Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
25cm2 a vasmag keresztmetszet. primer 0,7mm-es huzal 417 menet
szekunder 2mm-es huzal duplán húzva 27 menet Hogy nagyobb lesz a szórásom úgy gondolom lényegében semmit nem fog számítani. pár % lehet a különbség. Ha van pár perced ráellenőrizhetsz az adatokra. Azt nagyon megköszönném ugyanis már lassan tekernék.
Ha jól látom ez egy 230/15 V-os hálózati trafó akar lenni (minusz feszültségesés).
Visszaszámolva a gerjesztés 1 Tesla. Ha a hely engedi, és személy szerint nem gerjeszteném ki ennyire (azaz pár százalékot rátennék menetszámokra pluszban) attól félve hogy üresen melegedni fog. Ami a huzalátmérőket illeti, a primerhez képest a szekunder nagyon vastag (vagy a primer vékony). Hogy úgy mondjam, ha a primert nézem, akkor 120 VA-es a trafó, ha a szekundert, akkor meg 280 VA. Azaz szerintem nem kell duplán húzni szekundert, vagy a primernek kellene vastagabb huzal... Vagy benéztem valamit ![]()
elvileg. 14v 20A-nek kellene lejönni a szekunderen... csúcsokban 25A
A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Közben még az jutott az eszembe, hogy 14V-os transzformátort öncélúan nem szokott az ember csinálni.
Tehát valószínűleg egyenirányítani fogod utána. Ekkor, ha már javasolhatom, klasszikus kétutas egyenirányítót használj, ne hidat, ha már úgyis két szálból van a szekunder tekercs... Bár eléggé "ódivatú", azért feleannyira fűt. 20 A esetén ez is szempont ![]() Az akkor ugye megfontolásra került, hogy a primer szerintem "felényi" terhelhetőségben... ![]()
4 db hegesztő trafó diódával lesz egyenirányítva. Főleg azért is lesz ez a két szálas megoldás a szekunderen mert nem tudok vastagabb huzalt szerezni meg azt körülményesebb tekerni is. Meg úgy lesz bekötve hogy lesz egy kapcsoló még a dióda előtt amivel le lehet választani az egyik szálat és akkor csak 10A -al tölt. az utolsó mondatot nem értem...... Ha be pötyögöm trafóméretező programba azok ugyanilyen huzallal kisebb menetszámot dobnak a primerre.....
A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Idézet: „Ha be pötyögöm trafóméretező programba azok ugyanilyen huzallal kisebb menetszámot dobnak a primerre.....” Nem a primer menetszámmal volt gondom, hanem a huzal keresztmetszettel. Ámbár én kicsit alább gerjeszteném a vasat, de ez ízlés kérdése. Idézet: „4 db hegesztő trafó diódával lesz egyenirányítva. Főleg azért is lesz ez a két szálas megoldás a szekunderen mert nem tudok vastagabb huzalt szerezni meg azt körülményesebb tekerni is.” Pont erről beszétem, hogy szerintem ebben az esetben két dióda is elég (és még jobb is szerintem ebben az esetben)... Bővebben: Link Idézet: „Meg úgy lesz bekötve hogy lesz egy kapcsoló még a dióda előtt amivel le lehet választani az egyik szálat és akkor csak 10A -al tölt.” Ez így szerintem így nem jó/nem igaz ![]() De legalább elárultad, hogy akkutöltő a berendezés amihez készül. Ahhoz viszont kifejezetten jó a nagy szórású "láncszem" trafó ![]()
Elviekben napi 24 órában használva lesz a szerkezet, és azért van túlgerjesztve, meg a szórás miatt... ezzel magyarázta az ismerősöm aki méretezte. (méretezéshez nem nagyon értek csak a megvalósításhoz) Az egyen irányítás már a legkisebb gond először legyen kész a trafó. Ebben a leválasztásos dologban én sem vagyok biztos de egy próbát csak megér
![]()
Köszi az infót.
10-15kHz-n még megfelelő a trafó, 28kHz már sok volt neki. Még nem döntöttem, hogy biztosan trafó, vagy adókészülék lesz-e. ![]() Toroidnál melyik forma adja a legnagyobb hatásfokot? A mag szélessége és magassága négyzetes legyen, vagy akár lehet lapított, és több kisebb toroid magot egymás mellé helyezve csőszerű magra is tekercselhetem a huzalt?(Kaptam kis egyforma magokat). A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Idézet: „Elviekben napi 24 órában használva lesz a szerkezet, és azért van túlgerjesztve,” Innentől kiszálltam. Szakmailag hozzátenni nem tudok sokkal többet, elvenni meg nem akarok. Good luck ![]() Esetleg fordulj az ismerősödhöz további tanácsokért ![]()
25 cm2-es vasmagot már 1,2 T-vel is lehet hajtani, elég nagy hozzá. A 0,7-es vezeték viszont túl kevés. 14 V 20 A napi folyamatos üzemhez? Elektromos targoncád, vagy akkumulátoros autód van?
Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyv, 1975. 53. oldal: "Irányadatok" ...teljesítménye 100-150 W Optimális fluxus sűrűsége: 1,1 (a textúrát hagyjuk, ott szerintem elvétett valamit). Később, 60-61 oldal, 5-ös táblázat: M102/53 vas, 16,1 cm2, 513 menet/220 V. Átszámítva ~345 menet 25 cm2, 230V. Bár huzalvastagságot nem ír, de kilóra, wattra mindent kiszámol. A korábbi pdf elején a fényképek elég kevés információt adnak. Ott két különféle módon kivitelezett toroid trafó látszik, ami elég távol áll a megnevezett trafótípusoktól. Addig, amíg az enber a kép mellett a tényleges felépítést nem ismeri. ![]() Kis jóindulattal (és valamivel több tudással) 25 cm2-es vasmaggal hegesztőtrafót lehet készíteni. 30 évvel ezelőtt a legkisebb hegesztőtrafóm vasmagja 16 cm2 volt. Aminek a minimális teljesítménye úgy 2 kW körül van, az alatt nem nagyon lehet háztájiban 2,5-ös pálcával hegeszteni. A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Idézet: „Az ingyenenergiás fórum megszűnt.” Nem csodálkozok rajta. Idézet: „Toroidnál melyik forma adja a legnagyobb hatásfokot?” Hát a toroid! ![]() Mindig az a legjobb geometria, amelyik a lehető legnagyobb vasmagkeresztmetszet mellett a legrövidebb menethosszot adja. Ha nem tudsz kör keresztmetszetű vasmagot produkálni, akkor a négyzet. Ne nevess, láttam már kör keresztmetszetű LEMEZELT toroid vasmagot. !!! Sok mindent eltitkolsz a trafó méretezésével kapcsolatban. A frekihez már közelítünk, de még fogalmunk sincs, mekkora teljesítményt akarsz kihozni belőle. Pedig a "Kapcsoló üzemű táp..." témakörökben bőven találsz méretezési példákat. Kapcsolóüzemű táp 230V-ról A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Ezek szerint a toroid kör/négyzet vaskeresztmetszettel a legjobb nagy vasmagkeresztmetszettel, és kis átmérővel.
Nem titkolok, csak sokféle felhasználási igényem van. -Akku szulfátlanító -Napelem, 3Fgenerátor->Inverter 12-48V>200-230V a lehető legminimálisabb üresjárati teljesítményfelvétellel és a legmagasabb hatásfokkal.50Hz-20kHz. -Hálózatra visszatápláló inverter -Akkutöltő kitűnő hatásfokkal, kis üresjárati teljesítményfelvétellel -Rádióadó 200kHz-ig jó hatásfokkal. -Rezgőkörös-mágneses bifiláris ingyenenergiagép(de jó lenne...)Ehhez nagyobb átmérőjű, de vékonyabb vasmag. Az alacsony üresjárati teljesítményfelvétel érdekében talán több ugyanolyan kis toroidot (250VA, 2W alatti üresjárat)kell készítenem, és a teljesítményigény szerint (5-1000W)párhhuzamosítani őket. A bolti Belkin inverterem 12V 0,4A üresjáratban, 6W terheléssel 12V 1A. Sokallom az áramfelvételt a kis terhelésnél, majdnem dupla üzemidő is lehetséges lenne ugyanarról az akkuról. Szigetelt trafómaghuzalt nem lehet kör keresztmetszetre feltekercselni? A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2013
Üdv! Lenne egy kérdésem trafóval kapcsolatban. Ez egy xw608 AO TAM Y 0648 számú trafó. A kérdésem az lenne, hogy a szekunder oldalon az AC5,6V helyett 16V-t mérek, ez a trafó hibályára utal?
Nézzük!
-Akku szulfátlanító: egyszerűen megvalósítható, nem is kell hozzá 250VA trafó. -Napelem, 3Fgenerátor->Inverter 12-48V>200-230V a lehető legminimálisabb üresjárati teljesítményfelvétellel és a legmagasabb hatásfokkal.50Hz-20kHz.: Nehezen tudsz annál jobb hatásfokút készíteni, amit veszel. Ha csak szórakozni akarsz, semmi akadálya. Amit leírtál az inverteredről, az nagyon jó. Az természetes, hogy töredék terhelésnél sokkal rosszabb a hatásfoka, mint optimális terhelésnél. Nagyobb terhelés felé újra romlik a hatásfok. Ha pl. kifejezetten 6 W-ra készítenének invertert, biztos nem 50% lenne a hatásfoka. -Hálózatra visszatápláló inverter: Ismered a viccet? "-Ezt én Önnek nem ajánlom!" -Akkutöltő kitűnő hatásfokkal, kis üresjárati teljesítményfelvétellel: Semmi akadálya. Kapcsolóüzemű töltővel szép értékeket érhetsz el. -Rádióadó 200kHz-ig jó hatásfokkal. Csak adóengedéllyel rendelkezőknek. !!! Minek? Az utolsót a modi kitörölte az agyamból. ![]() Egy db adott teljesítményre készült nagy trafó mindig jobb hatásfokú, mint több párhuzamosan kötött kisebb. Szigetelt trafómaghuzalt nem hinném, hogy lehet még kapni. Egykor valóban létezett. Kör kereszmetszetű vasmagot nehéz lenne huzalból készíteni. Különböző szélességű lemezcsíkokból szokták összerakni.
Nem tudni milyen trafóról van szó, mert a betűk, és számok a trafó gyártáskori rajzszámai, ezekből csak a gyártó tudná megmondani a trafó adatait. A trafókat mindíg egyedileg készítik egy adott feladatra, adott paraméterekkel viszonylag kis sorozatban, ezért azoknak nincs olyan típusszámuk, mint pl. egy tranzisztornak, ill ellenállásnak, kondenzátornak. Ha lenne a gyártónak katalógusa, akkor abban közölhetné, de általában ilyen nincs.
Feltehetően kisméretű transzformátorról van szó, amit a kis méretei, és a kis terhelhetősége miatt vékony huzalból tekercseltek. Ezért az ilyen trafónak nagy a belső ellenállása, melynek a terhelő áram hatására a kapocsfeszültsége jelentősen esik. Ilyenkor a névleges kapocsfeszültség csak a névleges terhelőáramnál áll be. Hogy az 5,6 V helyett a 16 V sok, vagy kevés, azt nem lehet tudni, terheld le a névleges terhelő áramával, és akkor megtudod. A hibálya pontos J -vel írandó. hibája A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Köszönöm szépen a választ. Elképzelhető, hogy jó, mivel a 16V-ot terheletlen állapotban mértem.
Egy feszültség forrás jellemezhető egy ideális feszültség forrással, aminek 0 ohm a belső ellenállása, és a kapocsfeszültsége megegyezik az üresjáratban mért feszültséggel, [E] és vele sorba kapcsolt ellenállással, ami a belső ellenállását jelképezi [Rb]. Minél nagyobb az Rb, annál nagyobb a különbség az üresjárati, és a terhelt állapotban mért feszültség között. A belső, és a terhelő ellenállás feszültségosztót alkot.
Üdv. Egy toroid-szakira lenne szükségem. Adott egy ILP 7E642-es toroid trafóm. 1 primer oldala van és 3 szekunder. 1mm átmérőjű huzallal van tekerve a primer és a 3 szekunder oldal.
Szeretném úgy áttekerni a trafót, hogy legyen 2 darab 2x25V, 2 darab 2x8V szekunder oldala. Megmértem minden kivezetését egyenirányítva, puffer nélkül: 1x47V, 1x16V. Viszont van egy érdekes kivezetése is, amit igen csak furcsának találtam: a harmadik kivezetése elméletileg szimmetrikus lenne, de mégsem az. Ugyanis 2x17V a feszültség akkor, ha a közös szálhoz mérek, ezt persze egyenirányítva. Egyinirányítás nélkül, ha szintén a közöshöz mérek akkor 12V és 22V esik le. Ezt nem értem. És ehez kellene egy szaki segítsége, hogy esetleg csapolással meg lehet-e oldani a kívánt feszültségek elérését, megfelelő áramerősséggel párosítva. Mellékeltem egy képet a trafóról, a gyujtó csak az arányosítás miatt került mellé.
Jó lenne, ha tekercsbekötési rajzot és ellenállás értékeket is írnál. Egyáltalán van-e kapcsolata az állításod szerint közös vezetéknek a többivel? Erősítők megtáplálásánál szokás, hogy a primer és szekunder közé húznak egy rézfóliát, amit egy vezetékkel letestelnek. Ha erre multiméterrel rámérsz, összevissza adatokat kapsz, attól függően, mennyire közel helyezkedik el hozzá az éppen mért szekunder tekercs. Trafót különben sem illik terheletlenül méregetni.
![]() Az áttekercselésnek semmi akadálya, akár úgy is, hogy megkeresed a tekercs közepét és kihozol egy megcsapolást. A 47 V-osnál meg ez után hozzátekersz végenként 2-3 menetet. Ennyit még be is lehet fűzögetni. A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Ez a traffó egy játékgép-tápegységé volt. Felépítését tekintve nem találtam benne árnyékoló lapocskát, sem egyéb szigetelésre, elválasztásra utaló anyagot. Nem tudtam hogy nem szokás terheletlenül mérni, bocsánat.
![]() Van két szürke vezeték, ezen esik 47V, nincs kapcsolata semmivel sem. Továbbá két lila, ezen 16V jön le és ennek sincs kapcsolata semmivel sem. A számomra érdekes ág egy piros illetve egy kék vezetéket tartalmaz, a közös szálra pedig sárga szövet anyagú szigetelés van húzva. A kék és piros vezeték közöttt mértem 34V feszültséget, a piros és közös szál között 12V-ot, még a kék és közös között 22V-ot. Egyenirányítva pedig szimmetrikus, +17V és -17V. A Főnököm is ezt mondta, hogy megkeresem a közepét és onnan leágazok egy közösnek. A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Korábban még nem így írtad, de jobb lenne egy rajz az ellenállásértékekkel. A sárga szín (zöld-sárga?) és a szövetszigetelés test-föld vezetékre utalhat. Az árnyékolás nem látható, legfeljebb ha a primerig letekered. Lehet terheletlenül mérni, csak tudni kell, milyen zavarokat okozhat.
Akkor kérnék egy kis segédletet hogy is mérjem ki az ellenállást. A sárga szín az csak sárga, és nem szövet, hanem PVC. Rajzot nem igazán tudok készíteni, de ha elárulod hogy kell megpróbálom megcsinálni.
Elég furcsa, hogy feszültségeket tudsz méregetni, még áram alatt is, ellenállást meg nem. ???
Trafó bekötés Ha fenn az "Új hozzászólás" gomb alatt rámész a lefelé mutató nyilacskára, legördül egy menü. Kiválasztod belőle a "Csak képek keresése" sort és megnézed, hogy csinálják mások. Onnan vettem ezt a példát is. Ellenállást 200 Ohm-os méréshatárban méregess és ahol van valami, azokat írd le magadnak sorba. Az összetartozókat már ki lehet silabizálni. A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Mindent 200-as méréshatárral mértem, remélem ezekre gondoltál:
Primer: 4,6; lila pár: 0,6; szürke pár: 1.0; piros-kék: 0,8; piros: 0,8; kék 0,7. Idézet: mihez képest? „piros: 0,8; kék 0,7.”
Piros és sárga 0,8; kék és sárga 0,7
A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2013
Na látod! Máris másképp néz ki. Ehhez már nem kell semmilyen magyarázat.
![]() ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |