kiloAmper nagyságrendű impulzusai vannak!
Gondolj bele: Egy 6Amperes olvadóbetét zárlat által történő olvadásának mikéntjébe...
Az akkor létrejövő ív, és ennek hatására létrejövő plazma olyan alacsony belsőellenállást tanúsít, hogy a kialakuló zárlati áramnak csak a rendszer vezetékeinek ellenállása szab határt...

Azon véleményeddel a legmesszebbmenőkig egyetértek, hogy villámláskor mindent kihúzni (amit csak lehet)!

A vezetékkötésekkel kapcsolatos véleményeddel kapcsolatosan csak annyit, hogy meg kötöm neked úgy az mCu-t, hogy túl áram esetén a védőcsőben fog olvadni, és nem a kötés! :yes:
Üdv Tibi.

Ezek a Wickman biztosítékok a névleges áramuknak a 10%-os túllépésénél már leold. Van amelyikben kvarc homok van így csökkentve az ív és ennek okán létrejövő plazma kialakulásának esélyét. A triak belső ellenállásának köszönhetően nem fog kAmperes nagyságrendű áram létrejönni. Nem rég voltak itt Borsodban nagy viharok, a tizen valahányból egyel sem jöttek vissza, hogy nem működött pedig már vagy 5 éve csináltam őket. Na jó biztosítékot kérnek. A tapasztalatomat írtam le, ha nem vált volna be nem ajánlanám.

Meg blankolod 5-6cm hosszan, egymással ellentétes irányban, párhuzamosan összesodrod majd leforrasztod

"...a kialakuló zárlati áramnak csak a rendszer vezetékeinek ellenállása szab határt... "

Szerencsére ez nem így van. A hálózati vezetéknek, a fogyasztóhoz való hozzávezetésnek, a fogyasztónak van induktivitása. Ez korlátozza be az áram növekedési sebességét. Amíg nő az áram, a biztosítón energia ébred, mégpedig hőenergia. Vagyis a bizti melegszik és egy adott hőmérsékleten - vagy ha úgy tetszik, egy adott energia felvétele után kiolvad. Ha ez nem így volna, akkor az alállomásokon nem volna értelme zárlatkorlátozó fojtókat beépíteni. Azért úgy nem lehet megépíteni egy nagyfeszültségű távvezetéket, hogy ne legyen rajta sosem zárlat. Képzeld el, mondjuk 220 kV-on mi történne, ha a biztik nem oldanának le ...

A kismegszakítók is ilyen elven működnek ha nem tévedek.

Igen.

Hmmmm...
Szerencsére nem így van? De így van. Kisfeszültségen az induktivitás elhanyagolható zárlatkor.
A biztosítók zárlatkorlátozó képessége azért attól is függ, mekkora zárlati áram alakulhatna ki. Például egy 100A-es betét 3 kA-es zárlati áram esetén azt korlátozza, 2 kA-est meg még nem.
Az alállomásokon nemigen vannak olvadóbiztosítók.

Én nem ilyenről beszélek.

"... Kisfeszültségen az induktivitás elhanyagolható zárlatkor..."

Miért lenne elhanyagolható egy néhány száz m-es vezeték induktivitása, ami bejön a szomszéd utcából egy oszlopról? Ha elhanyagolható lenne, akkor az égbe nőne egy pillanat alatt az áram. A megszakítóknak is idő kell ahhoz, hogy működjenek. Ez idő alatt minden szétolvadna... Azok a megszakítók, amik hőre oldanak le, biztosan nem korlátoznák az áramot nagyjából sehol sem, hiszen nem lenne idejük rál, vagyis nem olvadnak ki. A mágneses leoldásúak sem korlátoznák, mert az áram olyan gyorsan emelkedne, hogy mire kioldana megint csak szétolvadna minden. És akkor még nem beszéltünk az áram dinamikus hatásairól...

Egyébként, pont kisfeszültségen van értelme az induktivitásnak, mivel a feszültség nagyságával arányos a kialakuló zárlati áram meredeksége. Tehát, ugyanahhoz a meredekséghez jóval kisebb induktivitás is elég. Ezért aztán nem elhanyagolható. Nagyfeszültségen problémásabb, mert egy zárlatkorlátozó fojtónak sokkal nagyobb induktivitásúnak kell lennie, amit jóval nehezebb megcsinálni.

Az, hogy 2 kA-en még nem, de 3 kA-en már kiolvad egy 100A-es betét nem elsősorban attól függ, hogy mekkora a zárlati áram. Elsősorban attól függ, hogy mekkora energiát nyelt el a bizti a zárlat alatt. Ugye egy 100 A-es bizti biztosan ki fog olvadni mondjuk 200 A-en mondjuk 2 perc után. Egyszerűen elmelegedik. De az is belátható, hogy 1000A-en ez az idő már mondjuk csak 100ms. Ebből az is következik, hogy 2000 A-en mondjuk 30ms, 3 kA-nél meg mondjuk 15 ms. De ha a 3 kA csak 10 ms-ig tart, akkor mi történik? Semmi, nem fog kiolvadni, mert nem nyelt be elég energiát a bizti, vagyis nem lett elég meleg. Másképp is fogalmazhatjuk, 2 kA-nél is ugyanúgy kiolvad, ha elegendően hosszú ideig van a 2 kA. Nem felejtjük el, hogy biztosítóról van szó, nem pedig mágneses kioldású megszakítóról.

Az, hogy egy alállomáson mi van, van e biztosító, vagy zárlatkorlátozó fojtó sok mindentől függ. Elsősorban attól, hogy van rendszerbe foglalva a nagyobb feszültségű távvezetékkel, mi van utánna kötve, stb. De egyébként szinte biztos vagyok benne, hogy van biztosító, különben mi védené magát az alállomás szakaszolóit, ha van transzformátorait, stb.

Nem vagyok benne biztos, de a ráírt 120kA nem azt jelenti, hogy ekkora lesz a megszakított áram csúcsértéke, hanem azt, hogy maximum ennyi lehet, vagyis annyira kell bekorlátozni az árammeredekséget, hogy a megszakítás pillanatában maximum ennyi legyen a csúcsáram.

( Magyarul nem lenne jó rövidrezárni vele egy olyan feszültséggenerátort, aminek a belső ellenállása zérus, mert elvileg végtelen áram alakulna ki... az áramnak esze ágában sem lenne 120 kA-nél megállni... )

Legyél benne biztos, mert pontosan írtad le
A 120kA az a legnagyobb áramerösség amit az adott bizti még meg tud szakitani. Ha a zárlati áram ennél nagyobbra növekszik, akkor fennmaradhat az ív, és ezt a bizti már nem képes megszakítani.

Hát ebben nem vagyok nagy szakértő. 120kA -es ívet tud kioltani, talán :hide:

Ilyet még nem láttam, de olyat már igen, hogy az 500V-os NoSi 800 V DC-n üzemelt, aztán zárlatnál az ív nem akart kialudni. Úgy nézett ki, mint amikor egy kisebb Nap van beépítve a szekrénybe... persze nagyjából minden elolvadt. A biztosító porcelán háza elolvadt, megfolyt, a 35 kvadrátos kábelek elolvadtak, hűtőbordák elolvadtak, szóval érdekes volt... ( szerencsémre nem az én berendezésem volt... )

Miért lenne elhanyagolható? Mert az induktivitás az a vezetők közti távolsággal arányos, és az jóval kisebb kisfeszültségen, mint feljebb. De pontosítok, kábelhálózatnál és épületben hanyagolható el teljesen, légvezetéknél meg éppenhogy. Például 95-ös csupasz egysíkúnál pont akkora a reaktancia, mint az ellenállás, tehát 41%-ot növel az impedancián. Vékonyabbnál meg az induktivitás ugyanakkora, az ellenállás meg nagyobb, ott tehát megint elhanyagolható.
De egyébként az, hogy az induktivitás lassú áramnövekedést eredményez, az úgy nem igaz, ahogy képzeled - ha jól értem. Az 50 Hz-es áram az 50 Hz-es.
A biztosítós okfejtésed nem helyes, előtte a zárlatkorlátozásról volt szó - semmi percek. Zárlatot akkor korlátoz a biztosító, ha a szinusz félhullámba "belevág", azaz nem engedi kifejlődni a csúcsértéket. Ez meg az a kérdés, hogy kiolvad-e 5 millisec előtt, vagy nem - mert a szinusz annyi idő alatt éri el a csúcsértéket. Egy gyártó biztosítóinak jelleggörbeseregéből néztem k ia 100A-es példát.
Alállomásokon megszakítók vannak, melyeket a védelmek kapcsolnak ki.

Nem értelek... azt írod, hogy ugyanakkora, mint az ellenállás, meg 41%, meg ilyenek... szerinted ez hogyan hanyagolható el?
Az induktivitás egyáltalán nem arányos a vezetők közötti távolsággal. Ha teljesen összetekered a vezetőket, akkor az induktivitása minimális, mert lerontják egymás mágneses terét. Az utcán a légvezetékek viszont elég messze vannak egymástól, tehát nagyon is lesz induktivitása, de ez nem arányos a köztük levő távolsággal. ( a hosszal viszont annál inkább és egy épületen belül a hossz jóval rövidebb, mint az oszloptól, illetve az oszloptrafótól, vagy ha úgy tetszik az erőműtől.)

Hálózati feszültség esetén egyáltalán nem biztos, hogy egy félperiódus alatt kialakul a zárlati áram, hiszen van induktivitás a körben!

Nem hiszem, hogy érdemes lenne vitatkoznunk. Javaslom nézd át az RL körök működését, meg keress rá, hogy hogyan működik egy biztosító, mit jelent az ikvadrát t fogalma, stb. Az, hogy te látsz valami jelleggörbét, nem sokat jelent, mert azt értelmezni is kellene. Esetleg be is csatolhatnád ide.

" De egyébként az, hogy az induktivitás lassú áramnövekedést eredményez, az úgy nem igaz, ahogy képzeled - ha jól értem."

Tartok tőle, hogy te nem érted jól...esetleg megfogalmaznád, hogy ezt TE, hogy érted? Mert szerintem csak egyféleképpen lehet...

Amit leírtál az már atomos kötés, az oldhatósága, újra kötése macerás de tökéletes. Ezt a kötési módot nagyon ritkán használják az előbb leírt okok miatt. Az általam leírtak sima kötésekre, kontaktusokra vonatkoznak. Az elkerülhetetlen oxid réteg viselkedésének a magyarázata furcsa. A triak vagy tirisztor belső ellenállása elhanyagolható, a kapcsolási sebességgel össze függő látszólagos ellenállása az már számot tevő. De nem ennek köszönheti a túl élést. Egyéb ellenállások összege számít (induktív + Ohmos).

Azért azt vedd figyelembe, hogy egy ívnek jelentős negatív ellenállása van, ezért alakulhatnak ki extrém áramok. Pl. egy egyszerű hajdanvolt 100 W -os izzók kiégésekor úgy ugrottak ki a 16 A -es olvadó biztosítékok mint a huzat. Meg az óránál levő kismegszakító is bontott.
Tudomásom szerint egy kismegszakító tartalmaz gyors, és lassú áramnövekedésre is mechanizmust. Az előbbi egy reléhez hasonló kiodó szerkezet, a másik egy bimetál.

Úúúú. Óvatosan a negatív ellenállással! Az leginkább csak alagútdiódában létezik. Az ívnek leginkább nincs ellenállása, vagy szinte nincs.
Olvasnivaló

Szerinted az mi, ha egy áramköri elemnek növekvő áramnál csökken az ellenállása?

Idézet az általad linkelt dokumentumból.