Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Vettem egy csöves rádióból bontott hálózati trafót, és ahogy nézem, minden tekercs sor között van egy réteg papír. Ennek mi a célja?
Azért kérdezem, mert újra akarom tekerni, nyilván papír nélkül, ahogy a mai transzformátorokat is látom.
A mai szigetelőlakkok jóval szilárdabbak, mint a régiek.
Ezért tekerik a gyárak is "vadtekercseléssel" a trafóikat egész nagy teljesítményig. No, meg a gazdaságosság, mennyivel egyszerűbb, mint menet-menet mellé. Az csak köztes szigetelő papírral lehetséges.
Köszi a választ! Soronként nem akarok papírozni, de tekercsenként inkább tennék. A sütőpapír szerintetek alkalmas erre a célra? A nagy hőfok miatt gondoltam rá, ami a sütőben is éri. (nehogy kigyulladjon)
Gondoskodni kell a villamos szilárdságról és életvédelemre. Primer/szekunder közé, ha a cséve nem osztott, árnyékoló rézfólia (nem rövidzár!), vagy 1 huzalsor, egyik vége kivezetve és bekötve az érintésvédelembe. Olvadó biztosíték a hálózati oldal mindkét ágába.
A trafónak nem szabad olyan melegnek lennie, hogy akár a közönséges papír is megbarnuljon. 50-60Celsiusnál több semmiképpen ne legyen az üzemmeleg. Impregnálni ajánlatos. Bővebbet a "transzformátor készítés" topikban.
Idézet: „... menet-menet mellé. Az csak köztes szigetelő papírral lehetséges.” Esküszöm, letekerem az első, kézi tekerésű fojtómat, és megmutatom, hogy sorszigetelés nélkül, akár 0.25-ös dróttal is lehetséges..)) Igaz, a 80-as években még ügyesebb voltam...
A sütőpapír nem rossz, hiszen valamelyest impregnálva van. Viszont vékony, így hálózatihoz legalább 2-3 réteg kellene. Kimenőhöz mindenesetre én beletekernék valami köztes műanyagfóliát (jobb híján teflonszalagot), az élettartamot lerövidítő mikrokisülések elkerülésére. A közönséges pauszpapír több szempontból is előnyösebb, és nem drága.
Szaküzletekben amúgy lehet kapni kifejezetten trafószigetelésre gyártott, adalékolt-impregnált pappert Azok közül legjobb a Nomex. A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2018
Ez főleg akkor jó - meg a tojáspatkolás - ha kaptál 10 évet és engednek jó magaviseletért hobbizni. Na most normálisan az ember tesz papírt, vagy vékony szigetelőanyagot és még ifjúsága virágában elkészül a trafóval.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2018
Persze, hogy lehetséges (én is csináltam szűk ablaknál), csak macerásabb, valamint nem érhető el akkora szálfeszítés; lazább lesz a tekercs, ezért javallt az impregnálás (a Ganzban ez nem volt probléma).
Ma már jobb a választél, az ebayen néhány száz forintért lehet kapni mylar vagy kapton szalagot szigetelni.
A sütőpapír szilikonos, magas a hőállósága (nem igazán meglepő módon) és elég jók a villamos szigetelési tulajdonságai (anyagát tekintve ez se nagyon meglepő) is. (Aki nem hiszi mérje ki szigetelésvizsgálóval! ) Ebből a szempontból valójában jobb, mint a sok, az 50-es évekből való transzformátorpapír. Kellően vékony (0,04 mm), viszont - mivel szilikonos - magas a "káromkodásfaktora", elég nehéz vele dolgozni, mert nagyon csúszik és nem ragad rá tartósan semmilyen, általam eddig próbált ragasztóanyag. (Ha valaki tud olyat, amelyik mégis, ne tartsa magában.)
Attól, hogy nem alkalmazunk sorszigetelést, még nem kell vadtekercselést csinálni. Már csak azért sem, mert annak a térkitöltési tényezője is rosszabb lesz. Menet-menet mellé tekercselni, kellő gondossággal minden további nélkül lehetséges sorszigetelés nélkül, de csak a megfelelő, új huzallal (zz). Az utóbbi időben, hálózati trafóknál 4-500V szekunder feszültségig én teljesen le is szoktam a sorszigetelésről. Hálózati trafót mindig célszerű (vagy inkább kell) impregnálni. Egyetértve Orbán Józsival lehetőleg ne melegedjen 50-60 Celsius fölé, bár a mai huzalok és egyéb anyagok jóval magasabb hőmérsékletű üzemet is megengednek, de szerintem is jobb a békesség.
Én csak 0.3 mm-ig mentem le sorszigetelés nélkül, pedig géppel tekerem, vagy éppen azért, nem tudok érdemben sorszigetelés nélkül haladni.
Én gyári trafóban nem láttam 0.3-0.4 mm körüli huzallal szabályosan tekert trafót. Ettől még lehet. Akármennyire hobbi, azt a túlmunkát, amit 0.2-0.25 huzallal pl. 1500 menetet senki kedvéért nem tekerném sorszig nélkül. Viszont azt meg szeretem, ha a primer befejeztévek szép sík sima a tekercselés, nem lépcsős, amorf... Kimenőnél kizártnak gondolom, hogy 0.2-0.25 mm huzallal nem lesz sehol kereszteződés a huzaloknál. Meg se látja az ember, én meg nagyítós lámpa alatt szemüveggel nézem és még így is előfordult keresztezdés. Akkor visszateker és kijavít a tekerő. A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2018
Kimenőt én sem tekerek soha sorszigetelés nélkül. A hálózatinál 0,18 volt talán a legkisebb méret amit tekertem. Mondjuk van CNC tekercselőgépem, amivel azért könnyebb pontosnak lenni.
CNC tekercselő mutatnál róla egy pár képet?
Persze. Egy CNC200A. Korábban, amikor megérkezett már volt róla szó, akkor tettem be képet is valamelyik topicban.
Idézet: „Nem volt trafó a hazai tévékben. A delej, egyenesen az "utcáról jött" , nulla a kondik negatív vége, fázis pedig egyenirányítva. 290V- 300V körüli egyent kaptak ,amit ellenállásokkal , s további kondikkal állítottak be, és szűrtek.” Nem régi új ötletként de van egy karácsonyi világításhoz való 230V/3A-es tápom. A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2018
GU50SE-vel vagyok bajban. Kétféle rajzom van erről az áramkörről, ugyanattól a szerzőtől. Nem csak a tápfesz és a negatív előfesz a különbség, hanem topológiailag is eltérése van a kettő között. Pl a két kisjelű trióda tápellátásában. Egyik rajzon nincs katód ellenállása a végcsőnek. Miért? Melyik rajz a jobb?
Valahogy kell biztosítani a negatív rács előfeszültséget. Az első rajzon automatikusan katód ellenállással, a másodikon külön állandó, de állítható negatív feszültséggel. Ezesetben nincs katódellenállás. A külön negatív előfeszültséggel jobban ki lehet használni a cső adta lehetőségeket, általában nagyobb kimeneti teljesítmény elérésére használják. (el lehet menni a kerítésig, automatikussal nem)
A kishelű triódák tápellátása miért másabb?
Miért lenne másabb? Pusztán arról van szó, hogy a kisjelű fokozatok kaptak többlet tápszűrést, ami a fokozatok jobb szétválasztásával pl. csökkentik a gerjedés veszélyt, és a végfokozat nagy áramfelvétel változásai miatt keletkező visszahatást .
Az csak rajztechnikai különbség, hogy a tápszűrések a fokozatok fölé, és nem a tápegységbe kerültek.
Valójában az összes típus amit felsoroltál, kommersz kondi.
Ha ezek közöl választanál, akkor mindenképp a polipropilén kivitelt javaslom. Tehát az MKP-10.Habár ezektől sem lehet hanyattesni. Hogy hangra milyenek? Ezt csak egy módon tudod meg, ha cserélgeted a kondikat a már működő erősítőben.
Ettől jobb a metál-papír? Olyat még tudok elérhető áron.
Ez nehéz kérdés.
Csatolni mindenképp érdemes jó minőségű kondikat használni.(értem ez alatt a jó minőségű fémezett film kondikat) Érdemes a feszültségtűrésen és az ESR-en túl a D, Q paramétereket is figyelembe venni. Személy szerint a Philips MMKP sorozatával és az Electronic Concept (EC) 5MP sorozatával jó tapasztalataim vannak, főleg ár/érték arány szempontból. Érdemes kipróbálni a fém-papír kondikat is, egy jó rendszeren mindent meghallani úgyis. (A régi Orosz PTFE dielektrikumú kondik sem rosszak)
Nem egy ki mit épített hanem hogyan teszem mindezt. Még csak a csatolások kerültek beépítésre egy érték határon belül. Még mindig nem sietek. Inkább kivárom a július hetet. Igyekeztem alkatrész hosszúságba megcsinálni a kötéseket. Az ellenállás másabb lesz.
A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2018
Ha van lehetőséged, keress orosz PIO-kat (Paper In Oil), vagy teflonokat. Ezek többnyire baráti áron hozzáférhetők (pl. Puskás börze) és az olcsó kategóriában szerintem az egyik (ha nem a) legjobb hanggal bírnak csatolóként. A korábban felsoroltak közül a számomra sárga Remixek (C219) a legjobbak, már ami a hangot illeti, utána a kocka Remix és végül a styroflex. A Wima MKP, MKS számomra teljesen felejtős, mint csatoló.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |