Csináltam a német táblázatból egy képernyőmentést, csatoltam.
Természetesen már én se tekerek priméreket feleslegesen, ha nem muszáj.
üdv. ballada

Legjobban az SE150c-re hajaz, de 2631VA, kicsit irreálisnak tűnik?

Elnézést, hogy belekotyogok.
A baj az, hogy a szóban forgó trafó (amennyiben még gyári tekerésű, a fotó alapján annak tűnik) nagyon alulméretezett. Mindössze 0,6mm átmérőjű a primer és ez még akkor is sovány, ha a két csévén lévő primert párhuzamosan kötjük is.
Sajna mindenképp újra kell tekercselni a primert is. Ennél a pontnál akadtam el én is.

A miértje a táblázat bal felső sarkában van.
0.1mm-es anyagból készült.
Katonai, űr és hasonló célra megrendelésre készültek még vasak 0.05mm-es anyagból is természetesen az akkori "nyugaton", minőségi anyagból (súlycsökkentés)
Nálunk tudomásom szerint 0.3mm, az oroszoknál volt még 0.5mm-es szoci minőségű anyagból készült is.
Mindenesetre én nem számolnék azzal a teljesítménnyel, a reális az RT-s táblázat szerintem. A mechanikai méretek beazonosításához tettem fel.

üdv. ballada
ps. Bocs, egyet elfelejtettem. A táblázatban a teljesítmény két vasmagpárra vonatkozik.

Értem. Köszönöm.

Üdv,

most kerestem vissza, hogy tulajdonképpen milyen trafódról is van szó.
Ge Lee már áprilisban megválaszolta, nincs mit hozzáfűzni.
Egyetlen egy lehetséges magyarázatot tudok, azt hogy nem is akarták a trafóból a 100%-os teljesítményt kivenni, és ennek megfelelően választották meg a huzalkeresztmetszetet.
Egy hasonlót csináltam még a 70-es évek vége felé a szkópomhoz, amikor a trafóm még 0.8T gerjesztéssel is elhúzta a sugarat. A konkrét adatokra már nem emlékszem, de úgy a felét vettem ki a teljesítménynek. A vasmagkeresztmetszetből kiindulva tudta volna a kétszeresét is.
Ennek függvényében volt a huzalkeresztmetszet is meghatározva.
Esetedben ha ki szeretnéd venni a névleges teljesítményt, át kell tekerni.

Igen, Ge Lee válaszát megkaptam, csak még időm nem volt, hogy foglalkozzak a trafó átméretezésével és az áttekerésével.


Igazad van, ez lehetett az oka itt is az alulméretezésnek!
Egyetlen kompakt egységbe szerelten volt minden ebben a terminálban, benne volt a monitor is.

Szóval. Ami nekem van az is hasonló ehhez, szintén egy orosz, festékbe mártott, cséve nélküli trafó volt, ennek a méretei: a=111,5mm b=78,5mm f=40mm c=25mm. Ezen is 0,6-os volt a primer, ugyan nem számoltam meg de nekem úgy tűnt hogy duplán volt tekerve, ami egybe is vág azzal a sejtésemmel hogy valahol 300VA körül lehetne kivenni belőle ha megtekerném.
Csak én azt fogom csinálni hogy összeragasztom a magot, kap egy csomó lakkot, megnézem hogy meddig tudok elmenni gerjesztésben úgy hogy mondjuk ne melegedjen fel 40 foknál többre a mag, és megtekerem mint a toroidot. Szerintem ami neked van az is kb. ekkora lehet.

Lenne egy újabb kérdésem, adott huzal: d:1,8mm, A:2,545mm2 , erre azt írja a táblázat hogy 2,5A/mm2 mellett 6,48A vehető ki, ez pontosan mit jelent a 2,5A-t fel kell szoroznom a 2,545-el? Vagy ekkora áramsűrűség mellett ez a huzal 6,48A-t tud?

J=A/mm², tehát ahány mm², annyiszor a megengedett áramsűrűség, ami általában 2.5-3.5 A közt szokásos. Nagy trafóknál kevesebb, hegesztőknél több.

Köszönöm.

Némi ellentmondást érzek a két hozzászólásod közt. ITT 6-700 W-ra becsülöd a kivehető teljesítményt, a mostani hozzászólásodban pedig már csak 300W körüliről beszélsz.
Vagy lehet, csak én nem értelek?
Szeretném ezt a trafót 450-550W teljesítmény leadására "késztetni".

Rossz helyre ment a hsz, azt a Melphi magjára írtam. Nekem is van egy ahhoz hasonló mint írtam, meg van a nagyobb ami a régi orosz színes TV-kben is volt, az olyan 6-700VA, meg van még kettő azok talán egy picivel attól is nagyobbak, de ezekről nem tudok méretet venni mert az egyik meg van tekerve úgy mint a toroid, a másik meg ki van öntve de majd megnézem. A TV-be való az meg be van építve a Co hegesztőmbe, azt sem tudom most szétszedni sőt hozzá sem férek.
Azon a magon biztos hogy nem jó a 6,3 m/V mert még zsenge gerjesztés mellett is 2,6 jön ki. Ezen a kicsin ami nekem van 4 menet adott 1,05V-ot és ez 10cm², és még ez is alul volt gerjesztve.
Kösd a hálózatra a primert és nézd meg hogy mekkora áramot vesz fel, meg hogy melegszik-e fél óra üresjárat után a mag de tuti hogy nem fog. Kiszámolnám arra a magra 1,6T gerjesztés mellett a voltonkénti menetszámot, és letekerném annyira a primert, de szerintem még attól lejjebb is lehet menni. Aztán már csak rá kell tekerni a szekundert.

Egyébként milyen átmérőjű a primer huzal?

Többen nincsenek tisztában a hiperszil és toroid magok gerjesztésével és tekercseik terhelhetőségével. Gyári tekerésű hiperszilek vannak 1,8 T gerjesztéssel és 6 A/mm2 áramsűrűséggel is. Nem zúgnak, nem túl nagy az üresjárati áramfelvételük és nem melegednek. Folyamatos max. terhelésen biztosan elérik a 80 fok felületi hőmérsékletet, de hát erre méretezték őket.

Mindkét mag ugyanabból az anyagból, ugyanazzal a gyártástechnológiával készül, csak míg a toroid zárt marad addig előbbit elvágják és párban síkba köszörülik. Ezeknél a vágott magoknál a táblázatok is 1,55-1,75T körüli gerjesztéssel szoktak méretezni. Nekem van egy nagyobbacska, az a Co hegesztőm trafója, az 1,86T gerjesztéssel működik és mégsem forr fel a mag.
Azért csak nagyobbacska, mert láttam akkora "hiperszilt" is amit csak kiskocsival lehetett mozgatni, nagyobb volt mint egy felmosóvödör. Meg toroidból is láttam akkorát, hogy egy néhány éves gyerek bele tudott bújni a közepébe.

Igen, anno kitárgyaltuk, hogy nagyon alul gerjesztett a mag:

Ki is próbáltam akkor, hogy a két fél primert párhuzamosan kötöttem és tartósan bekapcsolva hagytam (terhelés nélkül) és nem melegedett a mag, de akkor ezek szerint még így is alulgerjesztett (persze a szekunder feszültségek ekkor duplájára emelkedtek). A primer áramot nem mértem meg ekkor, de a hétvégén előveszem ismét a projektet és pótolni fogom. Muszáj lesz már végre megtekernem rendesen ezt a trafót. Mindössze ennyi az akadálya, hogy beüzemeljem az ST151-em ami szintén régóta várja, hogy befejezzem.

Az ismeretlen magot célszerű mindig megmérni, mert néha meglepő adatokra derülhet fény. Lehet hogy rosszabb a mag a vártnál de az is lehet hogy jobb. Van egy ősrégi EI lemezes trafóm amit így is úgyis szét kellene bontanom mert a primer szekunder között szigetelésvizsgálóval mérve már nem megfelelő a szigetelés, el van öregedve.
Mivel szükségem lenne rá egy tápegységbe mert nem szeretnék egy csomó pénzt beleölni egy kétes eredetű toroidba ezért úgy döntöttem hogy ha esetleg jó lenne a primer akkor azt rajtahagynám, a szekundert meg áttekerném. Nos, tátva maradt a szám, mert a trafó jelenleg 1,265T gerjesztéssel működik! Másfél órája van a hálózatra kötve, és a vasmag hőmérséklete a kezdeti 21,5 fokról 25 fokra emelkedett csupán, tehát még ennél nagyobb gerjesztéssel is használható lenne, annak ellenére hogy az ilyen magoknál 1T fölé általában nem nagyon lehet menni.
Hagyom még 1-2 órát melegedni, újra megmérem, és szerintem valamelyik nap nekiállok lebontani róla a szekundereket.

Elkészültem a BEAG EA-080-as trafó átalakításával, kapott még egy 5V-os tekercset az 5C3S egyenirányító cső fűtéséhez. 11 menetet tekertem fel a trafóra, így 5,08V-ot mértem terhelés közben. Erről készítettem egy képet, ahol látszik, hogy szépen fűt az 5C3S.

Ez a 70mm-es pakk az M102-ből? Gyárilag ez a méret van az EA-080-ban?
Van néhány ekkora trafóm, még nem szedtem szét őket, vonali 100V-osak, nem hálózatiak.

Igen, ez a BEAG EA-080-as hálózatija, 70mm-es pakettje van az M102-ből. A különlegessége az, hogy van két 310V-os tekercse, ami lehetővé teszi az elektroncsöves egyenirányítást. Csak kellett rá készíteni még egy 5V-os tekercset az egyenirányító cső fűtésének.
Ha vonali 100V-os trafóid vannak, akkor az kimenő.

Igen, tudtam, hogy vonali. Így azt csinálok belőle - huzalbánya - amit csak akarok...
Van róla tekercselési adatod?
Vagy a 11 menet és a működtető jelenlegi hálózati és szekunder feszültségből számíthatom ki?
A szekunder Voltonkénti menetszám 2.1 B változatnál.
Mennyi a 220 nálad?

Hát ez a tekercselési adat - amit a képen láthatsz - nem hivatalos, de valószínű, hogy jó. A 11 menetet úgy találtam ki, hogy próbatekercset készítettem a működő hálózati trafóra, ami 16 menetes lett. Ezzel meg lehet határozni a Voltonkénti menetszámot. Csak úgy hasraütésszerűen csináltam, ilyen hosszú drótom volt. A próbatekercset meg is kell terhelni, vagyis terhelés alatt kell mérni a feszültségét, mert a trafó veszteségei így kijönnek, és reálisabb értéket kapunk, mi várható a terhelés alatt. A próbatekercset egy 100 Ohm-os ellenállással megterhelve 7.55V jött ki. Üresjárásban pedig 7,6V-ot mértem. Aztán az így kapott feszültséget vagyis a 7,55V-ot visszaosztottam a menetszámmal. Így jön ki a 0,471875V/menet érték. Vagyis 11 menet szükséges az 5V-hoz. Egyébként a próbatekercs drótvastagsága átmérő 0,41mm volt.

Köszönöm, ebből minden megoldható! A készletem egy részéből hálótrafi, többől meg kimenők lesznek, meglátom, milyen lemezekből csinálták. Összerakva nem nyilvánvaló még.

Szivesen!
A kimenőhöz való vasat úgy tudod megállapítani hogy jó-e, hogy felakasztod a lemezt a sarkánál fogva egy drótra, és megkocogtatod egy csavarhúzóval. Ha szépen cseng akkor lesz mélye és magasa is, az ártvitel részletes lesz, ha viszont olyan hangja van, mint egy bilinek akkor olyan elkent és lágy lesz a hangzás, kevesebb részlettel. Az is kellemes, de más.

Nekem 2 féle irányított szemcséjű, laminált vasam van, ezt direkt nagy indukcióra (kimenők, inverterek) célra az Edcor (USA) és Waasner (Németo.) gyártják, ezek egyike se cseng ez biztos. Utána a csillagászati áru (ilyenre nem vágyom) nanokristályos vas, Kínából:
SU75 minimálisan rendelhető mennyiség 10 db (2 C = 1 O), $ 91/db + vám + szállítási költség.
A GOS vas (német, ami) a kimenőnek a "hagyományos" lemezelt vasban tudja, képen.
A VAC hipersilek is tudják ezt, valahogy mégsem terjedtek el kimenőnek. Okának kell lennie.

Sziasztok!

E troroidból ki lehet vajon ütni sérülésmentesen a kiöntést?
Kaptam ezt a csodát és értelmes feszültségre kellene tekerni.

Illetve egy 500W-os toroidnál 50mA Iü az átlagos lehet? Elvileg 1T-vel van gerjestve.

Szerintem sérűlésmentesen nem,de ki lehet úgy szedni,hogy a trafó még műkődőképes lessz
a művelet után is .(Miért nem cseréled el,hátha valakinek pont ilyen feszültség /áram adatokkal
kellene egy ilyen teljesítményű szerkezet?)
Én a következőt tenném,ha mégis bibelődni akarsz:

-betartva a feszültség alatti munkavégzés követelményeit,beszúrásos módszerrel megkeresnén
a 200V közepét,így lenne 2x100 V-om, majd ezeknek is megkeresném a közepét és így már
4x50 V-ot szolgáltatna a trafó.Ezek már értelmes feszültségek?
-természetesen a megbontott szigetelést helyreállítani eredeti formában nem tudod,nem lessz
esztétikus ,mivel a szekunder kivezetéseket valamilyen ragasztóval rögzíteni illik.
Ilyetén nem kell a húzalt letekerni és az újjat meg fel!
Az 500 W-os trafó adata korrekt,ami az áramot illeti.

Ki kell fúrni, mindig egyel nagyobb méretű lyukat kell a közepébe fúrni, majd amikor már eléggé elvékonyodott a kiöntés, akkor azt kell finoman kiverni, kivésni belőle, vélhetően így nem sérül a tekercs.

Üdv!

Különösen, hogy a leválasztó trafó topic-ban majdnem valami hasonlót szeretnének. Az a 2x115 V- az nagyon "nyami"...