Ismét csak az a kérdés, egy relative laikus paneltervező hobbista számára miért nem elég a gyártó oldalán megjeleníthető gerber nézet a mindenféle valós és valótlan megjelenítők helyett ?
Ez a pár gerberes hogy is van ez miért ilyen nincs is ilyen...stb pont jó példa volt
A panel hibái eljutnak a gerberig, akkor az probléma, ha a panel tervezője nem látja maga előtt a tervezett panelt, az probléma. Mind a kettőt lehet tanulással orvosolni.

Jól mondod. Sajnos többféle gerber/drill formátum van, arrol nem beszélve hogy pl a körvonalnak/vágásnak hol kell lenni, a gyártóknál általában megtalálható hogyan kell generálni, hogy nekik jó legyen. Ha máshogy csinálja az ember, más nézőkével kukkolja, semmi nem garantálja hogy az a kukkoló azt a formátumot inch/mm, ennyi/annyi tizedes, meg bevezető nulla, meg origó, stb mind jól kezeli, vagy akkor a kukkolót is jól meg kell konfigurálni... Dupla munka...
Bár sajnos hallottam olyat, hogy a gyártónál lévő nézegető tartalmazott hibát...

Nekem általában elég amit a paneltervezőben, nyákgyártónál látok. De sajnos már az ő megjelenítésükben is volt hiba, ezért nem árt ellenőrizni más programban is. A ZofzPCB volt nálam eddig a legjobb.

Hmm. Ez érdekes, nálad látszanak a furatok is gerbv-ben, ami nálam nem.
Nekem is 2.6A van, az exe mérete 11 659 278. Ugyanez van neked is?

Szerintem nem "helyett", hanem "mellett". Azaz első körben a PC-n ellenőrizzük a gerbert, és ha minden rendben, akkor a gyártóéval. Itt jön esetleg az újabb kérdés, hogy melyik gyártó legyen...

Ugyan az. nem azon múlik.

Ezen hosszan lehet vitázni parttalanul
Szerintem a gerber egy munkafájl, azon már nem kell ellenőrizni a panel jóságát ha valaki maga tervezi, mert annak ott a forrás. Ha van forrásom és munkafájlt generálok, csak azért nézek rá, hogy sikeres volt-e a fájlok létrehozása.
Ha nincs forrásom csak valahonnan a munkafájlok, akkor nyilván egy gerber nézővel látom mit tartalmaz.
Ha van munkafájlom, és nincs forrásom, és nem tartalmaz az egyes layereket amire szükségem van, akkor egy gerber szerkesztővel azokat létrehozom.

Akinek van forrása és generál munkafájlokat, de amúgy nem nagyon tudja mitől megy, az fogadja el az eredményt, mert 99.999%-ban az helyes, és egyéb kósza nézegetők visszakapott eredményei feleslegesen megzavarják.

És ami a legkézenfekvőbb, a gyártó úgy is jelzi ha nem tudja feldolgozni a kapott anyagot

Természetesen ez szubjektiv, nem erőltetem rá senkire, csak mondom a magamét

Egészen másra gondolok, de mondok egy konkrét példát, az Eagle nyáktervező esetére. 7-es verziót használok többek között, pl. mert a korábbi munkahelyemen is ezt vásárolták meg, és nem kívántak az újabb verziókra rendszeres díjat fizetni. Tehát ez adott. Amikor a feliratozást készítem a panelen, akkor csak a vektor fontok néznek ki pontosan ugyanúgy a programban és a gerberben, a többi font, pozíciójában, méreteiben eltérhet, ezért ha valamilyen okból ilyet használok (vagy ilyet kell használnom), akkor mindig lesz olyan felirat, ami elcsúszik vagy nem pont oda kerül a gerber nézővel ellenőrizve, ahogy az Eagle-ben kinézett, vagy ahogyan szeretném, hogy kinézzen. Ilyenkor az Eagle-ben korrigálok, a gerbv-ben pedig egyetlen kattintás a rétegek frissítése. 100x gyorsabb mint feltölteni bárhová a gerbert és úgy megnézni, hogy jók lettek-e a feliratok. A webes nézegető fent van az itthoni szerveren, és a PC-n is, tehát gyakorlatilag azzal is sokkal gyorsabb egy futó ellenőrzést végezni, mint bármivel ami nem lokális. Mivel kicsit más a nézet, a megjelenítés, így előfordul, hogy a gerber nézőben szúrok ki valamit, ami az Eagle-ben nem tűnt fel. (Aki dolgozik az hibázik is időnként. Avagy aki sosem hibázik az nem dolgozik ) Viszont javítani mindenképpen az Eagle-ben kell, hogy a munkafájlok, jók legyenek, hiszen egy esetleges módosítás, továbbfejlesztés, is ebből fog kiindulni. Ebből kifolyólag a gerbert sosem szerkesztem, inkább újra generálom, a munkafájlok alapján, amíg jónak nem találom. A gyártó weblapja csakis ezután jön... Bizonyára van aki nem így csinálja, vagy másképp tartja jónak, de ahogy nézem nem kevesen használnak a saját PC-n is, vagy a gyártótól eltérő weboldalon is, gerber nézegetőt - gondolom okkal.

Még annyit, hogy a gyártó az olyan hibákat fogja csak jelezni, ami miatt nem legyártható a panel. Pl. csúnyára sikerült feliratozás, vagy alkatrész elrendezés miatt nem fog szólni, hiszen ettől még le lehet gyártani a panelt - ha a megrendelő így szeretné...

A gerberben minden font vektorálisá alakul legyen az eredetileg bármi is, hiszen hogy jelenne meg más ?

És a többi nem eltérhet hanem eltér. Hiszen más felépítésű font.

Igen eltér, de a hozzászólásomnak messze nem ez volt a lényege, hanem hogy pont ez az eltérés az egyik oka, hogy ha használok ilyen fontot, akkor (nekem) kell egyfajta "visszacsatolás" a gerber néző és a nyáktervező között. Erre pedig történetesen nem valamelyik nyákgyártó online gerber nézegetőjét használom, hanem egy általam választott programot, amivel sokkal gyorsabb.

Skori, Niedziela!
Szerintem mindenkinek igaza van, hiszen azt igyekszik elérni a panelt rajzoló, hogy lehetőleg azt kapja meg amit elképzelt. Ehhez pedig nem árt kicsit ellenőrizgetni magunkat, és a leképezéseket.
De...!!
Nekem első perctől gondot okoz miért nincs a paneltervezőkben egy fejlett panelmegjelenítő, amire kattintva látható lenne a terv, lehetne forgatni, nagyítani, színezni stb. Tudom, most is vannak erre kezdemények, de azok olyan bénák, mintha ott se lennének.
Akár a paneltervezőnek is lehetne saját gerber-megjelenítője, ami a generálási felületen valahol elindítható lenne, kínálva ezzel az azonnali megtekintés lehetőségét.

Idézet:
„(Aki dolgozik az hibázik is időnként. Avagy aki sosem hibázik az nem dolgozik.)”

Erről az jut eszembe, hogy:
- Aki sokat dolgozik: sokat hibázik.
- Aki keveset dolgozik: keveset hibázik.
- Aki nem dolgozik: nem hibázik.
- Aki nem hibázik: előléptetik.
(Így lesznek a vezetők...)
Bocsánat az OFF-ért, de ezt nem bírtam kihagyni.

Oké ez volt a másik ötletem, hogy belepiszkáltál a fúró file-ba. Egyébként a fúrófile-t a protel a megadott origó koordináta rendszerében generálja, a gerber fileokat meg nem. Mert az origó lehet bárhol, akár a panelen belül akár kívül, ezért ő berakja a gerber outputnál megadott méret közepére (vagy a szélétől adott távolságra), de ez nem lesz azonos a fúrófileban megadott koordinátákkal. Mindenesetre a ZofzPCB és a gyártó gerber nézegetőjének nem okoz problémát, azok így is meg tudják jeleníteni a helyesen a furatokat, és gyártásnál sem okozott semmi problémát eddig (3 gyártónál sem), így nem izgat a dolog.

A stadion alakú pad a webes megjelenítőnél már érdekesebb, mert az a generált aperturában megadott formában kellene megjeleníteni, abban meg csak annyi van hogy rounded legyen és 120x68 mil méretű.

Az általad óhajtott funkciók már évek óta megvannak, és nem "béna", hanem profi szinten, egyes áramkör tervezőkben. Ezek az áramkör tervezők mellesleg ingyenesek bizonyos korlátok között, ami az átlagfelhasználónak tökéletesen megfelelő, és folyamatosan újabb lehetőségekkel gazdagítják.
Nevet nem írtam, de minek is, amikor mindenkinek más program az elfogadható, úgymond az áll kézre.
Tudom írtad nem szeretnéd elsajátítani egy újabb áramkörtervező program használatát, mert már így is többet használsz, de lehet ezen változtatni kellene, ha az elvárásod a már használtnál nem valósítható meg.
Valamint ezt nézd meg.

Gerber program rápozicionálta az excelont a gerberre, én csak mentettem. Igy már a gyengébb nézegetöknek amik ezt nem tudják virtuálisan megoldani, is jó lesz a megjelenitése
Csodák ebben sem voltak

Melyik program az, ami ingyenes, és tudja amit kell?

Nekem az itthoni nyákgyártók közül a Eurocircuits az akinek az online ellenőrző felülete bevált, jól használható.

Ezután sem fog mert minden layer külön életet él.
Gyártásban a fájljaid pozicióját az fogja meghatározni, hogy a 1m2 tábla melyik pontján, van pontjain vannak a te paneljeid. A gyártást az sem zavarná ezért ha az összes gerbered, excellonod kordináűtái köszönő viszonyban sem lennének egymással. Az csak az otthoni megjelenítést zavarja.

Amit kivancsi4 berakott az a DipTrace, 300 pontig nem üzleti célra ingyenes.

Ami teljesen ingyenes és tudja a 3D megjelenítést az a KiCad. Van beépített 3D nézegető ami a pcb szerkesztő egy menüpontjából nyílik meg, meg külön a csomag része a gerber nézegető is.


Most kezdek ismerkedni vele, de nem igazán fekszik nekem elsőre. Körülményes a használata a protel után. Például le akarok rakni egy GND szimbólumot a kapcsolási rajzra, akkor felhoz 102 elemű listát kiválaszthatom milyet akarok, lerakom. Legközelebb ugyanez. Igaz előre rakja a listában a legutoljára használtat, de ha bezárom a KiCad-et és újra megnyitom, akkor elfelejti mit használtam utoljára. Ezzel szemben a protel-ben rányomok, hogy egy GND-t akarok lerakni akkor az utoljára használt típust kapom (azt mozgatom az egérrel, hogy hova tegyem), nincs listából választás. Ha nem tetszik, más fajtát akarok, akkor TAB-ot nyomok és feljön egy dialóg, választok mást. (és megjegyzi használatok között is mi volt, amit utoljára használtam.)


Amit elsőre összehoztam egyszerű áramkör 3d-be így néz ki. Lehet raytrace-elt nézetet is generálni, amin még az alkatrészek árnyéka is látszik.

És két demo board, hogy valami komolyabb is legyen példának.

Az EE Designer programot használtam MS-DOS alatt, utána az OrCad volt a kedvencem, de azóta eltelt 20-30 év, és sokáig nem foglalkoztam áramkörtervezéssel. Tíz éve a Target 3001! került a látókörömbe, pár nap alatt beletanultam - egy hátránya van: piszok drága a fizetős változat. Az ingyenes verzió korlátozva van 250 alkatrészlábra.Bővebben: Link

Igen, az általam használt a DT.

Megnéztem az áraikat... A kínai vámmal és áfával együtt is drasztikusan olcsóbb lesz. Olyan dolgokért is +felárat kérnek, ami a kínainál az alap szolgáltatásban benne van (pl. furatsűrűség, szín: ami nem zöld az feláras, az alap nyák nem 35mikronos rézzel van, a 35 mikronos már feláras). Az ellenőrző felületet nehezen találtam meg, rádobtam a legutolsó legyártatott nyákom gerber fájljait, a válasz egy hibaüzenet volt. Nem erőlködtem tovább vele. Nagyon-nagyon kicsi az esélye, hogy valaha is gyártatok velük nyákot.

Alapvetően az ellenőrzésről és a megjelenítésről volt szó. Erre írtam a Eurocircuits-et. Amit az ellenőrző felületén mutat, azt biztos úgy fog kinézni a valóságban is.
Gyártatni jelenleg én se ott szoktam, a kínaiak sokkal olcsóbbak.
Például a JLC vagy PCBWAY standard gyártás esetén, viszont se alapanyagban, se minőségben nem hozza azt mint a eurocircuits. Persze sok esetben erre nincs is szükség.
A zöld színtől való eltérés tényleg feláras. Az alapnyák viszont 35u-os rézzel van(Finished Copper) mint a kínai gyártóknál.

Ezt ki tudnád fejteni bővebben? Az árkülönbség alapján vélelmezhető a kijelentés valóságtartalma (meg máshol is olvastam már hasonlókat), csak nekem aki egyiknél sem gyártattam ez így nem sokat mond konkrétumok nélkül.
Meg ugye a minőség szó nagyon sok mindent takarhat, akár a szépséget, műszaki tartalmat, kinézetet is, vagy mást, ami miatt pl. a magam részéről az itthoni audiofíliámból végleg száműztem a nyáklemezt mint olyat.

Bocsánat, hogy belevaú. Én eddig a PCBWAY-nél gyártattam NYÁK-ot, több alkalommal. A többieket nem ismerem, így összehasonlítási alapom nincsen. Az általuk készített panelek mind műszaki tartalom, mind esztétikum tekintetében tökéletesek voltak, soha, semmilyen hibát, problémát nem tapasztaltam, sőt. Azt kell mondanom, minden szempontból - nekem - megfelelő volt, amit küldtek. (Külön "kedvesség" volt, hogy egy alkalommal, amikor 10 db-ot rendeltem, 11-et küldtek - 10 áráért.)

Nekem is jó a tapasztalatom a kínai gyártókkal, és innentől csak magamat ismételném: Bővebben: Link

Standard gyártás esetén a hordozó alapanyagnál core v. prepreg rétegnél a gyantára vonatkozó üvegesedési hőmérséklet (Tg) a kínainál 130°C Eurocircuits 150°C.
Az üvegszál szövése a kínainál sokkal lazább, hézagosabb(nem tudom jobban leírni, remélem érthető) ezért az Er értéke nem olyan konstans a nyáknak. Ez nagyobb frekvencián lehet gond.
A furatgalván vastagsága nem egyenletes a furatban. Többrétegű nyáknál a furatban lévő réz nem érintkezik teljes kerületen a belső réteggel.
Szintén többrétegű nyák esetén az összepréselt rétegek annyira el voltak csúszva, hogy VIA-ban lévő furat a belső rétegen a maradékgyűrűn ment keresztül. A kontaktus megvolt, de ez később okozhat problémát.
A vezetősávok között ki volt kaparva a nyák és utólag volt forrasztásgátló lakkal javítva. A vezetősávok szélessége jóval vékonyabb lett.
A kész nyák felülete végig volt karcolva a forrasztásgátló lakk alatt. Beültetés után működött az áramkör, de pár nap múlva már nem. A karcolásnál megszakadt a vezetősáv.

Ezektől a tapasztalatoktól függetlenül ár/érték arányban tényleg jók a kínai gyártók.

Kaptam ma a kínai panelgyártótól egy levelet, amiben elnézést kérnek a kellemetlenségért, de azt az információt kapták, mi szerint a helyi csomagkézbesítő nem viszi ki a kért címre a csomagot, hanem nekem kellene befáradni érte a Postára (itt a posta telefonszámát is megadták, ami annyiban érdekes, hogy a postákat egy ideje nem lehet telefonon elérni.)
Tehát csak a nyomaték kedvéért, rámírt a kínai gyártó, hogy a helyi posta akadékoskodik.
Nekem ez (is) egy nagyon szimpatikus hozzáállás. Csak ámulok milyen színvonalat képviselnek, és itt nem csak a gyártói minőségre és megbízhatóságra gondolok, hanem az üzlet morális kezelésére is.
(Egyébként tényleg a postán volt a csomag, amit tegnap már át is vettem, mert ott is van olyan privát kapcsolatom aki szólt a küldeményről.)