Fórum témák
» Több friss téma |
A Videotonnak szerintem minden rádión legalább pár ezer forintos vesztesége lehetett, főleg az AIDA megjelenésél. Az AIDA rádió 2 ezer forinttal volt olcsóbb, mint a Cleopatra! Áramkörileg az akkori áérakat figyelembe véve kv. 100-150Ft-tal volt olcsóbb az előállítása. Ez nagyon jó fedőtevékenység volt a Videoton katonai tevékenységének álcázására, csak egy kicsit költséges
![]()
Miért vagy miben is téved? Nem egy olyan nagy minőség ez a rádiós erősítő. Csak manapság van így felmagasztalva (no meg akkoriban volt talán), mert retro meg magyar. Hasonlatos az egész a Pannonia motor misztikumához. Ezzel nincs is semmi baj, csak a helyén kell kezelni.
![]() ![]()
Erre számíthatok még?
![]() A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2015
Üdv! Videoton RA 6363 S típusú rádióerősítőben szeretném kicserélni a végtranyókat. Jelenleg csak BD203/BD204 tranzisztor páros van itthon. Ezek jók lesznek bele? Mellékeltem az adatlapot.
Ha eredeti Philips, akkor tökéletes!!!! Ha kínai, akkor...
Hát ööö.. egy Philips rádiós bakelit lemezjátszóban vannak (még) a tranyók.
Az adatlap indiai, de az is tökéletes lenne, meg a fülöpsz is jó.
![]()
Aha, több tervem is van, csak készüléket vadászok hozzá.
![]()
J7731 ez van még a tranyókra írva
A BD203/204 eredetileg Philips gyártmány, de azóta már sok kínai gyártó is hamisít ilyen tranyókat!
Csak néhány ízelítő: MEV (Mikroelektronikai Vállalat - leégett 1986-ban!!!) Az alábbi lista csak olyan tranzisztorokból áll, amit Kínából meg lehet venni és sohasem gyártotta/gyárthatta a MEV Vicces ![]()
Gyártási sorozat, gondolom.
Végül is, maga a Fülöpsz lemezjátszó szól mint az őrült, viszont erősítőként tudnám csak felhasználni, mert a rádió és a bakelit rész nem működik, na meg maga az egész gép akkora, hogy sehova nem férne el. A Vidinek meg volna ugyan helye, működik minden része, csak egy házibulin elnémult. Még DC fesz sem volt a kimeneten. Persze ezt egy biztosíték cserével elértem, szépen behúzta a membránt, de csak a jobb végfok, a bal szól szépen. Ezért gondoltam arra, hogy a Fülöpsz végtranyóit is felhasználva szépen újra tranyózom az egész jobb végerősítő modult.
Gyártási sorozat??? Kínai hamisítványok mind egytől-egyig! Amikor a MEV leégett, ezek a típusok egy része még nem is volt/már nem is volt sehol sem gyártásban. A MEV sohasem gyártott japán jelöléssel félvezetőket!
Ha Plilips lemezjátszó a donor, akkor hadd menjen, nincsen ok aggodalomra a minőség felől!
Rendben, köszi az infót. További szép estét!
Ez nyilvánvaló, viszont nem ebben a témában van a helye.
A J7731 nagy valószínűséggel gyártói azonosító, sorozat, stb. A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2015
MEV = My Electric Vehicle ( személyes elektromos jármű ) gyártásával foglalkozó cég Kínában is.
Azért nem kell mindent hamisnak mondani egyből. Tudom a MEV, a magyar, élt kb, 6 hónapot.... Sajnos nem ehhez a témához tartozik, de itt tudtam ehhez hozzászólni. A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2015
"Tudom a MEV, a magyar, élt kb, 6 hónapot.... "
3 évet kb. 1983 -ban jött létre a MEV, a HIKI és a hajdani Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. bázisán egy kormányhatározattal. 1986. május 26-án leégett, az utólagos híresztelések szerint biztosítási csalás miatt. A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2015
1984 áprilisában átadták az első, úgynevezett CMOS technológiával működő gyártósort, majd 1985 novemberében a másik, a bipoláris gyártósort is. Persze még nem a termelésnek, hanem csak próbaüzemelésre. Az első fokú tűzvédelmi hatóságnál nyitott MEV-dossziéban használatbavételi eljárásról tanúskodó jegyzőkönyv nincs. A létesítmény használatba vételét a Fővárosi IV. kerületi Tanács V.B. műszaki osztálya által kiadott ideiglenes engedély biztosította.
1985 novembere és 1986. májusa között szerintem az 6 hónap, de ami igazi termelés talán annyi se. Igazából tényleg nem ide tartozik, de amivel szerelgetünk, forrasztgatunk, innen is kikerülhetett volna . ![]()
Kár érte. Azt gondoltam, több ideig gyártottak. Érdekes, én rengeteg félvezetőjükkel találkoztam, sokat használtam belőlük. Még katalógusom is volt tőlük.
Bizony, kár, én a katalógust azóta is méltó helyen a könyvespolcon tartom.
Na most nekem lenne kérdésem. Van az RA6386-os receiver, a lapos utolsó verzió, és minden szabályzópoti mozdításra erőteljes membránmozgással reagál. TDA1074-ekkel szabályoznak, és valószínűleg ez eredetileg is így lehetett, de azért eléggé zavaró. Van valakinek ötlete, hogy hol keressem a jelenség okát?
TDA7047 Ra6386
Én kiírtottam belőle a loudness áramkört és kicseréltem a TDA1074 körül az elkókat kerámia multilayer kondikra és megszűnt a probléma. A loudness áramkör nem befolyásolja ezt a jelenséget, csak zavart!
Igen, ha rontom a mélyátvitelt, akkor valószínűleg mérséklődik a probléma, megnézem ezt az opciót is, de ehhez mérni kell. A csatolókondik nem hinném, hogy lényegesek, azért megnézem, viszont 2,2µF kerámiát nem is hiszem, hogy árulnak, max. SMD-ben.
Egyelőre tüneti kezeléssel orvosoltam a dolgot, a vezérlőfeszültség bemenetén (TDA1074 9,10 láb) lévő RC tag időállandóját növeltem annyira, hogy ne lehessen belőle membránmozgatás. Így lassabb a szabályzás, de legalább biztonságos.
A lomexmél kb 25Ft/db
2.2µF 16V RM 5.0 +80-20% Y5V MULTI SSM16Y225Z16 (S-S) 4x3.8mm CER [07-10-27]
Az a +80/-20% -os tűrés elég durva. 1,8u és 3,96u között bármilyen értéke lehet.
Nekem is van egy ilyen készülékem. Azzal nincsen ilyen gond. Minden alkatrésze eredeti.
Na akkor kíváncsi vagyok.
![]() (#) bekeipeter Ok, lomextől nem holnap rendelek sztem. ![]()
Rájöttem. Egyébként teljesen logikus a dolog, amíg a potik nem kontaktosak, és normálisan érintkeznek, addig nem áll fenn a probléma. De amint kezdenek szétkopni, és szakadozva vezetnek (recsegnek), rögtön jelentkezik, tehát a csatolókondiknak alapból nincs köze hozzá, a kerámiára cserélés, vagy a loudness megszüntetése nem a hiba forrását kezeli. Ráadásul itt elég nagy egyenfeszültségek, +-15V vannak a potenciométereken, ez is tovább rontja a helyzetet.
![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |