Tudomásom szerint a szervo vezérlés nem PWM-mel történik, hanem timer megszakítással. A jó hír, hogy több szervo is csatlakoztatható (egy timer max. 12 szervo csatornát szolgál ki), a rossz hír az, hogy a kiszolgálásuk CPU időt is igénybe vesz.

A szervóhoz felhasznált timerhez kapcsolódó PWM funkció (analogWrite() ) értelemszerűen nem használható. Úgy tudom, hogy a beépített Servo könyvtár a Timer1-et használja (ATmega328 esetén). Itt láttam példaprogramot Timer2 használatára.

Szia! Mint a hasonló hibák nagy részében, itt is volt egy jó adag figyelmetlenség...
A szenzorok be voltak zsugorcsövezve, most kibontottam, és kiderült, hogy semmi baj a 18B20 kommunikációjával. Vagyis mégis. Az eddig nem működő szenzorok 18B20P vagyis parazita power típusok. Viszont parazita módban semelyik nem megy. Cserélgettem a felhúzóellenállást 2k2 és 10k között de így -127 és 85 között ugrál a kijelző. A kiolvasást 1s-re állítottam, hogy tudjak mérni. Az adatlábon 4,88 V van, lekérdezéskor valahol 2,7 3,3 V között mozog a feszmérő.

Természetesen meg lehet csinálni hardveres PWM-el is a szervo vezérlését (16bit kell hozzá, különben pocsék lesz a felbontás), aminek az a nagy előnye, hogy nem kell külön foglalkozni vele, elég akkor meghívni egy nyúlfarknyi függvényt ha változtatni akarunk a beállított szögön.
A hátránya ennek a megoldásnak, hogy el kell felejteni az arduinós függvényeket és rendesen fel kell paraméterezni az időzítőt (annyira azért nem nehéz), illetve, hogy csak KÉT szervót (UNO-ról beszélek) lehet vele vezérelni, azokat is fix lábakon.

Az elve a következő:
1, Be kell állítani a timer prescale, illetve TOP változóit úgy, hogy nagyjából 20ms-enként induljon újra a számolás (50Hz). Fel kell konfigurálni fast PWM módra az időzítőt.
2, Készíteni kell egy függvényt, ami kiszámítja a duty cycle változóját a két végállásra skálázva: pl. TOP = 45000 (20ms) => min = 1125 (0%, 0,5ms); max = 5625 (100%, 2,5ms), majd átadja azt a PWM vezérlőnek.

Nekem ay alabbi kod tokeletesen mukodott

csak eloszor ki kell olvasni az IC cimet es beillesyteni.

Ezeknek a kódoknak akkor lenne valami értelme, ha csatolnád a hozzá tartozó könyvtárakat, de minimum a "<DallasTemperature.h>" -t, de inkább az összeset, ami be van csatolva.

Ottan van a forráskodban! Csak rá kellene katintanod!

milesburton/Arduino-Temperature-Control-Library

Arra gondoltam, hogy ami library neki fent van, azt rakja fel.
Egy library-ból van millió verziós. Régebbi, újabb, le tudod tölteni rengeteg helyről.
Jártam már úgy, hogy a DS18b20-s lib nem működött, leszedtem ugyanazt a fájlt máshonnan, és láss csodát, megjavult. Mondjuk ebben az esetben tényleg ott van a link szerencsére.

Sziasztok!
Van egy több éve működő napkollektorom, amit egy analóg hőfokkülönbség kapcsoló vezérel. Sajnos a konstrukció nem teljesen stabil és helyenként hülyeségeket csinál.
Arra gondoltam, hogy egy korrektebb, modernebb vezérlést csinálnék neki, amihez az Arduino valamelyik változatát használnám. Azonban ezen a téren teljesen járatlan vagyok. Megépíteni sokmindent képes vagyok, a programozásban ha nehezen is, de el boldogulok. Ám az Arduinoval nem vagyok képben. Az elvárásain szerint olyan kütyüt szeretnék összehozni, ami korrekten vezérli a keringető szivattyút, LCD-n kijelzi az aktuális helyzetet, hőmérsékletet, működést, de Wi-fi-n keresztül képes vagyok a monitorozásra és a beavatkozásra is.
Tanácsokat kérnék, hogy az Arduino milyen építőelemeivel próbálkozzak. De azt sem venném rossz néven, ha egy korrekt projekt leírást, linket kapnék.
(az már csak vágyálom, hogy esetleg valamilyen androidos készüléken, telefon/tab is tudjam manipulálni. )
Üdv.
Laca13

Attól függ, hogy mi a konkrét feladat, hogy elég-e egy uno, vagy mega kell hozzá, csak egy keringetőt kell vezérelni, és hőfokot mérni? A webes felülethez ha kell tudok kódot küldeni, amivel könyebben tudsz indulni, az android appot én is most csinálom, eleinte én sem voltam biztos magamban, hogy hogyan írok progit majd javában, de szerencsére találtam az app inventort, és ezzel tök könnyű, már majdnem készen vagyok vele.

Délután felteszem a library fajlokat is.

Szia!
Köszi a jelentkezésedet! A feladat (beavatkozás) tulajdonképpen csak a szivattyú korrekt vezérlése lenne, helyben LCD kijelzéssel, de jobban tetszene ha meg tudnám oldani a Wi-fi-n keresztüli webes monitorozást, és a beavatkozást is, mivel a vezérlés megközelítése jelenleg eléggé körülményes. Az androidos kezelés, az már csak hab lenne a tortán.
Minden segítséget, útmutatás szívesen veszek, úgyhogy ha van kód, leírás, akármi, küldjed nyugodtan. Remélem ez nem tiltott és nem számít reklámnak, a TávIR építőelemeiben gondolkodtam, mert jók az áraik és onnan nagyjából minden szükségeset be tudok szerezni. De ha valaki tud olcsóbb forrást, azt is megköszönöm.

Erre megoldás a vezérlő elérhető helyre szerelése és a szondák vezetékeinek meghosszabbítása.

Hát az olcsóbb forrásra az ebay, én ott vásárolok, a wifiben nem tudok segíteni, mert nem használtam még csak kábeles netet ardun. A webes felületet mivel lesz gondolom egy komplikált weboldal nem sd-re szeretnéd, gondolom, hanem a kontrollerbe. Abban majd tudok segíteni, és az applikációban is.

Jó. Akkor mondjuk azt, hogy lusta vagyok. Szeretném kényelmesen és modern módon megoldani. Nem akarok újra vezetékezni, és bárhonnan szeretném elérni. (akár nem is otthonról.)

Csuszott egy napot, de itt vannak az altalam hasznalt library fajlok

1:
Arduino + relé + wifi.
2:
Ez egy egyszerűbb megoldás : Bővebben: Link. Itt igazából csak programozni kell és a szivattyút illeszteni.
A fentieken kívül még rengeteg megoldás van, csak keresni kell. (Nekem pl. a napkollektor vezérlést egy MSP430 MCU oldja meg. Szivattyú + LCD + 2 hőmérő szenzor + Android.)

Az igazsághoz tartozik, hogy sem elektronikai, sem programozó guru nem vagyok, sőt, amolyan igazi csetlő-botló amatőr. Jó leírás, kapcsolási rajz alapján összerakok ezt-azt, némi erőlködéssel, kutakodással összehozok kisebb programozásokat, de teljesen magamtól nem megy.
Az Arduino-ról sejtem hogy mi, talán eligazodok rajta. A raspberry Pi-re is kacsingattam, de drágállom. Az MSP430-ról gőzöm nincs.

Szerintem akkor itt megállt ez a projekt. Amit szeretnél, az elég komoly tudást és tapasztalatot követel meg. Találj ki egyszerűbbet, és a távoli elérést felejtsd el, mert ez már egymagában több hónapos feladat egy kezdőnek.

Szia,

Az alábbi linken látható kapcsolást ha meg tudod építeni az már jó kezdet. Ezzel lehet interneten keresztül be-ki kapcsolni valamit....ez egy egyszerü utánaépítés. Bővebben: Link

a videón láthatod, hogy nem komplikált és ........ tökéletesen működik.

Most vagy én nem jól írtam le a képességeimet, vagy nagyon lenéztek. Azért gondolom, ha az Asuro robot teljes megépítése, programozása nem okozott gondot, akkor talán a linkelt "áramkör" sem fektet meg.
Kicsit több bizalmat és inkább segítséget kérnék, mint lenézést. Az elektronika sokkal érdekesebb, gondolkodtatóbb, szerethetőbb még hobbi szinten is, minthogy egyesek tudásuk fitogtatása érdekében csak mások eltántorítására, leszólására használják.

Köszönöm a segítségedet, rendkívül hasznos volt.

már ne haragudj, de ezt a választ nekem szántad, amiért egy konkrét megoldást adtam , hogyan lehet wifi -n keresztül vezérelni például a keringető szivattyút ?!

Rosszul írtad le a képességeidet, az el-el boldogulok, összelapátolom valahogy nem mondd sokat. De ha azt írod, raktam már össze Arduinot LCD-vel, és tudok kiírná rá dolgokat, akkor az már jó irány. A Wifi modul tényleg több hónap, kérdezd meg Erdeidominik-ot. Vagy csak végig lehet követni, mikor kezdett el vele foglalkozni.
Ez tetszett a legjobban: Itt igazából elmondod, hogy semmit sem tudsz... Bővebben: Link

Igazad van, te kevésbé érdemelted ezt a válasz, mert a magad módján megpróbáltál segíteni. Igaz, a linkelt projekt szintje,..... hogy is mondjam,... kissé lekezelővé tette a jó szándékodat.

Ha azzal hogy őszintén leírtam neked a hiányosságaimat és így mára szereztem neked némi örömöt, akkor már megérte. Én örülök neki ha más boldog, még ha csupán mások leszólásától is.
Persze engem inkább az boldogít, ha segíthetek másoknak. No de semmi gond, nem vagyunk egyformák.

Bocs off topic ... de erre egy átalakított OPENWRT-t futtató wifis router is jó lehetne esetleg.
"Majdnem" minden benne van amire Neked szükséged van... najó persze az LCD-t és hőmérőt valami porton (I2C) illeszteni kell, kimenetet pedig a ledekről hajthatod mert azik is "csak" portok bitjei a uP-nak Netre Wifire nem lenne gondod.
OPEN WRT

Szerintem az Arduino/Wiring nyelven programozható ESP8266 modulok (ESP-01-től ESP-12-ig) valamelyikének választása a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás. Azt most nem árulom el, hogy akár LUA nyelven is programozhatók, mert az már kilóg a topik témájából.

Bocs, hogy beledumálok: az ötlet felkeltette az érdeklődésemet (nem is hallottam még ilyenről), így átfutottam a linkelt fórumot. Háááát... Az oké, hogy a hálózati (vezetékes vagy anélküli) dolgok alapból megoldottak lennének, de egyéb perifériákat illeszteni egy routerhez, amin valami kiherélt linux(?) fut...
Nagy penge az, aki egy ilyet megcsinál , az Arduino kezdők számára -éppen ezért- sokkal használhatóbb...

Google a barátod ebben a témában, a "mosógépen át a mp3 játszóig" sok mindent nyaggatnak. Végülis az is egy IO perifériákkal ellátott "egylapkás" számítógép amire wifi/eth switch/USB port is került ,módosítható flash (viszonylag nagyobb) memóriájában pedig a "sallangok" elhagyása után jelentősebb hely is felszabadulhat így a linux alapú OS más tevékenységet is tud végezni nem csak az adatok útválasztását végezni

Sajnos nincs pro minim csak nano-m, és UNO-m.