Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   274 / 581
(#) pucuka válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 22, 2019 / 2
 
A drótok hangja topikban mellékeltem egy anyagot, ami elég jól összefoglalta (igen bő szakirodalmi hivatkozást felvonultatva), amit ma a hallás mechanizmusáról tudni lehet. (meg is kaptam a magamét, hogy orr fül gége orvoslás, pedig hát ez a beszéd forrása, és érzékelése)
Pedig nem árt tudni, hogy ebben a témában két magyar kutató is kapott Nobel díjat, Békésí György munkássága pont az átvitel technikai fejlesztéssel kapcsolatban foglalkozott, és Bárány Róbert aki a füllel, és az egyensúly érzékeléssel foglalkozott orvosi szempontból.
Abban az anyagban kitérnek arra a jelenségre is (laboratóriumi vizsgálatok kapcsán) hogy az ember összetett hangok esetén képes olyan hangokat is hallani, ami az eredeti hangképben nem is volt. Beethoven is képes volt zenét komponálni teljesen süketen, mert a zene a "fejében szólt"
Nagyon valószínű, hogy nem a fül a hallás legmeghatározóbb szerve, hanem az az 1,2 l káposztalé, ami a kettő között van.
(#) kameleon2 válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 22, 2019 /
 
Idézet:
„két süket szoba között volt PCM összeköttetés, ahol a vonalba mindenféle típusú zajokat kevertek, különböző szinteken, és szubjektív módon vizsgálták az érthetőségre gyakorolt hatását.”
Ha a log-atomos kísérletekre gondolsz az a beszédátviteli sáv és az érthetőség határait kereste. 300-3400Hz-en belül érthető volt az értelmetlen szavakkal - log-atomokkal végzett átviteli kísérlet. Ezt megspékelték műfejes tesztekkel is. Szó sem volt még akkoriban pcm-ről. Jó ha 12 csatornás csöves vivőberendezések voltak, amik 4kHz-es sávokkal dolgoztak. Még javítottam, hangoltam ilyen berendezéseket. Ezek dolga annyi volt, hogy egymás fölé keverjék a beszédsávokat ott, ahol csak két szál ikerPVC vagy egy érpár volt elérhető. Így gazdaságosabban kihasználható volt egy érpár. Az ellenoldalon pedig visszakeverték és szétosztották ismét 4kHZ.es sávokra. Ezért volt nagy gond a papírkábeles beázás, mert egyszerre sok csatorna halt le. Nálunk akkoriban az "iker" telefonok voltak a technológia csúcsai. Volt ugyan digitális technológia, csak éppen motorokkal írták. Távírótechnikának hívták (vagy Rotary rendszerű forgógépeknek, mint ami a tárcsaimpulzusokat dekódolta). 4 évig tanultam, 6 évig javítottam ilyen berendezéseket. Manapság azt sem tudják, hogy létezett ilyesmi úgy eltűnt. 50, maximum 100Baud volt az elérhető sebesség. Kis mechanikus pöckök dekódolták a digitális jeleket szép nagy motorokkal hajtva. Az adás úgy volt egyenletes, hogy lyukszalagra lyukasztottunk.
(#) pucuka válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 22, 2019 / 1
 
Idézet:
„Szó sem volt még akkoriban pcm-ről”

Lehet nem annyira közismert, de volt PCM (TKI), sőt működött is kísérleti üzemben transzlátorokkal az Angyalföld, Lágymányos telefonközpont között trönk kábelen. Tudom, mert én készítettem a vonali regenerátorokat hozzá. Azelőtt is voltak kísérletek, de az áramkörök Terta (Siemens) kockákkal épültek, és rettenetesen bizonytalanok voltak. Az első viszonylag jól működő áramkörök DTL logikával készültek, de aztán hamar megjöttek a TTL áramkörök (úgy 67, 68 -ban), és azzal már működtek a dolgok. Igencsak tanulságos időszak volt, kezdőként belecseppenni egy vadonatúj technológiába. Természetesen hiba arány mérőt is készítettünk hozzá.
(#) Moderátor hozzászólása Ápr 23, 2019
 
(#) szeg76 hozzászólása Ápr 23, 2019 / 2
 
Beszédhang-szintézis 1939-ből
(Beszédhanggá főleg a gyakorlott kezelő teszi)
A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2019
(#) sany válasza szeg76 hozzászólására (») Ápr 23, 2019 / 1
 
Azért az alapokat megadta. Már majdnem SAM.

Bővebben: Link.
A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2019
(#) Kari55 hozzászólása Ápr 23, 2019 /
 
Sziasztok!!

Ezt láttátok már? Egy kis visszaemlékezés.
Én még a Win 3.1-el kezdtem.
(#) brato válasza Kari55 hozzászólására (») Ápr 23, 2019 / 1
 
Én mikor kezdtem még nem is volt Windows.Seltron Laser 200 gépen tanultam a basicet.
(#) nagym6 válasza brato hozzászólására (») Ápr 23, 2019 / 1
 
Billentyűzete nagyon hasonlít a ZX Spectrumhoz, vagy talán ugyanaz. Én ezen a Spectrumon kezdtem.
(#) kameleon2 válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 23, 2019 /
 
Nekem is van még pár Terta kockám. Tényleg instabilak voltak. Egy egyszerű bim-bam csengő időzítőjeként próbáltam használni, de még annak is gyenge volt a stabilitása. Talán még a gyári leírásaim is megvannak hozzájuk. Astabil, monostabil, bistabil multivibrátorok, egy tranzisztoros erősítők vannak emlékeim szerint.
A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2019
(#) pucuka válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 24, 2019 / 1
 
Akkor képzeld el ilyen kockákból egy dupla európa kártya tele. Javítást könnyítendő, nem öntöttük ki, és a panelbe a kocka közepe alá fúrtunk lyukat, hogy kiforrasztás után alulról ki lehessen tolni.
Ilyen kockákból készült volna a Telefongyárban az "EDLA" nevű magyar fejlesztésű számítógép, de a bukás után került át a csoport a TKI -ba, (ekkor kerültem ide 64') de itt már a PCM technikával foglalkoztunk, meg a tárolt program vezérlésű telefonközponttal.
Építettünk ilyenbe SN72702 -őt két kockába fért bele, de amit művelt, nem volt műveleti erősítőnek nevezhető. Akkor még csak katalógusból ismertük.
Egy megváltás volt, mikor megérkeztek a TTL IC -k.
A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2019
(#) sonajkniz válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 24, 2019 /
 
Idézet:
„Tényleg instabilak voltak.”

Ez nem hiba volt, hanem egy mérnöki félrehallás.
Azt az utasítást kapta a tervező, hogy alkosson egy kompakt astabil multivibrátort!
De sajnos félreértette, ezért megfeszített munkával létrehozta a világ első instabil multivibrátorát.
(#) pucuka válasza sonajkniz hozzászólására (») Ápr 24, 2019 / 1
 
Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyan astabil multivibrátort nem nagyon használtunk, Annál inkább monostabil, bistabil, és inverter, buffer áramköröket. Azért egy astabilnál is fontos lehet a billegési frekvencia stabilitása.
Azért voltak ezek az áramkörök instabilak, mert eleinte Ge tranzisztorokkal (OC76, 77, OC44, Siemens áramkörökben, majd ezek Tungsram változatai és OC44k, 2SA50,) Majd Si tranzisztorokkal (BSY18, BFY34, BSY34) készültek. Így a késleltetési idők attól eltekintve, hogy elég nagyok voltak, még erősen változtak is. Reggel (délelőtt) talpra állítottad a rendszert, este kikapcsoltad, és másnap lehetett elölről kezdeni az élesztést.
Az áramköröknek szinkronizáltaknak kellet lenniük egy alapórajelhez, de, az időzítések nem voltak stabilak, kisütött a nap, és máris lehetett hibát keresni.
(#) kameleon2 válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 24, 2019 /
 
Sok sebből vérzett a dolog. A műgyantás kiöntés, a beépített kondenzátorok, a túlmelegedő félvezetők, a nagy méret, az oxidálódó lábkivezetések a kontroll lehetőségek hiánya. Az elmosódó feliratok. Volt baj csőstül.
(#) cupika97 válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 25, 2019 / 1
 
Nálunk a vasútnál nem tünt el. Énhozám tartozik kettő DPS-T100, ami a 4271 es képen van. Mai napig működik. Losonc - Ipolytarnóc és Nógrádszakál - Malé Straciny között működik a mai napig.
(#) Inhouse hozzászólása Ápr 25, 2019 / 1
 
Magnókazettára rögzítő videókamera a Fisher Price PXL-2000.
(#) kameleon2 válasza cupika97 hozzászólására (») Ápr 25, 2019 /
 
Ha van ilyen, érdekelne pár kép róla - amennyiben nem titkos információ. Sőt engem egy cikk is érdekelne. Rádöbbentem ugyanis, hogy mindent azonnal archiválni kell a mai világban. A távírógépekis 1-5 éven belül tűntek el, ahogy megjelentek a faxok. Ma már faxot is nagyítóval kell keresgélni.
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2019
(#) cupika97 válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 25, 2019 /
 
Titkosítás céljából nem engedték meg a távírót kicserélni faxra. Mivel a faxot hamarabb le lehet ,,hallgatni,, mint a távírót. Sajnos sokmindent nemtudok róla, a munkatársam aki darabokra szét tudta szedni, és összerakni már nyugdíjban van. Képeket majd csinálok róluk.
(#) Gafly válasza cupika97 hozzászólására (») Ápr 25, 2019 /
 
Szolnoki vasútállomáson van berendezve egy munkahely, mint kiállítás.
Kis szerencsével nem csak az ablakon benézve lehet megtekinteni.

Jó távírászt a gépadótól nehezen lehet kívülállóként megkülönböztetni.
(#) ronin75 válasza kameleon2 hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Maguk a készülékek igen, de a technológia koránt sem tűnt el.
A telexnek a rövidhullámú rádiófrekvencián működő modern formáját, a vezeték nélküli rádiótelexet ma is használják a katonai, polgári, állam- és rendvédelmi szervek, diplomáciai testületek, légiforgalmi és meteorológiai szolgálatok. Kiemelt szerepe van a tengerhajózásban, mint a GMDSS-hálózat (Global Maritime Distress and Safety System – Globális Tengeri Vészhelyzeti és Biztonsági Rendszer) integráns része.

Lényegében telex – méghozzá mikrohullámú rádiótelex – az SMS is, azzal a különbséggel, hogy a szöveg (vagy más adatállomány) nem nyomtatott formában, hanem képernyőn (a mobiltelefon mint végberendezés kijelzőjén) jelenik meg, bizonyos késleltetéssel: a szolgáltatóközpont műszaki és biztonsági okokból előbb tárol és csak azután továbbít, míg a hagyományos telexnél a központ nem tárolta, hanem azonnal (valós időben) továbbította a szöveget. Ugyanígy egyfajta modern telexszolgáltatásnak tekinthető a chat és az egyéb ilyen jellegű alkalmazások, de ugyanez igaz a telefaxra is.

Szóval majdnem mindenki zsebében lapul egy telex vagy telefax készülék.
(#) tbarath válasza ronin75 hozzászólására (») Ápr 26, 2019 / 1
 
Szerintem a telex és a chat/sms/stb. között több a különbség, mint a hasonlóság...
(#) pucuka válasza ronin75 hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Így lehet járni a hasonlatokkal. A milyen szolgálatokat említesz, az mind mind más kódolási formát takar, tehát nem is hasonlítanak egymásra. Az, hogy milyen fizikai rétegen viszik át az közömbös, nem az a lényeg. Pl. az RS232 átvitelt eredetileg a (vezetékes) távíró összeköttetésekhez találták ki, de ma már ilyen nem is létezik.
(#) ronin75 válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Nem szállok vitába, mert mindenki azt gondol amit akar.
Én leírtam a hasonlatosságokat. A több különbségre kíváncsi lennék. Mert no offense ez így lóg a levegőben.
(#) ronin75 válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Lehet. Telex: szöveges bevitel, digitális átvitel, szöveges megjelenítés. Sms: ugyanez.
Természetesen sokminden más, de az alap szerintem ugyanaz. Az alapjairól beszéltem, hogy maga az alapelv, ugyan más módokon, de továbbfejlődve tovább él, nem tűnt el teljesen. Ennyi lett volna a mondanivalóm alapja. Tudom, hogy a téma nagy guruja vagy és ezt tisztelem.
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2019
(#) pucuka válasza ronin75 hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Akkor, ha számítógépet használod, telexezel (géptávírózol), vagy faxolsz, ha képeket nézegetsz? Ugye hogy nem. Az viszont elmondható, hogy a telex -el kezdődött a digitális átvitel korszaka.
Először is, a telex, és a fax is alapsávi átvitel, fizikai médiumon (drót). A többi viszont nem az. Valamilyen vivő egyszeres, vagy többszörös modulációja adat információval. Persze a telexet, és a faxot is át lehet vinni rádiós úton, vagy vezetékes többcsatornás médiumon, de a lassú információ átvitel miatt ritkán szokás használni. Létezik még a hivatásos rádió forgalomban, ahogy a Morse is, de azért elég kiszorulóban van. Ha átnézel a rádióamatőr topikba, (ahol a morse használata eléggé elterjedt, láthatod, hogy megy a küzdelem a sávszélesség csökkentésére.
A telex alapja az ASCII kódolás, 5, vagy 8 bites formában, a FAX -nál pedig fekete fehér képpontok átvitele FSK modulációval. Az összes többi adatátvitel általában többszörös hozzáférést biztosító, és többszörös modulációval adatformában történik.
Tehát más az átvitel fizikai rétege, meg többféle is.
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2019
(#) tbarath válasza ronin75 hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Jó, de ilyen alapon a telex meg tök ugyanaz, mint a levelezőlap, csak épp az egyik dróton megy digitálisan, a másik pedig a postás táskájában papíron
Az SMS, chat, stb. csomagkapcsolt, vagy központi szerverrel vagy p2p megoldással. Kb. annyi a közös bennük és a telexben, hogy digitális jelet visznek át.
(#) lazsi hozzászólása Ápr 26, 2019 / 3
 
Szerintem! A telex/fax/SMS/stb. hasonlósága kapcsán az a kérdés, hogy a "hasonlóságot" milyen mértékben tekintjük annak... Azt senki sem vonja kétségbe (gondolom), hogy az autó hasonlít a lovaskocsira, csak a meghajtás más. De azt is lehet mondani, hogy az űrsikló hasonlít a lovaskocsira, hiszen mindkettőt emberek irányítják és arra szolgál, hogy embereket vagy terhet juttasson el A pontból B pontba. (Csak a lovaskocsi sokkal fejlettebb, mint az űrsikló, mert lovaskocsit még ma is használnak, az űrsiklót viszont már kivonták a forgalomból. )

Innentől kezdve mindannyiótoknak igaza van, aki hozzászólt ehhez a kérdéshez... Vagy egyikőtöknek sem...
(#) pucuka válasza lazsi hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
A hasonlatod elég jól reprezentálja a helyzetet, A lovaskocsi ábrázolás már a Sumér birodalomban mutatja a használatát, kb. négyezer éve, ahhoz képest az űrsikló egészen rövid életű volt.
Biztos azért, mert nem voltak kerekei.
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2019
(#) (Felhasználó 116638) hozzászólása Ápr 26, 2019 / 4
 
Olcsó kínai powerbank-kal vigyázzatok:

Hamis Powerbank

Érdekes 18650-es cellák vannak benne.
Kollégám ismerőse faragott rá ezzel a gyanúsan olcsó cuccal.
A benne lévő 6 cellából 3 db "Fake", mérve 0V, a maradék 3 pedig a tizedét sem tudja a beígért értéknek.
A 0V-os cella szétszedése a fotókon.
Kaviccsal volt megtöltve, hogy meglegyen a súlya.
Mindig van még lejjebb, de eddig ez volt a legdurvább amit láttam a "piacon".
Szóval figyeljetek, vigyázzatok.
(#) nagym6 válasza (Felhasználó 116638) hozzászólására (») Ápr 26, 2019 /
 
Ismerősöm vett 8KW-os aggregátort, aminek 1KW terhelésen azonnal bedöglött a szabályozója. Garancia javította, de tájékoztattak, hogy max. 1KW -ot tud, most már jobb szabályozóval.
Következő: »»   274 / 581
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem