Még annyit hogy ssh-n keresztül is lehet kezelni, ha nincs szükség a grafikus felületére.
Én a putty-t használtam erre a célra.Illetve fájlok ide-oda másolására Windows-os gép és a Pi Linux között a Winscp nevű progit.Mindkettő ingyenes.

Csatlakoznám az előttem szólóhoz: a Banana Pi nem kicsit komolyabb hardver, 2magos Cortex A20, 1GiB DDR3 RAM, SATA port, etc.
Ráadásul ugyanolyan GPIO van rajta, mint a Málnán, elvileg használhatóüak a Málnához gyártott bővítőkártyák is.

Operációs rendszer telepítéshez kellett billentyűzet és egy TV de utána többet nem. SSH-n keresztül minden funkciója elérhető. Ha egy előre installált kártyát teszel bele, akkor még a kezdeti TV/billentyűzet sem kell.Bár mintha rémképeimben az lenne, csak egy image filéből simán felállt csak a későbbi beállítások kicsit macerásabbak voltak, lévén linux fronton nem vagyok ismerős.

Ez az hogy én se szimpatizálok a linuxal.
Nem akarom magam nagy költségekbe verni, így amikor még tanulom a dolgot.

Pedig Windowst ezeken nem tudsz futtatni, még RT-t sem! Linux/Android/BSD félék vannak rájuk, tehát ha "nem szimpi", akkor nehéz lesz!
Egyébként pl. a Raspbian-ban rögtön van SSH elérés, vagyis Windows alól PuTTY-olhatsz rá a kártya behelyezése után. A GUI-hoz a VNC szervert sem bonyolult beállítani:
Setting up the Raspberry Pi as a Headless Device

Muszáj lesz megbarátkozni vele. Bár fősulin úgy zavartak ki zárthelyiről, hogy megkapom az ármenőt nagy menjek most már...

Egy kis segítség, egy tavalyi konferencia előadásom prezentációja:
Linuxot mindenre: Raspberry Pi

Csak kíváncsi vagyok, miért?

Személyes vélemény, én bizony szeretem. Régóta használok linuxot, mióta nyögdíjas vagyok, csak azt, elegem volt a PiciPuha oprendszeréból. Igaz, én valahol az XP-nél szálltam ki, azt hallottam, a 7-es elég jó. Csak néhány példa:
- Újabb verziónál nem kell újabb, erősebb gép. Volt olyan verzió váltás, ahol az új valamivel gyorsabb lett ugyan azon a gépen. Hol tudja ezt a legelterjedtebb PC-s oprendszer?
- Ha valami nem kell, totálisan ki lehet írtani, nem marad a szemete holmi registry file-ban.
- És a legfőbb: ha valami gondom volt, a fórumokon gyakorlatilag mindig találni megoldást. Hajdanában-danában kétszer fordultam a Micro$oft hazai képviseletéhez kérdéssel, egyszer sem tudtak érdemi választ adni.

És már évek óta igaz, hogy a telepítéséhez sem kell pilóta vizsga.

Sziasztok!
Nézegetem a Rasp Pi banános utódját, amin szintén van DSI csatlakozó. Igazából nem találok infót, hogy a DSI rövidítés mi is valójában. Nintendo TFT-k környékén lehet ilyen rövidítést olvasni. Tudja valaki, milyen kijelzőkhöz készült ez a csati?
Ebben a doksiban: User Manual a CON2-nél olvasható, hogy milyen kimenetek vannak ezen a csatin. Lehet, hogy egy digitális 3x8 RGB-s "sima" TFT (pont)40 lábú szalagkábelét közvetlenül rá lehet csatlakoztatni?
Nézem az adatlapokat, de ha valaki már próbált ilyet, kérem ossza meg az infókat, ami a használathoz kell, köszi!

mipi.org. Regisztralsz es lathatod a speckot.

Szia! Köszi a linket! Nem hiszem, hogy egy specifikáció gyorsan segítene, mert elég nehéz lenne az időzítéseket összecsengetni, de legalább már tudom, hogy van ilyen.
Arra számítok, hogy valaki már látott, hallott, esetleg használt DSI csatis megoldást a Pi-n!

Azt nézem, hogy a DSI csati kivezetései közvetlenül az A20 ARM IO portjairól jönnek, azaz fel lehet használni, mint GPIO. Ha nem lenne meghajtó progi, vagy nem kompatibilis a protokol, marad még egy lehetőség nekem, hogy nem közvetlenül hajtom meg az LCD-t, hanem az SSD1963 meghajtóján keresztül, elkülönítve a megjelenítést a HDMI-n látható elsődleges felülettől. A sima GPIO csatiján nincs annyi portláb, ami elég lenne, de ha fel lehet használni a DSI-re fenntartott lábakat(PD0..27), akkor már nem gond a meghajtót kezelni. Az LCD-t közvetlenül szerintem az lenne, eltekintve attól, hogy van olyan ember, aki megírná a drivert, de az nem én vagyok egyelőre!

Ez a csatlakozasi felulet egyes nokia, LG telefonok kijelzojet jellemzi. Tehat ha pl van a kukaban Nokia N8 kijelzod, ezt tudod csatlakoztatni a bananos pi-hez. A LG LH350WS1 kijelzo szinten ezzel a felulettel rendelkezik. Bővebben.

Akkor gondolom erre van egy driver, amit aktiválni kell az oprendszerben? Nem készült erre más linuxos driver? Mert a lábak kiosztása gyakorlatilag egyezne bármelyik LCD-vel. Vagy akár az SSD-s meghajtókhoz is lehetne driver? Ezt azért gondolom, mert a vonalak a ARM-ből jönnek közvetlenül, tehát talán csak szoftver kérdése az egész. Sebesség talán meglenne, még 700MHz esetén is, nem hogy dual core 1GHz-en...
Vagy a DSI kisebb erőforrást kíván, hasonlóan mint az SSD-k? Vagy talán az ARM-ben vagy egy DSI harveres gyorsító modul?

Létezik a Pi-khez részletes hardver doksi? Vagy magát az A20 ARM-et kéne nézni? Linuxon mennyire lehet hozzáférni a portokhoz, vagy egyéb perifériákhoz?
Próbálom megtalálni a megfelelő doksikat, de eddig nem sok sikerrel...

sziasztok

próbált már valaki java-t telepíteni a Pi-re?
Egy java alapú webszerver oldalát akarom elérni a böngészőben, de egyik sem nyitja meg.
Próbáltam a Midorit, meg ami még alapból benne van a Raspbian-ban, de egyik sem nyitja meg.
Gondolom a java JRE kell nekem, de neten nézegetve eléggé átláthatatlannak tűnik a feltelepítése.

köszi!

Ma termékenyebb voltam, "rájöttem", hogy az A20 egy Cortex A7 köré épülő mikrovezérlő, amit az Allwinner Technology Co. fejleszt és gyárt. Megtaláltam az -adatlapját- is, nem semmi szerkezet, 835 oldalas a doksi!...

Az még külön kérdés lesz, hogyan lehet a Banana Pi bármelyik oprendszeréből hozzáférni a belső regiszterekhez, IO portokhoz, milyen fordítót találok, ami ismeri ezeket, stb. Ebben várom továbbra is a segítségeteket! Köszönöm!

A korábban feltett kérdésemre, hogy van-e DSI hardveres gyorsítója, van. Komplett periféria, amit be lehet kapcsolni, azaz ha a hozzá tartozó IO-kat sima digitális portként akarjuk használni, ki kell kapcsolni, bár lehet, hogy ez az alap értelmezés (benne van a doksiban, de még nem néztem meg) Ha jól látom ez nem DSI specifikus, azzá a program teszi. Egy csomó formátumot támogat, csak legyen aki fel tudja kódolni... Jó az adatlap, hasonlóan áttekinthető, mint egy PIC-é, kísértetiesen hasonló a strutúra (szemben az ARM-ével, ami agyrém számomra jelenleg, de ez biztosan az én hibám!) Ha ebbe sikerülne belemerülni, hihetetlen lehetőségek tárháza kerülne a kezünkbe igen olcsón!
Azt nem tudom, hogy a Banános Pi maradhat e itt, ebben a topicban, vagy kaphat-e újat, ebben nem én szeretnék dönteni, kérem véleményeteket!

Raspinél az IO portok simám elérhetők, bár nem túl gyorsan. Python, C, parancssor..., Gondolom ez a banánnál sincs másként. Az hogy ez grafikus megjelenítésre mennyire lenne alkalmas, vannak kételyeim.

Szia! Ettől tartottam. Hardver közeli fejlesztésére alkalmas fejlesztői környezetre lenne szükség. Létezik ilyen?

Egyek fórumtag mátrix kockát akart vele készíteni, és talán talált valami jobb C könyvtárat, amivel talán gyorsabb volt.

Én ezt találtam:
Linux source for Allwinner/Boxchip F20 (sun3i), A10 (sun4i), A12/A13/A10S (sun5i) and A20 (sun7i) SoCs
linux-bananapi

Ezen belül GLCD: linux-bananapi / drivers / auxdisplay / cfag12864b.c

Nézegetem, de bevallom még nem találom a fonalat. Kis segítséget kérnék, mit kellene meglátnom a fájlban? Köszi!

Nem az a gond hogy Te nem tudod kivárni, hanem az hogy a gyorsan változó értékek esetében adat vesztés lesz. Sok időt vesz igénybe Python esetében a képernyő kezelés és a bemenet nem érzékel minden változást.

Több és gyorsan változó bemenetek esetében valóban lassú a Python képernyőkezelése. Ezért sok adat online megjelenítése ebben az esetben nem igazán lehetséges. Én adatbázisba rögzítem az adatokat, képernyő írást letiltom (esetleg csak a fontos adatot íratom ki) és ha szükséges az adatbázisból frissítek.
Remélem a Banana PI sokkal gyorsabb, közeljövőben kipróbálom.

Gyártott már valaki hat-ot a raspberry b+ modellhez, vagy dolgozik éppen olyan project-en?

Szia!
Én tervezem, hogy csinálok hozzá.

Sziasztok!
Elnézést a lámaságom miatt, de nem látom át tisztán a dolgokat... Szóval, kellene nekem egy gép ami egy PC-s programot (exe) futtatna, napi 24 órában (A gép az interneten lógna). Arra gondoltam, hogy egy olcsó málnagép wine-al megfelelő lehet. (Tekintettel a fogyasztásra)
Jó az elgondolásom, vagy van valami egyszerűbb módja is? Egyáltalán működhet?

Tudtommal windows emulátor (még?) nincs erre, külömben is használhatatlan lassú lenne.
Valami dos emulátort láttam, de az is lehet hogy nem pi-re hanem olinuxino-ra.

Köszi pipi! Akkor marad a mini pc...?

És nincs annak az exe-nek linuxos megfelelője?
Mert igaz drágábban, de van komolyabb gép is nem sokkal nagyobb fogyasztással. Én a Cubietruck-kal szimpatizálok.

Nincs. Viszont úgy tűnik, hogy megoldódik a probléma... Egyenlőre nem foglalkozok a kicsikkel.
Köszi mindenkinek a segítséget!