Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő mindig és mindig
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.
Lapozás: OK   2177 / 2484
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 22, 2019 /
 
Nem, mert nekem nincs olyanom, így kipróbálni sem tudtam. Egyszer régen a cégnél csináltunk olyat mert volt sok selejtre érett akku, hogy akkukból csináltuk meg a komplett tápellátást (tehát a hálózati trafó sem volt a körben). Na az hozott javulást, de hogy mit meg hogyan azt meg nem mondom így 20 év távlatából.
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 22, 2019 2 /
 
Világért sem szeretnélek kifogásolni gondolataidért, de felmerült bennem az általad felvetett, az olvasók szempontjából átlátható vélemények, kifogások, megfelelő értelmezhetősége.
Torzítások? Zenei? Kellemes mélyek?
Milyen torzítás? Mit értsünk a zenei értelmezésen, milyen szempontból?
Torzítás: az élő hang szempontjából sokféle lehet, és nem biztos, hogy mérhető.
Zenei: milyen szempontból: kis éji zene, vagy dob szóló? Akarod-e hallani az énekes levegő vételét, vagy nem, egy hangszerből kinyerhető összhangzást, vagy csak a domináns hangokat hallgatod? Érdekel e, hogy szól a nád egy klarinét játékában? Milyen egy cintányér, egy pergődobhang, meg ha a kávát verik! Milyen amikor a pedállal a verő a nagy felületű lábdobba belemélyed? És ha nem hallgatós üzemmódról van szó, milyen hangfallal, milyen akusztikai háttérrel jellemeznénk adott erősítőket?
(#) Orbán József válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 / 1
 
Már én is unom, annyiszor leírtam ...
Amikor engem egy igen-igen kiváló hangtechnikát gyártó ellátott tanácsaival, illetve megosztotta tapasztalatait, ezt is írta:
Toroid, hiperszil csövesbe - nem, sehova!!!
Elkó tápba - nem
Egyenirányításra a legkiválóbb - nem 1N4xxx, stb. diódák - igen.
Külön stabil táp, trafó előfoknak.
Külön trafó fűtésnek.
Mono blokk felépítés.
Trafólemez - GOS vas.
A kimenőknél egy érdekes, olvasom, írják, nem impregnálni!
Ehhez képest az AC lakkal komplett lemártott kimenői, erősítői maradnak a felső fokon hangjukat és méréseket illetően is...
Az ellenállások duplázva, párhuzamosítva, kondik kiválók - drágák... Visszacsatolásba pláne.
Nem mindenbe tudom követni - anyagilag - de, ha most megnézzük a 211-et, ami hallásra kiváló, hol vannak abban drága ellenállások, kondik? Nem is léteztek még!
Így hát nyugodtan "felhígítottam" építésnél az alkatrészeket, minőséget.
Így is el kell egy olyan szintet érnem, amire a "láncom" többi tagjára tekintve nincs is értelme a további finomításnak.
Fentieket nem kell szentírásnak venni, vitatkozni sem fogok, csupán biztosra megyek és amit lehet, betartok a tanácsokból.
Amikor egy életre szeretne valaki egy jó eszközt létrehozni, egyszer és körültekintően érdemes megcsinálni.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) CHZ válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 / 1
 
Olvasva addigi észrevételeid, biztos vagyok benne, számodra PP, tetródákkal, ul beállításban, kb 6dB visszacsatolású csöves végfok megfelelő lenne.
Idézet:
„Tehát műszakilag jó csövest semmiképpen nem építenék, mert annak tranyós hangja van. Átvisz 50-60kHz-ig, meg aránylag "szép" 10kHz-es négyszögátvitelt produkál, a hangja meg semmilyen, inkább tranyós mint csöves jellegű.

Tapasztalataim alapján merem állítani, hogy ez nem igaz, csatoltam egy végfokom méréseit, nincs tranyós hangja! Tetróda, trióda beállításban, 20dB feletti visszacsatolással már jobb félvezetős végfok hangzásához közelít.
Idézet:
„Én a hangszínt nem tartom feleslegesnek, főleg azért nem, mert adott hangnyomás alatt igenis szükség van rá. Ráadásul a 211-é valami különleges darab lehet.

Hangszín nélkül is egy jó csöves végfok nagyon jó mély hangzást produkál. Ami lényeges, még alacsony hangerőnél sem érzékelhető basszus hiánya (ami sok félvezetősre jellemző) loudnes nélkül..
Hangszín használata megtéveszthet, elsőre kellemesnek érzed hatását, ha hosszabb ideig hallgatod, nem csak tonalitásra figyelve, észreveheted a felbontás, térérzet, mélységérzet csorbulását. Fázismenetben okoz hibát, ezzel térhatást nagymértékben lerontja.

Ez már nagyon nem idevágó téma, megfelelő helyen folytassuk, ha még lenne észrevételed.
(#) mek-elek válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 1
 
Csövesben nincs tapasztalatom, de az utolsó mondatodért a mancs.
(#) mek-elek válasza CHZ hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
A hangszínügyben hasonló a véleményem.
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 1
 
Igazából nem értem mit szerettél volna kérdezni. Ha azt hogy hallottam-e élőzenét, tudom-e hogy az hogyan szól, a válaszom igen (amikor pár méterre a hátam mögött nyomják, szabad térben, oda sem kell fordulnom hogy megmondjam hogy most a jó hangszerekkel rendelkező csapat játszik vagy a gagyi hangszerekkel rendelkező, mert az első pár másodpercben hallani). Ha azt, hogy mi egy erősítőben a fontos számomra, az eredeti minél tökéletesebb visszaadása, vagy egy nekem (fülemnek, agyamnak) minél inkább kellemesebb hangzás, akkor nyilván az utóbbi. Van egy teóriám, ami lehet hogy butaság, de ettől még így gondolom.
Biztos ettél gyerek kordban tejbepapit. A különbség az, amikor rajta van, vagy nincs rajta a fahéjas vagy kakaós porcukor. A tranyós hang az amikor nincs rajta, a (jó) csöves hang meg az amikor rajta van. Amikor rögzítenek egy élő zenét, akármilyen jó hardverrel is tegyék, sérülni fog, nem csak a harmonikus tartalom, hanem úgy komplett az egész (sok fahéjas cukor fog hiányozni a papi tetejéről). Ha ezt tranyóssal (ami nem torzít) felerősíted, ugyanolyan marad, vagy rosszabb lesz, de jobb semmiképpen. A csöves meg valahogy vagy visszacsempészi ezt a cukrot a tetejére, vagy valami mást tesz rá, amitől újra élvezhetővé válik a zene. Nem nagyon tudok elképzelni mást, mint hogy ezt a dús harmonikus tartalom hozzáadásával teszi (0,5% vs 0,03% és más jellegű THD).
Tehát nem az a lényeg, hogy az eredetit állítja-e vissza hiszen az eleve képtelenség, hanem hogy a hiányzó tartalomhoz mit és hogyan tesz hozzá. Egy félvezetős erősítő sehogy, illetve ha az torzít akkor csak még rosszabb lesz az ami addig sem volt tökéletes. Tehát ha a félvezetős torzít az nagyon nem jó, ha meg egy csöves, az ezek szerint lehet nagy is jó. Miért? Vagy azért amit leírtam, vagy ki tudja...
(#) Ge Lee válasza Orbán József hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Hát ez az. Ebben sem dual mono kiépítés nincs, sem spéci alkatrészek, ezer éves vacak ellenállások és kondik, olyan MM elkó hogy az ESR mérő meg sem mozdul rá (teljesen halott), és egyetlen tápfeszből (közösen mindkét oldalnak) van előállítva soros RC tagokkal csökkentve az összes többi fesz, és mégis mesés hangja van.
Ezért mondom, nincs recept.
(#) Ge Lee válasza CHZ hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Az a baj, hogy mindenkitől mesze lakom, így macerás mindenkihez elmennem, és meghallgatni minden csövest amit ő éppen preferál, és kiválasztani belőlük a követendő irányt. Mert van aki éppen a GU50 SE elképesztően szép hangjáról ír több oldalas tanulmányt...
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Kedves Zsolt, mint írtam nem elvitatni akartam hozzászólásommal.
Én csak azért kérdeztem rá egy-két dologra, mert relatívnak tartom azokat.
Amikor összehasonlítunk valamit, és általánosítani merészkedünk, akkor nem árt, ha a háttér fix.
Ugyanis különben nem szerencsés általánosítani.
Szerintem akkor csak egyéni tapasztalatokról lehet beszélni.
Igencsak elmentél az erősítő típus jellemzésénél a háttér mellett. Vagyis a fejhallgatós esetében a fejhallgató típusáról, hangszórós esetben a hangfal márkáját illetően, nem beszélve a tesztelésre felhasznált felvétel megjelöléséről.
Én úgy gondolom ebben a témában a tejbepapi mércének bevonása nem elégséges, ha e dolgokról reális képet akarunk kapni.
Persze bizonyos dolgokban szerintem egyet értünk.
(#) CHZ válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 /
 
Idézet:
„Az a baj, hogy mindenkitől mesze lakom, így macerás mindenkihez elmennem, és meghallgatni minden csövest amit ő éppen preferál”

Nincs értelme utazgatnod, más rendszerében meghallgatni egy erősítőt.
Adott akusztikai körülmények között amit hallasz, nálad már nem fog teljesülni.
Ha vásárolni akarsz, saját rendszeredben több napon át hallgasd, tesztel, csak így kerülheted el a csalódást. Csöves végfokok jobban válogatnak a hangsugárzókban, amit egy félvezetős könnyedén meghajt, csöves már nem biztos. Negyvenéves, 92,5dB érzékenységű hangsugárzót használok, ehhez már 10W-os végfok is majdnem elegendő..
(#) mek-elek válasza CHZ hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Csak annyiban van eltérő véleményem, hogyha elmenne hozzád meghallgatni a cuccodat, az tapasztalatot adhat. Kérdés azonban a megfelelő következtetés levonása a hallottakról, és annak saját részre testreszabása. Minden cuccnak egyéni artikulációja van, és ehhez társulhat a tulaj elképzelése.
Ha a sorsom megengedi, én is kipróbálnék egy jó Fostex-et, kíváncsiságból.
(#) kebazsi hozzászólása Aug 23, 2019 /
 
Sziasztok!Segítséget szeretnék kérni van egy Kenwood KR-A50 típusú rádiós rősítőm. Eddig rendben működött most pedig bekapcsolás után csak erőteljesen zúg nem brumm nem is magas sercegés erős folyamatos zúgás. Hangerőpotira reagál. Mivel szól vagyis van hangja nem hinném hogy a végfok a hibás, de nem tudom merre induljak el.
Segítséget előre is köszi.
(#) Orbán József válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 /
 
Egy külföldi oldalon, ahol rengeteg mindenféle erősítő, előerősítő vesézése folyik, volt egy egy csöves "előtét", aminek direkt jelentős torzítást terveztek. A konzerv (CD) zenék sokkal szebben szóltak ezzel, ezen keresztül. A magyarázat: A 20kHz levágással a CD-ről, eltűntek azok a felharmonikusok, amik alulra is kikevertek olyan kis nüanszokat, ami akármilyen jó átvitelű berendezés nem tudott előállítani, "csak" hűen lejátszotta, ami a CD-n volt.
Ez a kis torzító megtette azt az illúziót, hogy kitermelt olyan komponenseket, mintha azok a felharmonikusok az összes jó hatásukkal megjelennének. Nyilván ott vagyunk valóban, ha már az eredetit reprodukálni képtelenség, akkor egy jótékony (fül) átveréssel hallgathatóbb zenéhez jutunk.
Az se véletlen, hogy néha DAC, vagy egyéb digitális műsor szalagos hordozóra véve és visszajátszva élvezhetőbb.
A jitterek, "grádicsok" nem képesek át és visszajutni szalagról.
Anno az első, Ny-Németországból behozatott hordozható rádiós CD játszót CD-ről 1 percig sem tudtam hallgatni, másnap már a bizóba lett csapva és, bár buktam is egy ezrest, mégis örültem, hogy ilyen szerkezet tovább nincs a háznál. Grízes, rideg, hallgathatatlan volt...
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) Kovidivi hozzászólása Aug 23, 2019 /
 
Átköltözött ide a "vezetékek/drótok hangja" téma???
(#) pucuka válasza Kovidivi hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Idézet:
„Átköltözött ide a "vezetékek/drótok hangja" téma???”

Ide IS!
Nem kéne abbahagyni? Mindenki azt hall, amit akar, amit felfog, ezen kár vitatkozni.
(#) tothbela válasza CHZ hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 1
 
Igaz hogy egy jó csöves nem használ hangszín szabályzó fokozatot, de ennek ellenére mégis más az átvitele. Vélhetően az alacsonyabb damping faktornak is lehet hozzá köze, mert egy nem egyenletes impedancia menetű (olyan amúgy sincs) hangsugárzón egy viszonylag nagy kimeneti impedanciájú erősítő csak hullámos átvitelt tud létrehozni. Mély tartományban ezenkívül puhán fogja meg a membránt, ami akár kellemes meleg basszusokat eredményezhet. De nem csak a basszuson lehet változás, mert az egész átviteli sávban vannak impedancia ugrálások. Igaz hogy egy visszacsatolt csövesnek nincs túl nagy kimeneti impedanciája, de többnyire jóval magasabb egy félvezetősétől, és ez hallható.
Az, hogy most melyik átvitelt halljuk szebbnek, egyéni ízlés, vagy hangsugárzó függvénye is lehet.
Biztosan van még egyéb ok is, csak most ez ugrott be.
(#) CHZ válasza tothbela hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 /
 
Hangszín használatával nem értek egyet, de többivel igen.
Én is így gondolom, eddigi tapasztalataim is ezt bizonyítja.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) TAttila77 válasza tothbela hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Üdv nektek. Örűlök, hogy ilyesmit olvasok most, mert mostanában én is vizsgálódtam végfok és végfok, hangszóró és hangszóró közti különbségekkel. Néhány csöves hangszint is halgattam, bár az nem hifi volt. Most megosztom veletek tapasztalataimat. már oly sokat hallottam, olvastam (nagyban már láttam is e jelenséget) hogy kíváncsiságból méricskéltem mérőmikrofonnal hangfalakon, hogy mit művel egy pl. gyenge damping faktorú de kiváló csöves erősítő ugyan azon a hangszórón, hangfalon, mint egy pl. fél ezres, vagy még attól is jobb dampingú más topológiájú végfok ugyan azon a hangsugárzón.
Azt vettem észre mérve is, de hallgatva méginkább, hogy a gyenge damping a hangszórót nem tartja kézben, igen mélybasszusoknál, főleg a sub tartományban még kis teljesítményeken is úgy megjáratja a hangszórót és ezzel puhává, olykor picit már torzzá téve azt a mély hangot, hogy az emberi fűlnek kellemes mély lágy hangként hallatszik. Bár nagyban függ az is, hogy a hangdoboz reflex nyílása tökéletesen lett e méretezve. (Én reflex dobozon próbáltam e jelenséget) Ismerőseimmel is eeljátszottam ezt a jelenséget a két erősítő cserélgetésével és kellemesebb lágyabb végfoknak titulálták a csövest. Viszont ezen jelenség egy különösen érzékeny féltett hangszóróra nézve nagyon káros is lehet hosszú távon főleg.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 2
 
Idézet:
„Amikor összehasonlítunk valamit, és általánosítani merészkedünk, akkor nem árt, ha a háttér fix.”
Mégis mi az ami nem fix? A 2db erősítő, amit meghallgatok ugyanabban a rendszerben! Azaz minden fix.
Idézet:
„Szerintem akkor csak egyéni tapasztalatokról lehet beszélni.”
Akkor ez a mondatot majd én is leírom neked minden egyes bryson meg hasonló bejegyzésednél, meg látom hogy fogsz neki örülni. Hiszen, minden egyes írásod egyéni tapasztalat, és semmi más.
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 3
 
Lehet hogy tévedek, de erősítőkről beszélgetünk az erősítős topikban. Vagy már ezt sem szabad? Mitől lenne ez az eszmecsere kevésbé off a csöves, vagy a drótos topikban. Tegnap este épp ezen agyaltam, és arra jutottam hogy semmivel.
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 23, 2019 / 5
 
Nem erősítőkről beszélünk, hanem, hogy mit hallunk. Az meg borzasztóan szubjektív, és ez az a bizonytalansági tényező.
Ha hallgatod, az erősítőn kívül számtalan tényező befolyásol, még akkor is, ha csak az erősítőt magát cseréled. a várakozásod, az előítéletedet mind belehallod, ráadásul (a la' tothbela) damping faktor más.
Csak próbáld ki, a hangsugárzóval tegyél sorba egy 1 ohmos ellenállást. Mást fogsz hallani.
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) mek-elek válasza Bartos77 hozzászólására (») Aug 23, 2019 1 /
 
Akkor most mit csináljunk a ménkű nagy pákánkal?
(#) Bartos77 válasza mek-elek hozzászólására (») Aug 23, 2019 /
 
Nézd, ha az egyik legvackabb hangú csöves hozza el a megváltást egy "hifi" rendszerben, ott komoly gondok lehetnek magával a rendszerrel is. Az AE 211 egy jó rendszerben nem nagy szám, már így hangra. Én komolyan lefordulok már a székről, amikor erről olvasok ilyeneket. Ez a hatás egy extrém szinergia valami gyenge hangrendszerben. Ilyenek vannak. De ettől nem lesz jó erősítő az AE211-ből...
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2019
(#) highand hozzászólása Aug 24, 2019 / 2
 
Én úgy gondolom 40 év audio után ( Radford ST25 volt az első nekem, azzal veszítettem el a szüzességem), hogy a téma egy út. Ez az út a csúcs felé vezet, csakhogy tekergősen és nagyon hosszú. Aki az szerpentines ösvényen végigmegy, azok sokkal biztosabban érnek fel, mint akik toronyiránt akarják megmászni a sziklafalat.

Ezt látom a beszélgetésetekben. Különböző szakaszain vagytok ennek az útnak és ezért beszéltek el egymás mellett.

Pedig az is megbecsülést érdemel, aki egy túrabotra támaszkodva végigjárja ezt az utat, de az is, aki kötéllel, kampóval felszerelkezve indít rohamot a csúcs ellen.
(#) Bartos77 válasza highand hozzászólására (») Aug 24, 2019 /
 
Hát igen. Egyet értek veled nagyon. Itt már nagyon sok ez, meg az a világ legjobb erősítője történet elhangzott. Csak valahogy ezek az erősítők kizárólag XY józsikánál a "világlegjobbak", máshol meg huszadrangú low-end antihifi vackokként szerepelnek csak. Hogy is van ez akkor? A szinergia egy rendkívül érdekes dolog a készülékek között...
(#) Ge Lee válasza Bartos77 hozzászólására (») Aug 24, 2019 / 3
 
Idézet:
„Szerintem kéne valami normális hangsugárzót, meg DAC-ot, stb-t beszerezni.”
Most hogy mondod, már gondolkodom egy ideje, hogy le kellene cserélnem a 174 centi magas dobozaimat valami uborkás üveg méretű polcsugárzóra, és akkor én is írhatnék olyan világraszóló tapasztalatokról amiket a neten úton útfélen lehet olvasni.
Jut eszembe, van olyanom is, Vidi DC2050E, de hát azon is pont ugyanazokat a dolgokat, és pont ugyanúgy hallottam mint a nagyokon.
A hozzászólás módosítva: Aug 24, 2019
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Aug 24, 2019 / 2
 
Vettem a célzást, akkor szorítkozzunk a TL071-re, a TDA-kra meg a kapcsolófetekre, bár én ezekről nem kívánok diskurálni.
(#) ronin75 válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 24, 2019 /
 
Miért nem javítod meg?
(#) Ge Lee válasza ronin75 hozzászólására (») Aug 24, 2019 /
 
Mert túl sok meló lenne vele, plusz a végcsövek, pláne jó minőségben és válogatva beszerezhetetlenek, mivel már rég nem gyártja senki. Lehetne neki másik nyákot csinálni, a phonot kidobni hisz úgysem kell, és szét lehetne választani az ECL-t EL-re meg ECC-re de korántsem biztos hogy a végeredmény is ugyanolyan jó lesz. Plusz 16 ohm a kimenete, és az a 8W egyébként is kevés a dinamikusabb zenehallgatáshoz, ahhoz kell legalább a duplája.
De hagyjuk ezt itt, mert ez állítólag nem ide való...
Következő: »»   2177 / 2484
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem