Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   1936 / 2079
(#) tunerman válasza gkari hozzászólására (») Máj 6, 2017 /
 
1. Egy közös fűtőtekercs vs. szeparált fűtőtekercsek
2. A fűtőtekercs saját anyagával történik az energia továbbítása, vagy vannak anyagváltások
3. Az anyagváltás során milyen anyagú/szerkezetű vezető kerül a fűtőkörbe
4. Amennyiben DC fűtést használunk - annak passzív, vagy aktív áramköre van-e
stb.
(#) pucuka válasza tunerman hozzászólására (») Máj 6, 2017 / 2
 
De könyörgöm, mikor a fűtőszálat kivezetik a csőből, átmérőben, és a vezető anyagában is változás történik, sőt a foglalat maga is problémás szerinted
Na ne már. Nem gondolod hogy majd száz évig jó volt, most pedig nem.
Szóval megint visszajutottunk oda, hogy szegény elektron milyen torzulásokat szenved, míg eljut Paksról, vagy valamelyik erőműből a csöved izzószáláig.
Remélem nem gondolod komolyan, hogy egy erősítőnek ez a legnagyobb problémája. Vagy már a többit megoldottad?
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
(#) tunerman válasza pucuka hozzászólására (») Máj 6, 2017 /
 
1. Van amit nem lehet megváltoztatni - van amit lehet
2. Az elektroncsöves erősítő tervezése/alkatrészei/technológiája mindenkinél más szinten megy
3. Az hogy én mit oldottam meg eddig az nem tartozik a fűtéskör témájához
Üdv: TJ.
(#) cua válasza tunerman hozzászólására (») Máj 6, 2017 /
 
Nezd,szerintem ez sehova (semmi jora) nem vezet.
Ezeken a forumokon sok tucat ember van aki valamiben tobbet (vagy epp sokkal tobbet) tud nalam legyen az ilyen-olyan tapegysegek, mikroelektronika, programozas vagy akar az elektroncsoves erositok. Barmelyikuket megkerdezem barmirol valaszolni fog. Akar azt, hogy "nem tudom.
Te Mo egyik legismertebb audiofil erosito epitoje vagy. Ez pedig feleloseggel jar. Amit kimondasz, amit leirsz az sokak szamara automatikusan elfogadott, kovetendo pelda.

Ket dolog, amiben 100%-ban egyetertek veled. Ezert szomoru.
Remelem emlekszel a szavaidra:
Idézet:
„A titkolózás korát éljük. Az egyedileg épített erősítők tervezői mindent megtesznek, hogy elrejtsék alkotásuk részleteit a vevők és a konkurens műszerészek elől. Nemcsak hogy kapcsolási rajzot, szerelési útmutatót nem adnak a vásárlónak átadott lezárt dobozhoz, hanem az alkatrészek feliratait is lecsiszolják smirglivel, nehogy kiderüljenek a részletek – mondja, majd felnevet. – Én viszont mindent elmondok[..]”

Es a lenyeg:
Idézet:
„Nem az a fontos, hogy ténylegesen hallja-e az ember a zene apró különbségeit. Az érzés a fontos. Az, hogy milyen örömet okoz neki, amikor a gyönyörűen kialakított, szinte dísztárgynak beillő lejátszóba befűzi a szalagot, vagy felteszi a hanglemezt, és leül zenét hallgatni.”
(#) tunerman válasza cua hozzászólására (») Máj 6, 2017 /
 
Visszaolvasva a témában az eddigi hozzászólásokat, egyre több esetben személyes dolgokkal foglalkoznak a beírók - szerintem ez az, ami nem vezet semmi jóra...
Üdv: TJ.
(#) CHZ válasza gkari hozzászólására (») Máj 7, 2017 / 5
 
Érdekes ez, ha csövek fűtésének kivitelezése ennyire fontos a kapott hangminőség szempontjából, miért lényegtelen, gyenge csatolási tényezővel rendelkező hálózati transzformátor alkalmazása kimenő helyett. Számomra ez ami igazán érthetetlen.
(#) Cinema hozzászólása Máj 7, 2017 / 1
 
Nem értem, hogy mi a problémátok a csövek fűtésével kapcsolatban?
Régen sok készülékben DC fűtés volt, mert akkuról, telepről üzemelt a készülék, később a váltóáramú hálózat bevezetésekor is még sokáig DC-fűtés volt soros egyenirányítókkal és fojtótekerccsel, vagy éppen a kimenőtranszformátor megcsapolt tekercsével volt a fojtó megoldva, sok régi rádióban találkozhatunk ezzel a megoldással. Az, hogy a tucattermelésben már később nem alkalmaztak DC-fűtést, az az árak alacsonyan tartása volt a cél és részben a plusz áramköri megoldás, valamint a több alkatrész meghibásodási rátájának a csökkentése.
A fűtőtekercseket, a hálózati transzformátorokban úgy méretezték, hogy éppen elbírja a csövek fűtőáramát, tehát nincs túlméretezve, ezzel korlátozták a bekapcsolási áramlökést is, némileg. Esetenként maradt a DC-fűtés a csöves TV-készülékekben, soros fojtóval és elválasztással az egyes egységeknél, zavarszűréssel, egyebekkel.
Ma nincs akadálya annak, hogy úgy fűtsük a csöveinket, hogy azoknak a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítsuk.
Tehát előfok csöveinél alkalmazzunk DC-fűtést, amit stabilizálhatunk a 723-as IC+ áteresztő tranzisztor alkalmazásával. Trimmerrel beállíthatóan a kimeneti feszültség stabil és a 723-nak köszönhetően annak az áramkorlátozása biztosítja a csövek lassú felfűtését és ezáltal kímélve a drága csöveket. A fűtőáramra méretezni kell a 723-as áramfigyelő ellenállását. A hideg fűtőszál működteti az áramkorlátozást és a csövek lassan fűtenek fel, ezzel hosszabb lehet az élettartamuk, meg a stabil fűtőáramtól-feszültségtől.
Az előcsövek fűtését még ezen kívül, néha fel kell emelnünk egy pozitív feszültség-potenciálra, ha katódkövetőként, vagy speciális kaszkód, vagy egyéb áramkörben alkalmazzuk, hogy a katód-fűtőszál közötti feszültségkülönbség katalógusban megadott nagyságát ne lépjük túl.
A végcsöveknél pedig, a fűtőtekcsercsnél pár-tized volt többlet-fűtőfeszültséget állítunk elő, amit soros ellenállással megemésztünk, ezzel is korlátozva a bekapcsolási áramot, mert a hideg izzószál-fűtőszál ellenállása kisebb, mint a felfűtött, meleg izzószálé, illetve a fűtőszálé. Ezzel növelhetjük csöveink élettartamát, legalábbis a fűtőszálukét.
Alkalmazhatunk itt is, a végcsöveknél DC-fűtést, de annak megtérülése már kérdéses, meg a nagyobb áramok miatt nem gazdaságos, nincs igazán hallható előnye.

Üdv!
(#) cua válasza Cinema hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Teljesen igazad van es szepen, logikusan osszeszedted. Azt hiszem nem olvastal vissza eleget, nem is igazan a csofutes volt a baj. Ez csak egy pici szelete a kiindulo problemanak.
Ha nagyon trollkodni akarnek azt mondanam vannak elektronok, akiknek nincs utleveluk a DC futeshez....
(#) Peter_S válasza Cinema hozzászólására (») Máj 7, 2017 / 2
 
Idézet:
„Régen sok készülékben DC fűtés volt, mert akkuról, telepről üzemelt a készülék, később a váltóáramú hálózat bevezetésekor is még sokáig DC-fűtés volt”

Nem mindegy hogy közvetett vagy közvetlen fűtésű a cső.
A katódról és fűtéséről egy remek leírás található Horváth Géza, Az elektroncső c. könyvében:
(#) cua hozzászólása Máj 7, 2017 /
 
A kinai csovekre picit visszaterve:
A 6N8P kozul az egyik teljesen meghalt (futes elszallt), a masik pedig szepen elkezdett brummogni. A csovet mozgatva megszunt/elojott. Ugy nez ki mintha a futoszal koruli keramia pattant volna el. Picit gyanus is lett a futes de lecsekkoltam, ott minden rendben. Majd szetszedem oket es megnezem.
Ezzel egyelore vege lett a kinai csovek tesztjenek. Nem allithatom, hogy az osszes kinai cso rossz mivel nalam osszesen ennyi fordult meg, de ezek nem jol szerepeltek.
Pozitiv hozadeka (es nezzuk inkabb a napos oldalt), hogy igy kiprobaltam az orosz elodot a 6N8S-t, ebben a kapcsolasban.
Meglepetes, hogy ezek hallhatoan jobbak. (Amellett hogy mindig szkeptikus vagyok a sajat tesztjeimmel, mert ugye en tudom, hogy mit es mire csereltem)
A kinai erositot mar nem nagyon nevezhetem kinainak, mert 6N8S/6P3S-E parosok dolgoznak benne es a taptrafo atmenetileg ausztral, raadasul ugye ujzelandi magyar epitette
Jovo het vegen 6L6 es 6L6GT teszt, ugyanebben a felallasban.

Probalta esetleg mas is a kinai csoveket tartosan tesztben?
Egy helyi srac EL34-B (kinai) csoveket hasznal relative nagyuzemben es nem panaszkodott az elettartamra (sem). Lehet meg kellene latogatnom es meghallgatni azokat is.
(#) Rahed Lee válasza Cinema hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Nekem a Beard P35 végfokom, gyárilag stab IC-s DC fűtéssel megy. Gyönyörű hangja van. 10 éve használom, egyszer cseréltem a kezdetekkor az összes csövet benne (12 db EL84 és 2 db ECC 81-es.
Amikor megvettem, akkor az összes fesz.stabilizátor IC-t és a hozzá tartozó kondikat is cseréltem. Nem is annyira muszájból, mint inkább szeretek tiszta lappal indulni. Soha semmi gondom nem volt vele. Semmi zaj, nagy dinamika.
(#) Cinema válasza Rahed Lee hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Ez az egyik legjobb Beard erősítő.
(#) Cinema válasza cua hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
A közvetlen fűtésű csövek némileg másképp viselkednek, a 300B elég háklis, hogy milyen fűtést kap, a kínai eredetűek pláne betegesnek mondhatók, itt az AC-fűtés szükséges, meg egyéb praktikák.
De, DC-kiközepelt tápra felkötve a katódpotenciáltól függően, vagyis ellenállásokkal kiközepeled a fűtését és azt felemeled kb. 30-50V-os pozitív potenciálra, akkor tényleg jobban szól. A fűtőtekercs kiközepelése a hálózati transzformátorban nem mindig válik be(!)
Maradok az általam ismert közvetett fűtésű és stabilabb működésű csöveknél, amiket Európában gyártottak és gyártanak.
Az ellenállással, vagy huzalpotencióméterrel kiközepelt fűtés, beállítás után nem okozhat semmilyen zavart az erősítő hangzásában, ha az jól van megépítve.

Üdv!
(#) mate886 hozzászólása Máj 7, 2017 / 1
 
Üdv!
Van egy csöves előerősítőm 2db csővel. 6n3PE tipusu orosz csövek. Fura a hangzás, ezalatt értem hogy egyik oldal nagyonpicivel halkabban szol, valamint nem adja le a megfelelő basszust egyik csatorna se hanem sistergős mélye van. Szoval elég idegesítő.. Kimértem a feszültségeket, és arra jutotta hogy
Egyik cső fűtése 6.8volt
Masik cső fűtése 6.68 Volt
Míg a cső eredeti papirján 6.3 voltot írnak a fűtésre..
Vadi új kb 1 üzemórás csövek.
Okozhatja ez az észlelt problémát? Illetve az a cső ami többet kap jobban is izzik láthatólag. Hogy tudom orvosolni? Gyári panel doukaudio.com rol lett rendelve csak abba sima 6n3 kinai csövek voltak, azokat cseréltem ki ruszkira.
Betápnak AC11.7voltot kap, 12 helyett (csak ilyet tudtam tekercselni)
(#) jani1987 hozzászólása Máj 7, 2017 /
 
Megérkezett a trafó granpa-tól de nem volt pp-s rajz. Na akkor nézzük a gyári rajzot. 1.kép.
Aztán kicsit átdolgoztam de még nincs befejezve. 2. Kép.
Van javaslat?
(#) pucuka válasza jani1987 hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Jani! Ne haragudj, de neked még nem nagyon kéne "átdolgozni". A rácslevezető ellenállások hun maradtak?
Még próbáld megérteni az adatlap ajánlott kapcsolását. Ebben a kapcsolásban azért nincsenek, mert a meghajtó trafó egyenáramúlag földeli a rácsot, és a katód komplexum is közös. Azt nem nagyon lehet átdolgozni, azt a kapcsolást a cső szülőanyja alkotta. Ettől eltérhetsz, ha már annyira ismered a csövet, a kapcsolást, hogy az ajánlott beállításoktól eltérően újra tudod tervezni. A rajzkezdeményed egy más eset. Keress olyan kapcsolást, ami olyan, mint amit rajzoltál, és nézd a különbséget.
A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2017
(#) Peter_S válasza mate886 hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Erről a csodáról van valami kapcsolási rajz? Tényleg 12V feszültségről jár, vagy van benne valami feszültség sokszorozó is?
A 6Н3П-Е hosszú élettartamú cső, ezért kisebbek a tűréshatárok mint a sima verziónál.
Fűtés: 6-6,6V. Pl. soros ellenállással tudod csökkenteni, persze ehhez is kellene rajz, mert így elég sovány az infó a válaszhoz.
(#) Peter_S válasza pucuka hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Ott van az adatlap, csak el kell olvasni, nem kell sokat gondolkodni rajta.
Pl. a rajz fölött ott van az is (Application), hogy a gerjedés ellen 1k-s ellenállások mehetnek a rácsra, minél közelebb a kivezetéshez.
A feltöltött kockáspapíros rajzot nevezzük félkésznek, azon még sokat kell rágni a ceruza végét.
(#) pucuka válasza Peter_S hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Ha valóban (nem hiszem) ezt a trafós fázisfordítós megoldást építi meg, nincs igazán szükség a gerjedésgátló ellenállásokra.
Az adatlapon pentóda, a rajzon trióda, ami még nem is olyan nagy baj, ha a rajz elméleti. De bármilyen cső is van, rácslevezető nélkül nem fog menni.
(#) jani1987 válasza Peter_S hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Ic-s technológiával épített áramköröket építettem eddig ezért a csöves technika nekem újnak számít. Mint amikor hidalni kell nekem az már bonyolítja a dolgokat.
(#) pucuka válasza jani1987 hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Kilistázod a téma képeit, találsz megfelelő kapcsolásokat.
(#) jani1987 válasza pucuka hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Egy deka adatkeretem sincs mobil nettel de már gondolkoztam rajta.
(#) cua válasza mate886 hozzászólására (») Máj 7, 2017 /
 
Ez az a fajta, amit manapsag 6J1-es csovel arulnak (csak a cso fektetve van a nyakon)? Amin egy step-up converter allitja elo az anodfeszt?
(#) szikorapéter hozzászólása Máj 8, 2017 1 /
 
Sziasztok. Miközben már javában épül a gitár erősítő,gondoltam tartok némi pákaszünetet felette,és előveszek egy másik rajzot melyet már régóta őrizgetek. A rajzot még anno itt ebben a topicban fedeztem fel,egy egyszerűsége és az "A" osztályú hangminőséggel melyet ígért azonnal megfűzött.

Ide ki is írom hogy aki csak belekötni akar,és nem szereti az újításokat már ne is olvasson tovább!
Kritikát persze fogadok ,de mértékkel,és indokoltan!
Természetesen kérdezni is szabad,csak nemrég elharapózott viták miatt írok ezt.

Az 1. rajz az eredeti amit itt találtam,a második az általam végrehajtott "minimális" módosításokkal keletkezett. A tápfeszültség forrásom mivel tudtam hogy "erősen stabil" így a táppuffereket el is hagytam. A 47µF és a 100nF bekerült az 500ohm után mivel az az ottani szűrést és pufferelést végzi a PCC88 számára. Eredetileg a rajzban 620ohm primer DC ellenállású trafó szerepel,az enyém viszont 820ohm-ot mutatott (2 műszerrel is megmértem) így egy-két dolog kikerült a PL504 elől is. A nyugalmi áram 90mA ,csúcson hajtva a 110mA-t is eléri. Elég nagy áramfelvétel szerintem de PL végcsővel még nem építettem igazán SE erősítőt. A kimenőm egy gyári 100V-os toroid trafó (6ohm /120W -> 100V 100W ) ezt használom természetesen fordítva bekötve. A hangját talán a GU50 SE -vel összehasonlítva ennek tisztább a hangja,fülre "több a mély és a magas" de ez csak szerény véleményem. A fűtés DC 32V a két cső sorba kötve,labortápról megy. Az anód 120V és szintén labortápegységről van hajtva. Szerelés teljesen szokványos légszerelés,még csak sasszi sincs,a csövek alá vannak támasztva hogy ne az asztalon feküdjenek, köztük ronda légszereléssel cikáznak a vezetékek. Akit nagyon érdekel a szerelés módja rakok fel róla fényképet de csak saját felelősségre. Nem vitát robbantani akarok ezzel,csak azt megmutatni amiről eddig 3 oldalon át ment a vita. Nincs profi kimenőm,sőt még csak nem is pontosak az ellenállások sem (többnyire 5% tűrésűek de akad köztük 10%-os is,mind bontott alkatrész egyik sem új,kivéve a csatoló kondik és a csövek),a hangláda is egy 6ohm-os dóm magas sugárzós 3 utas láda 98db/W/m érzékenységgel,és szépen szól,még negyed hangerőnél is. Méréssel nem tudok szolgálni jelenleg nincs semmilyen funkció generátorom amivel jelet tudnék neki adni majd szkópon visszanézni a kapott eredményt. Marad a fül. Reggel felkel asszony meghallgattatom vele is és ha ő is jónak találja akkor már nem tévedhettem olyan katasztrofálisat az erősítővel kapcsolatban. Szerintem mióta itt a fórumon vagyok ilyen hosszan még nem írtam semmit... A labortápok régiek ugyan de magyarok Fok-Gyem egytől egyig,így a feszültség és áram biztosított volt a járatás alatt is.
(#) Abukodonozo válasza Peter_S hozzászólására (») Máj 8, 2017 /
 
Ez a könyv megtalálható valahol tejles egészében?
(#) tunerman válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 8, 2017 / 1
 
Akárki tette fel ide az eredeti kapcsolási rajzot - attól azért megkérdezném, hogy a PCC88 anódellenállásának az értékét mi alapján határozta meg?
Üdv: TJ.
(#) cua válasza tunerman hozzászólására (») Máj 8, 2017 /
 
A kapcsolas 'eredetijeben' (mar amennyiben beszelhetunk ebben a korben barmi eredetirol is) ott egy 6N3P volt, gondolom aki a 'mini budget' rajzot keszitette valahogyan abbol probalt (akar hasrautve) valamifele kb erteket kitalalni.
Sokszor latok olyan cikket, azaz inkabb forum hozzaszolast, ahol egy-egy kapcsolast ugy modositanak, hogy mi van a fiokban. Szo szerint. Ez az ellenallasokra is vonatkozik.
Aztan atmegy a rajz nehany kezen es maris teny lesz belole, a jovobeli utanepites alapja.

Lehet persze felreolvasas is, nemreg olvastam itt valamelyik topicban, hogy az R2 1k erteket valaki felrenezte es 21k-nak olvasta
(Az ertek nem biztos hogy pont ez volt)
(#) pucuka válasza cua hozzászólására (») Máj 8, 2017 /
 
Ebben csak az a szörnyű, hogy aki a rajzot preparálta, sem mérni, sem számolni (vagy mindkettőt) nem tud. Hogy a bánatba mérhetett 1,5 V -ot a 120 ohmos ellenálláson, ha 12 mA folyik át rajta.
Csak fel kellett volna tűnni, hogy valami nem stimmel.
(#) Peter_S válasza tunerman hozzászólására (») Máj 8, 2017 /
 
Nem kell túlgondolni, az adatlapon megadott "Typical characteristics" résznél 90V/15mA szerepel.
Ha adott 130V tápfeszültség, és ebből 90V-ot kell csinálni 15mA mellett, az 2,66kΩ, jó lesz a 2,8 is oda, mert éppen az van. (Ami valójában 3,3 mert van ott egy 500Ω is.)
A katódellenállásnál már nem fárasztotta magát, mert oda meg 1V/15mA-re csak saccperkábé messziről hunyorítva jön ki a 120Ω.
A hozzászólás módosítva: Máj 8, 2017
Következő: »»   1936 / 2079
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu