Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Műveleti erősítő
 
Témaindító: petrik, idő: Júl 31, 2005
Lapozás: OK   92 / 106
(#) Bartos77 válasza Skori hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Q6-ot kidobnám, mer minek bele, aztán mehetne egy másik NPN tranyó bele és arról menne a visszacsatolás. Dual tranyó, kettő összeragasztva, stb...Így elsőre...

Persze mindkét tranyónak azonos terhelés nem árt az emitterbe...
A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2020
(#) Skori válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
A kimenet azért ilyen, mert áramnyelőként, és áramforrásként is kell tudni működnie (az üzemállapota többnyire fix, de a környező többi áramkörtől függ). Magyarul üzemel több ilyen egyforma kapcsolás amelyek közül némelyik áramnyelőként működik, némelyik meg forrásként . Amelyik éppen forrásként megy, annak szükség van a kimenő árammal arányos jelére is.
A terhelőáram sem egy állandó érték, hanem változhat.

Azért nem közvetlenül az opamp tápáramát figyeltem, mert a tokban levő másik opamp is fel van használva más célra.

A további NPN tranyó jó ötlet, de amikor áramnyelőként megy az áramkör, akkor hibát vinne be.
A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2020
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Alapban nem szerencsés a q6, 11 ilyen módú használata, ugyanis ilyenkor van egy kb 1,2V-os "senki földje" az opa kimenete szempontjából, ahol nem érvényesül a vezérlés! Ezt elő kell feszíteni, némi nyugalmi árammal, és akkor lineáris üzemmódban marad minden tartományban.
Az r7, d2 is csak fokozza az amúgy sem szerencsés helyzetet. Oda pedig egy klasszikus áramtükör sokkal jobb választás lenne...
(#) Bartos77 válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Vannak helyzetek, amikor felesleges és az ember inkább egyszerűbben oldja meg, mert minek...

Pl valami nagyon leegyszerűsített elvi prototípusnál, vagy igénytelen a feladat és bőven jó egy ilyen is rá....
A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2020

rzvjtuth.png
    
(#) sdrlab válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Pl mert az utána jövő rész szereti a nagyjából fix impedanciát?!!
(#) Bartos77 válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Pont azé, mert mondjuk tök mindegy neki. Kap egy 1s-os ramp jelet, közben mintavételezzük az IV karakterisztikát... ráadásul mondjuk csak előzetes prototípus, amiből minden ki van spórolva, csak működjön valahogy összedobva...
(#) sdrlab válasza Bartos77 hozzászólására (») Jún 16, 2020 /
 
Értelek....! Nyilván a követelmények szabják meg, meddig tehetünk engedményeket az egyszerűsítés terén, amíg még elfogadhatónak tűnik a működés...
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 17, 2020 /
 
Nagyjából a bekapcsolás után eldől, hogy a fokozat kimenete áramnyelőként, vagy éppen forrásként fog működni, utána már nagy valószínűség szerint nem fog billegni ide-oda. A nyák számára is elég kevés hely volt, és még sok dolgot rá kellett zsúfolni ezen kívül is. Egy korrektebb megoldás sokkal több alkatrészt igényelt volna, és nem is volt rá szükség. A pontosság sem volt túl kritikus, csak annyira, hogy az áramkör több példánya lehetőleg egyformán viselkedjen. Emiatt (is) fért bele az említett visszacsatoló ellenállás által bevitt hiba is a normál működésbe.
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Jún 17, 2020 /
 
Ha valahol a kapcsolásban szerepel egy integráló tag is, akkor már nem biztos hogy mindegy, mert abban az esetben az alsó tag is szerepet kaphat, a változás irányától, és sebességétől függően... Azt neked kell megítélni, hogy ilyen állapot fennállhat e?!
Viszont az áramtükör kb kevesebb alkatrész, és jóval pontosabb, korrektebb működést nyújt azon a helyen....
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Jún 17, 2020 /
 
Az a helyzet, hogy a teljes áramkör leírása ide nagyon sok lenne, de általában kettő vagy három darab ilyen áramkör van egy-egy nagyobb, és hosszú időállandójú visszacsatolt hurok belsejében, amik egymásra is hatnak. (szóban szívesen elmondom mire szolgál ez, pl. skype-n, de ide nem akarok egy hosszú leírást bepötyögni, amúgy n*100db készült belőle pár éve, és rendben teszi a dolgát)
Az 2. kimenettel önmagában az egyetlen probléma az volt, hogy a feszültsége függ az 1. kimenet feszültségétől is kis mértékben, ami bár önmagában a hurok stabilitását javítja, de a pontosságot kismértékben csökkenti.
(#) DJozso hozzászólása Júl 7, 2020 /
 
Kedves Fórumtársak!
Szeretnék egy számomra érthetetlen dolgot megkérdezni. Előzőekben már többen segítettetek, gondoltam hátha csak én vagyok láma. Van egy PWM generátorom, ami egy gyerekquad motorját hajtja. Eredetiben az áramkőr egy potival állította a pwm jel kitöltését, de proli007 fórumtársunk küldött egy rajzot(1 rajz), ami a poti helyére berakva, vezérelte a generátort. Eddig jól is müködött, csak leégett a pwm generátor. Rendeltem másikat, ezzel viszont a poti fordítva "szabályoz",ezért az eredeti müveleti erősítős kapcsolás, alap gázkar állásnál 100% kitöltéssel megy. Ahogy húzzuk a gázt, úgy lassul. Ezért megépítettem a kézzel rajzolt kapcsolást (2 rajz), ami önmagában jó kimeneti feszültséget állít elő, de hiába kötöm a generátor bemenetére, nem szabályoz. A generátor szabályzó bemenete egy microcontrollerbe megy direkt. Semilyen alkatrész nincs se a gnd, se a pozitív táp fele. A pic lábán ott van a gnd-hez viszonyított vezérlő feszültség, mégsem történik semmi, ki van akadva 100% pwm-mel, mintha nem lenne rajta a poti. Ellenőriztem a poti többi lábát is, az egyik +5V-on van, a másik gnd-n.Gyárilag 100k poti van benne, próbáltam más értékűvel, nem-e esetleg árammal szabályoz, de bármilyen potit teszek rá, azzal jól működik. Mitől lehet, hogy a kézzel rajzolt rajz nem jó hozzá? Van ötlete valakinek? Proli007 küldött egy másik rajzot, csak az LM358-al van, lehet, hogy azzal működne?
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Ezt a régebbi projektet nyilván már befejezettnek tekintheted. Lehet érdeklődni, hogy jól sikerült-e? Megfelel az elvárásaidnak? Van-e valami publikus információd róla (kapcsolási rajz, fotók az elkészült áramkörről, esetleg szkóp ábra)?
(Figyelemmel kísérem a munkásságod egy ideje és komolyan érdekelődöm iránta...)
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Húha... ez már-már olyan nagy tesó érzés...

Komolyra fordítva..., elkészült egy proto belőle, de messze nem hozta az elvártakat, kb 16MHz felett elkezdett esni a jelszint. A méréseim szerint már a bemeneti fokozatnál kezdődik a jelenség... Az a gyanúm, az 5GHz-es PNP tranyók átszitázott vackok. Most várom a másik helyről vásárolt darabokat. Amint megérkeztek, kipróbálom velük is ugyanazt az áramkört. A dolog akkor válik érdekessé, ha azokkal is ugyanezt a végeredményt kapom...
Próbáltam lemérni a meglévők határfrekvenciáját, de ezt nem annyira egyszerű korrektül megmérni otthoni körülmények között...
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Szimulátorban működött a kapcsolás? Esetleg publikus? Szívesen megnézném, ha lehet...
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
A szimulátorban jól működik. Egyébként miért építeném meg, ha már ott se megy?! )
Egyelőre ez a project nem publikus...
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Borítékolni mertem volna, hogy nem publikus, de azt viszont nem értem tisztán... ha a projekt titkos, akkor egyáltalán miért hoztad szóba... hiszen senki nem kérdezte meg tőled, hogy ugyan min dolgozik most Kedves Mester?
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Miután én is szoktam segíteni itt másoknak, gondoltam néha talán nekem is tud valaki valamit nyújtani?! Természetesen tisztában voltam vele, hogy nem lesz itt olyan, pláne a jelzett kolléga! De a lehetőség adott volt, és ha érkezik érdemi válasz, a megítélés is más lett volna...
Mindketten tudjuk jól, egy ilyen paraméterű erősítő nem hever csak úgy a net bugyrain, ez nem az összedobok egy tápegységet, vagy pákavezérlést, esetleg egy hi-fi erősítőt(nem lenézésből, és mintha ott nem lehetne nagyot alkotni, csak a színvonal érzékeltetése végett).
Egyébként gyorsan kibukott az érdeklődés célja....
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Azt nem igazán értem, mit értesz hi-fi erősítőn és ezt vajon mennyire egyszerű "összedobni". Nekem 40 év kellett hozzá és több száz kísérlet, mire sikerült "összedobnom" egy olyat ami nekem is tetszik... de ez egyáltalán nem tartozik most a témához.

Ezt a DC-160 MHz-es, 26 dB erősítésű, 20 Vpp kimeneti-szintű vonalerősítőt sem egyszerű összedobni, ez is tény. Azt gondolom diszkrét alkatrészekből szinte lehetetlen, ezért lettem volna kíváncsi legalább a szimulációjára, de ha nem, hát nem. Ha csak belegondolok, hogy az egységerősítési frekvencia 3.2 GHz-re adódik és a második leglassúbb fokozatnak ennél legalább egy oktávval gyorsabbnak kell lennie... hát én hozzá sem mernék kezdeni.

Szerencsére a Texas mérnökei mertek nagyot álmodni és megalkottak néhány ilyen opampot. Remélem ezzel segíteni tudtam valamennyit. A kapcsolást ugyan ők sem kötik az orrunkra, de ennek nem is lenne értelme.

ths3491.pdf
    
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
A kapcsolásban semmi extra nincs, szinte primitíven egyszerű az egész. Bemeneti differenciál erősítő, VAS, kimeneti emitterkövető... A nehézséget az jelenti, hogy beszerezhető, nem aranyárú alkatrészekből lehessen összehozni. Itt erősen optimalizálni kell disszipáció/áram/határfrekvencia/feszültség/kapacitás szinten mindent. Na és persze a hihető modellek beszerzése okozott nehézséget...

A Texas IC-it viszonylag ismerem, ezt is láttam már. Ezen a területen ez a csúcs IC-jük, egész jó paraméterekkel. Sajnos az adatlap nem elég informatív..., így csak kb sejteni lehet, hogy a 10Vpp/320MHz/14dB erősítés csak bizonyos megszorításokkal lenne elég a 20Vpp/160MHz/26dB kívánalmakkal szemben... A kb 5000Ft-s árával nem túl olcsó(mihez képest?!)..., lehet egy próbát megérne mégis...
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Ne haragudj, de egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy 1 ns (egy nanosec) késleltetésű erősítőt csinálj diszkrét alkatrészekből, főképpen nem "hagyományos" kapcsolással.
Kicsit nyomkodom azért majd a szimulátort, de szerintem ez veszett fejsze nyele lesz.
Azt azért meg lehet tudni mihez kellene ekkora sávszélességű erősítő?
Legalább a szimulált Bode diagramot kitennéd?
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Persze, az nem titok! Egy 400Msps, DDS alapú függvénygenerátorhoz készül... 160MHz a legnagyobb frekvencia, amit kiad magából, ehhez kell az erősítő.

Bode diagramot persze tudok mutatni a szimulációról...

Bode.jpg
    
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Ebből nem sokat látok. Van az MS-ben "rendes" AC analízis, azon jobban látható a Bode.
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Kicsit idétlenkedtem ezzel a kapcsolással, de ez még csak nagyon vázlatos valami. De lehet, hogy meg lehet csinálni diszkrétből is, csak nem lesz egyszerű. A CM-ben nincsen ennél gyorsabb pnp tranzisztor, de így is elértem a 3900 V/us jelemelkedési sebességet... persze ez nem sokat jelent, mert ez "csak" szimuláció. A gyakorlatban azért teljesen másképp alakul minden ekkora frekvencián.
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Érdekes elgondolás!
Viszont hiányzik a 100R terhelés a kimenetéről...
Terhelés hatására nem valószínű, hogy az ilyen alacsony frekvenciájú tranzisztorok meghajtanák kellően a terhelést! A tápfeszültség is túl nagy..., +-15V áll rendelkezésre. Az általad választott tranzisztor(NPN) csak 20V-os(tudom, abból főzöl, ami van).
A szimulátorod megeszi a spice modelleket?

A kért bővített bode...

Bode_2.jpg
    
(#) Karesz 50 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Azzal kezdtem, hogy ez még csak vázlat... pl. hiányzik az emitterkövető a kimenetéről.
Szerintem a CM nem szereti "megeenni" az egyéb modelleket (félek megkockáztatni ilyesmit. mert mindentől behülyül), de használhatom végső esetben az MS-t is, csak azt nem kedvelem.
(#) sdrlab válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Kár..., mert tudtam volna küldeni nagyfrekis modelleket hozzá...
(#) Pali79 hozzászólása Dec 16, 2020 /
 
Sziasztok! A neten találtam egy kapcsolást ami első ránézésre jó lenne nekem, de mégsem egészen. Egy frekvenciaváltót kellene vezérelni, ami 0-10V feszültséget vár a beneten. A vezérlő egy arduino ami 5V-ról megy és ez adja a PWM jelet. Ezt a PWM jelet kell DC feszültséggé alakítani. Ehhez lenne ez a kapcsolás. A gond az lenne, hogy egyrészt nem tudom valóban működik-e, másrészt ha a tápfesz is a vezérléshez használt +10V akkor gondolom nem lesz a kimeneten teljes kitöltés esetén sem meg a +10V. Valaki mondott olyat, hogy rail to rail műveleti erősítőt kellene használni, azzal talán menne, csak én tök láma vagyik ehhez (is).

PWM.jpg
    
(#) tbarath válasza Pali79 hozzászólására (») Dec 16, 2020 /
 
Az LM358 a negatív tápig (ez esetben GND) lemegy, a pozitív tápig nem tud elmenni. De tápláld meg nagyobb feszültségről, és akkor ki tud adni 10 Voltot.
Kondinál én a 10k értéket nem tudom értelmezni, 10 kiloFarad biztos nem lehet, szóval a két opamp közötti RC szűrőnél kérdés, hogy mire gondolt a költő.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2020
(#) Cinema válasza tbarath hozzászólására (») Dec 16, 2020 /
 
A "10k" az 10nF-os kerámia kondenzátor lehet, előfordul ilyen jelölési mód.

Üdv!
(#) Pali79 válasza tbarath hozzászólására (») Dec 16, 2020 /
 
Bocsi, a kondi jelölését én rontottam el, 1 µF akart lenni. Pont az a gond, hogy nincs nagyobb tápfesz. A frekiváltónak van egy 10V-os kimenete, meg egy GND-je, ezek közé kell feszültségosztóként egy potit bekötni. Ezt a potit kellene kiváltani.
Következő: »»   92 / 106
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem