Ez a pákahegy mennyire működne ponthegesztő csúcsként? Talán van tiszta réz felülettel is.

Pákahegyet nem fogsz kapni tiszta rézből .Azért van rajta bevonat mert "megeszi" a rezet a forrasztóón, egyszerűbb lenne ha színesfémboltban vennél 5-6mm vastag rézrudat feldarabolnád és fúrógépbe fogva smirglin kihegyeznéd .

Szerintem ez tiszta.
Szóval jó lenne ha tiszta réz lenne?

MOT tafó, 2 menet 80mm2 keresztmetszetű szekunder, NY-D01 vezérlő 01 99 állásban ezt produkálja.
Terhelésnél megnő a hegesztés ideje. Orosz fórumon azt ajánlják, hogy tegyek egy 10-20 ohm + 470 nF kondit ( snubber áramkörnek) a trafó primerjével párhuzamosan mert valamiért túlgerjed és megnő az idő, emiatt éget. Szerintetek ez lehet megoldás?
Köszi a válaszokat!

Szevasz!
Ha a második időt visszaveszed 40-50-re milyet hegeszt?
Üdv. M.

A második érték a teljesítmény és akár mennyire állítom sajnos nem 20 msec lesz az idő, hanem jóval több és éget. Csak terhelés nélkül tartja 01 állásban a 20 milisecundumot. Gondolkodom rajta, hogy kisebb keresztmetstettel áttekerem 4 menetre a secundert.

Végre sikerült, és az orosz szakiknak igazuk volt!
Beraktam egy 220nF-20 ohm RC tagot a trafó primerére párhuzamosan és láss csodát minden tökéletesen működik!

Üdv!
Én is beleraktam, mind a nagykönyvben írva úgy üzemel.
Kösz a megoldást.

Szia. Relé típusának mit ajánlasz az alábbiban?

Spot Weld

Sziasztom.
Kérdezném, hogy az alábbi akkumulátoros verziót valaki használja-e? Leírása kínai, abban az áll, hogy ha pl. 45-60Ah savas akkumulátorral akarjuk üzemelni akkor toldjuk meg az akkumulátor pozitív saruja felé menő kábelt 1,5 négyzetméteres (szerintem ez fordítási hiba, inkább 1,5 négyzetmiliméteres akar lenni) kábellel és csökkentsük az adott hatás eléréséig így: 1m -> 0,75m -> 0,5m -> 0,3m -> 0,2m. Létezne ez?
Köszi.

Mondom, rákeresek még mielőtt rákérdeznék... erre itt van a problémámra a megoldás.
Össze-vissza, szét égettem mindent is, teljesen véletlenszerűen akárhova is állítgattam az időzítéseket, 10-ből 7-8 oks, de a többi az kiégetett mindent is, izzott a hegy stb. stb. (egy kicsit túllőttem a célon a trafó választással, na jó nem kicsit).
Már ott tartottam, hogy dobom a projektet és előre veszem a kondis csaplövő projektemet, és inkább szélesebben skálázhatóvá teszem azt.
De ezt az R-C tagos megoldást kipróbálom még

Köszi szépen

Szia!
Most kezdtem el ismerkedni a témával, te próbáltad a trafós és a törpefeszültségen kapcsolt nagy áramú módszert is. Eredményben ugyanazt tudják?

Nekem a trafó szimpatikusabb ha nem kell más hozzá, mint egy ilyen vezérlő: NY-D01
Próbáltál más menetszámokat és feszültségeket is? Milyen áttétel az ideális? Mikrosütő trafónál 2-3-4 menet?
Nem rántja meg túlságosan a hálózatot és veri le a kismegszakítót?

Szia,
Én is a trafósat preferálom inkább!
Most egy 1000VA-es trafóst használok 2 éve már, 2menettel (3V) és 116mm2-es szekunderrel, 35mm2-es, 40cm-es munkakábelekkel. Elég jól működik, szinte nem is melegszik.

Ez az! Nem szabad sajnálni belőle a rezet. Mondja egy ...>

Szekunder: 2 menet + 10cm kivezetés kb. 0,79m/116mm2=0,000122 ohm
Munkakábel: 2x 40cm/35mm2 = 0,000408 ohm
Pontozóelektródák: 2x D4mm/L20mm = 0,0000569 ohm

Acélszalag két pontban kb. 0,01 ohm
Átmeneti ellenállás a pontozásnál: kb. 0,025 ohm

Az átmeneti ellenállás a legnehezebb becsülni, mert legfőképp az erőtől függ, de az anyagminőségtől és a találkozástól is.

Ezek alapján minimum egy nagyságrenddel, de akár kettővel is kisebb a vezetékezés ellenállása mint az akkucellán az a pár milliméter, vagyis elméletben nem éri meg kínlódni a maximális keresztmetszetű szekunder elkészítésével.

A menetszám viszont annál inkább számít, úgy rémlik kb. 260 menetes a mikrosütő primer. Ebből 1,77V lesz a szekunder 2 menetnél, ez viszont csak 50A. Valószínűleg még kisebb az acéllemezek ellenállása, de ha hasonlóval számolunk 12V-os autóakkuval (+10mohm belső ellenállás), akkor az már 260A körül van. Ennyivel alulmaradna a trafós pontozás?
Nekem úgy tűnik, hogy a 3-4 menet sokkal jobb lenne, ez még nem az a határ, ahol a szekunder ellenállás saját magát korlátozná.

Nem értem, hogyan számolod a szekunder kábelen az áramot.
Az átmeneti ellenállást valóban nehéz számolni, mert ahogy kezd olvadni az anyag, az átmeneti ellenállás megszűnik. Ahogy az olvadás megindulásával a hegesztendő szalag vezetőképességéhez az alaplemez vezetőképessége is hozzáadódik, tehát az a 0,01 Ohm is csökken. Mondjuk ennek a kiszámítási módszere is érdekelne.
Érdekes módon többen is, akik vastagabbra cserélték a szekundert és rövidebbre vették a külső vezetékszakaszt, mind arról számoltak be, hogy lényegesen erősebb lett a trafó. Közben meg 600 A-es hegesztőáramokat mértek.
Maximális áramot meg a primer-szekunder áttételből illik számolni.
No meg MKH vezetékkel sem illendő trafót tekercselni, mert túl vastag a szigetelés. Csupasz rézsodrony bélésselyem szigeteléssel (bevált) utólag lakkozva. Prespán a menetek közé és a vasmag felől. A kábelt így jobban be lehet igazítani a tekercselési térbe. Szögletesíteni.

Arra nem gondoltam, hogy egy pillanatra lecsökken az ellenállás az olvadáskor. Így akkor összevethető nagyságrendbe kerül a szekunderrel és érzékelhető lesz a különbség.
Becsültem az acéllemez ellenállását egy másfél mm-es átmérőjű pontban és 0,1mm-es vastagsággal.
Nem kell olyan komoly, melegedni meg a ms-os időtartam miatt gondolom úgysem fog. Megpróbálok 3db 70-es mkh-t belegyömöszölni.

Én 3 menet 35mm² kábelt fűztem be, ami saját szigetelésében van. Megfelelő.
Ha nagyobb keresztmetszetet akarsz, azt csak szigetelés lebontással, és véknyabb szigeteléssel fogod tudni megoldani szerintem.

Ui.: Az SSR -t ne nézd, mert már nem az a fajta van benne.

A hegesztőáramnak nem a tizedmilliméter vastag acéllemezen (nikkel?) kell átfolynia, hanem a hegesztési pont mögötti alaplemezen ponttól-pontig. Ami általában vastagabb, mint a ráhegesztett lemezke.

Ha nincs elvagva az osszekoto lemez (a hegeszto elektrodak kozotti reszen) akkor reszben a lemezen es maga az akkucella lemezen is folyik az aram!

Csak az az áram hegeszt, ami keresztülfolyik az egyik hegesztési ponton és a cella fedőlemezén keresztül tér vissza a másik ponton keresztül. Ami a felhegesztendő lemezen át folyik és elkerüli a hegesztési pontokat, csak a lemezt melegíti. Emiatt nem is baj, ha a kivezetés anyagának jelentős ellenállása kerülő útra kényszeríti az elektronokat.

Ez egy ősrégi mikróból van, amikor még volt anyag a gépekben. Pár milliméterrel nagyobb a szabad keresztmetszet, mint manapság a nagyobb trafókban.
Amivel nem számoltam, hogy befűzés közben a külső erek jobban megfeszülnek, ezért a vezeték függőleges irányban ellaposodik, annyi sem fér bele, mint ami az átmérőből szerkeszthető.
A fenti keresztmetszetbe kényelmesen belefért mkh-ból 2db 95-ös, 2db 70-es, 3db 50-es épphogy vagy 6db 35-ös. Megcsináltam 3x50-al, bár a 2 párhuzamos 35-ös is jó opció, mivel kétoldalról két szemes saruval rácsavarozható egy rézsínre.

Elvileg az induktív terheléseket feszültségmaximumnál illik kapcsolni, olyan vezérlést használsz, ami szinkronizál a hálózathoz, vagy van ilyen SSR? Csak fojtóval tudom megmérni a szekunder feszültségét, mert üresen is egyből leveri a B10-et.

Ezt elhanyagoltam, valamivel kisebb lesz az ellenállás mint az érintkezés helyén. De ezzel nyilván csak több, vagyis több feszültség és kevesebb rézkeresztmetszet kell.
Végső soron a feszültség hajt áramot. Ha megteheti, akkor a trafó meg kiszolgálja a primer oldalon felvett árammal. De ha áramváltó lenne, akkor is mondjuk lead 500A-t, az áttételem fojtóval mérve (196V/3,22V) 60,9 az a primer oldalon 8,2A + veszteség. Azt tudjuk, hogy kb. hány amper kell csúcsban a jó pontozáshoz?

Zoly15 által említett lemez is jó ötlet, igaz hogy a felső lemezt melegíti minden áram, de elég jelentős a cella anyagába nem bejutó és rosszul hasznosuló.

Vannak 0,1 / 0,15 / 0,2-es nikkelezett acéllemezek, melyiket érdemes használni?

Saját tervezésű arduino vezérlés (majd lövök egy képet róla) nullátmenethez szinkronizálva.
Jelenleg nekem is nullátmenetnél kapcsol, de én is gondoltam már rá, hogy próbálni kellene a csúcson való bekapcsolást is.

Ugyan még a programon némi faragás szükséges, mert csak a lemezeket próbáltam egymásra pontozni, de azt viszi simán, cellán bevallom még nem teszteltem. Ki kell tapasztalni a megfelelő impulzusszámot, merthogy nekem arra szabályoz. Van egy 0-50 közt állítható tartomány.
(Persze ez a firmwareben akár módosítható, ha szükséges, pl vastagabb lemezekhez.)
Plusz buktató lesz nálam, hogy én nem nikkel szalagot, hanem rezet akarok rápontozni a cellákra.
Első ránézésre az "erejével" nem lesz probléma.

A rezet felejtsd el, legalabb 4-5KW kell hozza… esetleg szendvicsben probald meg, ugy sikerulhet!

A nikkelezett lemez, kb mindegy… hazilag a 2x0,2mm-est is siman fel lehet hegeszteni, kivagas nelkul is!

Csatoltam az elméletet. Nagy teljesítményű induktív terheléseket nullátmenetnél kapcsolni a legrosszabb, random módon egy fokkal jobb mert ritkábban esik nullátmenetre, feszültségcsúcson meg a legkedvezőbb a mellékelt leírás alapján. Bár a ponthegesztő egy kicsit más, mert mindvégig rövidzárban lesz. A szekunder ellene fog hatni a mag felmágnesezésének, de a leírás pont azt mondja, hogy a szekunder terhelésnek alig van hatása a primer bekapcsolási áramlökésre.

Kapható kimondottan "peak switching SSR" induktív terhelésekhez, akkor nem kell bajlódnod a szinkronizálással.

Megjött a fenti elektronika, egy MOC3021 optotriak vezérli a nagy teljesítményű triakot, ez pedig random működésű. Első ránézésre nincs semmilyen kapcsolata a vezérlésnek a hálózattal. Egy jókora triak van benne (BTA100 1200, 100A/1200V), de ez szerintem eredeti kínai hamisítvány. Talán a 9VAC csatlakozásból állít elő valamilyen szinkronozó jelet.

Nem árt mind a triakkal (SSR-el) párhuzamosan, mind a meghajtott trafó primerével párhuzamosan tenni egy-egy varisztort (a snubberen felül).

Egy 0.2 mm -es rézlemezhez 4-5kW? Majd meglátjuk.

Igen ezt már valamikor láttam, azért is gondoltam majd kipróbálni.
Csak most ez a projekt nálam elég rég óta parkolópályán van, de egyre sürgetőbb már, nekem is szükség volna már rá...

Ui.: Nekem nem hogy varisztor, de még snubber sincs benne.
Odáig még nem jutottam, meg igazán fel sem merült bennem, hogy olyan is kellene, vagy mire jó az.

A fent emlitett vezerlod szinkronizal a halozati frekvenciara.. kis csuszassal (a trafo miatt) de szinkronizal a segedtap feszultsegere. A fekete optocsatolo segitsegevel tortenik meg a dolog