Pont azt tervezem én is.

Számold ki, tekerd meg és kész!

https://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=185974

Köszönöm!
Számolgatok egy kicsit.

Sziasztok
Újra hozzátok fordulnék.
Lehet láma kérdés lesz, de adott egy trafó aminek a bemenete 0-100-110. Na ezt valahogy rátudnám e kötni 230-ra ha pl a 100-110 es ágat összekötöm?

Szia!
Elképzelhető, hogy a 100 volt csak leágazás a 110 mellett. Abból a jelölésből nem derül ki egyértelműen.
Ebben az esetben könnyen el tudod te is dönteni: mérj ellenállást a 0-100 és a 100-110 között és ha az első mérés sokszorosa a másiknak( pl. 26 ohm és 2,2 ohm ), akkor CSAK leágazás.
Természetesen sehogy sem szabad összkötnöd.

Köszönöm

Ha nem tud senki sem ajánlani egy szakit, kénytelen vagyok magam megbontani a trafót.

Szervusztok, lenne egy elméleti kérdésem.
Egy CO2 főtrafójának a rajzát csatolom.
Az 1/3-2/4 és a MAX-MIN tekercsek sokkal vékonyabb keresztmetszetűek. Gondolom, hogy ez a kisebb szekunder áramok miatt van, mert itt kevésbé van felgerjesztve a trafó. A teljes gerjesztést, a max szekunder áramot a 2/4-MAX tekercsekre kapcsolt hálózattal érik el.
A kérdésem az, hogy amennyiben a teljes primer egyforma, a max áramhoz igazodó keresztmetszetű, akkor van-e jelentősége a tekercsek sorrendjének.
Van egy trafóm, amin a primer korrekt módon rajta van, azt szeretném folytatni a fokozatok kialakítására.

Üdv.

A sorrendnek nyilván lesz jelentősége, mert aszerint fog alakulni a szekunder feszültség. A csatolt képeden látható megoldás elég keszekusza, meg sok értelme sincs, sokkal egyszerűbb simán sorban megcsinálni a leágazásokat, és akkor elég egy mezei forgókapcsoló.
Régebben árult egy fickó a rosszfogáson olcsón 25A -es 6 állású fokozatkapcsolókat, nekem olyan van benne.
Ha nem a primer végére hanem a kezdetére csinálod meg a leágazásokat akkor azt jóval macerásabb kivezetni a cséve aljáról, de annyi előnye lesz, hogy nagyobb áramú fokozatnál mondjuk az alsó sor vagy 2-3 sor nem üzemel, így nem is melegszik, nem melegíti a felette lévő sorokat.

A gyártó számára sokkal olcsóbb 2 db egyszerű váltókapcsoló, mint egy sokkal drágább fokozatkapcsoló. Egy gyári eredeti trafóról van szó.
Egykor nem foglalkoztak azzal, hogy tekerés közben néhány menetért huzalátmérőt váltsanak. Ez a mai "takarékos" megoldások eredménye. Néhány gramm réz megspórolásáért.
Néhány hete javítottam egy komolyabb egyfázisú gépet. Minden megcsapoláson azonos keresztmetszetű huzalok jöttek ki.

erbe, Ge Lee!

Akkor nyugodtan folytathatom majd a primert, ha megleszek a számítással.
A tekercsek sorrendjénél arra gondoltam, hogy lényeges-e, hogy a kezdés után legyen nem sokkal egy leágazás. Úgy okoskodtam, hogy nem. Megerősítésre vártam.

Köszönöm mindkettőtöknek.

A "MIG..." fórumon gyári gépről adtál be képeket. Annak nem jó a trafója?

Tisztelt Fórumtársak!

A képen látható magból szeretnék leválasztó trafót (230/230) készíteni. (Állítólag eredetileg is az volt. Természetesen a teljes mag megvan, de a másik cséve hiányzik.)

Az oszlop szélessége 3,6 cm, a pakett 6,2 cm így a magkeresztmetszet 22,32 cm2. (A kisebbik E az EI116-os méreteivel egyezik meg)

Számításaim szerint kb. 450 W vihető át ezzel a vassal.

Bmax = 1 T; K = 1; J = 2,5 A/mm2; Iszek = 1,75 A-rel számolva:
2,018 menet/V, azaz Ns = 441 menet és Np = 488 menet (90%-os hatásfok mellet)

A huzalátmérő mindkét tekercsnél 1 mm.

Tekintettel a sajátos EE kialakításra, szerintetek jók (reálisak) a számított adatok?

Elválasztó, vagy biztonsági-elválasztó a célod?
230V-ra kell méretezni erre figyelj! (Primer -5%, szekunder +5%-os menetszámok!)
Ha a biztonsági, akkor a két tekercs egymás mellett helyezkedik el külön csévetesten, vagy az alsó cséve fölött van egy másik önálló csévetest és azon van a szekunder tekercs, mind mechanikailag, mind elektromos szempontból teljesen elválasztva.
A vasakat felváltva pakold majd be, egy rövid erről, majd a másik oldal felől és ha a lemezeken szigetelés, vagy oxid-réteg van (más a színe), akkor azokat is annak megfelelően kell bepakolni. Egyformán feküdjenek a lemezek. Kalapálni nem szabad, mert romlik a vas minősége.
A számítás eddig jó, de mekkora az ablak, ahová a huzalt tekered?
(A lehető legvastagabb huzallal kell megtekerni, hogy minél nagyobb legyen az átvihető teljesítmény és a két tekercs térfogata lehetőleg azonos legyen, a veszteségekkel együtt kiszámítható ez is. Tekercselési hossz, tekercselési magasság, szigetelőrétegek vastagsága, mert kb. kétsoronként azért illik szigetelni a rétegeket egymástól. A kész sorokat, miután pontosan ki van számolva, ellenőrizve minden, lehet lakkal bekenni, vagy gyorsan száradó festékkel, ami nem marja meg a zománcot a huzalon. Kapható valamilyen impregnáló lakk, az a legjobb. Nem feltétlenül kell kiönteni az egészet, elég soronként lakkozni, szigetelni, lakkozni. A vasat, ha nem zizeg, zúg, akkor nem kell lakkozni, ha viszont nagyon zúg, akkor nem jó valami a transzformátorban. A menetszám nem stimmel, vagy menetzárlat van, vagy nagyon gyenge a vas minősége, vagy túl van terhelve a transzformátor, vagy egyéb hiba van. A kész vasmagot prespán papíron keresztül húzassuk össze a csavarokkal ez valamennyire rugalmas szorítást ad, majd ha minden rendben, akkor lehet még húzni a csavarokon, ha szükséges. Ha kész és minden szép és jó, akkor esetleg a vasat be lehet kenni egy kis lakkal, vagy fekete színű festékkel, hogy szép legyen, de ez már nem lényeges.)
-
Használatakor ne felejtsd el, hogy a szekunder 230V is ráz, komoly áramütés, vagy akár halálos baleset is lehet a gondatlanságból! A szekunder oldalon később már sehol nem földelünk semmilyen készüléket, mert akkor minek ez a transzformátor?!

Sok sikert!

Üdv!

Az a 2 sönt (I vas köteg) minek van ott? Ki vele! A "sajátos" kialakítás csak nagyobb ablakot eredményez (kényelmesebb tekercselés, ill. több azonos/teljes teljesítményű szekunder elhelyezése). Új csévét kell készíteni, amelyen egymás felett ("cső a csőben") elhelyezett tekercs adja legjobb csatolást, legjobb hatásfokot. Amúgy, ahogy "Cinema" írta.
A cséve legyen rakás(pakett)irányban szélesebb, hogy a belemezelés után, 2 vékony szembe-ékkel (amik csévehosszúak) meg lehessen szorítani a lemezeket kellőképpen.

Ebből a vasból 750 VA kivehető (persze nem lesz mindig csúcsra-járatva), tehát olyan huzal-keresztmetszettel kell számolni (J=2.55); mivel ekkora ablakba belefér. A gerjesztéshez elég 0.9 T-val számolni (nagy ablak!). 490 menet primer, sec. 540. D= 1.3 mm. Ennyi elfér 18-20 cm²-es ablakban.

Köszi a gyors, kimerítő választ.
Már készítettem néhány "mezei" trafót, úgyhogy az összeszereléssel nem lesz gond.
Hazudnék viszont, ha azt állítanám, hogy értem a biztonsági- és a leválasztó (vagy elválasztó) trafó közötti különbséget. (és az utánaolvasás sem segített túl sokat ) A cél, hogy javításkor, méréskor ne a hálózat legyen a készüléken. (Most éppen egy Orion 115A-t rakok rendbe, amiben pl. autotrafó van).
Természetesen értem, hogy ez is ráz, csak máshogy.
a +-5%-t már figyelembe vettem.

A pontos méreteket csatoltam. Amúgy a jelenlegi cséve 46 mm, a "söntök" 42 mm-esek, így a hiányzó régi cséve 85 mm lehetett. Az ablak magassága 22 mm.

Neked is köszi a választ!
Fogalmam sincs, hogy a söntök miért vannak ott. Amikor évekkel ezelőtt kaptam, az előző gazdája azt mondta, hogy ott voltak. Én még soha nem láttam ilyet, ezért is kértem a tapasztaltabb kollégákat, hogy szakértsék meg ezt.

Csévetest mindenképpen új lesz, bár ilyen cséve a csévében megoldást még nem csináltam.


Jól értem, hogy a nagyobb ablak miatt (ami pl. nagyobb mágneses úthosszt eredményez), csökkenteni kell/illik a gerjesztést?

A vastagabb huzal jó ötletnek tűnik! Ha a söntök nem kellenek, akkora ablaka lesz, hogy egy repülő is át tud repülni rajta .

Bocs! A méretek lemaradtak...

Nem a mágneses úthossz miatt, hanem a biztonságosabb üzem miatt. Ha már ekkora ablak, adjuk meg a módját; az adott vaskeresztmetszet miatt nem úgysem lehet nagyobb teljesítményt beletekercselni. Kb. ekkora ablakot saccoltam, tehát lazán belefér a dupla csévés tekercselés. A kettős cséve csak jó mérés kérdése. A belső cséve kicsit szélesebb legyen, mert ugyanannyi (kicsit kevesebb ugyan) drót, több helyet kér. Vastag dróttal szerencsére könnyű méretezni a helyet. Leválasztó trafónál nem feltétlen kell külön cséve, elég a jó (2-3 réteg 0.3-0.5 mm-es prespán) rétegszigetelés.

Nem a vaskeresztmetszet határozza meg a teljesítményt
Mint köztudott

Akkor S_P= K*m²*v²*K_v² nem igaz???

A vaskeresztmetszet a menetszámot határozza meg, nem a teljesítményt.
Azért alakult ki bizonyos méret és teljesítmény kapcsolat a gyakorlatban, mert a gyártást igyekeztek gazdaságossá tenni, hogy a felhasznált réz és vasmennyiség aránya az ideálishoz közeli legyen.

Ez milyen képlet? Mi-mit jelent(ene)? Én mással számolok.

Neked ez esetben biztonsági-leválasztó kell. A hagyományos leválasztó csak üzemi elválasztást végez, az a feladata, hogy a két áramkör között ne legyen galvanikus kapcsolat. A biztonsági-leválasztó mint a neve is mutatja a leválasztás mellett biztonsági, életvédelmi funkciót is betölt ezért a kialakítása sokkal "igényesebb". Ha biztonsági-leválasztót használsz akkor ha egy ponton érinted meg a szekundert nem ér áramütés (de ha két ponton akkor az Isten sem ment meg a csúnya áramütéstől, mivel a leválasztó trafó után az ÁVK is hatástalan!). Gyakorlatilag ha csak leválasztó trafó lássa el a készüléket árammal akkor biztonságtechnikailag az utána következő áramkört is a a hálózattal galvanikusan összekötöttnek kell tekinteni.
Legalábbis én így tudom.

Itt találod a 7. oldalon

Valami hasonló körvonalazódott az én fejemben is, de az életemet nem merném rátenni.

A hatalmas ablak miatt szinte biztos, hogy biztonsági lesz.
Már csak azt kell eldöntenem, hogy megpróbálkozok-e a cséve a csévében megoldással vagy két egymás melletti külön cséve lesz.

A cséve a cséve mellett biztonságilag jó és könnyen tekerhető cserébe nagyobb lesz a feszültségesés terhelés hatására mint a másik megoldással. Az enyém cséve a cséve mellett formában van tekerve, ráadásul PVC szigetelt huzalból így elég nagy a feszültség esés terhelés hatására, de ezt egy utána kötött szabályozható autotrafóval kompenzálni tudom. Az enyém így nézett ki kb. 3/4 kész állapotban. Az én csévetestem üvegszálas epoxi és bakelit kombinációjából készült, de a primer és a szekunder közötti kúszóút 3-4cm ha a PVC szigetelést nem számolom. Teljesítményben 1100W terhelésre 10 perc után is csak kicsit langyos.

Nagyon jó, hogy más jelzéseket használ, mint ami elterjedt, megszokott. Valamint nem veszi figyelembe az üzemeltetési módot, és egységesen alul tervezi a trafót. Fő a biztonság! Aztán 2× akkora vasat, több rezet használhatsz. Nehezebb, nagyobb, drágább lesz!
Ahogy "elektroncső" írja, nagyobb lesz a veszteséged (feszültségesés a szórás/laza csatolás miatt). Neki is kompenzálnia kellett. Tekerd csak egymásra (vagy dupla csévére), jól elszigetelve, úgy jobb a hatásfok. Nem ördöngösség a dupla cséve méretezése. Valamint jól jöhet még a <400 VA helyett a >700 VA. Tapasztalat!